Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-15 / 63. szám
Fiatalkorúak a volánnál — Csak ők a íelelősek? JVlhúny szó a gyermek- és ifjúság»Ideiemről SOK SZŐ ESIK manapság * gyermek- és ifjúságvédelemről. Ez természetes is, hiszen a gyermek- és ifjúság- védelmi munka széles körű társadalmi feladat A munka & családnál kezdődik, az iskolánál folytatódik és — : nem is a munkahelyen ér ! véget. Egy vállalatnak vagy : Intézménynek sem lehet kö- Isömbös, hogy a jövő dolgoséinak milyen az erkölcsi felfogása, mennyire szilárd politikailag és mennyire képzett szakmailag. Talán minden tsz-elnök •emlékszik a megyében arra » napra, amikor agronómu- sokkal és munkavédelmi megbízottakkal tanácskoztunk a múlt évben. Ezen az i értekezleten személyesen vettem részt és felhívtam valamennyi tsz-vezető fi- ; gyeimét arra, hogy a mun- 1 itavédelmi szabályok betartása a fiatalkorúaknái, az 1 erre történő kioktatás ifjúságvédelem is, és súlyos bal- esetek felsorolásával hívlam jfei a figyelmet arra, hogy a í nemtörődömség hová vezet- I hét. Ennek ellenere ári tellett tapasztalnom, hogy például a domoszlói tsz-ben a felhívást semmibe vették. A jogosítvánnyal nem rendel- í kező Sz. Andrást olyan von- S tatóval küldték ki a közúti forgalomba, melynek fékberendezése meghibásodott és a vontatóvezetésben járatlan fiatalkorú halálos balesetet okozott. Ugyancsak figyelmen kívül hagyták a már említett jogszabályokat az ad ácsi Béke Tsz-ben, ahol N. Lászlót 2 éven át vontató- és erőgépvezetéssel bíztak meg, hiányos felszerelésű erőgépen. Ezt a fiatalkorút soha semmiféle munkavédelmi jogszabályra, KRESZ-szabályra nem oktatták ki. A szomorú eredmény itt sem maradhatott el. A KflESZ-szabályok- han j áratlah • fiú olyan balesetet okozott, ahol csak a véletlenen múlott, hogy a baleset szenvedője ma nem halott. A tsz-elnök azt mondta, hogy „figyelmeztetésben részesítette” az illetékes vezetőt: ha még egyszer jogosítvány nélküli személyt bíz meg a járművezetéssel, altkor fegyelmi eljárást indít ellene. ELGONDOLKOZTAM ezen a válaszon. Nálunk, ahol a legfőbb érték az ember, olj'an mulasztásért, ami súlyos, életveszélyes sérüléssel járt és ami miatt egy fiatalkorúnak pályája kezdetén bíróság elé kellett állnia, a felelősök „egymás között” úgy intéznék el a dolgot, hogy a legközelebbi ilyen — vagy 'ha nincs ilyen „szerencse” — halálos kimenetelű baleset esetén fegyelmi eljárást indítanak egymás ellen ... Túl könnyű és egyszerű elintézési mód! Ezért intézkedés történt, hogy büntető eljárás induljon a fiatalkorún kívül azzal a vezetővel szemben is, aki a fiatalkorút ilyen helyzetbe hozta! a tAcabb Értelemben vett gyermek- és ifjúságvédelmi munkához tartozik annak a helyzetnek a megváltoztatása is, ami az egri Marx Karoly és az Alkotmány úti forgalomnál tapasztalható. Ezeken az egyirányú utakon az átmenő forgalom tilos. Ilyen jelzőtábla nyújtana némi biztonságot az ott közlekedő gyermekek és felnőttek számára, miután járda nincs. Ezekben az utcáikban azonban élég ha csak 10 percig tartózkodik az ember, hogy félreérthetetlenül megállapítsa a következőket: Az „Átmenő forgalom tilos” jelzőtáblát csaknem senki nem veszi figyelembe. A forgalom zavartalanul folyik évek óta. Sőt: gyakori látvány a forgalommal szemben haladó kerékpáros Is, ezek között nagyon sokan olyan gyermek kerékpározik, akiknek szülei — gyönyörködnek a KRESZT-t sértő „vetélkedőben”. A kerékpározó gyermekeket éppúgy nem szólította meg még soha senki, mint ahogy egyetlen egy bírság nem történt azokkal a járművezetőkkel szemben, akik az „Átmenő forgalom tilos” táblát figyelmen kívül hagyták. Pedig a szűk utakon a járda hiányában az úttesten járni kényszerülő gyermekek, felnőttek mellett sok esetben egy pár cm az oldaltávolság, ami egy esetleges balesetnél majd vita tárgyát képezheti, hogy mennyiben volt biztonságos, vagy mennyiben nem, de a sérült lábát, vagy életét a viták már pótolni ném fogják. Vajon nem lesz-e lelkiis-maretfurdalásuk azoknak a hatósági személyeknek, amikor egy esetleges, itt történt baleset jegyzőkönyveit olvassák, hogy ezeken az utakon soha nem ellenőrizték a forgalmat, nem szereztek a jelzőtáblának érvényt? Pedig ezeken az utakon a forgalom szoros ellenőrzése — figyelemmel a j^rda hiányára és a nagy gyermekforgalomra — több mint egyszerű KRESZ-sza- bály betartása — ifjúságvédelem is. Egy erkölcsi züllésnek kitett gyermek megmentésére társadalmi szervek egész sora mozdul. Ez így is helyes. De az is helyes lerme, ha a fentebb leírt hibák elkerülése érdekében ugyancsak megmozdulnának a társadalmi szerveit, annál is inkább, mert egy erkölcsi züllésnek kitett gyermek megmentésére még minden remény megvarr, de ezeken az utakon a forgalomszabályozás, forgalomszervezés és ellenőrzés hiánya során bekövetkezett balesetnél már egy gyermek életét sem tudják visszaad ni. A KISZ KB intéző bizottságának a közelmúltban kiadott határozata szellemében a KISZ-alapszervezetek bizonyára figyelemmel kísérik majd azokat a jogszabályokat, amelyek az ifjúság érdekeit védik és felhívják azon tsz-, vagy vállalatvezetők figyelmét az Ilyen jogszabályokra, akik „egyéb elfoglaltságuk” miatt ezeket nem tartják szem előtt, E néhány gondolatból jól látható, hogy a gyermek- és Ifjúságvédelem —, amennyiben komoly tartalmat nyer e kifejezés — sokrétű, gondoskodó munka. Eredmény azonban csak társadalmi ösz- szefogással várható. Á történelem nagy epizódja Dr. Balogh István egyike azoknak a történelmi személyiségeknek, akik jelen voltak hazánk nagy sorsfordulójának legjelentősebb eseményeinél. 1945-ben mint Magyarország miniszterelnökségi államtitkára, ő is aláírta Moszkvában a magyar—szovjet békeszerződést. A felszabadulás után évekig aktívan részt vett a politikai életben, az egész ország népe ismerte és meghaligata beszédeit. A 76 éves Balogh páter jelenleg római katolikus pap, vasárnaponként a Váci utcai templomban misézik. Moszkvában a békeszerződés aláírásánál. A Vig BTit templom sekrestyéjében. Dr. SzoboszJay István a fiatalkorúak ügyésze „A GYÄR MOST EGY nyílt tengeren „léket” kapott hajóhoz hasonlít. Ahhoz, hogy ne süllyedjen el, előbb be kell tömni a nyílást, aztán — rendkívül nehéz szakasz — bevonulni a kikötőbe. Ha ez is sikerül, jöhet a „tatarozás”, kemény, megfeszített munkával ismét biztonságossá, üzemképessé tenni a sebet kapott hajót, és visszaadni a legénység önbizalmát, nyugalmát.” A hasonlatot a léket kapott hajó „másodkapitányától”, DEMETER PÁLTÓL, a Vörös Csillag Traktorgyár egri g'járegységének főmérnökétől hallottuk. A beszélgetés óta több mint fél év telt el, így aktuális, időszerű már a kérdés: vajon sikerült-e a nyílást betömni, s bevonulni a kikötőbe? Véget ért-e már a hajó „tatarozása”, lecsillapodott-e már a legénység kedélye. Én azt hiszem, hogy igen — válaszolta a főmérnök. — A központunk által előírt 1969. évi gazdasági feladatoknak maradéktalanul eleget tettünk. Bár a gondok, a problémák között ma is bő a választék, de azért ma már lényegesen jobb, nyűgöd tabb körülmények között él, s dolgozik a gyáregység. Mérhetően javult a minőség — az utóbbi hat hónap alatt egyetlen reklamáció sem érkezett termékeinkre — és a kedélyek is csillapodnak ... ] — Másfél, két évvel ez! előtt jóformán az egész gyár ) duzzogott. Nyugtalanná vált a hangulat, vékonyabbak lettek a borítékok, egymás után vették ki a munka- könyvüket ta emberek. Még A reklám szerepe a tsz-gazdálkodásban — Mennyit költöttek az elmúlt gazdasági évben reklámcélokra? A főkönyvelő átlapozza a könyvet, forgatja a számlákat — Semmit •k „Egercsehi Alkotmány Termelőszövetkezet elad első osztályú fával égetett meszet.” Apróhirdetéssel próbálkoztunk. Mintegy háromezer forintot költöttünk az újság- hirdetésre. Ennyi volt reklámcélra a tsz évi kiadása — mondja Tóth Lászlóné főkönyvelő. — Miért választották éppen az aoróhirdetést? — A termelőszövetkezet új termékkel — az égetett mász- szel jelent meg a piacon — kialakult vásárlórétegünk nem volt, úgy gondoltuk, ez alkalmas lesz az érdeklődés felkeltésére. — A hirdetés után emelkedett az eladott mennyiség? — Jelentéktelenül. Alig valamit. — Hogyan próbálták beindítani az üzletet? — Az elnökasszony és én naookig iártuk a környéket. Volt, amikor háromnapos útnak az eredményeként eladtunk 50 mázsa meszet. A tsz- tagok vontatóval járták a környéket és kilónként árulták. — Mennyi Időbe tellett, amíg kialakult a stabil felvásárlópiac? — Három évbe. 1967-ben kezdtük a mész égetést és az idei évre már nincs értékesítési gondunk. Az összterméket lekötötték előre. — Mennyi az évi bruttó forgalmazási haszon az égetett m észből? — Tavaly hárommillió forint volt ★ Érdemes lerme kjezámfta- ni, hoey a főkönyvelő és a termelőszövetkezet vezetője mennyi időt töltött piackutatással, és ez alatt az idő alatt mennyi hasznot hoztak a termelőszövetkezetnek. Három nao alatt 50 mázsa égetett m észre kötöttek szerződést, ennyire nyerték meg az ügyfeleket. Ez alatt a három nan alatt a főkönyvelő és az elnök kiesett a termelés vérkeringéséből, s talán tucatszámra akadt volna fontosabb tennivaló. amelyet valóban csak ők tudtak volna elintézni. Miért nem alkalmaztak olvan szakembert, akinek hivatása az üzlet- szerzés. a piackutatás, akinek véreben van a jobbnál jobb ajánlatok megkeresése. Mert sokba került volna — hangzik a válasz. Mennyibe került a termelőszövetkezetnek a főkönyvelő és az elnök kiesett három, és ki tudja még hány napja és milyen anyagi veszteséget jelent a termelőszövetkezetnek az, hogy három év kellett, amig eljutottak a teljes kapacitás kihasználásáig. amikor ezt egy arra hivatott „reklámman” esetleg pár hónap alatt képes lett volna megteremteni? ★ — Nem tudom, látta-e a múltkor a televízióban a Delta adását — kérdezi tőlem Holló József. — Láttam. — Szerepelt benne a pé- tervásári termelőszövetkezet laska gomba-termesztő részlege. Ezután az adás után ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a gomba iránt. Nagyot lendített a forgalmon. — A termelőszövetkezet kérésére készült a rövid tv- film? — Nem. — Nem gondoltak eddig rá, hogy érdemes lenne a televíziót igénybe venni? — Nem. — Annyira elégedettek voltak a kereslettel? — Azt éppen nem mondhatnám. Az ősszel nem volt kedvező a kereslet, a hazai piac nemiben érdeklődött a laska'mmba iránt. — Müven reklámeszközzel, lehetőséggel él a termelőszövetkezet? — Apróhirdetéssel. De vannak üzletszerzőink is. Két állandó megbízott ügynökünk van. Egyikük fél év alatt kétezerkétszáz televíziókészülékhez való lábgarnitúrát adott el. Felmerült az az ötlet, hogy az almát egyedi csomagolással lássuk el a termelőszövetkezet színes, cégjelzéses papírjával, de ez a megoldás meglehetősen költséges lenne. — Mennyit költenek évenként reklám-propagandára? — Tavaly a tiszta jövedelem 0,4 százalékát fordítottuk erre a célra. ★ A Peösi Cola bevezetésének reklámjára, tehát csupán arra. hogy az emberek megismerkedienak magával a névvel és tudják, hogy tulajdonképpen miről is van szó, harmincötezer dollárt áldozott a cég. A reklámnak a legkülönbözőbb formáit választották, mert ami hatásos az egyik vevőre, nem biztos, hogy hatást gyakorol a másikra. Mi is keR tulajdonképpen egy jó reklámhoz? Elsősorban olyan termék, amelyet) lehet és érdemes reklámozni A magyar mezőgazdaság sok ilyen termékkel rendelkezik, szemet vonzó reklámokkal azonban kevésbé. K vásárló természetesnek veszi, hogy paradicsomot, almái paprikát pakol a kosarába. Ki befolyásolja például a vásárlót, hogy milyen színű almát vásároljon, mert esetleg ebben vagy abban a termésben több a vitamin? Svédországban a propagandahadiárat teljesen kiszorította a piacról a piros színű almát, mivel a reklám szerint a zöld színű gyümölcsben sokszorosan több C vitamin fordul elő. Termelőszövetkeze telüknek a mennyiségi termelés időszakában, amely lassan lezárul. természetesen sokad- rangú gondjai közé tartozott a reklám. A megváltozott értékesítési és termelési viszonyok között azonban feltétlenül számolni kell vele. A reklám nemcsak közvetlenül érezteti hatását, az eladás mennyiségében, hanem visz- szahat a termelésre is. Ha bővül a piac. bővíteni kell a termelést, tehát a „reklám- man”-ek, az ügynökök mind^- inkább belekancsolódnak a produktív munkafolyamatba. Érdemes lenne elgondolkozni a megfelelő képzettségű üzletkötők hiányáról is. Nélkülük nemigen lehet elképzelni a szervezett és tervszerű piackeresést, vásárlókutatást sem. ★ A napokban kezembe került egy diszkréten fényezett fekete sky jegyzettömb. Rajta aranyozott betűkkel csillogott a felirat: Május 1. Termelőszövetkezet, Kömlő. Valón hány kézbe jutottéi a kedves ajándék? És menynyien gondoltak arra, milyen stabil lehet az a termelőszövetkezet. amelynek már erre is van ideje gondolni és lehetősége kivitelezni? Az indirekt reklám Iskolapéldáját tartottam a kezemben. amelv néha minden közvetlen hirdetésnél erősebben hat. Lám, a termelőszövetkezetek igyekeznek megnyerni maguknak a feltételezett megrendelő pszichikai érdeklődését s utána jöhet a gazdasági tárgyalás. A termelő- szövetkezetek kezdenek ügyesen, diplomatikusan vevőket szerezni, helyes propagandával nevet és előnyöket szerezni Szigethy András Kikötőben a „léket" kapott gyár a gyár kommunistái is meginog talc ... — PONTOSAN ÍGY VOLT — kapcsolódott a beszélgetésbe POPOVICS FERENC, akit a közelmúltban választottak meg a pártalapszer- vezet titkárának. — Nyugodt szívvel mondhatom, hogy az utóbbi egy év alatt óriási változás történi Az emberek megnyugodtak, ma már ismeretlen fogalom, hogy „nincs munka”, és a pénztárcák is megvastagodtak. Visszanyerték önbizalmukat a kommunisták is. Bíznak a gyárban, a vezetőkben, tudják, hogy mi történik körülöttük, értük. Kölcsönös a tisztelet, a bizalom, a gazdasági és a pártvezetés között. A három gazdaságvezető — kommunisták is — minden esetben kikéri a pártalapszervezet véleményéi A pártalapszervezet mellett működő gazdasági, társadalmi bizottság rendszeresen elemzi a végzett munkát, vizsgálja a gondokat. problémákat. Munkájuk nagy segítséget jelent a gazdaságvezetőknek. Volt idő, amikor azért maradtak el a pártalapszervezetl gyűlések, mert a kommunisták „elfelejtettek” elmenni a megbeszélésekre. A legutóbbi szabad pártnapon már az okozott gondot, hogy a dolgozók nem fértek be a terembe. A fiatalok, a KISZ-esek Is érzik: számit rájuk a gyár, s mindent elkövet értük. Mi sem bizonyítja ezt Jobban, hogy 12 fiatal a vállalat segítségével építkezik. Sok megpróbáltatást, vihart élt már túl ez a gyáregység, örülünk, hogy végre nyugodtan dolgozhatunk... — A „kiszivárgott” hírek szerint a közeljövőben jelentős bérrendezés lesz a gyárban. A hír megerősítésére SCHMIDT REZSŐT, a gyáregység igazgatóját kértük meg... — AMI AZ ANYAGIAKAT illeti: tulajdonképpen már az elmúlt évben sem kerestek rosszul a dolgozók. Csak néhány példát a bizonyítására. Az esztergályosok közül Árvái Ferencnek 8, Bóta Józsefnek 11,S0, Baráz Jánosnak 12, a marósok közül Cseh Istvánnak 11,30, Fazekas Gábornak 9,80 az alapórabére. A teljesítményük alapján azonban Árvainak 9,98, Bétának 15,27, Barátnak 17, Gsehnek 14,78, Fazekas Gábornak pedig 13 forint 26 fillérre emelkedik az órabére. Igaz, hogy bérrendezésre készülünk. Mintegy 4,7 százalékos bérfejlesztést hajtunk végre. Természetesen differenciáltan, figyelembe véve a gyáregységünknél eltöltött időt, a végzett munka minőségét, mennyiségét. A tervezett bérfejlesztést rövidesen megvalósítjuk. — A mezőgazdaság trak- torhiármyar küzd. Aligha van tehát értékesítési gondja a Vörös Csillag Traktorgyárnak ... — Valóban nincs üywn gondunk. Csak győzzük a munkát, a feladatokat teljesíteni — A Gazdasági Bizottság a közelmúltban foglalkozott a Vörös Csillag Traktorgyár munkájával, feladataival. Abban is döntés született, hogy az egri gyáregység továbbra is a Vörös Csillag Traktorgyárhoz tartozik. — Nagy szükség is volt már erre a döntésre, mert a bizonytalanság, — hogy kihez tartozunk majd, — nem éppen kedvezően, serkentően hatott a dolgozókra. Az sem titok már, hogy a Gazdasági Bizottság lehetővé tette a Vörös Csillag Traktorgyárnak: ha érdemes, ha gazdaságos, akkor a gépkocsi-sebességváltók gyártását is megkezdheti. A műszaki, a közgazdasági vizsgálatok már megkezdődtek a központban. Hogy végül is mi lesz a döntés, erre még nem tudnék választ adni. De az biztos, ha központunk úgy dönt, hogy érdemes a gépkocsi-sebességváltókat gyártani, akkor a gyártásra Egerben kerül sor. Ez mindenképpen biztató a gyár jövőjére vonatkozóan. EGY GYÁR MEGNYUGODOTT. Visszanyerte önbizalmát, nyugalmát... Koós József 1970. március li, Triff— r>
