Népújság, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-14 / 111. szám
umKOSSUTH 8.20 Áriák. 9.00 Az emberi társadalom biológiája. 9.25 Operettrészlctek. 10.05 Rádióegvetem. 10.35 Zenekari muzsika. 12.20 Ki nyer ma! 12.30 Tánczene. 13.40 Vita a korszerű mezőgazdaságról. 14.00 Hegedümuzsika. 14.! 1 Onerettrészletek. 11.40 Az élő népdal. 15.05 Shakespeare: Machbet. Rádióváltozat. 17.15 Néndalfeldolgozások. 17.33 Nyitott stúdió. 17.58 Töltsön egy órát kedvenceivel. 19.25 Az öttusábajnbkságról. 19.30 Kritikusok fóruma. 13.40 Wagner: A bolygó hollandi. v Háromfelvonásos opera. 23.00 E. Dickinson versei, 23.15 Nóták. 0.12 J. Bream gitározik. PETŐFI 8.05 Könnyűzenei hiradó, 8.50 Népi zene. 9.15 Zenekari muzsika. 11.50 Magánvélemény, közügyekben. 12.00 íOperarcszletek. 13-03 Nyíregyházi stúdió. 13.20 Mozart: Esz-dúr szonáta. Kettőtől — hatig .. . 18.40 Rádióhaugversenyekről. 18.10 Rádióe~yetem. 19.10 Táncdaiok. 10.30 Dzsesszfesztivál közvetítése Székesfehérvárról, 21.50 Verbunkosok, 22.30 Könnyűzene. 23.15 Pergoiesi: Stabet Mater. MAGYAR 8.10 Iskola-tv. 17.55 Hírek. 18.00 Az orvosi gondolkodás története. 18.35 Esti mese. 18.45 Kukkantó . . ' 10.30 Dzsesszfesztivál közv.-e Székesfehérvárról. 20.00 Tv-hlradó. , 20.20 A rózsák háborúja. 4. A kormánytanácis. 21.10 Állatai díjas tudósaink. 21.55 Tv-híradó. 22.05 Ének a galaktikáról. Elektronikus tóvékölte- mény. POZSONYI 16.45 Közv. a kerékpáros békeversenyről. 19.00 és 22.00 Tv-bíradó. 20.45 A háború utáni filmgyártás Bulgáriában. Romániában és Jugoszláviában. EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Utazás a Nap túlsó oldalára Színes angol film EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. N. N. a halál angyala Színes magyar film EGRI KERT: Kalandorok GYÖNGYÖSI PUSKIN: Hétszer hét GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Kis titok FÜZESABONY: Gyöngyvirágtól* lombhullásig USYEI.IT Egerben: 19 órától péntek reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Ter lefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától péntek reggel 7 óráig a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 17-27.) Visontóról // 1 ]$§Sb A Mátraalji Szénbányák gépészeti osztálya megrendelt a Thorez Külfejtéses Bányaüzem részére egy komplett szállítóhevederhez alkalmas, helyhez kötött, hidraulikus javítóprést és egy komplett, mozgatható hidraulikus vulkanizáló prést az NSZK-ból. A préseket 1970. október 15. előtt kell leszállítani. A mozgatható vulkanizáló prést áprilisban már le is szállították. Az új gépet a III. sz. főműhelybe fogják beszerelni és üzemeltetni. Ezzel megoldódik a külfejtési szalagjavítás, íizembiztosabbá válik a meddő- és a szénszállítás. Szerződést kötöttek egy angol céggel egy „Jones” típusú, 35 tonnás autódarura is. A darura a nagyméretű gépek szereléséhez, javításához van szükség. Az angol cég a nagy teljesítményű autódarut május 22-től bemutatja a BNV-n, majd a vásár befejezése után szállítják le a Thorez bányaüzemhez, ahol a cég szerelője tanítja be a dara szerelésére az üzem dolgozóját. Tóth Lajos Péfervásárárél Fontos témát tűzött napirendre a Pétervásári Községi Tanács, A tanácsülésen az áruellátás helyzetét tárgyalták meg a Pétervására és Vidéke ÁFÉSZ beszámolója alapján. Az elmúlt éviben a kiskereskedelmi forgalom 3,09 százalékkal, a vendéglátóipari forgalom 6,5 százalékkal növekedett. Kitűnő munkát végeztek a pétervásári kisvendéglő, az önkiszolgáló élelmiszerbolt, a könyvesbolt, a leértékelt áruk boltja és a gázcseretelep dolgozói. Az áruellátást értékelve megállapították, hogy alapvető élelmiszerekből — a hús- és hentesáru kivételével — javult az ellátás, az iparcikkeknél hosszú ideig hiánycikk volt a női fehérnemű, a női, fiú- és lánykaruhák választéka is kicsi volt. A vas- műszaki boltból a tűzhely és a motorkerékpár hiányzott. Nem volt zökenőmentes a zöldség- és gyümölcsellátás sem. Az 1970. év első negyedét értékelve megállapították, hogy a hiánycikk-listára újak is felkerültek. A beszámoló után a tanácstagok jó javaslatokat tettek az ÁFÉSZ-nek, a javaslatok felhasználásával javíthatják az áruellátást, korszerűbb kereskedelmi egységeket létesíthetnek. Vizsgálta a tanácsülés az állandó bizottságok tevékenységét is. Nagy József Petőfibányáról A napokban készítette el az oktatási bizottság jelentését az 1969/70-es évi szak- szervezeti, politikai oktatás ról. A szakszervezeti oktatásban 230 dolgozó vett részt, a dolgozók megszerették a tanfolyamokat, a megjelenés 82 százalékos volt. A tanfolyamon résztvevők kezdeményezői voltak különböző vitáknak. A társadalmunk idő szerű kérdései című tanfolyam tematikája olyan témákat dolgozott fel, amelyek nagy érdeklődésre tartottak számot. Nagy érdeklődéssel fogadták a Gazdaságosság — jövedelmezőség, Helyünk a világban, Egyenlősdi vagy szocialista elosztás, A jó munkahelyi légkör című témákat. A tanfolyamok középpontjában hazánk fejlődésének 25 esztendeje és a X^en in-centenárium volt. A tanfolyamokat 11 csoportban szervezték, helyi és vidéki tagozatokban. A siker titka a jó szervezés és a jó előadók biztosítása volt. A tanfolyamok, túl a vitákon, javaslattevő fórumokká is váltak és elősegítették az üzem gazdasági, politikai eredményeit. Dobrocsi Pál Kápolnáról Nines egy fél éve, hogy Kápolnán átadták a vásárlóknak az új bútoráruházát és máris népszerűvé vált a bolt. A megyén kívülről is járnak ide vásárolni, mert bőséges az áruválaszték. A kápolnai ÁFÉSZ vezetői havi egymillió forintos forgalomra számítottak, de az eredmény várakozáson felüli. Még nem volt olyan hónap, amikor túl ne lépték volna az előirányzott összeget. A bútorok mellett különböző lakberendezési cikkeket is árusítanak. A konyha- és szobabútorok mellett irodabútor is található. A legkeresettebbek a Csillag szekrénysor és a Nógrád garnitúra. Az olyan árufajtákat, amivel nem rendelkezik az áruház, megrendelik a vásárlók részére. Az üzlet egy-egy teljes garnitúra megvásárlásakor ingyenesen haza is szállítja a bútort. A kápolnaiak és a környéken lakók is sokat nyertek az új üzlettel. Szilvást István Pálfy József: Latin-amerikai útinapló 3. A hosszú ország Évi 845 millió dollár — rézből Választási harc és bankrablások Puccskísérlet, ha kevés a zsold Pudahuelból, Santiago repülőteréről a város felé haladva az országutat szegélyező kerítéseken, a házak falán az utas tarka felirato- kat lát, s egy csapásra megérzi az elnökválasztási év politikai hangulatát. Nem kell sok előképzettség ahhoz, hogy kitaláljuk: a legtöbbször szereplő név, — Ales- ................ s andri — a jobboldal jelöltjéé, neki lehet, van is a legtöbb » pénze a választási kampányra. A jelenlegi elnök pártjának, a kereszténydemokratáknak emberét piros-kék színnel, Chile nemzeti színeivel népszerűsítik. De Törnie neve mellett már gyakran találkozni ilyen gúnyos felirattal : „Blato- la”... Aztán a népi egységet hirdető jelszavakat lehet olvasni, Allende nevével), aki hat baloldali párt közös jelöltje. S ha már a félórás autótűt olvasnivalóit mind fel akarjuk sorolni, nem hagyhatjuk ki, hogy a Lenin- centenáriumra is számos jelmondat figyelmeztet, — chilei kommunista fiatalok festették a falakra. Chile érdekes ország. S nemcsak földrajzi értelemben. (4/flO kilométer hosszan nyúlik el a Csendes-óceán partján, szélessége viszont csak 180 kilométer, keleti határa az Andok havasain át húzódik.az ország földjének nagy többsége hegy és hegy, igaz, a mélyén rézzel és más értékes ásványi kinccsel.) Chile politikai szempontból azért kivételes ország Latin- Amerikában, mert viszonylag itt a legfejlettebb a parlamenti demokrácia. (1938- tól a második világháborút közvetlen követő évekig népfront volt uralmon, számos haladó intézkedést hozott.) Legális itt és jelentős tömegbefolyással rendelkezik a kommunista párt, a mostani elnökválasztási harcban úgy tudott szövetségre lépni a szocialistákkal, radikálisokkal és más kisebb politikai csoportokkal, hogy —' közös kormányprogramot is kidolgoztak! De Latin-Amerikában Va- gyúnk, s ezért nem lephet meg, hogy éppen ott-tartóz- kodásunk alatt jön híre egy katonai puccskísérletnek: Gamboa nyugalmazott tábornok és tucatnyi tiszttársa laitat alá kerül. Sok bántódása nem lesz, akárcsak Roberto Viaux tábornoknak, aki 1969 őszén próbálkozott katonai hatalomátvétellel, amikor katonáival megindult a Tac- na-tüzérezred vörös téglás, középkori bástyákat giccse- sen utánzó laktanyájából. Viaux megúszta azzal, hogy kudarca után házi őrizetre ítélték... ' -'sí-": - m ■ . . -N.S- ^ <• ' ' -y' tani akarják az amerikai kézben levő bányákat, úgy mint Peruban, a különbség csupán az, hogy lassabb ütemben, nagyobb kártalanítással ... Ami a magyar—chilei gazdasági kapcsolatok kérdését illeti, e téren viszonylag kevés a lehetőség. A chilei kormány megszorítja az importot. Előfordul például, hogy a Banco Centralnál, az ottani nemzeti banknál, a behozandó áru értékének százszorosát (!) kell letennie az importőr cégnek, a pénzt csak fél év múlva kapja vissza, ami 15—18 százalék kamatveszteségnek felel meg. Nem csoda, ha ilyen körülmények között a chilei üzletember százszor is meggondolja, rendeljen-e külföldi árut S az sem csoda, hogy a boltokban az importcikkek ára igen magas, — még Vina de! Mar kaszinója. A chilei ten?cnfart leghíresebb üdülőhelye hevomuK a történelembe, mert falai között jelentkezett először 1969-ben a latin-amerikai országok egysígtörek vése — az USA ellenében. A katonai államcsíny-kísérletek oka — anyagi természetű. Rosszul fizetik Chilében a katonákat! Persze, nem csupán a katonáknak van okuk a panaszra az élet állandó drágulása miatt. Az örökös inflációra jellemző, hogy a legutóbbi pénzreform során, amikor új pénzegységként az escudót vezették be, a régi pesót 1000:1 arányban váltották át. (Aminek a következménye, hogy a chileiek még ma is ezresekben számolnak...) Alejandro Hales Jamame Hales bányaügyi miniszterrel sikerült találkoznunk, — akárcsak Peruban, itt is ez az egyik legfontosabb miniszteri tárca. A legfrissebb, 1969-es gazdasági adatokból idéz: az ország teljes exportja 1061 millió amerikai dollár volt, ebből a bányászat 942 millióval részesedett. Csak a rézexport 845 millió dollárt tett ki! Kulcskérdés tehát a rézbányászat fejlesztése, az export növelése. Hogyan? Chilében is áliamosíöreg nénike lépett be a postahivatalba. Régi, kopott, fekete láncfogantyús kézitáskájából előhalászott egy levelet, gyengéden kisimította, azután megszólított egy férfit. — Nem adná ide a töltőtollát? Tetszik tudni, messzire megy a levél, a fiamnak, és a város nevét alá szeretném húzni. Megkapta a töltőtollat, reszkető kézzel aláhúzta a New York szót, megköszönte a segítséget, azután az egyik ablakhoz tipegett. Átadta a levelet. A postáskisasssony átvette, ráragasztotta a „Légiposta” címkét, és miközben bélyeget tépett le az ívről, kiszólt az ablakon: — Tessék, kedves, már előkészítettem. Ezzel a postáskisasszony részéről be is fejeződött az ügy. De nem a nénike részéA'ŰasM fnfoyxiht rőt. Beszólt az ablakon: — Ne haragudjon, kisasszony, de ez a két bélyeg, amit a levélre tett... — Mi van vele? — Rosszul van ráragasztva. Félek, hogy leesik. És akkor az én Pistám nem kapja meg a levelet. — Ne tessék félni, nénike, nem esik le. De ha akarja, még a sarkát is jobban ráragasztom. Így is történt, és új ügyfél ért az ablakhoz. Újságot adott fel. A nénike azonban nem mozdult. A postáskisasszony kiszólt az ablakon: — Van még valami, nénike? — Jaj, már úgy szégyellem magam, de arra gondoltam, hogy az én levelem becsúsz- hatik abba az újságba, amelyet rá tetszett dobni. — Dehogy csúszik bele! — Mégis, ha lehetne. — Jó, jó, a levelet legalulra . teszem. Így jó lesz? — Köszönöm, kedves. köszönöm. Közben már mások is feladták a küldeményüket, de az öregasszony nem mozdult az ablak mellől. Az egyik sorban álló gúnyosan megjegyezte: — Vigyázzon, néniké, mert ha a levél a földre esik, sose kapja meg a fia. — Jaj, csak ne essen le! — Vigyázok, nem fog leesni — szólt ki mosolyogva a kisasz- szony. — Mert, tetszik tudni, ha nem kapja meg, akkor ő se ír. És olyan messze van ... A rossz ember, aki az előbb megijesztette, folytatta a kegyetlen tréfálkozást: — Aztán jól címezte meg? — Jaj, nem is tudom — ijedezett a néniké, majd újra beszólt az ablakon: — Ne tessék haragudni, de ha nem tartom fel, megnézném a címzést. Félek hogy .. Annak a szőke lánynak ott az ablak mögött nemcsak sok dolga. hanem sok türelme is volt. Kikereste a levelet, megmutatta, hogy jó a címzés. A vicces ember még ugratni akarta a nénit, de szeme találkozott a postáskisasz- szony szigorú tekintetével. Nem mert megszólalni. A nénike két lépéssel hátrább ment, és oldalról lesett be az ablakon. Várt... Vagy félóra múlva egy postás érkezett az asztalkához, amelyen a lebélyegezett levelek feküdtek. Felnya- lábolta, és gondosan egy zsákba csúsztatta valamennyit. A néniké fellélegzett, és megelégedetten indult a kijárat felé. Az ajtóban azonban megtorpant, és visszatotyogott a terembe. Éppen akkor vitte át a postás a zsákot a gyűjtőhelyre. Az öreg néni megállította, és halkan megkérdezte: — Tessék mondani, nem lyukas a zsák? Palásti László Svájc is olcsóbb országnak tűnik Chilénél... Santiago külső képe sokban emlékeztet az európai városokra. Talán azért is, mert szép számmal vannak európai bevándorlók. (Saját szememmel láttam Bellavis- tában, a hegyek közti kis tő partján ezt a jelenetet: egy tahidon szőke fiatalember üldögél, távolabb feltűnik egy jellegzetes arcú, ősz férfi, s odaköszön neki — „Heil, Hitler!” A köszöntés viszonzása ugyanaz... Történt ez 1970 tavaszán!) Az üzleti életben különösen sok az európai. Chilei kispolgárokká váltak, gyarapítván a Santia- góban amúgy is nagy számarányú kispolgári réteget. E réteg politikai súlya is tekintélyes, — az elnökválasztás a főváros, Santiago, továbbá a nagy kikötőváros Valparaiso, továbbá Concepcion és Vina del Mar, a konferenciák szin- helyéül szolgáló tengerparti üdülőhely lakosainak szavazatain dől el. A kispolgárt pedig, hogy egy MIR elnevezésű ál-forradalmár, szélsőséges csoport — tagjainak számát összesen százra becsülik! — riogatja. Itt-ott robbantgat, gyújtogat, bankokat rabol ki „forradalmi” indokokkal. Kétségtelen, hogy ezzel csak a jobboldal malmára hajtja a vizét Nincs kizárva az sem, hogy éppen a reakció támogatja a maroknyi bajkeverő társaságot. Ez Argentínától Guatemaláig egész Latin-Ameri- ltára jellemző. A szélsőséges elemek egyéni akciói távol tartják a tömegeket a társadalmi változásokért folyó harctól, semminthogy csatasorba állítanák. A kommunista pártok pedig, mint a Chilei KP is, a kizsákmányolt milliókat akarják mozgósítani döntő küzdelemig. Hogy Latin-Amerikában végre érvényesüljön a társadalmi igazság hogy végre emberi élet jusson osztályrészül a ma még kisemmizett, éhezésre, -nyomorúságra és korai halálra ítélt tömegeknek. 1970. mája# 1L, csütörtök
