Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-14 / 86. szám

Á lelkesedés vasárnapja Csinos it juh a Selyp! Cementgyár környékét (Folytatás as 1. oldalról3 Béla, az épülő hőerőmű KISZ-titkára elégedetten sommázta a kommunista szombatot és vasárnapot, mi­velhogy a visontaiak a hét végén két napot is az önkén­tes munkának áldoztak, ősz- yzesetn 1350 ember együtte­sen tizenkétezer társadalmi munkaórát végzett. Sok mű­szaki dolgozó, vagy éppen­séggel osztályvezető megszo­kott irodai munkáját fizi­kai erőkifejtést kívánó fel­adat vállalásával váltotta feL Az idősebbek találóan je­gyezték meg: ha mindig, mindenki ilyen lelkesen dol­gozna, mint ezen a két na­pon, akkor legalább másfél­szer annyit érne egy-egy mű­a 283 munkás 200 ezer fo­rint értéket termelt A KA- EV-nál a három üzemrész­ből több mint százan végez­tek 50 ezer forintos termelő- munkát, míg a parkosítás­ban, az üzem csinosításában ennél valamivel kevesebben vettek részt Nem közvetlen termelő te­vékenységet folytattak a Vas- és Fémipari Vállalat, az Autó- és Motorjavító Ktsz és az Agromechanikai Ktsz dol­gozói, kerítést, lőteret, illet­ve víkendházakat építettek ezen a vasárnapon. Viszont hagyományos termelő munka folyt az Egyesült Izzóban, az AKÖV-nél, a MÁV Kitérő­gyártó üzemben és az EMÁSZ-nál. Alig hihető adat: az Iz­zóban csupán 73 személy dol­gozott ' a kommunista vasár­napon. Ügy tűnik, itt sokkal reprezentatívabb megmozdu­lás is lehetett volna, különö­sen, ha arra gondolunk, hogy mennyi a gyár összlétszároa. A kitérőgyáriak megmoz­dulása sem olyan mértékű, amilyet várni lehetett volna. Bár itt több mint százan dol­goztak vasárnap és körülbe­lül 200 ezer forintot teljesí­tettek. Az állami építőipariak gyöngyösi munkahelyein 300 személy állt munkába, a tel­jesítményük pedig fél millió forint körül mozgott. A kommunista vasárnap önkéntes munkavállalását a gyöngyösiek egy hét múlva folytatják és a keresetük jó részét a vietnami alapra fi­zetik be, a kisebbik részét pe­dig az ifjúsági mozgalom anyagi forrásainak biztosítá­sára fordítják. iVagyobb összhangra van gzökseg Napirenden a MÉK korszerűsítése A gazdaságirányítás re­formjának hatására eredmé­nyesen fejlődik a szövetke­zetek és a szövetkezeti vál­lalatok munkája. Bővül gaz­dasági tevékenységük, nö­vekszik áruforgalmuk és emelkedik a gazdasági [haté­konyság A szövetkezetek munká­jában egyre inkább előtérbe kerül a szövetkezés alapve­tő céljának: a tagság szol­gálatának fontos követel­ménye. A reform által ki­alakított feltételek, valamint a tagsági érdekek követke­zetesebb érvényesítése a na­gyobb gazdasági önállóság­hoz és a vezetés demokra­tizmusának fokozódásához vezet. Megyénkben a MÉK, a HÜNGAROFRUCT és a fo­gyasztási szövetkezetek az el­múlt évben több mint öt­ezer vagon árut vásároltak feL A felvásárlási eredmé­nyekben fontos szerepe volt annak, hogy a még fennálló ellentmondások és az érdek- különbségek ellenére szoro­sabbá váltak a gazdasági kapcsolatok, így például a MÉK és a termel őszövetke­zetek kapcsolata is. Ennek ellenére a helyzet mégsem tekinthető meg­nyugtatónak. A pozitív ten­denciák ellenére a MÉK és a tagszövetkezetek között szervezeti és gazdasági elkü­lönülés áll fenn. Mindez in­dokolttá tette a zöldség- gyümölcs kereskedelem gaz­daság és szervezeti korsze­rűsítését. Világviszonylatban Sa ta­pasztalható, hogy a termelő­erők fejlődése következtében új típusú munkamegosztás jön létre az élelmiszergaz­daságban. A viszonylag ön­álló részek kapcsolata szo­rosabbá válik és növekszik az egymásrautaltság. Meg­változik a résztvevők műkö­dését és funkcióit meghatá­rozó követelményrendszer. A termelőerők fejlődése tehát a munkamegosztás új for­máinak kialakulásához ve­zet, amely elősegíti a korsze­rű technika hatékonyabb felhasználását a feldolgozá­si és kereskedelmi tevé­kenység ésszerű koncentrá­ciója révén. A szocialista termelési vi­szonyoknak megfelelően ha­zánkban a gazdasági egysé­gek önállóságukat megtart­va, a közös érdekek alapján hozzák létre gazdasági kap­csolataikat. Időszerű napjainkban a burgonya-, zöldség-gyümölcs forgalmazás szervezeti és gazdasági korszerűsítése. A korszerűsítés során, szüksé­ges, hogy a MÉK-ek a ter­melőszövetkezetek és ’a fo­gyasztási szövetkezetek kö­zös vállalataivá alakuljanak át. Célszerű azt is biztosíta­ni, hogy a közös vállalatba beléphessenek a szakszövet­kezetek. állami gazdaságok és egyéb vállalatok is. A közös vállalatok természete­sen a tagok döntéseinek megfelelő üzletpolitikát és vállalati tevékenységet foly­tatnak. Tevékenységi körük — a gazdasági ésszerűsítés­től függően — kiterjedhet valamennyi szabadforgalmú mezőgazdasági termék érté­kesítésére és feldolgozására. A közös vállalatoknál egyéb­ként három fő tevékenységi kör megszervezése látszik célszerűnek. így például a mezőgazdasági termékek ér­tékesítése, amely magában foglalja a tárolást, áruszál­lítást, göngyölegbiztosításfc is, a mezőgazdasági termé­kek ipari feldolgozása, va­lamint a különböző termé­kek és anyagok beszerzése. A gazdasági rendszert úgy célszerű kialakítani, hogy a közös vállalatok nem a nye­reség növelését, hanem a tagszövetkezetek szolgálatát tekintik céljuknak. A tagsá­gi viszony valóságos tartal­ma megköveteli, hogy a ta­gok további részjegyzésekkel anyagilag is hozzáj árulj ana/- a vállalat működéséhez, másrészt viszont a nyereség bői is részesüljenek a va­gyoni hozzájárulás és a for­galomban való részvételű arányában. A közgazdasági környez-; kialakításánál olyan _ prefe­rencia és szabályozó _ rend­szer t szükséges kiépíteir amely biztosítja a forgalma zó érdekeltségét, valamint t. bel- és külkereskedelem cél­kitűzéseinek megvalósításé A burgonya-, zöldség-gyü­mölcs-forgalmazás állana felügyeletét — a vertikum különböző szféráinak megfe­lelően ■— a mezőgazdasági élelmezésügyi, a belkeresk ; delmi és a külkereskedelnr minisztérium látja el. Az érdekképviselet a SZÖVGtíÜ és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának felada­ta. A szövetkezeti vállalatok­ra vonatkozó kormányhatá­rozat alapján az ágazati mi­niszterek ez évben előter jesztést készítenek a Gaz­dasági Bizottság részére a HÜNG AROFRUCT, a ZÖL­DÉRT és a GEV korszerűsí­tésére. Az előkészítő munka tehát — amelynek alapján meg­történik az átfogó jogi és közgazdasági szabályozás —■ kezdetét vette. Kiss József, a MÉK főkönyvelője En nem tudom, mit vannak ügy ode a tudósok és a tudósok nyomán az újságok egy-egy jelentéktelen, bár jelentősnek ki­kiáltott, de manufakturális módon már re­ges-régen felfedezett találmányért?! Itt van, olvasom,: a londoni repülőtéren olyan jelzőkészüléket szerkesztettek, amely minden fémtárgyra érzékeny. Ha valamelyik utasnál a készülék jelez, a repülőtér embe­rei megvizsgálják őt.. . Figyelik: ha fém­tárgyat jelez. Hangsúly a fémtárgyakon és az azt követő jelzésen van, mint tudományos szenzáción. Nevetséges! A feleségem lassan húsz éve feltálalta-, hogy a „papírtárgyat’’ színe alapján, minden­féle készülék nélkül felismerje, ha az a zse­bemben van, s ha e tárgy piros színű, akkor azonnal jelez. Ö, egymaga! Es hencegtem ón ezzel?! í—cd' szak, mint különben. S hadd fűzzük mindjárt ehhez mint­egy igazolásként, hogy 150 ezer forint volt a végzett munka „bevétele”. Felét fel­ajánlották a vietnamiaknak, a másik fele a KlSZ-szerve- zeté lett. Egy órára valamennyi •munkahelyen befejezték a műszakot, s néhány perces •öpgyűlésen értékelték az eredményeket. A munkahe­lyekre a gyöngyösi Izzóban tanuló vietnamiak 14 tagú csapata is ellátogatott, s személyesen mondott köszö­netét a népünknek adott se­gítségért. Útközben községeinkben sok helyütt — de különösen a gyöngyösi já­rásban — láttunk még par­kosító ificsapatokat, akik fá­radtságot nem kímélve dol­goztak a kijelölt területeken. Gyöngyösön összesen tíz üzemben dol­goztak Gyöngyösön a kom­munista vasárnapon, amely­nek eredményeként majdnem félmillió forint értékű ter­méket állítottak elő. Ha .az összes dolgozók szá­rit vesszük figyelembe, ak- or a Gépjavító Állomás munkásai vezetnek, de nem «»okkal marad le mögöttük a JjbKV nem. A gépjavítóban Ljudmilla Kunyeckaja: Lenin dolgozószobájában 7. Magyarország 3, számú térképe 196a. november 11-én te resté fel a múzeumot a Kremlben Otto Grimlund svéd kommunista vezető, akinek neve ott szerepel a Kommunista Intemacionálé alapító kiáltványának 16 alá­írója között. Grimlund be­számolt Leninnel lezajlott ta­lálkozóiról, amelyekre 1917. áprilisában, októberében a Szmolnijban, majd 'Moszkvá­ban került sor. Grimlund elvtárs megkérte, ogy mu­tassuk meg a „Krasznij Iri- ternacional” (Vörös Interim-; donálé) című folyóirat 1919, május 1-én megjelent első számát. Természetesen éli ikintettüilk a szabályoktól — — hogy a kiállított tárgyak­hoz nyúlni tilos — és Lenk' dolgozószobájának egjdk könyvszekrényéből elővettük a piros kötésű könyvet. Otto Grimlund izgatottan lapo­zott bele a kötetbe — itt a Kommunista Intemacionálé felhívása a világ proletár­jaihoz. Az ő aláírása az ötö dik. Szomorúan mondotta: „Ezek közül az elvtársak kö­zül már csak egyedül én élek.” t> Milyen sokat mond Lenin­nek egy-egy feljegyzése do-> kumentumokon. Dolgozószo-j; bájában sokáig őriztek egy * Európa-térképet, amelyen' Lenin ceruzával megjelölte! Magyarország határait. Mel­léírta — Magyarország 3. számú térképe. 1919-ben bi­riyára ezen a térképén kö- -ette a magyarországi forra­dalom eseményeit. Lenint sokszor kereste fel dolgozó- szobájában Szamuely Tibor es Kun Béla. 1965. november 2-án egy magyar veterán, Németh Lajos járt a múze­umban, aíki 1921-ben találko­zott Leninnel. Felidézte, ho­gyan érdeklődött Lenin min­im iránt, még arm is kí­váncsi volt, hogy milyen he­lyen szállásolták el, ellát­ta ic-e őket élelemmel. „44 év múltán az a meg tisztel tetés ért, hogy ismét felkereshet­tem Lenin dolgozószobáját, s ez a látogatás most éppúgy meghatott, mint annak ide­jén” — írta be a látogatók könyvébe. Szén Katajama elvtára fel­idézte, hogyan vitatta meg Lenin a Kínából, Japánból, Indonéziából, Mongóliából érkezett élvtársakkal az egyes országokat és vala­mennyi keleti államot .érintő kérdéseket. Vlagyimir Iljics állandóan figyelemmel kísér­te Kelet népének ébredését 1918. november 23-án egy indiai küldöttséget fogadott, amely egy szén tálfa ágat ho­zott ajándékba. Ez, a szent­nek tartott fa a Sikes’ és a felvirágzás szimbóluma. Az indiai delegáció november 25-én részt vett az össz- oroszországi Központ! Vég­rehajtó Bizottság ülésén és átnyújtotta Jak)cy Saptmsflow­nak azt a felhívást, hangsúlyozta, hogy nép elszántan küzd ■natosítók ellen, a győzele­mig.”. „Engedjék meg, hogy üdvözöljük az orosz for­radalmat, amely új remé­nyekre lelkesít bennünket és ■megmutatta a harc új «it­alt... Az Oroszország- for­radalom rendkívül' nagy ha- . á.sál volt az indiai hep lél- tiiletere. Anglia minden tö­rekvése ellenére Indiában ús tért hódít a népek ömmidél­A Komintern ti. Kongresszusa néhány küldöttével Petro»* ráátesa, la július 19-én, kezesének jelszava — han­goztatta a felhívás.” A szovjet állam az eüsü pill amattól kinyilvánította készségét, hogy aarmálit; diplomáciai kapcsolatokat létesítsen a világ minden országával. A kapitalista nagyhatalmak azonban nem siettek elismerni a szovjet kormányt. Oroszországba:, maradt diplomatáik hangsú­lyozottan a megfigyéLok ál­láspontjára helyezkedtek. jSzovjet-Oroszországot el­sőnek Afganisztán ismerte el. 1919 elején Lenin üzene­tet kapott a hatalomra került afgán királytól, Ammanula kántól, amely bejelentette- íogy az afgán kormány fel ufearja venni a diplomácia: aipcsolatokat a szovjet kor- nánnyal. Május 27-én Leni:. Jaírta az afgán királynak szóló válaszlevelet: „Meg­kaptuk a szabad, önálló af­gán nemzetnék az oross néphez intézett üdvözletét, amely egyben őfelsége trónra lépéséről is tájékoztatott — írja a többi között, majd így folytatja: Üdvözöljük őfelsé­ge óhaját, hogy szoros kap­csolatokat építsen ki az orosn néppel, ezért kérjük, hogy nevezze ki moszkvai hivata­los képviselőjét, mi, a ma- ípiffik részéről készek va­gy®* elküldeni a munkás- paraszt kormány képviselőjé* Kabulba.” (Folytatjuk.) *■ ' iptta X4» keif (Foto: Kiás Béla)

Next

/
Oldalképek
Tartalom