Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-26 / 148. szám
ügy készült a terv H. Mertünk választani r n BHUTÁN a párt Központi Bizottsága kijelölte a tervezés gazdaságpolitikai irányait, a konzultációk sora kezdődött újból. A tervkészítés központjának, az Országos Tervhivatalnak egy-egy szakterületi előadója s egy-egy vállalat között személyes konzultatív kapcsolatok alakultak ki: lényegében az elméleti elképzeléseket mérték meg a kisebb gazdasági egységek gyakorlati tapasztalataim, Szélesebb konzultációkat is szervertek — 50—100 vállalat bevonásával, s itt már nemegyszer konstruktív vita is kerekedett. Ezekben a kapcsolatokban' most már egy régóta várt, új vonás is megjelent: a vállalati véleményekből, beszámolókból eltűnt a „félelem”, hogy tervutasításként esetleg visszakaphatják az „őszintáteget”. Ez arra utal, hogy immár széles körben megszületett jelenlegi irányítási rendszerünk lényegének, szellemének megértése: csak egyetlen dolog kötelező — tessék gondolkodni, kalkulálni. Legfeljebb ez a kalkuláció ad majd „parancsot” valamilyen cselekedetre, magatartásra a vállalatoknál. Az összhang nem körlevelekben, hanem a szabályozókon keresztül érvényesül, s ezek nyújtják a kalkulációhoz is a pluszok és mínuszok egy részét is. AZ ÁGAZATI minisztériumok is részletesen válaszoltak a kérdésre: mi legyen egy-egy ágazat fejlesztési iránya. Ezt igyekeztek indokolni is, megjelölve hozzá a forásolsat, eszközöket. Igaz, persze, hogy pl. az egyedi, nagy beruházásokra így beérkezett javaslatoknak H fele sem került be, nem kerülhetett be a tervbe, amely — hiába — a népgazdaság egészének, egészséges egyensúlyát kell, hogy vigyázza, különben egy-egy tervidőszak programja köny- nyen elveszthetné minden realitását. A Pénzügyminisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium, az Anyag- és Árhivatal, a bankok a Munkaügyi Minisztérium is új módon segítette a tervezők munkáját. Korábban ezek a hatóságok nem is nagyon vettek részt a népgazdasági tervkészítésben, legfeljebb a manuális részét, a számításokat végezték el, miután a terv elkészült. Most menet közben az elemző, értékelő alternatívák sokaságát „zongoráztak” végig — keresve a legmegfelelőbb irányt, a legkedvezőbb hatásokat kiváltó, köz- gazdasági szabályozó módszereket. MINTHOGY az egyensúllyal kapcsolatos követelmények vagy az életszínvonallal, életkörülményekkel kapcsolatos elképzelések csak akkor valósulhatnak meg, ha a termelés hatékonyságában, a kereslethez való alkalmazkodásban jelentős lesz a változás, s minthogy ezek csak akkor lehetségesek, ha a műszaki fejlődés* felgyorsul — így az OMFB (az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság) lett az egyik legfőbb partnere a tervezőknek: tanulmányaival, számításaival a műszáki fejlesztésre, a struktúra változtatására az egyes ágazatokon belüli és közötti kapcsolatok fejlesztésére vonatkozóan. A gyors műszaki fejlődés alapkérdése a IV. ötéves tervben — számottevően nagyobb összeget is szánunk rá, mint a korábbi ötéves tervidőszakban tettük. 1969 őszén pedig belépett a tervkészítés menetébe a legkorszerűbb technika: megkezdődött a népgazdasági terv lineáris programozási modelljének gyakorlati ösz- szeállítása. Hazánkban eddig ez a legnagyobb modeülmunka. Felkeltette — méretei, módszere miatt — a programozó szakmai világ érdeklődését is. A modell ma már szinte pillanatok alatt képes kiadná a nemzeti jövedelem, vagy társadalmi termék mérlegét a IV. ötéves terv kategóriáiban. A tíz fő ágazat opthnumszámításad (az adott lehetőségek és követélmények mellett a legkedvezőbb megoldások keresése) lefutottak már a gépeken, s a napokban elkészült az ágazatok közötti együttes optimumszámítás is. Mi az optimum, a legkedvezőbb megoldás — fejlesztésben, gyártásban kereskedésben — jelenlegi adottságainkhoz, lehetőségeinkhez képest? A GÉPIP«1H ágaitokra például 3 alternatíva szerint számítottak optimumot: milyen legyen a termelés szerkezete, a külkereskedelem szerkezete, s a ráfordítással arányos gyártási voiiumen — ha: maximáás nyereséget akarunk; ha: a tőkés viszony- latú kedvező devizaegyenleg a cél; és ha: a szocialista viszonylatai pozitív egyenlegének legelőnyösebb maximumát akarjuk. A mezőgazdaságra viszont pl. már nyolc ilyen „ha”-t fogalmaztak meg. Ezek a számítások pontos választ adnak arra, hogy milyen termékek gyártását, termesztését érdemes fejlesztenünk, milyen mértékben, s melyeket nem. Mit érdemes importálnunk és honnan, s unit exportálnunk, s hova a legelőnyösebben. Ezekkel a számításokkal most tovább tínomíthatók a tervjavaslat egyes fejezetek A tervkészítés menete a lehetőségek közötti választások sorozata lényegében. Választani kell, rangsorolni. Ezek a választások a koncepció kidolgozásakor elkezdődtek már, s a IV. ötéves tervjavaslat kialakítását talán az teszi minden eddiginél figyelemre méltóbbá — hogy mertünk választaná, valamennyi kérdésben. A bizony jócskán kínálkozó, különböző megoldások között, mertünk rangsorolni a szükségleteik és á szükségesség között A JÓVÁHAGYÁSRA váró IV. ötéves terv nem ígéretes terv — hanem munkaprogram. Tisztes, szorgos, tervszerű munkával valamennyi célja elérhető. Gerencsér Peren« Pártunk X. kongresszusa tiszteletére Milliós vállalások a Mátraalji Szénbányák Vállalatnál Több mint ötezer dolgozó kapcsolódott be a versembe Nemes hagyományai vannak a szocialista munkaver- seny-mozgaiomnak a Mátraalji Szénbányák Vállalatnál. A vállalat dolgozói évről évre elsők között csatlakoztak a különböző, országos felhívásokhoz, munkával köszöntötték hazánk felszabadulásának 25., Lenin születésének 100. évfordulóját is. Az elmúlt évben végzett munkájukkal több millió forintos megtakarítást értek el a brigádok, s jelentősen hozzájárultok a vállalat gazdasági feladatainak teljesítéséhez. A munkaverseny-mozgalom újabb lendületet kapott a vállalatnál. A dolgozók elhatározták, hogy éves munkaversenyüket pártunk. X. kongresszusa tiszteletére szervezik meg. A versenybe nem kevesebb, mint 5200 dolgozó kapcsolódott be, és 323 brigád kötött szocialista szerződést a vállalat különböző üzemeivel. A vállalások középpontjában a termelékenység, a termelés növekedése, az anyagtakarékosság, a munkafegyelem javítása áü. A brigádok vállalásai milliókat érmek. Elhatározták, hogy a vállalat 30 millió forintos nyereségtervét 48 millió forintra teljesítik. Az eddiginél is nagyobb gondot, figyelmet fordítanak a termelés gazdaságosságára, az anyagfekarékosságra. ígérik, hogy a visontai Gagarin Hőerőműnek és a Mátravádéki Hőerőműnek megfelelő meny- nyiségű, minőségű szenet, lignitet biztosítanak és kielégítik a TÜZÉP igényeit is. A feladatok maradéktalan teljesítése érdekében a vállalat vezetői újítási versenyt Kis halak és nagy halak Ä közelmúltban egy fiatal mezőgazdasági szakemberrel beszélgettünk a termelőszövetkezetek munkájáról, fejlődéséről, többek között a melléküzemági tevékenységről. Elmondotta, hogy nagy vonalakban hasznosnak és célszerűnek látja azt, ha egy közös gazdaság igyekszik maximálisan kihasználni lehetőségeit, többek között mondjuk meszet éget, kőbányát nyit, vagy kisvendéglőt létesít. Az is előfordul azonban, hogy a melléküzemágak bűvöletében vagy valamilyen, gyorsan hasznot hozó vállalkozás eseAz tinó. bizottsága évi NYÁRI KARNEVÁL rendező JELMEZES FELVONULÁSHOZ! Elsősorban 15—25 év közötti fiatalok jelentkezését várjak! Napibért fizetünk! Jelentkezés és felvétel: 1970. június 29-én, hétfőn este 6 órakor a MEGYEI MŰVELŐDÉSI HÁZBAN! (Eger, Knézich u. 8. a Minaretnél!) Telefon; 19-61. NYÁRI KARNEVÁL ’7 0 RENDEZŐ BIZOTTSÁGA tén a termelés egy kicsit háttérbe szorul. Nem úgy, hogy kevesebb gondot fordítanak az aktuális munkákra, nem művelik meg kellőképpen a talajt, hanem úgy, hogy a termelésben rejlő tartalékokról elterelődik a figyelem. Furcsa dolog, de két évvel ezelőtt a hevesi és a füzesabonyi járás termelőszövetkezeteiben szinte sehol sem mérték a lehullott csapadékot, illetve csak két-három gazdaságban. Nyilvánvaló, hogy az évi csapadékmeny- nyiséget csak megsaccolni tudtak, ^mi nem nevezhető tudományos módszernek. Éppen ezért nehéz volt a növények, a fajták kiválasztása, s az sem biztos, hogy azokat a legjobb időben ültették, vagy vetették el. Érdemes talán egy másik példát is megemlíteni. Az egyik termelőszövetkezetbe új főmezőgazdász került, aki a műtrágyázások idején elődje adataira, számításaira támaszkodott, s annak megfelelően szóratta ki az adatokat. A másik évben már talajvizsgálatokat végeztetett, s rájött, hogy az előző esztendőben jóval több műtrágyát kaptak a földek, mint amennyit fel tudtak használni. Ez a kép többnyire általános még a szövetkezetekben, nincsenek megfelelő talajvizsgálatok, s a legtöbb esetben csak a szakember érzéke diktálja, hogy miből mennyi kerüljön a földekre. Ha a műtrágyázás tudományos alapossággal történne a közös gazdaságokban, az évente nagyon sok forintot hozna a szövetkezeteknek. Egyrészt minden gramm műtrágya hasznosulna, másrészt alaposan emelkednének a terméshozamok. A fenti példák csupán azt jelzik, hogy a termelésben még rendkívül nagy lehetőségek vannak, s a tartalékok tárháza áll rendelkezésre. Csak sokszor a figyelem elterelődik róluk, más felé fordul, nem biztos, hogy helyesebb irányba. A szövetkezeti vezetők energiájának jó része elmegy arra, hogy részletkérdésekben döntenek. Nem egy olyan vezető akad, aki a nyár folyamán maga is felül a teherautóra — nem csupán egy-két alkalommal —, s viszi a paradicsomot valamelyik távoli város piacára. Néha még maga is besegít az eladásba. Nyilvánvaló, szükség van arra. hogy időnként az elnök is ellenőrizze a dolgokat, az értékesítés lehetőségeit. Arra viszont már kevésbé, hogy tízfillérek utón szaladgáljon, s energiáját aprópénzre váltsa. Az említett fiatal szakember úgy fogalmazta meg a véleményét, hogy sokszor úgy néz ki a dolog, hogy a szövetkezetekben a kis halakra vadásznak s közben nem veszik észre a nagy halakat. A vélemény kissé éles. de van igazság benne. Hiszen a kis halakra való vadászatnak csak akkor van értelme, ha a nagy halak már a hálóban vannak. Tágabb értelemben : érdemes alaposan vizsgálni a termelés tartalékait, hiszen van belőlük még bőven, s emellett nem szabad elfelejtkezni az egyéb lehetőségekről lem. (k*9**) indítottak az 1970-es esztendőre. Az újítási díjon felül az I. díj 20, a II. 16, a III. 12 ezer forint. A jelentős összegéket azok az üzemek kapják, ahol a legtöbb, leg- értékeseebb újítások születtek. Ezenfelül még 10—10 ezer forintos jutalmat kapnak azok az üzemek, amelyek kiemelkedő eredemé- myeket érnek él 1970-ben. Hogy az újítási mozgalom minél szebb eredményekkel érjen véget, a műszaki dolgozók patronálásuk- ba veszik az újítókat, elkészítik a szükséges rajzokat, dokumentációkat. De közel sem csak a munkában kívánnak helytállni a vállalat dolgozói. Eleget tesznek a szocialista módon élni, tanulni jelszavaknak is. Rendszeresen és közösen látogatják a különböző ideológiai, politikai előadásokat, nagyon sokan szakmai továbbképzésen vesznek rés?.:. A tanulás, a művelődés valamennyi brigádban kőtelező. A brigádok már hozzá is kezdtek a vállalt feladatúm teljesítéséhez. Elhatározták: mindent elkövetnek, hogy az év végére egyetlen ígérettel se maradjanak adósak. Egyben remélik, hogy a megye többi üzemei, vállalatai is elfogadják versenyfelhívásukat, és csatlakoznak a pártunk X. kongresszusa tiszteletére indított megyei, országos munkaverseny-mozga- lomhoz. Kenyérvadászaton - Hevesen Déltájban sokan térnek be a hevesi ÁBC-boltha ennivalót vásárolni. Szerdán is így történt. .. csak azzal a különbséggel, hogy kenyeret senki sem kapott, mert mint mondották, annyi sincs belőle már órák óta, amivél egy egér jói lakhatna Ajánlották a benzinkút melletti kenyérboltot... zárva volt. Nem messzire egy másik „Kenyérbolt” feliratú üzleten is roló ékeskedett. Javasolták, hogy menjek a piaci kenyérboltba, ott kettőig vannak nyitva. Elmentem. Zárva. Kérdem; hogy lehet az, hogy már a harmadik kenyérboltot találom bezárva? — Minek üljék benne, ha úgysincs kenyér — mondja rezignálton hevesi ismerősöm, aki aztán újabb tippeket adott az általam óhajtott kenyér, vagy péksütemény vásárlási lehetőségeiről. — Menj él a pélyiék boltjába, ott remek, friss házikenyeret árulnak. Hamar odataláltam és az üzlet reklámja csak megerősítette bennem a reményt; „Mindennap friss kenyér ... nálunk vásároljon”. Csali szerettem volna vásárolni, mert ebben a boltban ugyan — amelyet tiszteletreméltó kezdeményezéssel a pélyi közös gazdaság tort fenn — ott ült ugyan az eladó, de kenyérrel ő sem szolgálhatott. — Elfogyott..: majd holnap regei kapunk — mondta sajnálkozva, hogy még csak kóstolót sem 1 adhat, pedig a pélyi 'dombos, piros. kerek házikenyér fogalom. Aztán, mint a mesében, kézről kézre adják a „hőst”, ő is azzal bocsátott utamra: „Én ugyan nem szolgálhatok neked kenyérrel, jó vándor, de tudok arról, hogy a büfékbe péksüteményt lehet kapni”. Elindultam hát a péksütemények után; egyik helyen nem is tartottak, a másikon aznap még nem láttak egy fia zsömlét, kiflit sem. Kérdezem, hogy lehet ez? — Ez bizony csak úgy lehetett, hogy nem sütötték a pékek. Nem szállítottak egész Hevesre egyetlen darabot sem... Akkor, hát hová, tovább? — Menjen a falu széle télé, valamelyik ottani boltba, még ráakadhat kenyérre — adták a tanácsot és uramfia!, mi történt... Az egyik kenyérboltban — amerre már a házak is kisebbek — megvehettem végre a szelet kenyeret. Igaz, hogy másnapos volt. kiszik- kasztotta a hirtelen jött kánikula ... de volt. A külfaluból visszafelé jövet jóízűen beleharaptam a kenyérbe, de alig tudtam lenyelni, mert egyre-másra érdeklődtek a kerékpáros, gyalogos „kenyérkeresők”, hogy hol jutottam ehhez a darabnyi élethez. Megmondtam, bár nana valószínű, hogy ezzel megoldottam annak a nagy falunak — akár csak aznapi — kenyérbeszerzési gondjait. Visszafelé ugyanis komolyan érdeklődve az ellátás után. kiderült, hogy háromnégy helyről is hozzák a kenyeret, péksüteményt, de eddig még nem sikerült összehangolni az eladók és a vevők érdekeit, kívánságait, s ebből adódnak aztán a kenyértelen érák és napok. Az üzletvezetők panaszkodnak, hogy csak egyszer kapnak naponta kenyeret,' a sütőipariak meg azzal válaszolnak, hogy ők szállítanának, ha a kereskedelem többet rendelne. Érdemes lenne kideríteni. mi is az igazság Hevesen a kenyér körül? Végre kideríteni .és megoldást találni... K. E. Befejeződtek az érettségik Megyénkből 1328 középiskolás vizsgázott Országszerte befejeződtek a középiskolák nappali tagozatain az érettségi vizsgák. Az első adatok szerint, mintegy 47 ezren tettek sikeres érettségi vizsgát: csaknem 25 ezer gimnazista, 13 ezer szaközépiskoias — és ebben a tanévben utoljára — 9 ezer középfokú technikumi tanuló kapta meg az érettségi bizonyítványt. Heves megyében összesen 1328 közép- iskolás tett érettségi vizsgát: 866 gimnazista, 425 szakkö- zépislcolás és 37 mezőgazdasági technikumi tanuló. A tapasztalatok kedvezőélv. A maturáló diákok felkészültsége általában az idén sem volt. kifogásolható. Az érettségi légköre kedvező 1970. június 26., néntHk volt. Előnyösen éreztette ha- z tilsát az érettségi elnököknek kiadott központi útmuta. tó. Minden tantárgyban nag;- súlyt fektettek az összefüggések feltárására, a tanultai tudatos alkalmazására. A végleges eredmé nyékét a nyár folyamán elemzik és összegzik az oktatási szakemberek A javító érettségi vizsgáira- általában kora ősszel tartják, pontos idejüket, illetve helyüket az illetékes tanácsok állapítják meg
