Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-12 / 60. szám
Aa "'SíopTosi mnnka jelene és jövője Apróhirdetés — A legutóbbi állatorvosi tudományos napokon megjegyezte a főosztályvezető elvtárs, hogy az állategészségügy szocialista átszervezése befejeződött. Mit kell ezen értenünk? — A felszabadulás után az Állategészségügyi Szolgálat szervezetének kialakítására legerősebben az hatott, hogy a háborús események során olyan súlyos fertőző betegségek terjedtek el amelyek az állatállomány létét alapjaiban veszélyeztették. A járványok elterjedésének megfékezése, felszámolása csak erős, köziponti irányítással vezetett állatorvosi szervezettel volt lehetséges. Ezért hoztuk létre az 50-es évek elején az egységes állami állatorvosi szervezetet Ilyen szervezeti fennállás mellett és központi irányítással sikerült a járványos betegségek jelentős részét rövid időn belül visszaszorítani, sőt egy részét teljesen felszámolni. 1960-as évek elején a mezőgazdaság területén végbement szervezeti, gazdasági és társadalmi változásokkal az állategészségügy fő feladata a mezőgazdasági üzemek állategészségügyi helyzetének fokozatos javítása, a termelés eredményességének segítése lett. Ezt a feladatot üzemi szinten ellátni kizárólagos állami állatorvosokkal egyre inkább nem lehetett. Az állategészségügyi Szolgálat szervezetét a mezőgazdaságban végbement változásokhoz kellett igazítani. Ilyen elgondolások alapján jöttek létre 1967-ben a megyei tanácsok szakigazgatási intézményeiként az állategészségügyi állomások, és kezdett növekdni a gazdaságok által alkalmazott állatorvosok száma. Az Állategészségügyi Szolgálat tehát ebben az új felállásban részben állami, részben üzemi állatorvosokból állt. Köztük alkalmaztatás, részben alkalmazott módszerek és hatáskör vonatkozásába van különbség. Az Állategészségügyi Szolgálat azonban célja és akcióegysége szempontjából továbbra is egységes szervezet. Az egyéges szervezeten belül úgy differenciálódnak a feladatok, hogy az igazgatási tevékenységet fokozatosan elsősorban az állomás alkalmazásában, az állatorvosi gyakorlatot az üzemek alkalmazásában álló állatorvosok látják el. Az állomás állatorvosai azonban szakállatorvosokkal, laboratóriumokkal, a rendelkezésükre álló műszaki-technikai felszerelésükkel éppen úgy segítik azokat a gazdaságokat, amelyek saját állatorvossal dolgoznak, mint azokat, amelyeket az állomás állatorvosai látnak el — Ügy tudjuk, hogy az állattenyésztés fejlesztése a mezőgazdasági termelésen belül kiemelt feladat. Hogyan kapcsolódik ehhez az állategészségügyi szogálat? — A mezőgazdasági termelésen belül az állattenyésztés fejlesztése valóban kiemelt feladat. A lakosság hús- és tejtermék ellátásának növelése a fokozottabb fehérjefogyasztás szempontjából elsőrendű feladat, de az állat és állati termékek exportja devizabevételeinkben is jelentős tényező. Megfelelő mennyiségű és jó minőségű állati termékeket gazdaságosan előállítani csak egészséges állatállomány képes. Sőt a nagyüzemi tartás és termelési eljárások esetében azt is hozzá kell fűzni, hogy egészséges állat is csak akkor, ha abban a környezetben, ahol tartják, jól érzi magát. Magas hozamokat gazdaságosan előállítani csak kifinomult tenyésztési munkával előállított kultúrfajtákkal lehet, és hazánkban ma már ezek terjedtek el. A kultúr- fajták környezeti, tartási, takarmányozási igénye azonban kitenyésztettségének foka arányában növekszik és a betegségekkel szembeni el- Jenállóképessége ugyanolyan ' méta/baz csökken. Az állategészségügyi szolgálat ott kapcsolódik az állattenyésztés célkitűzéseihez, hogy feladata az optimális egészségügyi állapot megteremtése, a megfelelő környezeti igények megteremtésének elősegítése, ellenállóképességet csökkentő tényezők kiküszöbölése, a maximális hozamok és a gazdaságos termelés elősegítése céljából. — Az állategészségügyi szolgálat tevékenysége csak a beteg állatok gyógyításában merül ki, vagy egyéb feladata is van, pl. a prevencióban? Az állatok akkor betegek, ha valamilyen kórokozó idéz elő közöttük betegségeket, vagy ha tenyésztésük, tartásuk, hasznosításuk során valami ártalmat szenvednek. A gyógyítás klasszikus állatorvosi feladat, de a nagyüzemek kialakulása arányában csökken az állategészségügyi szolgálatnak ez a tevékenysége, legalábbis a végzett munka mennyiségét illetően. Az állategészségügyi munka egyre inkább a betegségek megelőzésére irányul A nagy tömegben együtt tartott állatok fertőződése, egészségre ártalmas, vagy összetételében nem megfelelő takarmány, az állatszállások nem megfelelő hőmérséklete, páratartalma stb., egyszerre sok állat egészségét károsítja, így nagy gazdasági kárt okoz. Ha az állatorvos ilyenkor avatkozik be, legfeljebb már csak a károk mértékét csökkent- heti, lényegében „tűzoltó” munkát végez. Éppen ezért az állategészségügyi munka fő iránya a károk megelőzése, minden olyan tevékenység tehát, ami ezt a célt szolgálja. — Hogyan dolgozzék egymás mellett az állattenyésztő és az állatorvos? — Az állattenyésztő és az állatorvos végső célja azonos, minél több, jobb állati termék, minél gazdaságosabb előállítása. Ezt a célt mindkét szakember képzettségének megfelelő eszközökkel igyekszik elérni. Az állattenyésztő szorosan vett tenyésztői, genetikai munkával, az állat igényeinek legmegfelelőbb környezet megteremtésével, jó takarmányozással, a gazdaságosságot biztosító technológiai eljárások bevezetésével. Az állatorvos és állatok egészségének megvédésével, biológiai igényeinek megállapítása után azok kielégítésével, a termelés során esetleg jelentkező ártalmak időben való felismerése után azok kiküszöbölésével az alkalmazott technológiai eljárások esetleg egészséget károsító alkalmazásának kiküszöbölésével, a termékek higiénikus előállításának elősegítésével. Mindkét szakember munkája a végtermékben realizálódik, ezért szükségszerű megértő együttműködésük. — Az állatorvosi munka jövő perspektívájáról hallhatnánk néhány szót? — Az állatorvosi munka változásaiban, fejlődésében levő gazdasági és társadalmi környezetben megy végbe, a munka eredménye a több, olcsóbb állati termék egyre növekvő igények kielégítését szolgálja. Ennek megfelelően az állatorvosi munka is állandó változásnak van kitéve. Mindenesetre kibontakozására soha ilyen szükség nem volt mint a mezőgazda- sági nagyüzemek kialakulása után, de olyan lehetőség sem, mint amit a szolgálat 3 évvel ezelőtt kezdődő szervezeti, hatásköri, műszaki-technikai fejlesztése biztosit Az ország állatorvos-ellátottsága világviszonylatban is az elsők között van, a munkaterületek azonban még egyre nőnek. Az erősödő, szakosodé állattenyésztő gazdaságok gazdaságos üzemeltetése saját állatorvos nélkül nem képzelhető el. Rohamosan nő a specializálódás szükségessége a szolgálat minden területén. Az állatfajonkénti specializálódás mellett az élelmiszer-higiéniai feladatok ellátása is egyre több specialistát kíván. A szaporodó diagnosztikai laboratóriumok, állatkórházak specialistákat keresnek. Évről évre sokszor előre nem látott munkaterületek tágítják az állatorvosi munka perspektíváit. — Hogyan alkalmazkodik ehhez az állatorvosképzés? — Az állatorvosképzés rugalmasan alkalmazkodik az igényekhez. Az egyetemről kikerülő állatorvosok száma az igényeket kielégíti, kiképzésük színvonala is emel-' kedik. Az állatorvosi felada- tok eltolódását az állatorvosképzés időben érzékeli, a kiképzés anyagát ennek megfelelően alakítja. Nagy erőfeszítéseket tesz a már végzett állatorvosok továbbképzésére, szakképzésére, az igények azonban az utóbbiak tekintetében annyira sürgetően jelentkeznek, hogy nagyon sorolni kell a specialistaképzést fontossága arányában. A jelentkező igények kielégítésére pillanatnyilag kevés a rendelkezésre álló kapacitás. Hortt József Különös sziget északon Az 1400 km3 kiterjedésű Faerer-szigeteket az Atlanti-óceán északi részén találjuk meg a térképen, Skócia, Izland és Skandinávia között, a 60. szélességi foknál. A Golf-áram útjába eső szigetcsoport 24 vulkanikus bazaltszigetből áll. Ezek közül 18 lakott, 6 lakatlan sziget. A földrajzi szempontból elkülönült, ködös, esős északi vidéken a világ talán legbarátságosabb népe lakik. A régészek még nem tudták kideríteni, mikor népesültek be ezek a szigetek: egyes vélemények szerint még a kelta időkben, valószínűbb azonban a másik elmélet, amely szerint az ezredforduló környékén a vikingek hódították meg a Faerer- szigeteket Tény az, hogy a szigetek a viking kultúra nyomait őrzik, az itt élők építészete, civilizációja, népszokásai, általában színes folklórja az ősi viking forrásokból táplálkozik. Az ősi kultúra ellenére a második világháború befejezése után a Faerer-szigete- ken nagyarányú modernizálódás ment végbe. Fővárosában, a 12 ezer lakosú Thor- shavn-ban ma már modern építésű lakóházakat, áruházakat szállodákat találunk. A főváros környékén kitűnő aszfaltutakon folyik a gépkocsi- és a mikrobusz-köz- lekedés. A szigeteket hajók kötik össze egymással. Dániával és Norvégiával a hajóforgalma mellett hetenként kétszeri légi járat biztosítja az összeköttetést a szigetlakok számára. A szigetlakok földművelésből, juhtenyésztésből, de főként a halászatból élnek. Halászhajóik Grönlandig és Izlandig dolgoznak a nyílt tengeren. Ezek a vizek ma még tőkehalban és hering- ben kimerithetetlenek. A szorgalmas szigetlakók a szárított hering millióit csomagolják és küldik elsősorban Dániába és más európai országokba. (AFaerer- szigetek 1380-ban a norvégektől a dánok birtokába került. Ma Dánia külbirtoka.) A hering mellett a szárított és sózott tőkehal a másik fő kiviteli cikk, amely a nemzeti jövdelmet biztosítja a szigetlakóknak. A szigeteken egy. érdekes halászati és egy vadászati kuriózumot lehet megfigyelni napjainkban is. Az egyik az a mód, ahogy a kardszárnyú delfint „fogják”. Ősi szokás szerint a delfineket kiszorítják bárkáikkal a sekély partmenti, kikötői vizekre, itt a halászok bekerítik ezeket, kötelekkel meghurkolják, kivontatják a partra, majd ott hosszú késekkel megadják nekik a kegyelemdöfést. Ez a művelet a szigetlakok számára ma már inkább sport — afféle északi „bikaviadal” — mint halászat A másik érdekesség a vadászathoz fűződik. A második világháború előtt még a szigetek jelentős bevételi forrása a tengeri madarak vadászatából és a tojások gyűjtéséből adódott Ma a madárfogást szintén inkább csak sportból űzik, de egészen érdekes módon. A Mi- kines-szigetet, a Faerer-szi- getek nyugati mesgyéjén találjuk; mintegy 4—5 millió vízimadár él itt Megtaláljuk a sarki madárvilág néhány érdekes faját: a sarki alkát és az egyik viharmadárfajt A szigetlakók táplálkozás szempontjából a lummát kedvelik legjobban, melynek a húsa igen ízletes. A szigeteken a tengeri madarakat nem lőfegyverekkel vadásszák. A speciális madárfogás 4—5 méter hosszú rúdra szerelt villa alakú eszközzel történik. A villára zsák alakú háló van szerelve, tehát nagyméretű lepkehálóhoz lehetne hasonlítani a madárfogó eszközt. A madarász néha sok száz méterre a tengerszint felett egy sziklapárkányon ül és ott várja, hogy a szikla odújából kirepüljön a vízimadár. A vadász röptében kapja el a madarat hálójával, boszorkányos ügyességgel húzza magához, gyorsan kicsavarja a nyakát és már várja a következőt Kissé hihetetlenül hangzik, de egy ügyes madarász napi teljesítménye ily módon eléri az 1000— 1200 vízimadarat. Kitűnő re" lexek, jő időérzék, ügv- g kell ehhez a meste -b amelynek űzője nem vedhet tériszonyban. Egy nemrégiben a szigeteken járt francia utazó szerint a világon nem tapasztalt még olyan meleg vendégszeretetet mint a Faerer- szigetek lakóinál. A geográfiai szükségszerűség, az izoláltság tette ilyenné ezeket az embereket akik őszintén örülnek, ha bármely kontinensről vendég érkezik hozzájuk. E. L ICEJOBB. „ >1 HÍRVERÉS tNemsia, Felvételre keresünk önálló munkavédelmi előadót, ét építésztechnikust. Jelentkezni lehet: Heves megyei Élelmiszer Kiske- reskeie’mj Vállalat, Gyön- ;yös, fián!» a. & Will fiV« HÁZASPÁRT udvaros és konyhalány munkakörben alkalmaz a Vörösmarty ruristaház, Mátraháza. _________ A ZONNALI belépéssel alkalmazunk konyhalányokat. Jelentkezni lehet Csecsemőotthon, Eger, Petőfi S. u. 26/b. ÖNTÖDEI Vállalat Egri Vasöntödéje Eger, Nemecz J. u. 11. sz. azonnali belépéssel karbantartó lakatosokat és férfi segédmunkásokat felvesz, jelentkezés a munkaügyi előadónál. A HO SI MINH Tanárképző Főiskola azonnali belépéssel takarítónőt alkalmaz. Jelentkezni lehet a gazdasági igazgatóságon. 1. 32. GYÓGYSZERTÁRI Központ Eger, Bajcsy-Zs. u. 6. azonnali belépéssel felvesz nyilvántartói és gyógyszertári asz- szisztensi munkakörbe érettségizetteket, karbantartó asztalost, raktári segédmunkást, takarítónőket. ftET-rcrre 412-es Moszkvics- klutalást vennék. Csábi Zoltán, Hort, Kossuth u. 96. SKODA Öctavi* Juper személygép- cocsi eladó. Eger, Jsákány u. A/18. III. ;m. _____________ m ám LENGYEL varrógép, sport-, mély syermekkoesi el- tdó. Eger. Somogyi 3éla U. 13.___________ E LVESZETT tigris- csíkos, német boxer, kan kutyám, ismertetőjele fehér orr, j mell és lábfoltok, j Nyomravezető jutalomban részesül. Mezőné. Eger, Grónay S. u. 8. _______ Ü LTETNI való. korai rózsaburgonya, nagyobb mennyiségben eladó. Gyöngyös, Puskin u. 3. Hirdessen J A Kohászati Alapanyagellátó Vállalat értesíti vásárlóit, hogy vidéki telephelyem a mo- | toralkatrészek értékesítését ; . készlet hiányában meg- ' szüntette. I 1 Vásárlóink szíves elnézését kérjük. Budapesti építkezésekre állandó munkára keresünk kőműveseket, ácsokat, kubikosokat, férfi segédmunkásokat, vasbetonszerelőket. Jelentkezés: „Április 4.”ktsz Budapest, VU1., Auróra n. 23. Munkaügy. A Szihalml „Rimamente” Mg. Tsz-nél 900 q „Táp- láni” fajta — sörárpa termesztésre kiválóan alkalmas — fémzárolt tavaszi árpa vetőmag eladó Vevők igényét a beérkezés sorrendjében elégjti ki á tsz. Férfi nyloning divatos fazonokban, praktikus színekben, csökkentett áron: 217,— Ft helyett 193,— Ft 230,— Ft helyett 207,— Ft 238,— Ft helyett 215,— Fi 245,— Ft helyett 215,— Ft és még ezenkívül sokféle nyloning kapható az iparcikk kiskereskedelmi vállalat divat- áru-szaküzleteiben, Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban, az egri Napsugár ruházati boltban, a gyöngyösi Fő téri Ruházati Áruházban és a vidéki szaküzleteinkben.
