Népújság, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-04 / 102. szám
i ?'*. Eszmecsere — a tartalmi munkáért Országos ki ubős tanácskozás Egerben A kezdeményezés megyénkben született Helyi javaslatra, helyi meghívásra érkeztek a megyei művelődési központok és népművelési tanácsadók klubbal foglalkozó főhivatású munkatársai, a KlSZ-megyebizott- ságok kultúrfelelősei és a Honvédelmi Minisztérium képviselői Egerbe, hogy két napon át azt vitassák: miként lehetne a klubmozgalmat még tartalmasabbá, még hatékonyabbá formálni. Ötletözőm — ötletekkel Megszokott dolog, hogy tanácskozásokon referátumok hangzanak el, ezeket maratoni távú korreferátumok követik, majd nemegyszer tartalmatlan, vakvágányra sikló vita zár egy témakört. Mindez időt igényel, idegeket őröl, s ritkán hoz gyakorlati eredményt. Valószínűleg erre gondoltak a tanácskozás szervezői, amikor a résztvevőknek újfajta „játékszabályokat?’ diktáltak. Módszerként az úgynevezett ötletözönt (brainstorming) ajánlották. Ügy vélték, hogy ha az emberek csoportban vannak jelen, akkor legalább kétszer annyi ötletre bukkannak, mint szólóban. Érdemes idézni néhányat a játékszabályokból: „Egyetlen elhangzott ötletet sem szabad kritizálni. Teret kell nyitni a képzelet szabad csa- pongásának Minél több ötletet kell íeivetni. Törekedni kell az ötletek kombinációjára és tökéletesítésére.” Résztvevőként figyeltem az újszerű módszer gyakorlati hatásfokát. Egy-egy szót kérő maximum három percig beszélt. Utána a játékvezető újabb jelentkezőt kért fel váltásra. Közhelyek, felesleges töltőmcmdatok formálá,- sára nem futotta időből, minden felszólaló csak ötleteit mondta el tömör fogalmazásban. Egy „feldobott” gondolat, javaslat újabbakat inspirált a résztvevőkben. Hagyományos módszerrel vezetett tanácskozáson, vitán ennyi ötlet, ennyi épkézláb, ennyi hasznosítható javaslat semmiképp nem született volna. Ieaz. a küldöttek kissé elfáradtak a háromórás „játék” során, mégis — mint elmondták — megérte az agytorna, mert érezték, nem jöttek hiába, amit elmondtak, amit egymástól hallottak, az mind hasznosítható vagy éppen elgondolkodtató javaslat volt Három óra ötletbörze Az ötletözönök során magnószalagra rögzített javaslatokat másnap délután már témakörök szerint rendszerezve kapták kézhez a résztvevők. Kellett is ez a második nap délután megrendezett ötletbörzéhez. A „tözsé- rek” ajánlották gz árut, az ötleteket, s a tanácskozás résztvevői szavazással döntöttek, hogy melyiket veszik, melyiket tartják alkalmasnak arra, hogy a szükebb pátriában, megyéjükben alkalmazzák. Itt már lehetett vitázni, bírálni, kiegészíteni a vételre ajánlott ötleteket Érdekes — és ez pozitív jelenség —, hogy a legtöbb vásárló a legéletképesebb öt; letekre akadt, olyanokra, amelyek valóban hasznosíthatók a mindennapok gyakorlatában. Eizek közül csak néhányat ízelítőként. Általános helyeslést keltett az a javaslat, amely sürgette a klubok évkönyvének kiadását Az elképzelés szerint ez a kiadvány bemutatna néhány ifjúsági klubot, s tartalmazna elméleti és gyakorlati vonatkozású írásokat is. Minden résztvevő „megvette” az alábbi ötleteket: „Az állami, a gazdasági és a politikai vezetőket tájékoztatni kell a klubban folyó munkáról.” „A klubvezetők továbbképzésén foglalkozni kell a vitavezetés lélektani problémáival is.” Ügyes kezdeményezés volt az ötletbörze alkalmazása is, mert a résztvevők által „megvett?’ áruötletek nem kerülnek lomtárba, hanem a vevők hasznosítják a hétköznapi munka során. Hogyan tovább? A tanácskozás két alapkérdést vitatott meg. Egyrészt vizsgálta a klubok módszertani irányításának aktuális feladatait, másrészt azt vitatta meg — egy referátum kapcsán —, hogy a klubnak, mint művelődő kisközösségnek milyen szerepe, funkciója van a köz- művelődésben. Ha a résztvevők mindenben nem is értettek egyet, ha maradtak megoldatlan problémák is; a tanácskozás mégis többet adott a vártnál, mert a résztvevők szenvedélyesen keresték a hogyan tovább gyakorlati módszereit, az előrelépés konkrét fogásait. Sok egészséges javaslat született a klubvezetők továbbképzésével kapcsolatban. Sürgették, hogy központilag kellene kidolgozni a továbbképzés irányelveit, mégpedig úgy, hogy az 1—2 napos kurzus során könnyen elsajátítható és a gyakorlatban is alkalmazható legyen. Általános tetszést keltett az a gondolat, hogy központi működési engedélyt kellene adni a klubvezetőknek, valamint rendezni szükséges a tiszteletdíj kérdését is. Á módszertani segítség problémakörében is sok hasznosítható javaslat gyűlt össze. A tanácskozás egyik alapvető erénye a gyakorlatközpontú szemlélet volt. Minden résztvevő azt kutatta, hogy mit lehet a mindennapi munka során hasznosítani a vételre kínált ötletekből. Emiatt legnagyobb sikert a konkrét, az elméletieskedés- től teljesen mentes ötletek aratták, ezek „keltek el” legmagasabb áron. Ez a gyakorlatcentrikus alapállás szülte az eszmecsere másik pozitívumát: a hogyan tovább, a hogyan jobban módszereinek szenvedélyes kutatását Emiatt bírálták a Kivaló ifjúsági klubmozgalom merevségét, követelményeinek elvont bármiképp magyarázható jellegét Emiatt kérdezték: mi legyen helyette, ami valóban hatékony, ami valóban figyelemkeltő. Üjszerű, érdekes, s főképp hasznos eszmecsere volt a kétnapos országos klubos tanácskozás, mert a résztvevők a csiszoltabb, a hatékonyabb, a valóban tartalmi munka érdekében kértek szót A jobb útjait kutatták... Pécsi István Ami kimaradt a riportból Rázós ügy Sokszor érdekesebb az, ami kimarad a riportból, mint ami belekerül Egy „krónikus” vándormadárral készítettem riportot. Az alany nehezen engedett a lakásába, félszavakkal vagdalkozott, taszigált, igyekezett megtéveszteni — én neg őt meggyőzni —, és így jutottunk el oda, hogy :z első kérdést feltehettem. A riport e kérdéssel kezdődött. — Mi történt as első kertes előtt? — kérdezte bará- íi»m és beláttam: az olvasót az is érdekli, ami a riportót kimarad. Ezeket az él- ' i veket nem őrzi notesz, egyzés, csak az emlékezst. Ilyen űjságíróemléket londok eü, a téma: „Rázós ügy”. A névtelen A középkorú, „írőasztalos” úriember gyanakvóan fogadott. A „rázós ügyről” ér- eklődöm? Szörnyű. Ö nyi- tkozik, ha a nevét nem om meg. Megígérem, mi ist tehetek. Nyilatkozik, nagyon is ru- 'Imasan. Miért félti e so- októl a nevét? Végül ki- työgi: „Nem értek egyet a határozattal”. Aztán tippeket ad, hogyan 'ii>> rrwii meg anomymitását. Hallottam, kitaláltam, megér eztem, a verebek elfecsegték, spiritiszta súgta meg a „rázós ügyet” — mert a közönségnek igenis tudnia kell a „rázós ügyről”, de miért pont az ő terhére? — Én mindent megtettem a „rázós ügy” ellen. Sztrájkolok. Altatót veszek be az értekezlet előtt, és mint előadó, alvással tiltakozom az önkény ellen.. Semmilyen aktára nem teszem a kézjegyem, és a szakvizsgára sem mentem el. Mindent megcselekedtem hát, amit megkövetelt a haza. Kikísér a folyosó végéig. Spontán keresztkérdést tesz fel: „Egyébként, hogy is hívnak engem?” S miután tagadban rázom a fejem, keményen megszorítja újságírásba belefáradt öklömet Az őszinte •— Nézze, én őszintén elmondom: a vezető akamok. Kellemes mulatozás közben dönt az ügyekről. Senkit meg nem kérdez. Mi végrehajtjuk az Önkényt, de tiltakozunk, én például fellebbeztem. Egyébként, honnan tud a „rázós ügyről”? — Anonymus mondta el. — Nem engedte a nevét kiírni? Érthető, ide pályázik a helyemre, a vezető- akamok döntésén múlik, hogy sikerül-e neki. Az ellenállók nem kerülnek ilyen jó helyre. Vajon engem méri akar berántani a „rázós ügybe”? — Folytatja az őszinte véleményét? — Igen, ezt már írhatja: nem értek egyet a határozattal. Meggondolatlan, illetve jobb lesz így: megalapozatlan. Még egy beszúrást, ha lehetne feljebb: nem értek teljesen egyet a határozattal. A végére még ezt nyilatkoznám: Lehet, hogy később belátjuk, jó gondolat volt. — Köszönöm az őszinteségét. — Egy kérésem lenne: állást változtatok, ettől még a véleményem nem változik, mégis úgy írja, hogy ne gördítsen akadályt az. áthelyezésem elé. Azt hiszem, ezt megérdemiem az őszinteségemért. Kikísér a folyosó végéig. Újságírásba belefáradt arcomba néz — az őszinte együttérzés végleg megnyugtatja. Á félénk A szék szélén esetlenül ül. Szemüvege fölött fürkész. — Ha a „rázós ügyről” elmondom a véleményem, engem kivágnak a vezetők! Ezt u*m Búért um M? •;:::;'y: VOL VO-IIÍ A R US autóbuszok Svédországnak Április végén vette át az IKARVS-gyárban Olle Lindhfors, a Svéd Államvasutak autóbuszüzemének műszaki igazgatója a most elkészült Volvo-IKARUS B—58—60 típusú Volvo alvázas IKARUS-buszokat. A 12 méter hosszú, luxus kivitelű távolsági autóbuszokban 210 lóerős motor, magnetofon, forgatható, dönthető ülések, valamint toalett van beépítve. Ebből a típusú au tóbuszból Svédországban már tíz üzemel.1.4 most elkészült öt autóbuszt svéd gépkocsivezetők viszik Európán keresztül rendeltetési helyükre. Képünkön: az indulás elölt a svéd megrendelésre készített autóbuszok Budapesten, a Hősök terén. (MTI foto — Mező Sándor felvétele) KBT-program: KRESZ-vetélkedak — Színes fájékozfatők autóséinak — Hol veszélyes a közlekedés? — Oktatták a gyalogosokat és a gépjárművezetődet Az 1969. évi tapasztalatok elemzése alapján határozták meg az idei programot a Heves megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács szerdai, vezetőségi ülésén. A társadalmi szervezet különösen a gyalogosbalesetek megelőzése érdekében fejtett ki eddig hasznos tevékenységet, de része van abban is, hogy az országosan kedvezőtlenül alakuló balesethelyzet Heves megyében jobb a többi megyéhez képest A tanács különösen hasznosnak minősítette a gyerekek körében végzett tájékoztató, nevelő munkát. Játékos formában, szórakoztató módon sikerült a közlekedés legfiatalabb résztvevőit figyelmeztetni a veszélyekre és tanítani a helyes közlekedésre. A hevesi járásban a 4. számú Autóközlekedési Vállalat Dózsa György brigádjának patronálásával, pedagógusok közreműködésével megrendezték az ^lsó úttörő KRESZ-vetélkedőt A járási döntőn részt vett harminc pajtás nagyon alapos felkészülésről adott bizonyságot. A hevesi kezdeményezésre az úttörő KRESZ-ve- télkedőket megrendezik a megye többi járásaiban is. A nagyobbak, a középiskolások körében a KRESZ-ismeret nem újdonság. Nagy érdeklődés mellett, tanulságos versenyeken döntötték el a legjobbak rangsorát, akik között rövidesen megyei- döntőre is sor kerül. A középiskolások megyei KRESZ-vetélkedőjének első három helyezettje a jutalmak mellett segédmotorvezetői engedélyt is kap. A KRESZ-oktatás népszerű fórmáival „bekopognak” majd az Egerfarmoson tervezett KISZ-építőtáborba, a felső- tárkányi úttörővezető-képző táborba és természetesen az iskolákba. A balesetek megelőzéséről beszélgetnek majd a gyerekekkel az egri és a hatvani úttörőparkokban. A KBT-programban helyet, kapott a gyalogosok és gép- járművezetők oktatása, az idegen autósok-motorosok tájékoztatása forgalmi rendünkről. A megyei autóközlekedési vállalat gépkocsivezetői egy praktikus diafilm és magnófelvétel segítségével tájékozódni tudnak a főváros veszélyes közlekedési gócairól, ennek segítségével „idegen” gépkocsivezetőket is kioktatnak a biztonságos budapesti közlekedésre. A tanács az idegenforgalmi hivatallal együtt elkészítette az Eger nevezetességeit és forgalmi rendjét bemutató prospektusát. A megyeszékhelyre látogató autósok a benzinkutaknál kapnak egy egy példányt és segítségével jobban eligazodhatnak a szűk utcák, terek zsúfolt forgalmában. Hasonló, színes tájékoztatót adnak tó júniusban Heves megyéről. Ezekből a példányokból már a határállomásokon adnak az országba érkező autós-motoros turistáknak. A budapestihez hasonló „baleseti térkép” is készül megyénkben. Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban megszervezik a gépjárművezetők és a gyalogosok rendszeres oktatását. A népművelési és oktatási intézményekkel együtt szervezett akció célja, hogy megelőzzék, csökkentsék a baleseteket, javítsák a közlekedés biztonságát a közutakon. Liiticpi üröm — egy átkos „hagyomány** miatt — Gyűjtöm az ilyen moh datokat. — Szóval... és ezt meg is írja? — Mondom, hogy gyűjtöm, nézze, be is karikáztam. — Semmiképp meg ne írja. úgyis letagadom... Szóval: nem értettem egyet a határozattal, bár a mélyebb mérlegelést nem ejtettem meg. Azzal a mondattal mi lesz? —■ A karika mellé felkiáltójelet is tettem. — Szóval, a jó kapcsolat mindennél fontosabb, nem saját érdekemben, mindnyájunkért. Mondja, nem ajándékozna meg egy noteszlappal? — Azzal, ahová a mondatot írtam? — Igen. — Ezt az élményt sem őrzi notesz. önvédelem — Mi történt az első kérdés előtt? — kérdezi az olvasó, aztán tudakozódik: „Miért nem került ez a riportba? Az újságíró önvédelmi pozícióba helyezkedik: emberi hibák tompítsák a közérdekű segíteni akarás élét? Vagy egyszerűen szakmai zsargont használja riportban e részek „stílustörést*9 okoztak volna. Fóti Péter A sajnálatos hagyományok közé tartozik immár, hogy az újság a májusi ünnep előtt felhívja a figyelmet az ellátás várható buktatóira és javaslatot tesz, hogy miként lehetne jobban megszervezni a sokezres, vagy tízezres ünneplő közönség jó ellátását. Ez évben ez elmaradt... Elmaradt azért, mert az idei május 1-én nem terveztek felvonulást, nagyszabású ünnepséget a megyeszékhelyen (bár ennek ellenére nem ártott volna eseménydúsabbá tenni az ünnepet, mint amilyen volt). Az „eseményekről” mindösz- sze a két különvonatfcal ideérkező debreceni turisták és szurkolók gondoskodtak, de ami az egrieket illeti, ők mást vártak . . . többek között jobb „vendéglátást”. Miután központi ünnepségre nem került sor, nem maradt más, mint hogy családi kör- ben ünnepük az egriek május l-ét. Ami ezzel együtt jár; igyekeztek beszerezni a szükséges ételt-italt erre a nevezetes napra. Igyekeztek, de kevés sikerrel. Sajnos, Egerben az ünnepet megelőző napon a boltokban szinte egyetlen üveg sörhöz nem sikerült hozzájutni — kivéve az importsört. Azonkívül nem lehetett kapni Sztár co'át. Coca colát, Pepsi colát, sőt akadtak olyan büfék, ahoi még a citromos ízű „Utas” sem volt kapható. Miként lehetséges az, hogy ilyen kettős ünnepre a boltok, büfék, nem juthatnak megfelelő mennyiségű üveges sörhöz és hűsítő italhoz? Valahogy úgy, hogy igen sok vállalati ünnepség volt ezekben a napokban és a söripari kirendeltségtől ilyen célra nem kaphatnak itókát a vállalatok. Megvették tehát a kiskereskedelemtől és a kiskereskedelem eladta. Egy tételben . . . százas tételben ... ezres tételben. Miközben a polcok és rekeszek üresek maradtak a boltokban es a vásárlók hiába keresték a sört és az idítő italokat. Elfogadható ez a gyakorlat? Jó lenne tisztázni ezt az. illetékeseknek ... A söripar ugyanis erre a napra terven felül adott a hozzátartozó 400 üzlet számára palackozott árut. Ez — a jelek szetint — nem jutott el az üzletekben vásárlókhoz és az ünnep két napján is gondot okozott egy-egy üveg sör, vagy üdítő ital beszerzése. Ez az újabb tapasztalat is arra ösztönözhetné a megye- székhely ellátásával foglalkozó „cégeket”, hogy az ilyen kettős ünnepeken — de máskor is — a várható buktatókkal számolva, a reális igényeket fölmérve gondoskodjanak a megfelelő ellátásról. Ha ez nem megy helybéli sörrel és üdítőkkel, úgy az import áruk „bedobásával” is. Ne legyen ..hagyomány”, hogy erre mindig az újság hívja fel a figyelmei. Vagy előre.., vagy utólag ... K. E. Mtö. májas 4., héttő )
