Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-22 / 69. szám

-9C. összehfftáb az or§zű^sfyűIésl A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadu­lásának 25. évfordulója al­kalmából az országgyűlést 1970. április hó 3-án délután 15 órára, ünnepi ülésre ösz- szohivta. (MTI) Kizárások a CSKP-bol Vasi! Bilak, a CSKP KB efaiökségónek tagja, a köz­ponti bizottság titkára, a „Kelet-szlovákiai Hírlap' szerkesztőségének adott nyi­latkozatában közölte, hogy a CSKP KB elnöksége jóvá­hagyott a pártból való kizá­A CSKP KB elnölkségéné és titkárságának ilyen vo tagjai közé tartozik: J. Smrkovsky, F. Kriegei, J. Spacek, J. Boruvka, Z. Mly- nar, V. Slavik, B. Simon, e prágai városi pártbizottság volt vezető titkára, a közpon­ti bizottság volt tagjai kö­zül pedig F. Vodslon, M Mikova, Z. Vokrouhllcky, M Fischerova és a jobbolda egész sor más képviselője. KENNEDY-FOK. Föld körüli pályára bocsá­tották szombat reggel a NA- TO-tagországok által közö­sen finanszírozott kémhol­dat, a NATO 1-et A Kennedy-fokon történt fellövésnél jelen volt Bro- sio, a NATO főtitkára is. A NATO-országok első műholdjának az a feladata, hogy közvetlen összeköttetést teremtsen a tagállamok fő­városai között és katonai jellegű adatokat gyűjtsön. (AFP) PRÁGA: Andrej GromTko szovjet külügyminiszter Csehszlová­kiában tett több napos hiva­talos látogatásának befejezté­vel feleségének és kíséreté­nek társaságában szombaton a déli órákban Prágából ha­zautazott Moszkvába. (MTI) BELGRAD: A jugoszláviai Szabadkán péntek este megtartották Zi- lahy Lajos Imbroszi boszor­kány című drámájának ősbe­mutatóját. A darabnak — amelynek több mint ötven PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A MARXISTA—LENIN 1ST A ESTI EGYETEM SZAKOSÍTOTT TAGOZATARA A 'Heves megyei pártbizottság oktatási igazgatósága felvételi pályázatot hirdet a marxista-leninista esti egyetem szakosított tagozatának filozófia és politikai gazdaságtan szakára. A két szak egy-egy osztállyal indul az 1970—71-es tanévben. A marxista—leninista esti egyetem szakosított tagozata Egerben működik. Az esti egyetem szakosított tagozatának célja: párt-, állami, tömegszervezeti funkcionáriusok, vezető propagan­disták, értelmiségi dolgozók, párttagok és pártonkívüliek szervezett marxista—leninista továbbképzésének biztosítása egyetemi színvonalon. A tanfolyam elvégzése után a hallga­tók államvizsgát tehetnek filozófiából, politikai gazdaság­tanból, valamint a nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetéből. Az államvizsgák sikeres letétele alapján meg­szerzett oklevél főiskolai érvényű. Az oklevél törvényes el­ismerését a 17/1963. számú kormányrendelet biztosítja. Az esti egyetem szakosított tagozatán a tanulmányi idő két év. A hallgatókat minden tanévben 21 munkanap tanul­mányi szabadság illeti meg A tanév szeptember 1-től jú­nius 30-ig tart. Hetenként egyszer — meghatározott napon — kollektív foglalkozás (előadás, osztályfoglalkozás, konzul­táció) van, amelyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 250,— forint. Az esti egyetem szakosított tagozatára azok kérhetik fel­vételüket, akik elvégezték a három éves tagozatot, illetve egyéves pártiskolát végeztek. Azok is jelentkezhetnek, akik nem szerezték meg ugyan az említett végzettséget, de meg­felelő előképzettséggel rendelkeznek és munkájuk magas marxista—leninista képzettséget igényel. A szakosított ta­gozatra pártonkívüliek is jelentkezhetnek. A felvételi pályázatot az oktatási igazgatóság címére (Eger, Szabadság tér 7.) április 15-ig kell megküldeni. Utó­lagos jelentkezést nem fogadunk el. A pályázat az oktatás: igazgatóságon beszerezhető jelentkezési lap alapján történik. A felvétellel kapcsolatos további tudnivalókról a jelentke­zőket az oktatási igazgatóság tájékoztatja. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Heves megyei pártbizottság marxizmus—leninizmus ESTI EGYETEMÉNEK 1970—71. tanévére Ä Heves megyei pártbizottság oktatási igazgatósága felvételi pályázatot hirdet a marxista—lenipista esti egyetem három éves tagozatára. Az esti egyetem célja, hogy párt-, állami, tömegszer­vezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók (mérnökök, technikusok, agronómusok, közgazdászok, orvosok, jogászok, pedagógusok), propagandisták, párttagok és pártonkívüliek szervezett marxista—leninista oktatását egyetemi színvona­lon biztosítsa. As esti egyetemen a tanulmányi idő három év. A hall­gatók az első évben filozófiát, a második évben politikai gazdaságtant, a harmadik évben nemzetközi és magyar munkásmozgalam történetet tanulnak. A tantárgyakból fél­évenként vizsgáznak és a tanulmányi eredményről bizonyít­ványt kapnak. Ennek törvényes elismerését az 1088/57. szá­mú kormányhatározat biztosítja. Az esti egyetem hallga­tóit minden tanévben 21 munkanap tanulmányi szabadság illeti meg. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. He­tenként egyszer — meghatározott napon — kollektív fog­lalkozás (előadás, osztályfoglalkczás) van, amelyen a rész­vétel kötelező. A tandíj egy évre 170,— forint Az esti egyetemre azok kérhetik felvételüket, akik leg­alább középiskolai, vagy annál magasabb iskolai végzett­séggel, illetve ennek megfelelő műveltséggel, valamint a ta­nuláshoz elengedhetetlenül szükséges marxista-leninista képzettséggel rendelkeznek. Az esti egyetemre pártonkivü- liek is jelentkezhetnek. A jelöltek felvételi vizsgát tesznek a marxizmus—leninizmus alapkérdéseiből. Az esti egyetem három éves tagozata Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban, He­vesen és Pétervásárán indul. A felvételi pályázatot az oktatási igazgatóság címére (Eger, Szabadság tér 7.) április 15-ig kell megküldeni. Utó­lagos jelentkezést nem fogadunk el. A pályázat a járási (városi) pártbizottságokon beszerezhető jelentkezési lap alapján történik. A felvétellel kapcsolatos további tudni­valókról a jelentkezőket az oktatási igazgatóság és a járási Városi) pártbizottság tájékoztatja. awreplője van — Virág Mi­hály a rendezője. Zilahy drá­mája a VIII. században Bi­záncban játszódik. Az Egye­sült Államokban élő magyar származású író betegsége miatt nem tudott részt venni a premieren Á szabadkai szinház magyar nyelven mu­tatta be Zilahy művét (MTI) MOSZKVA A Szovjetunió 1970. már­cius 21-től április 10-ig kísér­leteket végez hordozóraké­tákkal a Csendes-óceánon 55 tengeri mérföld sugarú kör­zetben, amelyet az alább: adatok jellemeznek: észak, szélesség 35 fok 43 perc, nyu­gati hosszúság 172 fok 38 perc. A TASZSZ-t felhatalmaz ták annak közlésére, hogy biztonsági okokból a szovje kormány felkéri azokat a kormányokat, amelyek a Csendes-óceán tengeri és lé­gi útvonalait használják, uta­sítsak megfelelő szerveiket, hogy hajóik és repülőgépeik ne közlekedjenek a Csendes­óceán említett térségében he­lyi idő szerint naponta déli 12.00 órától 24.00 óráig. (TASZSZ) DETROIT; Pénteken, mellkasában há­rom golyóütötte sebbel eg'' garázsban. holtan találták Burton I. Gordin-t a mi- chigani polgárjogi bizottság vezetőjét. A detektívek egye­lőre nem tudják, hogy kik és miért ölték meg Gordin.t, ak: hét év óta vezeti a polgárjo­gi bizottságot. (UPI) BUDAPEST: Négynapos látogatás után szombaton hazaérkezett a Német Szövetségi Köztársa­ságból dr. Bíró József, külke­reskedelmi miniszter, aki a második világháború befeje­zése óta a magifar kormánr tagjai közül elsőként tett hi­vatalos látogatást az NSZK- ban. A Ferihegyi repülőtéren dr. Szalai Béla külkereske­delmi miniszterhelyettes és a minisztérium több vezető munkatársa fogadta. (MTI) PEKING: Baracs Dénes, az MTI tu­dósítója jelenti: Jasszer Arafat, a palaszti- nai felszabadítás! front elnö­ke szombaton délután Pe- kingbe érkezett. A Paleszti­nái vezetőt a kínai főváros repülőterén Li Hszien-nien, az államtanács elnökhelyet­tese, Kuo Mo-zso, az ország népgyűlés alelnöke és magas rangú katonai személyiségek üdvözölték. (MTI) Az események krónikája: HÉTFŐ: Fock Jenó gazdasági tárgyalásokra Moszkvába utazik > Koszigin levele Nlxonhoz a laoszi helyzetről KEDD: Választások Finnországban SZERDA: Jobboldali államcsíny Kambodzsában Angol—amerikai vétó az ENSZ-ben a rhodesáai rezsim érdekében CSÜTÖRTÖK: Stoph—Brandt találkozó Erfurtban PÉNTEK: Beszámoló az NDK, illetve az NSZK miniszter­tanácsán Ulbricht beszéde Fanfani helyett Rumor próbálkozik Rómában SZOMBAT: Feszültség Cipruson Heti Yilághíradó Áprilisi tréfából - márciusi valóság így látja a hetet kommentátorunk, Réti Ervin: Nyolc esztendővel ezelőtt egy jobboldali nyugatnémet lap fényképet közöl az NDK és az NSZK kormányfőjének találkozójáról. A foto mon­tázs volt, az újság az április elsejei dátumot viselte... Az áprilisi tréfából azóta márciusi valóság lett Erfurt­ban. Sőt, minden bizonnyal folytatás következik Kassel- ben is. Emlékszem a fényképre. A Brandenburgi-kapu épületé­ben mutatták be az NDK ha­tárvédelmi szervei egy rög­tönzött sajtóértekezleten. Ak­kortájt készült a felvétel, amikor az az ügyes és vicces áprilisi montázs. A berlini államhatárok' biztosítása után vastag fehér vonal jelezte az átléphetetlen demarkációs vonalakat. Brandt, az akkori nyugat-berlini kormányzó fő­polgármester úgy állt ott a határnál, a „frontvárosba” látogató amerikai elnök olda­lán, hogy cipőjének orrahe- gye szinte érintette a fehérre meszelt vonalat Csütörtökön — megfelelő jogi keretek kö­zött — első ízben átlépte a Német Demokratikus Köztár­saság határát, immár kancel­lárként, sok mindent megta­gadva ezzel országa és sa­ját politikai múltjából. Addig azonban nem jutott el, hogy va­lóban radikálisan sza­kított volna az adenaueri politikai csődtömeg sú­lyos tehertételével. Már pedig nehéz lenne di­cséretben részesíteni valakit azért, hogy a realitásoknak néhány százalékkal nagyobb részét ismeri el, amikor a valóban előremutató tárgya­lások kiinduló pontja nem lehet más, mint a realitások teljes elismerése. Ezért nem lehetett eleve túl sokat várni az erfurti ta­lálkozótól. Része lett azon­ban egy fontos tárgyalási há­romszögnek, amely Moszkvában, Varsóban és a két német állam vi­szonylatában folyik. A keretek tehát adottak, s a nyugatnémet politikán mú­lik, milyen új tartalommal tudja megtölteni a szocialista országokkal megkezdett ta­nácskozássorozatot. Igen jelentős események zajlottak a héten Délkelet- Azsiában. A kambodzsai államcsíny számos részlete változat­lanul tisztázatlan. Azt azonban máris megálla­píthattuk, hogy reakciós for­dulat történt — az amerikai­ak bábáskodásával. Erre vall az is, hogy miközben Sziha- nuk herceg teljes államfői protokollal megérkezett Pe- kingbe, s a repülőtéren a francia és brit diplomaták is köszöntötték — Washington már elismerte az új rezsimet Egy jobboldali fordulat a harmadik világ bármelyik országában, önmagában is veszélyeket, problémákat vet­het fel. Kambodzsa eseté­ben még sokkalta bonyolul­tabb a helyzet Véleményem szerint komoly eshetőség van rá, hogy a vietnami háború egy általános indokínai válsággá szélesedjék ki. A semleges Kambodzsa és a formailag egységes, de való­jában kettéosztott Laosz bi­zonyos mértékben stabilizáló tényezőként hatott ebben a térségben. Az elmúlt hóna­pokban az Egyesült Államok részéről tudatos akció kezdő­dött Délkelet-Ázsia politikai képletének átalakítására. Dél-Vietnamban ugyan — a Nixon-kormányna nehezedő katonai és politikai terhek miatt — folytatták a lassú deeszkalációt, ám Laoszban és Kambodzsában támadásba lendültek. Laoszban az amerikaiak segélycsapatai előrenyomul­tak a stratégiailag fontos Kő­edény-síkságon. amikor pe­dig a Patet Lao erői ellentá­madásba lendültek a korábbi helyzet visszaállítására, az Egyesült Államok bevetette B—5_-es bombázóit. A kam­bodzsai puccs célja is nyil­vánvaló: politikailag elszige­telni a dél-vietnami szabad­ságharcosokat, s nehezíteni bizonyos katonai műveletei­ket Amerikai szenátorok s minap aggodalmukat fe­jezték ki, hogy Laosz második Vietnammá vál­hat. Francia lapok attól óvnak, hogy Kambodzsa második Laosszá váljék, a kör bezá­rult: szinte kitapánthatók egy súlyos indokínai krízis kör­vonalai. A távoli kitérő után Ismét visszakanyarodnék földré­szünkhöz. Inkább csak jelez­ni tudom azokat a bonyodal­makat, amelyek Dél-Európá- nak szinte egész hosszában megmutatkoznak. Zűrzavaros a ciprusi helyzet: a Makari- osz érseK elleni merénylet után meggyilkolták Georgad- zisz volt belügyminisztert. Mivel őt tartották a merény­let egyik kivitelezőjének, — leggyakrabban hangzó felte­vések szerint saját társai fordították rá a fegyvert. A jelek arra mutatnak, hogy az athéni junta hi­deg vagy meleg pucs- csot kíván Cipruson, és a három világrész talál­kozójánál fekvő sziget- országot a NATO-hoz kí­vánja kötni. Közben Törökországban he­ves parlamenti csaták zajlot­tak Demirel miniszterelnök és jobboldali ellenzéke kö­zött, Olaszországnak pedig változatlanul nincs kormá­nya ... Nem hiszem, hogy lett vol­na a héten újságolvasó, aki eseménytelenségre panasz­kodhatna. A jelek szerint a tavaszi pezsgés a világpoliti­kában is folytatódik: a nem­zetközi fejleményekben nem várható húsvéti vakációi.. Hozzászólás az „Érlük, vagy ellenük ?” című cikkünkhöz Teremtsenek alkotó, nyugodt légkört az üzemekben AZ ÜJ GAZDASÁGIRÁ­NYÍTÁSI rendszer beveze­tése óta jelentősen növeke­dett a munkaerő-áramlás az iparon belül, és az egyes népgazdasági ágak között is. A statisztikai adatok szerint az elmúlt évben, mintegy 1,3 millió dolgozó változtatott munkahelyet Ez a szám igen magas megyénkben is, mi­vel az iparban dolgozóknak nem kevesebb mint 43 szá­zaléka cserélt munkahelyet Első látásra úgy tűnik, hogy majdnem minden második dolgozó munkahelyet változ­tatott Ez a valóságban azon­ban nem pontosan így jelent­kezik, mert a munkaerő-hul­lámzás! statisztika torzuláso­kat takar. A hosszabb beteg- állományban, a fizetés nélkü­li szabadságon levők, a ka­tonai szolgálatra bevonulók számát is tartalmazza a sta­tisztika. Ezenkívül a be_ és kilépők számát tovább növelte még az is, hogy élve a lehetősé­gekkel a vállalatok nagy számban alkalmaztak szün­időben diákokat és növeke­dett a foglalkoztatott nyug­díjasok száma is. EZEK UTÁN FELMERÜL­HET a kérdés: növekedett-e a munkaerőmozgás, vagy sem? Megállapíthatjuk, hogy növekedett, de ennek túl­nyomó része olyan növeke­dés, amely nagyrészt indo­kolt. A munkaerőmozgásban a problémát az okozza, hogy a dolgozók egy szűk rétege kihasználva a munkaerőnél meglevő konjunkturális hely­zetet gyakori munkahely-vál­toztatással és nem a jobb munkával kívánják jövedel­müket növelni. Ezen rétegek ilyen irányú törekvéseit nem egy vállalat gazdasági veze­tése úgy támogatja, hogy kü­lönböző ígérgetésekkel, nem egyszer hirdetések útján — elcsábítja más vállalatok dolgozóit. Nem egy vállalat­nál előfordult, hogy a notó­rius munkahely-változtatók, a „vándormadarak”, vagy az újonnan felvett kisebb ké­pességű és képzettségű dol­gozónak magasabb bért ad­tak, mint a jól képzett ré*i, becsületes munkásoknak. A vezetőknek ez a tevékenysé­ge elégedetlenséget váltott ki a becsületes, a régi munká­sok között, hiszen önérzetük­ben sértették meg őket. Egyes gazdaságvezetők részé­ről olyan kijelentés is el­hangzott, hogy „ön már régi dolgozó, s úgy sem megy el, ha nem emeljük a bérét”. Mindez oda vezetett, hogy mivel a gazdaságvezetők nem a régi dolgozók megta^' :á- ra, megbecsülésére, har. p: íz új dolgozók megszerzésére fordították az erejüket. Ezt látva, érezve, a vállalatnál több éven át dolgozók oda­mentek, ahol jobban megbe­csülték munkájukat. Itt kell szólni a szakszer­vezeti bizottságok felelőssé­géről is, amiért eltűrték, hogy a gazdaságvezetők ilyen módszereket alkalmaztak, amelyek végső soron előse­gítették a munkaerő vándor­lását, a belső munkafegye­lem lazulását. A szakszerve­zetek részéről mindenkor tá­mogatjuk a gazdasági veze­tők olyan intézkedéseit, ame­lyek a vállalati belső munka- fegyelem megszilárdítására, a káros munkaerő-vándorlás megszüntetésére irányulnak. Ezért üdvözölte a Szakszer­vezetek megyei Tanácsa az egri Finomszerelvénygyár ve­zetőinek azt a kezdeménye­zését, hogy a város üzemei­nek gazdasági vezetői közö­sen beszéljék meg a munka- erő-vánaorlás okozta gondo­kat problémákat. NEM ÉRTETTÜNK VI­SZONT EGYET a tanácsko­záson ismertetett tervezettel — az első pont kivételével —, amelyről a Népújság feb­ruár 8-i számában írt, mivel a tervezet sérti a Munkatör­vénykönyv szabályait és olyan pontokat ia tartalmaz, melyeket csak a dolgozók­kal egyetértésben, a gazda­ságvezetők és a szakszerveze­ti bizottság egyetértésével le­het vállalati törvényerőre emelni. A Szakszervezetek megyei Tanácsának képviselője is részt vett a tanácskozáson, és elmondotta a tervezettel kap­csolatos véleményünket, ame­lyet egyébként a gazdaságve­zetők sem fogadták el, ha­nem olyan megegyezés szü­letett, hogy minden gazda­ságvezető az üzemi párt-, szakszervezeti szervekkel dol­gozza ki elképzelését, hogy milyen formában lehetne a jelenleg meglevő munkaerő- gondoltat, problémákat meg­oldani. Megegyezés született, hogy semmi olyan szerződés, vagy megállapodás nem születhet, amely ellentétben van a fel­sőbb rendelkezésekkel, a Munka Törvénykönyvével, vagy sérti a becsületes dol­gozók érdekeit. Ezt azért kí­vántam aláhúzni, mert a Népújságban folyó vitában olyan hangok is elhangzot­tak, amelyek úgy tüntették fel a tanácskozást, mintha a gazdaságvezetők összefogtak volna a dolgozók ellen. Ez­zel szemben jó érzés volt ta­pasztalni, hogy a gazdaság­vezetők valamennyien t I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom