Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-22 / 69. szám
Stratégia ~ »erm elősző vederetekbe» Termelni és eladni — hosszabb távon Vasártókosár Xmffor s visárfg KonrÜm lesrf IrSfSt renisanM ue#- >éd; mennyibe kerül? mostanábai s,yre többen firtat* Ják azt is; miért keriu ennyibe? Mi van az ár mögött... egyes kereskedők, vagy termelők manipulációja-e, vagy pedig valódi értéknövekedés? Erre szeretnénk választ adni cikksorozatunk mostani számában is. Ezért néztük meg, bogy... Wéhány érvve! ezelőtt az értékesítés nem jelentett gondot egyetlen termelőszövetkezetben sem. Nem is jelenthetett, hiszen mindenki any- nyit termelt a különböző termékekből, mint amennyit a •tervszámok előírtak. Ma a gazdálkodás kötetlen, ugyanakkor áruit minden közös gazdaságnak magának kell eladnia. S nem könnyű feladat ez, különösen akkor nem, ha bizonyos cik- . kékből felesleg is mutatkozik. Néhány közös gazdaság elnökével arról beszélgettünk, hogy gazdaságuk termelési szerkezete mennyiben igazodik az értékesítési lehetőségekhez, hogyan tudják termékeiket biztonságosan értékesíteni — hosszabb távon is. O O O O Vígh László, a tenki Béke Tsz elnöke; — A mi szövetkezetünknek mindössze 1400 hold a területe. így a fejlesztésre szánt anyagi eszközeink sem túl nagyok, s nagyon meg kell gondolnunk, hogy mihez kezdnük. Annyi bizonyos, hogy szakosodás nélkül ma már alig lehet az egyről a kettőre haladni. Mi a sertés és szarvasmarhatenyésztésünket fejlesztjük. Ügy látjuk, hogy mindkettőnek, de különösen a szarvasmarhának biztos piaca lesz — távlatban is. — Miből lehet erre következtetni? — Egyrészt a hazai piaci igényekből másrészt pedig rendszeresen figyeljük, hogy külföldön miként alakul a fogyasztás., Emellett persze az is döntő, hogy a szövetkezet belső adottságai milyenek. Nálunk például az állattenyésztés fejlesztése bizonyos ellentmondásokat is szül. — Miképpen? — Nagy a taglétszámunk, az állattenyésztéshez viszont kevés munkaerő szükséges. Éppen ezért zöldségtermesztéssel is kell foglalkoznunk. — Ez mennyiben kifizetődő? — Megmondom őszintén, a búza például többet hozma. Éppen ezért most azon kell gondolkoznunk, hogy a zöldségtermesztést miképpen tudnánk gazdaságossá tenni. Tandíj/ korán tudtunk a paradicsommal megjelenni a piacon, s ez többlethaszonnal járt. A mennyiség viszont kevés volt. Az idén növeljük — körülbelül duplájára —, a fólia alatti termesztést, s így korán is nagyobb mennyiséget tudunk biztosítani. — Véleménye szerint termékeik közül miből lehet — távlatban — feleslegre számítani? — Búzából. — S mit fognak tenni? _ Ha esetleg lemenne a b úza ára, akkor többet használnánk fed takarmányozási célokra. o o o o Juhász Jenő, a tamamérai Tárnámén te Tsz elnöke: — Nálunk az állattenyésztés a fő profil. Közös vállalkozásként hozzákezdtünk egy sertéstelep építéséhez, amely 6500 hizót bocsájt ki évente. Ebből mintegy 1600 jut ami szövetkezetünkre. Ez hatszázzal több, mint a jelenlegi állomány. — Tudják-e biztonságosan értékesíteni a sertést? _ Ügy érzem néhány évig ige n. Különösen azért, mert a közös vállalkozás több előnnyel jár. Olcsóbb a termelés, jobb a minőség, tehát nagyobb a haszon is. — S később, ha több lesz a sertés? — Akkor se esünk kétségbe. Egy korszerű telep mellett^ lehet egy korszerű feldolgozó üzemet is építeni. — Az állattenyésztés mellett milyen távlati elképzeléseik vannak? Más termékek biztonságos értékesítésére? — Azzal azt hiszem minden termelőszövetkezeti vezető tisztában van, hogy a jövőben egyre inkább igazodni kell a vevő, a fogyasztó igényeihez. Csak azt lehet majd eladni, ami egészen kiváló minőség. Mi éppen ezért a minőségi termelést helyezzük előtérbe. — Mit ért ezalatt? — Ki kell választanunk a talajviszonyainkhoz legmegfelelőbb fajtákat a növény- termesztésben, s tudományos alapon kell termelnünk őket. Szerintem a jó árunak mindig van vevője a piacon. S ha jó árut állítunk elő, plusz növeljük a hozamokat, akkor később is meglesz a kellő haszon. Többet, de főleg jobban — talán így fogalmaznám meg távlati értékesítési tevékenységünket O O O O Széli Ferenc, a pétervásá- ri Gárdonyi Tsz elnöke; — Azt hiszem, az teljesen világos, hogy ha egy termékféléből sok van a piacon, akkor a vevő válogat. Tudn; kell tehát, hogy a vevő mi lyen árut akar vásárolni. Éppen ezért a jövőben sokkal nagyobb gondot kell for dítani a piackutatásra. — A gyakorlatban miként lehet ezt megvalósítani? Hi szem a termelőszövetkezeteknek nincs ehhez külön apparátusuk. — Egyrészt jobban kell tá maszkodnunk a nagykereskedelmi vállalatok piackutatásaira, másrészt pedig azért mi is tudunk bizonyos információkhoz jutni. A FAO- adatok például kellően tükrözik a külföldi fogyasztás tendenciáit, s erre is lehet alapozni. A termelőszövetkezeti területi szövetségek is megbízható adatokkal rendelkeznek. Nemcsak piaci vo natkozásban, hanem a köz gazdasági ösztönzők várható alakulásáról is. A távlati elképzeléseket ezekhez az információikhoz érdemes alakítani. — Az információk tehát mutatják, hogy mivel lesz érdemes foglalkozni. Nern^ biztos azonban, hogy ettől a termek olcsóvá, piacképessé válik. — Természetesein. A további lépés az, hogy az illető közös gazdaság kiválasztja a neki legmegfelelőbb árucikkeket, lehetőleg minél kevesebbet, s azt termeli. Lényegesnek tartom ugyanis, hogy minél kevesebb termék legyen. Egy közös gazdaság ne szatócsbolt legyen, hanem komoly üzem, ahol kevés áru termelnek, de azt rendkívü olcsón és jó minőségben. A korszerű technológiával, a modem gépekkel ugyanis olcsóvá lehet tenni a termelést — Mi az ön szövetkezeté nek értékesítési „stratégiája”, ha mondjuk dömping van bizonyos termékből? — Olyan olcsón akarunk termelni, hogy nekünk mér akkor is legyen haszon egv cikken, ha másnak már ncn: nagyon van. Persze ehhez az olcsóságon kívül még a jó minőség is szükséges. Kaposi Levente Ki fizeti a reprezentatív csomagolás költségeit...? Aki arra szavaz, hogy ál tálában a vásárló fizeti meg... az nyert De nem is ez a fontos, hiszen, ha kulturáltabb, praktikusabb csomagolásban kapjuk az árut és főleg elfogadható áron, az csak öröm és kellemes érzés. Ezzel valóban csak nyerhet a vásárló; nem ömlik ki az ecet nem kenödik a sajt nem szóródik szét a tea... sok bosszúságtól mentheti ez meg a vásárlót az ízléses, korszerű csomagolás. Sajnos, jó néhány esetben úgy tűnik, hogy a csomagolás mintha nemcsak az árut takarná, hanem az áremelést is. Hozzátehetjük... az indokolatlan áremelést. Bár a szabad áraknál „egyelőre nem lehet semmit tenni” mindenki olyan árat írhat az árura, amilyet akar... illetve amennyiért el tudja azt adni. Ez különösen abban az esetben okoz gondot amikor kénytelen-kelletlen meg kell venni ezt az árut is, annyiért, amennyiért adják, mert nincs olcsóbb, egyszerűbb csomagolású helyette. Volt például kezdetben — nem is olyan régen — étecet literenként 5,50-es áron. Vitték ... szerették, de most hiába keresik. Van viszont helyette műanyag flakonban „háromnegyedes” étecet, de már 9 forintért Igaz, a csomagolás eldobható... de miért kell a vásárlónak „eldobni” literenként 5—6 fo rintot amikor a háziasszonyok nem ragaszkodnak... főleg ilyen áron... a műanyag csomagoláshoz. Kérdezhetné persze az ember; miért nem rendelnek az ugyanolyan minőségű üveges, olcsó ecetből? A kereskedő csak elnézően mosolyog az ilyen naívsá gon... akkor semmilyen ecetet nem küldenének, mert rendszerint nem gyártják tovább a régebbi olcsóbb árut. Ez a tapasztalat... Félreértés ne essék, nem az ízléses, praktikus csomagolás elterjedését panaszolják a vevők. Legyen ilyen reprezentatív csomagolás is, de ne az egyedüli. Legyen olcsó ecet üvegben és legyen bordás, fehér műanyagflakonban is vagy színesben ... de választani lehessen a ve vőnek az olcsó és a csomagolás miatt drágább áru-között Látok ízléses műanyag zacskóba csomagolt sajtot — Mennyi az ára? — ötvenkét forint kilónként — ötvenkét forint? És kimérve „lédig” áruként? — Ügy negyvenhét forint — Melyiket veszik szívesebben? — Ki ezt... ki azt. Az olcsóbb ... a csomagolatlan ritkábban kapható. Veszik tehát a csomagoltat Abból van... Hasonló a helyzet a száraztésztáknál is. Sem a kereskedők, sem a vásárlók nem értik miként lehet három-négyforintos lisztből és akár nyolc tojás hozzáadásával is kilónként negyven forinton felüli árat „kihozni” a reprezentatív csomagolás ürügyén? Sőt! Most jött ki az „eperlevél” a Miskolci Hűtőház készítménye, amely már ötven forintot kóstál kilónként ötven forint egy kiló tésztáért ... csak mert a név, a csomagolás tetszetősebb. Vagy csak azért, mert lehet?... Nemrég ugyanis megint áthúzták rajta az árat és öt forinttal növekedett a kilónkénti ára. A csomagolási, elnevezési és egyéb változások áremelési „módszereire” talán eléggé jellemző példa a Ceylon tea esete, öt deka tea van a dobozban, ára 17,50. A tea ára 8,50 forint. A doboz, illetve a csomagolás tehát többe kerül, mint a benne levő áru. De ezt a vásárló nem tudja ... neki összesenbe számolják a teát. Így kalkulálták az árát... így adják eL A fémdobozba csomagolt olasz Carthage étolaj ára 30 forint félliterenként, a magyar étolaj ára műanyag flakonban ennek a fele. Talán egyik példája ez annak, hogy a csomagolás nem feltétlenül áramelő tényező ... de ez viszonylag ritka eset. Sajnos... Legtöbbször nincs meg a reprezentatív csomagolású árunak a szerényebb, olcsóbb változata, ahol az áru minősége ugyanaz és a vevő dönti el, hogy a színes nyomású, manökenekkel díszített dobozban veszi-e meg ugyanazt az árut, vagy szerény, de praktikus, olcsóbb csomagolásban. Mivel nincs Ilyen választék ... vagy legalábbis nem minden esetben, azért tűnik ellenszenvesnek sok vásárló számára a rikító, többszín- nyomásos doboz, vagy fla- koa Tapasztalják, hogy sokszor nemcsak az árut csomagolják ezekbe... hanem burkolják vele az áremelést, s ezzel a vásárló becsapását is. Engedjék meg a vásárlóknak, hogy ők döntsék el, színes dobozt akarnak, vagy olcsó árut... legyen mindkettő, hadd lehessen választani. Kovács Endre Tóbiás Dénes jóképű, magas, erős, értelmes fiatalember volt. A harmincas évek kínosabb végénél tartott, foglalkozására nézve üzletvezető, de elsősorban mindenekf elett halálosan szerelmes volt feleségébe, született Krusnyák Matild- ba. Ez már így ment tíz esztendeje, és a szerelem nem csökkent, hanem napról napra fokozódott. Maga az asszony ső- tálan, színtelen, szagtalan, se nem kövér, se nem sovány, seszínű nő volt, az a típus, akinek hatszor mutatkozik be az ember, míg végre teljesen elfelejti. Néha együtt voltunk valamelyik vendéglőben, ilyenkor Dénes elemében volt. Semmi másra sem figyelt, csak az asszonyra, és elárasztotta kérdéseivel: — Jól ülsz, szivem? Nincs itt huzat? Hogy ízlik a hús? Nem innál egy kis bort? Ne hozzam be a kabátodat a ruhatárból? Nem fogsz Megfázni? Hozzak egy ^RÁLyHfGYi Pál* AJÖI lÉllK párnát alád? A férfi nem volt megelégedve a lakással, mert huzatos volt és földszinti, ami helytelen, tehát eladta és OTP-kölcsönt vett fel, nagy erőfeszítéssel vett egy öröklakást, ami sokkal kényelmesebb. Boldog volt, mert tudta, hogy az új lakásban az asszony jókedvű lesz, mert a nők szeretik a szép lakást, az ékszereket, meg a központi fűtést. Hogy a boldogság teljes legyen, az asz- szony kapott gazdag külföldi rokonaitól egy Volkswagent, de nem igazi boldogság az autó, ha Matild nem tud vezetni. A férj azonnal átlátta a helyzetet és szerzett egy sofőrt, aki jó szóért vállalkozott arra, hogy megtanítja Matildot vezetni. A negyedik lecke után az asszony közölte férjével a tényállást: — Dénes, meg kell mondanom neked, hogy beleszerettem a sofőrbe, vagyis Laciba, ö is szeret engem, és ezért én még ma beköltözöm egyszerű kis négyes társbérletébe. A válópert indítsd meg te, mert nem tudok nélküle élni él nem is akarok. A férj sírt, mint egy lány, egy egész Matild omlott össze benne. Mindenkit érhet sofőr, és a szerelem nem életbiztosítás. Két héttel az események után véletlenül találkoztam Matilddal és új vőlegényével egy egyszerű vendéglőben. Meghívtak az asztalukhoz és ebédelni kezdtünk. Az asszony izgatottan leste új szerelmének minden pillantását. Szemlátomást boldog volt. A férfi csak velem beszélt, hosszan mesélte so] őr élményeit. és amikor a nő bátortalanul közbeszólt, olyanokat, hogy „igen" meg „úgy volt”, az új vőlegény ráordított: — Nem szeretem a duettet, fiam. Már ezerszer megmondtam, hogy ha én dumálok, ne szólj bele! És miért nem eszel? Én már régen befejeztem, te meg csak piszkálsz az ételben! Nem fogom potyára fizetni a drága ebédet... — Igen... bocsáss meg, szívem, ne haragudj, kicsit elgondolkoztam — igy Matild. Ez így ment az egész ebéd alatt. Persze, a férfi nem volt mindig ilyen finom, alkalmazott erősebb kifejezéseket is. A feketekávénál, ismert tapintatommal, megkérdeztem az asszonyt: — Furcsa az élet. Volt férje a csillagokat naponta lehozta magának az égről, öröklakást szerzett a földön, ami nehezebb, a gondolatait leste, én tudom legjobban, menynyire szerette magát. Mi volt az mégis, ami hiányzott a házasságukból? — A gyengédség. úti Építő Vállalatnak az élőmunkákhoz ötezer tonna hengerlést kavicsra, kereken ezer tonna nemes zúzalékra van szüksége. A közelmúltban területi operatív bizottság alakult Heves megyében a feladatok sorrendiségének meghatározására, a munkák koordinálására, segítésére. Már felvette a kapcsolatot az országos bizottsággal is, hogy — ha némi késéssel, de — hozzáláthassanak végre az útjavításokhoz. Remélhető, hogy a Heves megyeiek kérése kellő megértésre talál Budapesten, az országos programban feltétlenül a fontosabb munkák közé kerül legalább a 3. számú fő- közlekedési út javítása, s ehhez — több más segítség mellett — például a recski kőbánya az alföldi, Tiszán túli, békési részek helyett elsősorban inkább a közelebbi Heves megyei szakaszokra küldi a kért anyagot. A tél okozta károk helyreállítása mellett folytatják a 3. számú út rekonstrukci- ját, korszerűsítését, megvalósítják a mátrai út még hátralevő programját Az előbbin — ha a postakábel áthelyezését időben elvégzik — Kápolnától egészen Zsóri- fürdőig haladnak előre. A Gyöngyös és a parádi elágazó közötti 17,9 kilométeres szakaszon Mátrafüredtől a Sás-tóig terjedő részen az új nyomvonalak befejezett földmunkái után a burkolat építését végzik, másutt pedig a még mintegy húsz százalékban hiányzó burkolatot helyezik el. Ugyanekkor szeretnék kijavítani a felnémeti Tárká- nyi utat, amelyet a nagy bervai igénybevétel rongált meg észrevehetően, s ha ugyancsak késedelem nélkül áthelyezik a postakábeleket: még ebben az évben 14 méteresre szélesítik, korszerű, tartós aszfalttal burkolják az egri Lenin út vasútállomástól a székesegyházig terjedő szakaszát. (gyóni) vasárnap A tél országszerte jelentős útkárokat okozott erősen megrongálta a Heves megyei szakaszukat is. Mint a KPAÍ Egri Közúti Igazgatóságának vezetőjétől. Molnár Károlytól és Kálmán István főmérnöktől pénteken értesültünk: „szűkebb hazánkban” az előzetes becslések szerint mintegy 10 millió forintos érték vált a fagyok áldozatává. Megyénk föhálózatán hozzávetőlegesen 27, alsóbbrendű útvonalain 25 kilométeren szükségesek a rendkívüli javítások. Egyedül a 3. számú főközlekedési úton 18 kilométernyi szakasz követel sürgős munkát másutt Recsk térségében, a mátra- ballai úton, Eger és Szarvaskő között Szucson, Péter- vásárán. Szentdomonkoson, Tamaleleszen, Tenk—Dor- mánd között illetve a dem- jéni bekötő részen, az eger- szalók—verpeléti, tarna- szentmária—egerszóláti, nősz vaj—bogácsi vonalon kell kisebb, nagyobb feladatokat elvégezni mielőbb. Jóllehet még januárban megkezdték a megviselt utak foltozgatását — lényegesebb javulásról egyelőre nem beszélhetünk, észrevehetőbb változásokra csupán azután számíthatunk, ha a kátyúk kiszáradnak, s a „tömőanyagot” tartósabban a helyére lehet építeni. Az útjavításokat egyébként nemcsak efféle foltoz- gatóssal akarják elvégezni — hanem alaposabb karbantartásokra is sort kerítenek. Az alsóbbrendű hálózat megrongált 25 kilométeréből húszon a KPM Egri Közúti Igazgatósága házilag gondoskodik a javításról, míg a többi szakaszon — ide számítva a főhálózatot is — az egri, a debreceni Közúti Építő Vállalat és a Betonútépítő Vállalat dolgozik majd. E három vállalat — a tervek szerint — már a jövő hétfőn, március 23-án elkezdené a munkát, ha az ehhez szükséges építőanyagot biztosítani tud iák. A debrecenieknek Halmajugrától avé- csi elágazóig összesen 8,5 | ezer tonna kő, 700 tonna bitumen kellene, s ahhoz, hogy elképzeléseiknek megfelelően haladhassanak, az egri Köz- 11 i'öbb mint 10 milliós útkór Heves megyében
