Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-21 / 68. szám
Felelőtlenség ■ ff>21 Siffefái I ífc 1*119 Eli a ?y5ngyös—domoszlői Állami Gazdaságban. Talaj-, * vetőmag-, takarmány- és borvizsgálatokat végez Gyöngyösön az állami gazdaság üzemi laboratóriuma. Az ilyen munkák általában a mezőgazdasági kísérleti intézetekre hárulnak. Ritkaság, hogy egy te melő üzem (tsz, állami gazdaság) rendelkezzék saját laboratóriummal, az értékes, különleges műszerek, berendezések sokaságával. Az egy éve, több mint 800 ezer forint értékű felszereléssel létesült laboratórium ma már a körn ékbeli tsz-eket is kisegíti szaktanácsadással és laborató- vizsgálatokkal. Képünkön; Csépány Mária borász szaktechnikus vizsgálatot Végez a laboratóriumban. (MTI foto — Kunkovács László felvétele.) Megkötözött lány a kunyhóban »A közgyűlés” arra a megállapodásra jutott, hogy a termelőszövetkezetünk jelenlegi anyagi körülményei nem teszik lehetővé a társulásban való bennmaradásunkat. 1970. HL 13. Tarnazsa- dány, Egyetértés Tsz. Az elmúlt év októberében négy termelőszövetkezet, követve a mezőgazda- sági életben erősödő integrációs tendenciát elhatározta, hogy közösen építi meg a legkorszerűbb elméletek alapján álló sertéstelepét. A telep évenként hatezer-ötszáz hízott sertést ad majd át a kereskedelemnek. Az előrelátó gondos tervezés az is biztosítja, hogy mindéi különösebb akadály nélkü. a duplájára emeljék a későbbiek folyamán ezt a mennyiséget mert a közműveket nem a jelenlegi igényeknek, hanem a várhatóan növekvő keresletnek megfelelően tervezték. A négy termelőszövetkezet társulásához később csatlakozott még egy ötödik is, a tarnazsadányi. A társulás igen előnyös sakkhúzásnak bizonyult Nemcsak abból a szempontból, hogy az egyik legkeresettebb terméket a sertéshúst szállítja majd a piac nak„ hanem azért is, mert a kellő időben bejelentett építkezés még a régi 70 százalékos ártámogatásban részesült. A termelőszövetkezeteknek egymillió-háromszázezer forinttal kell hozzájárulniuk 1970-ben a költségekhez. A telep helyét kijelölték bekerítették, az út már épül a sertésgyárhoz, s az idei év őszén már kétszáz tenyész- koca foglalja el helyét az épületben. 1971 márciusában teljes lendülettel indul a nagyüzemi munka. A tar- nazsadányiak kilépése tehát mit sem változtat az ügy végső kimenetelén, csak éppen megindít egy eszmei és gazdasági láncolatot Milyen lehet vaion az a termelőszövetkezet, amelynek vezetői 1970. február 24-én aláírják a társulás működési szahálvzatát amelyben többek között ez áll: A társult termelőszövetkezet az üzembe helvezéstő’ számított három évig a társulásból nem léphet ki.” S még el sem telik egy hónap, amikor írásban közük, hogy nem maradhatnak tovább a társulásban. A mai gazdásági vezetőktől hatványozott figyelmet hozzáértést és felelősséget várnak el nemcsak beosztottjaik, de partnereik is. További szépséghibája az ügynek, hogy amikor ötödik társat kerestek a sertéstelep megvalósításához, a nagyfü- gedi tsz is szíves-örömest csatlakozott volna a vállalkozáshoz, de Tarnazsadány jobban illeszkedett területileg a vállalkozásba. Ha netalán egy újabb társuláshoz Az Ekonomicseszkaja Ga- zeta legújabb számában szemlét közölt a KGST-or- szágok 1969. évi fejlődéséről. A cikk szerint a világ nemzeti jövedelmének 25 százaléka jut ma a KGST- országokra, amelyek részaránya a világ ipari termelésében hozzávetőlegesen egyharmadára növekedett. Előzetes számítások szerint az ipari termelés a KGST- országokban tavaly 7,3 százalékkal növekedett. A szocialista közösség gazdasági sikereit jól illusztrálják a következő számadatok: 920 milliárd kilowattóra elektromos energia, 345 millió tonna kőolaj, körülbelül 150 millió tonna acél és több mint 130 millió tonna cement. Az utóbbi években meggyorsult a fogyasztási cikkeket gyártó iparágak fejlődése. jelentősen növekedett a mezőgazdasági termelés átlagos évi fejlődésének üteme is. Növekedett a gépesítés hatásfoka. A szocialista országokban jelenleg több mint jelentkezne ez a közös gazdaság. vaion milyen érzéssel és üzleti súllyal kezelnék ajánlatát? Üzletről, és több mint üzletről, gazdasági szemléletről van szó. Hányszor elhangzott, hogy az új mechanizmus bevezetése óta megváltozott ez a szemlélet. Hogy ez megnövekedett hatáskört és fokozott felelősséget jelent. Sokan képzelik, hogy az eltelt idő alatt automatikusan átálltak az ú' követelménynek megtelő’ értékrendszerbe. íme az élő példa: nem példabeszédként, de mindenesetre figyelmeztetőnek. Sz. A. 2,5 millió traktor dolgozik a mezőkön. 1950-ben mindössz; 720 000 traktor volt. A KGST-országok évente 200—230 millió tonna gabo nát takarítanak be, vagyis a világon megtermelt gabona- mennyiség egyötödét. Valamennyi KGST-ország- ban gyorsan növekedett a dolgozók reáljövedelme a; elmúlt években. A nemzeti jövedelem jóval gyorsabban növekszik, mint a fejlett kapitalista országokban, így például 1959 és 1969 között a KGST-országok nemzeti jövedelme, előzetes számítások szerint 4 és félszeresére növekedett, miközben a fejlet, kapitalista országokban csupán 2,3-szeresére. A KGST- országokban nagyarányú lakásépítkezések folynak. Az értékelések szerint egy év alatt hozzávetőlegesen 2,0 millió új lakás épült. A szovjet gazdasági szaklap rámutat, hogy a termelőerők fejlődésének döntő tényezője a KGST-országok együttműködése. A két férfi alaposan meglepődhetett, amikor az egy ik sárhegyi borházat feltörve találták, s bent az ágyon, egy összekötözött fiatal lány feküdt. Ennek a lánynak a fényképe benne volt az újságokban is; körözték, mint eltűntet. Azonnal kiszabadították kötelékeiből, s míg zsibbadt tagjait dörzsölte — szerencsére nem volt sokáig gúzsba kötve —, elmondta, hogy kik tették, miért tették. A nyomozás azonnal megindult, s néhány nap múlva már előállították a rendőrök Szolnokon Sz. I. ég P. L. fiatalkorú fiúkat, s hamarosan kiderült egy fm-cca kaland néhány napos története. Két tőrrel — INvutrafra Hogy miért — fosalmuk sincs róla. 'Sz. I. azt mondta P. L.-nek, hogy menjenek ki Nyugatra. Kanadában él az egyik rokona, majd csak elvergődnek valahogy. Vásároltak két tőrt, mert sose lehet tudni, azíán kimentek a pályaudvarra. Itt találkoztak egy lánnyal — szintén fiatalkorú —, aki megszólította őket: — Nincs egy cigitek? Aztán sétálni indultak. A tervezett disszidálást elhalasztották a felkínálkozó, kétes értékű kaland biztosabb reményében. Sőt. amikor az aluliáróban még egy hajlandóságot mutató kislánnyal is összeakadtak, már határozott kép alakult a leendő programról. A cigarettát kérő, alig tizennégy esztendős lány rövidesen már alapos bizonyítékokkal szolgált pillanatnyi ragaszkodásáról, s ezt Sz. I. nem utasítóba vissza Sőt. a lány felajánlotta karóráját is, hogy adják el. ne legyenek anyagi gondiaik. Az óráért kapott háromszáz forinttal vonatra ültek, és meg sem álltak Gyöngyösig. A kunvhőban A Sárhegy egyik kunyhóját feltörtéle, és a lehetőségekhez képest családiasán berendezkedtek. Itt már kiderült, hogy P. ez az Örkényi tanyavilágba való, gátlásokkal küzdő és könnyen befolyásolható fiú, csupán létszám-kiegészítésként szolgál. A megdöbbentően visz- szataszító kaland csupán Sz. I.-nek okozott örömet, ennek a fekete hajú, pattanásos arcú fiúnak, aki alaposan élverte a már körözés alatt álló egyik kislányt, amikor az közölte vele, hogy — nemibeteg. Ezt a lányt egy dunántúli nevelőotthonban helyezték el, ahonnan igen sokszor megszökött már, s koraérettsége korai kalandokba vitte. Elfogyott a pénz. — Betörünk valahová... — Egy élelmiszerboltba törtek be az éjjel, de — nem élelmiszert vittek el főként, hanem — italféleségeket. Hatszáz forintos kárt okoztak. Az egyik nap magános férfi közeledett a kunyhó felé. — Leütjük — mondták, és kerestek egy szikladarabot. A férfi szerencsére másfelé kanyarodott. Később két férfi közeledett. — Meg kell lépnünk... — Én nem megyek veletek — mondta az a kislány, akivel először találkoztak. Ez kellemetlen bejelentés volt... A két fiú összedugta a feiét. — Mit tegyünk? Elárulhat bennünket... — Kötöztük meg. akkor nem tudia megmondani, mente mentünk. Jő szorosan megkötözték kezét-lábát, s ütni kezdték, hogy elájuljon. (!) De hamarosan abba kellett hagyni, olyan közel járt már a két férfi. A fiúk a másik lánnyal továbbálltak. Abasár közelében feltörtek egy kápolnát, tüzet gyújtottak a közepén és az összetolt padokon töltötték az éjszakát. Ütjük aztán Szolnok felé vezetett ahol a kiszabadított kislány személy leírása alapján elfogták őket Az ügyészségien Sz. I.-t megbilincselve kísérik fel a fiatalkorúak ügyészséghez. A fiú büntetlen előéletű. A géplakatos szakmát otthagyta — betegsége miatt. A májával van baj. Több munkahely .után a Ganz-gvárban helyezkedett el, nyolc-hetvenes órabérrel. — A táskarádió honnan került hozzátok? — kérdezte az ügyész. — Az útra kellett... elmentem tv-t nézni az egyik munkatársamhoz, és ... elloptam a rádióját... — Mihez kezdesz, ha letöltőd a büntetést? — Többé nem teszek ilyet Ha majd visszamehetek apámhoz... ha visszafogad — nagyot nyel —, akkor megtanulom az asztalos mesterséget, és megpróbálok elhelyezkedni az erdészetnél. > P. L. ugyancsak büntetlen. Maga sem érti, hogyan sodródott ebbe a kalandba, hogy miért akartak Kanadába menni, hogy miért törték fel egyik munkatársuk szekrényét, ahonnan — öt forintot loptak el... — Tudsz valamit Amerikáról? — Nem ... Semmit. — Szoktál olvasni? — Rejtőt — a verekedések miatt... De én még nem verekedtem soha. T^évét is ritkán nézek. Nincs időm, mert ha inaiban kelek, beutazom Pestre a gyárba, aztán késő este érek megint haza. — Mennyit kerestél? — Segédmunkás voltam Havi ezernyolc-kétezret. — Elégedett voltál? — Igen. — Akkor miért akartál kimenni? Amit kalandnak nevezhetünk. minden henne van a történetben. Amit bűnnek nevezhetünk — az is! Kátai Gábor 1970, március 21,5 sseosnhaé GORKSJs, LENINRŐL xn. Csaknem minden találkozásunkkor ennél a témánál kötöttünk ki. S jóllehet szavakban az értelmiség iránt bizalmatlan, ellenséges ' maradt, valójában mindig helyesen értékelte a szellemi energia jelentőségét a forradalom folyamatában, és mintha egyetértett volna azzal, hogy a forradalom tulajdonképp ennek az energiának a kirobbanása, amely energia a túlhaladott és korlátozó feltételek között nem találja meg a törvényszerű fejlődés lehetőségeit. Emlékszem, egyszer a Tudományos Akadémia három tagjával együtt látogattam meg. Arról beszélgettünk, hogy Pétervár egyik legfőbb tudományos intézményét felőliedül újjá kell szervezni, .enin amikor kikísérte a tudósokat, elégedetten mondta: — Ezt megértem. Ezek okos emberek. Náluk minden olyan egyszerű, mindent szabatosan fogalmaznak, az ember rögtön látja, hogy pontosan tudják, mit akarnak ... Valóságos öröm ilyenekkel dolgozni. Különösen tetszett nekem az a... És kimondta az orosz tudományos élet egyik legnagyobb nevét, másnap pedig már tréfásan kérdezte tőlem telefonon: — Kérdezze meg Sz-tol, Sttejl andó-e velünk dolgozni! & amikor Sz. elfogadta az ajánlatot, Lenin őszintén örült, és, kezét dörzsölve tréfálkozott: — Lám csak, mi minden orosz és európai Archimé- deszt magunk meilé állítunk, egyiket a másik után, s akkor a világ, ha akarja, ha nem, kifordul sarkaiból! A VIII. pártkongresszuson Buharin többek között ezt mondta: — A nemzet: a burzsoázia és a proletariátus együttesen. Semmivel sem egyeztethető össze, hogy elismerjük a megvetésre méltó burzsoázia önrendelkezési jogát. — Nem, bocsánatot kérek — vetette ellene Lenin. — Ez megegyezik azzal, ami van. önök a proletariátusnak a burzsoáziától való elkülönülésére hivatkoznak, de majd meglátják, hogy megy ez végbe. Majd Németország példáján bebizonyította, milyen lassan és nehezén halad előre ez az ^lkülönülési folyamat, és emlékeztetve rá, hogy „a kommunizmust nem erőszakos úton vezetik be”, arról a kérdésről, hogy mi a jelentősége az értelmiségnek az iparban, a hadseregben, és a szövetkezetekben, az alábbi módon nyilatkozott. (Szavait az Izvesztyijá-nak a kongresszusról közölt beszámolója szerint idézem). „Ezt a kérdést a jelenlegi kongresszuson teljes határozottsággal meg kell oldani. A kommunizmust csak akkor épithetjük fel, ha a burzsoá tudomány és technika eszközeit hozzáférhetőbbé teszik a tömegek számára. Ehhez azonban el kell venni az apparátust az burzsoáziától, be kell vonni a munkába minden szakembert. Burzsoá szakemberek nélkül lehetetlen fejlesztenünk a termelőerőket. Az elvtársias együttműködés légkörével, munkásbiztosokkal, kommunistákkal kell őket körülvennünk, olyan feltételeket kell teremtenünk számukra, hogy ne szakadhassanak el tőlünk, de meg kell adni a lehetőséget, hogy jobb viszonyok között dolgozhassanak, mint a kapitalizmus alatt, máskülönben ez a réteg, amelyet a burzsoázia nevelt, nem fog dolgozni. Egy egész réteget nem lehet bottal munkára kényszeríteni. A burzsoá szakemberek hozzászoktak a kulturált munkához, ezt a munkát mozdították elő a burzsoá rend keretei között, azaz óriási anyagi vívmányokkal gazdagították a burzsoáziát, a proletariátus számára pedig csak morzsákat juttattak belőlük. De mégiscsak előbbre vitték a kultúrát, ez volt á hivatásuk. Ha látni fogják, hogy a munkásosztály nemcsak megbecsüli a kultúrát, hanem még segít is a tömegek közt elterjeszteni, akkor ezek a szakemberek meg fogják változtatni a viselkedésünké velünk szemben. Akkor aztán erkölcsileg győztük le őket, nemcsak politikailag szigeteltük el őket a burzsoáziától. Be kell vonnunk őket az apparátusba, és ennek érdekében néha áldozatokat is kell hoznunk... A szakemberekkel szemben nem szabad a kicsinyes pisz- kálódás módszerét alkalmaznunk. Minél jobb életkörülményeket kell biztosítanunk számukra. Ez lesz a legjobb politika ... Tegnap a kispolgári pártok legalizálásáról beszéltünk, ma viszont men- sevikeket és baloldali esze reket tartóztatunk le; minden ingadozások ellenére mégis az egyetlen következetes magatartás: elvágni az ellenforradalom útját, felhasználni a képzett burzsoá Apparátust”. A nagy politikusnak e remek beszédében sokka több az eleven, megvalósítható értelem, mint a kispolgári, erőtlen és tulajdonképpen álszent „humanizmus” minden jajveszékelésében. Sajnos, sokan azok közül. 1 akiknek érteniük és értékelniük kellett volna ezt a felhívást, mely a munkásosztállyal való becsületes együttműködésre szólított feinem értették, nem értékelték. Inkább vállalták az alattomos kártevést, az árulást. A jobbágyság eltörlése után a „cselédnépből” sokan, a természetüknél fogva jobbágyok, ugyancsak tovább szolgálták uraikat, ugyanazokban az istállókban, ahol r urak valamikor botoztá őket, iF oly tatjuk.) A MGST-orsxsíjyok 1869« évi fejlődése
