Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-12 / 60. szám

Képtávírónkon érkezett: A San Francisco-i rendőrök bru­tális fellépése egy tüntető diák ellen. A diákok követelték: * hatóságok ne engedélyezzék, hogy a katonai to borzók az egyetem területén tevékenykedjenek. IVapi külpolitikai kommentárnak NDK-NSZK előkészítő megbeszélések A Neues Deutschland Brandt Ai javaslatáról GAZA: Egy izraeli katonai szóvi­vő közölte, hogy szerdán két kézigránátot dobtak Gaza városában egy autóbusz- megállónál sorban állókra A merénylet következteben 22 személy megsérült, közülük tizet kórházba szállítottak. Az izraeli biztonsági szolgálat nyomoz a merénylők után. (Reuter) PÁRIZS: A francia kormány úgy határozott, hogy bezárja konzulátusát Sálisburyban —, jelentették be szerdán hiva­talosan Párizsban. (AFP) AMMAN: A palesztinai gerllák soha­sem egyeznek bele abba, iiogy kivonuljanak az Izrael­lel szojnszédos arab terüle­tekről, még kevésbé, hogy beszüntessék vagy „be­fagyasszák” Libanonból, Jor­dániából és Szíriából kiindu­ló akcióikat, szögezte le Am- manban a palesztinéi ellen­állás fegyveres parancsnok­sága. Ismételten hangoztat­ták, azt is, hogy elleneznek minden olyan békés rende­zést, amely nem ismeri el a Palesztinái nép összes tör­vényes jogát. (AFP) BUDAPEST: A Magyar Újságírók Országos Szövetsége meghívására bolgár újságírók öttagú csoportja érke­zett Budapestre. Valamennyien haditudósítóként vettek részt a hazánk felszabadításáért vívott harcokban. A küldöttség tagjai: Mitko Grigorov, a Botgarszki Zsuraaliszt helyettes főszerkesz­tője, Milko Bozsllov, a Zeme- detszko Zna me szerkesztője, Sztrahil Dugmediev, az Ote- csesztven Front szerkesztője, Pe- tar Nikolov, a Rabotnicseszko Delo szerkesztője és Petar Ne- nov, a Szófiai Rádió szerkesz­tője. A vendégek nyolc napot töltenek Magyarországon. Végig­járják a bolgár seregek negyed évszázad előtti útvonalát, ellá­togatnak több mezőgazdasági és ipari termelő üzembe. Hazatér­ve riportokban számolnak be él­ményeikről és tapasztalataikról. (MTI) OJ VIDÉK: Szerdán este Újvidéken ke- ■ rillt sor az Ü. Dózsa—Vojvo­dina barátságos labdarúgó- mérkőaésre. A találkozó be­vételét a Nemzetközi Sport- újságíró Szövetség (ÄIPS) áprilisi duforovniki kongresz- szusára ajánlották fel. Az Ű. Dózsa a többet tá­madó Vojvodina ellen 3 gó­los győzelmet aratott és el­nyerte a jugoszláv sportúj­ságíróik serlegét. Ű. Dózsa—Vojvodina 3:0 (1:0). AntO. márciusi 12.. csütörtök (Telefoto — AP—MTI—KS) BUDAPEST: Szerdán este a kisstadion­ban ezer néző előtt az FTC jégkorongcsapata nyerte a rangadót. FTC—BVSC 3:1 (0:0, 1:0, 2:1). Góllövök: Póöi (2), Krasz- nai, illetve Kertész. Az Egeresein Bányaüzem működésének kezdete a szá­zadforduló tájékára tehető, akkor nyitották, amikor a környékbeli kisebb bányák már megszűntek. A bánya, egy belga részvénytársaság tulajdona volt, majd 1941- ben a Salgótarjáni Részvény- társaság birtokába került (Évi termelése az országos szénbányászatának egy száza­lékát tette ki.) Ennek meg­felelően az első munkások, bányászok ig a kömyékbtli falvakból kerültek ki, de ké­sőbb Erdélyből ((Zsál-völgye) menekült, valamint Salgótar­jániból is kerülték ide bányá­szok. Ez a „bevándorlás” érthe­tően erős lökést adott Eger- csehiben a munkásmozgalom ki terebélyes eclésehez, hiszen onnan jöttek ezek az embe­rek, ahol már abban az idő­ben is jelentős osztályharc folyt a munkásság és a bur­zsoázia között A II. világháború vége te­hát olyan körülményeket te­remtett a bányatelepen, hogy az agyonszenvedett, sanyar­gatott és kiéhezett nép a nyomorban összekovácsoiód- va, közös óhajként kívánta az újat, a szebbet és hajlan­dóvá is vált azért harcolni. Az erős baloldali beállított­ság — Heves megye legradi­kálisabb szervezett tömege volt — termékeny talajt te­remtett a kommunista párt létrehozásához. Erről, a párt megalakulásáról, a hatalo­mért vívott harcról, az. újjá­építésben végzett jelentős te­vékenységéről beszélgettünk Horváth Nándorral, az SZMT osztályvezetőjével, aki ne­gyedszázada tagja a pártnak, fiatalon, kezdettől fogva részt vett Egercsehiben a kommu­nista párt életrehívásában. — 1944. december 21-én szabadult fel szűkebb hazám, Egercsehi-Bányatelep. Az örökség, amellyel az új világ hajnalán rendelkeztünk, nem volt reménykeltő — emlék­szik vissza Horváth Nándor. — A visszavonuló német fa­siszták felrobbantották a vil­lamos erőművet és egy szá­munkra jelentősnek vélt út­szakasz megrongálásával, több épületet is lakhatatlan­ná tettek. A villamos ener­gia hiánya lehetetlenné tette Létrejön-e a két német állam kormányfői találkozó­ja, hogyan és mikor? — kö­rülbelül így lehetne megfo­galmazni a világpolitika pil­lanatnyilag legnagyobb ér­deklődéssel kísért kérdését. Nemrég még úgy tűnt, nem is lehet vitás ennek a ma­gas színtű tanácskozásnak a közeli megtartása. Amióta azonban Bonn be­jelentette, hogy a kancellár össze akarja kapcsolni ezt a nemcsak német szempontból fontos, hanem az egész kon­tinens helyzetét érintő talál­kozót egy nyugat-berlini lá­togatással, az esélyek kétségtelenül komolyan csökkentek. Ezért előzi meg a szoká­sosnál is nagyobb figyelem az NDK-NSZK közötti elő­készítő megbeszélések csü­törtöki ülését. Ezen dr. Sahmnak, Bonn megbízottjá­nak nem kisebb kérdésre kell választ adni, mint arra, hajlandó-e mellőzni Brandt a nyugat-berlini látogatást, vagy megkockáztatja, hogy emiatt megakad a két német állam biztatóan indult pár­beszéde. Dr. Schüssler az NDK képviselője ugyancsak csü­törtöki ülésen nyilatkozik a kancellárnak arról a javas­latáról, hogy a nyugat-berlini kitérő dilemmájának megoldá­saként ne Berlinben, hanem egy másik városban jöjjön létre a találkozói Dr. Schüssler válasza tehát még nem hangzott el és a külpolitika még ennél kevés­bé fontos kérdésekben sem tűri a jövendöléseket. Any- nyi azonban bizonyos, hogy a bányla termelését és a bá­nyagépek működését. A fel­gyülemlő bányavíz a bánya teljes pusztulásával fenyege­tett. A pusztításon túl nehe­zítette a helyzetünket a mo- nosbéll szénosztályzó, a bél- apátfalvai villamos erőmű és az eger—putnoki vasútvonal hiánya. Megoldatlan volt a lakosság ellátása. Egyesek megfeledkeztek magukról, kezdték herdálni a közva­gyont, irtották az erdőt, fosz­togatták a meglévő raktár- készleteket, arwadászok stb. Egyszóval tenni kellett vala­mit. — Ekkor alakult meg a ■párt? — Igen! 1944. december 25-én Harkó Károly lakásán néhány „bátor” ember jött össze és megálapodtak abban, hogy másnap, 26-án népgyűlésre hívják össze a bányatelep lakosságát, és létrehoznak egy kommunista szervezetet. A népgyülés előkészítése si­került. Megjelent azon — a gyermekeket leszámítva — a telep minden lakója. A szó­nok Sztán Ferenc volt, aki elmondotta, hogy miután nem akarta szolgálni a nyi­lasokat, elhagyta Budapestet, Egercsehiben élő rokonainál keresett menedéket. Bolsevis­ta és kéri a jelenlévőket az eszme követésére. Rendet kell teremteni — mondotta —, s ha összefogunk, megoldhatók lesznek a problémák is. Op­timizmusa és határozottsága tetszett a közönségnek. A bizalmat megkapta, a bánya­telep lakossága egyhangúlag kommunista szervezet meg­alakítása mellett döntött. — Hangsúlyozom, hogy egy kommunista szervezet létre­hozásáról volt szó. A törté­nelmi hűséghez ugyanis, hogy az 1944. december 26-án lét­a Német Szocialista Egység- párt központi lapja a Neues Deutschland szerdai számá­ban hangsúlyosan emlékez­tetett arra: a szövetségi kancellár már elfogadta Ber­lint a tanácskozások színhe­lyéül. A Brandi-javaslat nyu­gatnémet haladó körök­ben is visszatetszést kel­tett Willy Brandt nem gondol­hatja komolyan — hangzik a Német Kommunista Párt elnökségének ezzel kapcsola­tos nyilatkozata —, hogy Berlin helyett másutt kerül­jön sor a találkozóra. Hiva­talos kormánytárgyalásokat a meghívó kabinet székhelyén szoktak tartani. Ebben az esetben pedig ez Berlin, a rehozott szervezet neve nem MKP volt, hanem Magyaror­szági Bányamunkások Bolse­vista Szövetségének Helyi Csoportja. Az MKP nevet az egri szervezettel teremtett kapcsolat után, december 28- án vettük fel. Az alakuló gyűlésen egyébként 350 fő egy pepitakockás füzetbe sa­ját keze aláírásával szentesí­tette a következő szöveget: „Egyetértek a Magyarországi Bányamunkások Bolsevista Szövetségének célkitűzéseivel, kérem a szövetség tagjai so­rába való felvételemet.” — Mi történt ezután? — Sor került a vezetőség megválasztására. Először nyílt szavazással háromfős jelölő bizottságot, majd az ő jelölésük jóváhagyásval hét­tagú vezetőséget választot­tunk. Elnök Harkó Károly, titkár Sztán Ferenc lett. A vezetőség tagjai voltak: Telek Lajos, Caramszögi József Bí­ró Dudás József, Telek Jó­zsef és Bánki Béla. Az ala­kuló ülésen határozat szüle­tett egy rendfenntartó alaku­lat létrehozásáról is, amely­nek szervezésével és irányí­tásával engem bíztak meg. — Az alakuló ülés után meggyorsult az élet Egercse­hiben. A párt i legfőbb fel­adatának tekintette a közel­látás és a termelőmunka megszervezését. Megszervez­tük az Intézményes vadásza­tokat a húsínség csökkenté­sére, megbízottjaink járták az országot, hogy lisztet, bur­gonyát és egyéb élelmiszere­ket szerezzenek be kis tar­taléksáén ükért A felhívás követőkre talált Miközben a legszüksége s.ebb létfenntartási cikkek beszerzését megoldottuk, te­kintetünk a jövő felé fordult. Felszólítottuk a telep lakos­Német Demokratikus köztár­saság fővárosa. Ez éppoly természetes, mint az — hangsúlyozza befejezésül az NKP elnökségi nyilatkozata, hogy a tárgyalások folytatá­sát Bonnban, a Német Szö­vetségi Köztársaság fővárosá­ban kellene megtartani. Brandt kancellárra sú­lyos felelősség neheze­dik. A sorompó, amely a kor­mányfői találkozó előtt hir­telen leereszkedett, nem va­lami természeti katasztrófa, hanem nagyon is mesterséges, Bonnban megtervezett aka­dály. Ebből az következik, hogy egyedül Bonn teheti szabaddá a kormányfői meg­beszélések felé vezető, általa eltorlaszolt utat. ságát a háborús karok meg­szüntetésére, a megrongált épületek, útak, hidak kijaví­tására. Lakótelepünk apraja-nagy- ja munkához látott Naponta lehetett mérni, hogy ebben a mindenkire kiterjedő kö­zös munkában hogyan tér vissza az emberek életkedve, s hogyan erősödött a jövőbe vetett hite. Hősies munkát végeztek a bányászok a vil­lamos erőmű helyreállításá­nál és a bánya megmentésé­nél. Krivos Ignácnak, az üzem fiatal gépészének és néhány társának sikerült a géproncsokból egy kisebb turbinaegységet összeállíta­nia, mérnöki vezető, terv­rajzok és különleges szerszá­mok nélkül. Tizenkét nap és éjjel megállás nélkül dolgoz­tak. Versenyeztek az idővel és a bányában emelkedő vízzel. És végül győztek! 1945. január 11-én működés­be lépett a turbina, megin­dult az áramszolgáltatás, ki- gyúlltak a lakótelep lámpái, megkezdődött a bánya vízte­lenítése. Valóságos népünne­pély kerekedett. Az emberék énekeltek, táncoltak, volt, aki sírt örömében. Egyszóval, villanyfény talán soha nem részesült még ilyen ünnep­lésben! — Hogyan oldották meg a szén szállítását? — A bánya üzembe helye­zése jelentős volt az újjáépí­tés szempontjából. Az eger- csehl szénre szükségünk volt a gyáraknak, az üzemeknek. A szén szállítása 1945 első felében az eger—putnoki vasútvonal felrobbantása mi­att csak lovas kocsin volt megoldható, a vasút illetéke­sei azonban csak többéves távlatban nyilatkoztak az új­jáépítéséről. Arról pedig hal­lani sem akartaik, hogy a vasút építősébe a bányászok besegítsenek. Miután a párt­vezetőség állandóaz), csak igé­U aL’v vádemelés a My Lai-ügyben Tovább gyűrűzik a My Lat­ban elkövetett amerikai tö­meggyilkosság bűnügye. A közvélemény nyomására Cal- ley hadnagy után bíróság elé állították parancsnokát, Ernest Medina századost is. Az igazi felelősöket aligha állítják bíróság elé... (Telefoto — AP—MTI—KS) Munkásaira lőtt a gyáros VICENZA: Az incidens Vicenzától 30 kilométernyire, Giuseppe Chioccarelll tőkés gyárában történt. Chioccarelli 15 mun­kást foglalkoztatott A köze­li textilgyárakban előzőleg sztrájk tört ki és ezekből a gyárakból 40 munkásküldött kereste fel Chioccarelliéket, A gyárkapuban veszekedés kezdődött a tulajdonos és a munkások között. Ezután fo­gott fegyvert a tulajdonos, vagy a fia — ezt még a rendőségnek kell eldöntenie. Mindkettőjüket őrizetbe Vet­ték. (UPI) retet kapott, 1945 májusában elhatároztuk, hogy egy tömegtüntetés segítségével jobb belátásra bírjuk a vasúti „bürokráciát” Felkerekedtünk és kivétel nélkül mindannyian begyalo­goltunk Egerbe. A menetünk élén haladó hányászzenekar indulóira a kíváncsiskodó egriek százaival növeltük so­rainkat. Amikor az egri nagyállomáshoz értünk, vol­tunk már vagy 2500-an. Egy­szóval, a tüntetés elérte cél­ját, mert néhány nap eltel­tével sor került a vasútvonal újjáépítésének megktzdésére. Egercsehből több mint har­minc bányász kezdett mun­kához, de csatlakoztak a bélapátfalviak és a MADISZ egri szervezetének önkéntes rohambrigádja is. A vasúti szakasz több évre jósolt fel­építését a „szakavatatlan” dolgozók nem egészen három hónap alatt elvégezték. E nagyszerű tettről elismerés­sel beszéltek annak idején szerte az országban. — Pártszervezetünk sokat segített emellett a környező falvak népén is. Segítségünk­kel jött létre az MKP helyi szervezete Egercsehiben, Szúcsban, Egerbocson, Bátor­ban, Hevesaranyoson, Fedé- mesen, Bekölcén, Balaton­ban, Istenmezején, sőt a Bor- sodnádasdi Lemezgyárban és a farkaslyuki bányatelepen is. Támogattuk őket a föl­dért folyó harcban, de kivet­tük részünket az 1945-ös vá­lasztásokból is. Harcoltunk a munkás-paraszt szövetség létrehozásáért és annak meg­szilárdításáért. Kevés moz­galmi tapasztalatunk volt, Marxról, Engelsről és Lenin­ről csak nagyon keveset, jó­formán semmit sem tudtunk. Ami erőt adott az új élet építéséhez az élni akarásunk volt, és hogy az új világ job­bat ígér a régitől. A .kommu­nisták táborához való tarto­zás nekünk az új világ ígére­tét, további győzelmünk zá­logát és a Szovjetunióhoz való ragaszkodásunkat fejez­te ki, — mondotta befejezé­sül Horváth Nándor. Fazekas István „Egyetértek a Magyarországi Bányamunkások Bolsevista Szövetsége célkitűzéseivel” p így alakítottak pártot az egercsehi bányászok Helyreállt a testvéri viszony a kurdok és arabok között Irakban bejelentették, hogy a kurd felkelők és az iraki kormánycsapatok harca vég­leg befejeződött. Az iraki hírügynökség jelentése sze­rint most tért vissza észak­iraki útjáról Szattam Husz- szein, az Iraki Forradalmi Parancsnokság tanácsának elnökhelyettese, aki egyben a kormányzó Arab Üjjászü­Hipnolizált faeifi? Susan Atkins, a natal hippi, akinek börtönben elbeszélése nyomán sikerült azonosítani a Polanski-villa borzalmas gyil­kosságának feltételezett elkövető­it, vissza kívánja vonni eddigi állításait. Susan Atkins kedden zárt ajtók mögött értekezett vé­dőivel és közölte velUk, bogy a múlt héten négyszemközt beszél­getett Charles- Mansonnal, — a fővádlottal, és most feltett szán­letés Szocialista Pártja (BAATH) regionális vezető­ségének főtitkárhelyettese. Szattam Husszein — mint a hírügynökség írja — beje­lentette, hogy rendeztek min­den függőben levő kérdést Észak-Irak ügyeivel kapcso­latban, és ezzel helyreállt az igaz testvéri viszony a kur­dok és az arabok között. déka, hogy nem tanúskodik a perben, ha csak nem azért, hogy megtagadja korábbi vallomását, amelyet egy cellatársának és a rendőrségnek tett. Kijelentette, hogy Manson „magnetikús ha­tása” ellenállhatatlan. Az igazságügyi hatóságok en­nek ellenére reménykednek, hogy a per a kitűzött határ­időben, március 30-án megkez­dődhet. (AFP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom