Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

A rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedéseket sürget Visonta késedelme miatt áramkorlátozás ? Legutóbb szóvá tettük, hogy a Gagarin Hőerőmű el­ső blokkjának 1969. novem­berétől folyamatosan működ­nie kellene, a második gép­egység próbaüzemének ha­tárideje az elmúlt év októ­ber 31-én lejárt. Többször írtunk már arról, hogy 'Vi­sontán. az ország legnagyobb beruházásán késik a munka, és kifejezésre juttattuk azt a véleményt, hogy a határidő elmulasztásának egyre hal­mozódó következményei lesz­nek. A beruházás helyi ve­zetői: a tervező, a beruházó, a szerelő -és az üzemeltető vállalatok képviselői nem tudtak, nem mertek, vagy nem akartak választ tadni a kérdésre, hogy mi az oka a késedelemnek, az eddigi mu­lasztások milyen hatással lesznek a további munkák­ra és mit kívánnak tenni a további késedelem megaka­dályozására? Megkerestük a Nehézipari Minisztérium távlati terve­zési és beruházási főosztá­lyának vezetőjét és most en­nek alapján tájékoztatjuk olvasóinkat. Lemaradtak a helyszíni szereléssel A Nehézipari Minisztéri­um főosztályvezetője elis­meri, hogy 1966. óta a hely­színi szerelési munkákkal lemaradtak, az első gépegy­ség üzembe helyezésénél mű­szaki nehézségek mutatkoz­tak. A minisztérium véle­ménye szerint a lemaradást • egyrészt műszaki nehézsé­gek, másrészt munkaerő- hiány okozza. Egyet lehet ér­teni azzal, hogy Visontán vi­szonylag alacsony fűtőértékű lignittel tüzelnek, ami sok újszerű megoldást követel. De úgy gondoljuk, hogy ezek a nehézségek eddig csak részben jelentkeztek, inkább még ezután várhatók. Tény és való, hogy Magyarorszá­gon először szerelnek 290 megawattos gépegységet. De a kiesés nem a kétszázas, ha­nem az első két 100 mega­wattos blokknál van és ha ezt nem sikerül pótolni, akkora bajok később halmozódnak. Való igaz, hogy műszaki nehézségek és határidőcsú­szások a korábbi években más erőműszereléseknél is előfordultak, az a magyará­zat is elfogadható, hogy egy- egy új blokk az üzemi pró­bák megkezdése után csak mintegy két évvel tekinthe­tő teljes -értékű gépegység­nek. De V-isontán és a mi­nisztériumban eddig-azt han­goztatták, hogy a korábbi ta­pasztalatokat leszűrték, a szerződő vállalatok jól fel­készültek, a felügyeleti szervek — köztük az illeté­kes minisztériumok — nagy figyelemmel kísérik harma­dik ötéves tervünk legna­gyobb beruházását. A té­nyek, az eddigi hat-tíz hóna­pos késedelem arra mutat, hogy az ígéreteket sem a szerelő vállalatok, sem a felügyeleti szervek nem vál­tották be, az 'eddigi nyilat­kozatok és tájékoztatók nem fedik a teljes valóságot. Tény, hogy országosan munkaerőgondokkal küz­dünk. Az is igaz, hogy a kül­ső szereléseknél az átlagos­nál kedvezőtlenebbek a munkafeltételek, ezért Vi- sontára még nehezebb dol­gozókat kapni. Az is igaz, hogy az építőipari munkások munkahelyi pótlékban része­sülnek, de az ugyanott és aligha jobb feltételek között dolgozó szerelőknek ezt nem fizették és emiatt bérfeszült­SZVSZ-irodájánai ülésszaka Kedden Khartoumban meg­nyílt a Szakszervezeti Világ- szövetség irodájának ülés­szaka. A megnyitón Numeiri vezérőrnagy, a Szudánt For­radalmi Tanács elnöke és miniszterelnök mondott be­szédet. A péntekig tartó ülés­szakon a világ különböző or­szágainak szakszervezeteit S0 delegátus képviseli. Pierre Gensous, a Szak- szervezeti Világszövetség fő­titkára az ülésszak kezdete előtt tartóit sajtóértekezletén elmondotta, hogy megvitat­ják a VII. Szakszervezeti Vi­lágkongresszus ülésszakának eredményeit és határozatokat fogadnak el — figyelembe véve a kongresszus óta el­telt időszak eseményeit. Kü­lönösen fontos ez — mon­dotta — ha tekintetbe vész- szűk Izrael katonai aktivitá­sának fokozódását, az egyip­tomi polgári objektumok ei- iWli bombatámadásokat. IMSNAl ség, elégedetlenség keletke­zett. Mindezek az indokok megfelelnek a valóságnak, de úgy véljük, hogy a minisz­térium válasza csak féligaz­ság. A magyarázatok nem ele­gendőek a késedelem beho­zására. Erre utal a minisz­térium illetékes főosztálya is, amikor arról tájékoztat, hogy felügyeleti hatáskörükben kü­lönböző intézkedéseket tet­tek és ezerr túlmenően a Gazdasági Bizottság támoga­tását kérték. A katonák segítségével és több pénzzel A Nehézipari Minisztéri­um Visontán a honvédség segítségét kérte. A katonák már megérkeztek és enyhí­tik a munkaerőhiányt. A mi­nisztérium a helyszíni sze­relők részére a Gazdasági Bizottságtól kiemelt bár jut­tatást kér. Mennyi lesz ez és mikor kapják meg a dolgo­zók? Erre a kérdésre nem kaptunk választ. A Gagarin Hőerőmű jelen­leg több áramot fogyaszt, mint amennyit termed. A ha­táridőcsúszás miatt hiányzó energiamennyiséget eddig más erőművekből sikerült pótolni. De ez nagyon sok­ba kerül. A különböző szá­mítások szerint a korszerűt­len, gazdaságtalan erőművek többletköltsége december vé­géig 39—45 millió forintot tett ki, de a szerelés elhú­zódása a sok hiba javítása további milliókba kerül. A minisztérium főosztály­vezetője bizakodik, hogy az eddigi és az ezután követke­ző intézkedések eredménye­sek lesznek, a munkák üte­mét fokozzák és a további gépegységeket határidőre át­adják. A feltétlenül szüiasé- ges energiát eddig az ország rendelkezésére bocsátották. De mi lesz novemberben és decemberben? Erről nincs szTó a minisztérium válaszá­ban. Visontán valóban rendkí­vüli helyzet állt elő és ezért rendkívüli intézkedésekre van szükség. Éppen ezért hiányoljuk, hogy a Nehéz­ipari Minisztériumtól nem kaptunk választ arra, hogy melyik vállalat okozta a leg­több bajt, hol akadályozza a munkát szervezetlenség, kap­kodás, vagy felelőtlen mu­lasztás. Ezárt a minisztéri­um illetékes főosztálya vála­szát nem tartjuk kielégítő­nek. . Szeretnénk hinni, hogy kényszermegoldásra nem ke­rül sor és ez év végén nem fogják korlátozni az energia- ellását. De ehhez az kell, hogy a szerelő válalatok mun­kásai, vezetői az eddiginél fe­gyelmezettebben, nagyobb céltudatossággal dolgozza­nak, a minisztériumok és az illetékes szervek következe­teseb Den, nagyobb felelős­séggel irányítsák az ország legnagyobb beruházását. Dt. Fazekas László Vértanúk emléke A magyar függetlenségi mozgalom aktív résztvevője­ként áldozta életét a hazájá­ért Tartsay Vilmos vezérka­ri százados. 1944. novemberé­ben az ő lakásán tartóztatták le a Magyar Nemzeti Felke­lés Felszabadító Bizottsága Katonai Vezérkarának moz­galmában részt vevő tisztek egy csoportját. A hadbíróság halálra ítélte és kivégeztette Tartsay Vilmost. Emlékét kegyelettel őrzi az utókor. Özvegye rendszeres kap­csolatot tart-Bajcsy-Zsilinsz­ky Endre özvegyével. A fegyveres felkelést szer­vező vértanúk nem érték még hazánk félszabadulásá­nak napját, bátor magatartá­suk örökbecsűvé nőtt a tör­ténelemben. "Képünkön: Tartsay Vil­mosné és Bajcsy-Zsilinszky Endréné. (MTI Foto: — Molnár Edit felv.) Gödrökön billeg az autó Aligha vigasztalja a" gyön­gyösieket az a tény, hogy a megyénk útjai máshol is elég rossz állapotban vannak. A gyöngyösieknek és mindazok­nak, akik keresztül utaznak a városon, a legégetőbb az itteni „gránáttépte” úttest ügye. A Wachott Sándor utca járhatatlan. Félméteres gödrök olyan sűrűn egymás mellett, mint ahogy a Hold kráterlyuggatta képét meg­szoktuk már. Aki ezt a sza­kaszt nem kerülheti él, csak lépésben mehet rajta, illet­ve: még attól is lassabban. Aki Hatvan felől érkezik, az a Vörös Hadsereg útja, a Jókai utca miatt emlegeti a KPM-et. De semmivel sem szelidebb azoknak a hangja, akik. a benzinkúthoz kanya­A dolgozók véleménye, javaslatai a szakszervezeti fórumokon Somogyi Lajos, az MTI főmunkatársa jelenti: A szakszervezetek rendsze­resen tanulmányozzák a dol­gozók véleményét az ország helyzetéről, munkahelyük adottságairól, problémáiról. A viták, az eszmecserék leg­újabb tapasztalatait a követ­kezőkben összegezték a SZOT-ban: — Bizakodó, nyugodt lég­kör jellemzi az üzemeket, munkahelyeket. Ebben nagy része van annak, hogy a vállalatok nagy többsége jó eredménnyel zárta az 1969- es évet. Sokan szóvá teszik azonban, hogy egyes válla­latok a' hanyag munkával járó többletkiadásokat a vá­sárlókra igyekeznek háríta­ni, ezért az árak szigorúbb ellenőrzését kérik. — Általában kedvező lég­kör jellemzi a tervismertető értekezleteket. A dolgozók véleménye szerint a válla­latok tervei általában reáli­sak. Teljesítésük érdekében sok helyütt a szervezettség javítását kezdeményezték. A Zománcipari Művek salgó­tarjáni gyáregységében, ahol az 1989-es évet lemaradással zárták, körülbelül ötvép ész­revétel hangzott el ezzel kapcsolatban. Ugyanennek a vállalatnak a kecskeméti gyáregységében a dolgozók bevonásával 65 pontból álló intézkedési terv készült a termelékenység javítására. A Magyar Gördülőcsapágy Mű­vek dolgozói kifejtették, hogy támogatják azokat a szervezeti intézkedéseket, amelyek a gazdálkodás meg­szilárdítását, a párhuzamos munkák megszüntetését szol­gálják. Az építők többsége elégedetten állapította ‘meg, hogy folyamatosabbá vált a munkájuk. Sok helyütt a jó előkészítés eredményeként elmaradt a téli kényszer- fagyszabadság. — A dolgozik nagy része úgy vélekedik, hogy túlzott a vállalatok munkaerőigé­nye; hogy számukra is elő­nyösebb lenne, ha ésszerű átszervezéssel, a létszám jobb felhasználásával enyhítenék a munkaerőhiányt. A Szege­di Textilművekben és az Or­szágos Gumiipari Vállalat EMERGÉ-gyárában helyes­léssel fogadták a dolgozók, hogy a két üzemben össze­sen 55 fölöslegesnek bizo­nyult munkakört megszün­tettek. Az így felszabadult dolgozóknak a termelésben ajánlottak fel munkát. Az ilyen kezdeményezés azon­ban ma még nem elég ered­ményes, mivel más üzemek­ben alig van példa alkalma­zotti munkakörök megszün­tetésére, sőt, az említett he­lyeken felszabadult munka­erő számára is biztosítottak íróasztalokat, így a közvetlen termelésben nem tudták bő­víteni a munkásgárdát. — A dolgozók mindinkább helyeslik a bérek, a jutal­mak differenciálását, a jobb munka nagyobb erkölcsi és anyagi elismerését. Kedvező a visszhangja annak, hogy egyes vállalatoknál, például az Orionban, nemcsak a ve­zető beosztásúak, hanem azok a fizikai dolgozók is, kapnak , nyereségprémiumot, akik az üzem szempontjából az átlagosnál jelentősebb fel­adatokat oldanak meg. A he­lyesebb bérezéssel több he­lyütt sikerült csökkenteni, sőt megállítani a munkaerő- vándorlást. A komlói Kos- suth-aknán például a meg­felelő bérintézkedések ered-, ményeként szinte teljesen megszűnt a fluktuáció. A Bu­dapesti Közlekedési Válla­latnál ugyancsak stabilizáló­dott a létszám, kivéve a jár­műkísérőket, akiknek mun­kaideje, de egyben a bére is csökkent, s közülük többen kiléptek a vállalattól. Egyes helyeken szóvá tettek a dol­gozók indokolatlan erkölcsi és anyagi előnyöket. A VI- DEOTON-bán bírálták a vál­lalatvezetőséget, mert labda- rúgó-csapátuk valamennyi tagjának a kiváló dolgozó kitüntetést adták, holott a sportban elért, jó teljesítmé­nyekért nem szakmai, ha­nem sportkitüntetés járna. ■— Egész sor vállalatnál értékes munkafelajánlások­kal segítik a dolgozók a gaz­dálkodás javítását, a nyere­ség fokozását A vállalások a szombathelyi Cipőgyárat ötmillió forint többletered­ményhez juttatják. A Vörös Október Férfiruhagyárban a gyakorlottabbak munkamód­szereik átadására vállalkoz­tak, az -Északi Járműjavító­ban a munkafegyelmet igye­keznek még szilárdabbá ten­ni. A Ejunai Vasmű 700 szo­cialista brigádjának 8225 tagja a munkaidő jobb ki­használását, a minőség javí­tását határozta el. — Sokan fejtették ki véle­ményüket különféle napi problémákról. Tömeges a panasz a közlekedésre, töb­bek között azért, mert indo­kolatlanul késnek, sőt ki­maradnak vidéki autóbusz- munkásjáratok. Viszont több­nyire elismeréssel szólnak a vasút dolgozóinak helytállá­sáról, akik télen nagy erő­feszítésekkel tartják fenn a forgalmat. Napontá ismét­lődnek a panaszok a jóléti intézmények nem megfelelő színvonala miatt. Zalaeger­szegen és Nagykanizsán az orvosi rendelők, Miskolcon pedig az óvodák túlzsúfolt­ságát teszik szóvá. Somogy megyében sok iskola el­avult. Sok dolgozó kért ha­tékonyabb intézkedéseket a garázdaság, a huliganizmus terjedésének megakadályozá­sára, mások a népgazdaság­nak kárt okozók szigorúbb felelősségre vonását követe-- lik. — A szakszervezetek min­den szinten támogatják a dolgozók jogos kívánságait, s fellépnek a panaszok or­voslásáért. A központi in­tézkedéseket kívánó javas­latokat a megfelelő állami fórumok elé terjesztik, (MTI) rodnak le és ezért az Alkot­mány utat, majd a Szurdok- part gödreit kényszerülnek igénybe venni. Mikor lesz járható a fel­sorolt utak valamennyije? Erről a Gyöngyösi Városi Tanács végrehajtó bizottsága előtt Szabó Lajos, a KPM Közúti Igazgatóság gyöngyö­si szakaszmérnökségének ve­zetője nyilatkozott. Eszerint a Közúti Üzemi Vállalat minden szükséges munkát elvégez még ebben az év­ben, ha a terveket május 1- jg megkapja az UVATERV- től. Ez pedig kétséges, mert a tervezők későbbi időpont-, ról beszélnek. Amihez nem kell tervdokumentáció, azt a vállalat „házi kivitelezés­ben” megoldja. Az Alkot­mány útján viszont előzőleg a vízelvezetést kell a tanács szakigazgatási szervének megépítenie. A kátyúk eltüntetéséhez már hozzáláttak volna, ha nem lenne ez a mostani csa­padékos időjárás. Megren­deltek hétezer tonna impreg­nált zúzalékot a Sástó fölötti kőbányához telepített debre­ceni közúti építőktől, de ezt a mennyiséget csuk akkor szállítják le, ha a munkát meg lehet kezdeni. A Wachott Sándor utcát rövidesen lezárják sT forga­lom elől. Hozzáfognak a közmű építéséhez. Nagyon szeretnék ha mind iért - az út felújításával folytathat­nák, mert ez lenne az ész­szerűbb. Viszont nincsenek a tervdokumentáció birtoká­ban.’ A Szurdok-part aszfalt- burkolatot kap, tehát a hiá­nyos macskakövek miatt nem kell panaszkodni ezen a szakaszon tovább. A Vörös Hadsereg- útja es Jókai utca . munkálatainak megkezdése is az UVATERV fri-seségétől függ. , Szóba került a végrehajtó bizottság ülésén az is, hogy az új 3-,as út, valamint a 24-es, tehát a Mátrába ve­zető út már felújított szaka­szain gödrök, kopások ta­lálhatóit. Pedig elighogy el­készültek ezek az utak. A válasz erre a,,követke­zőképpen hangzott: — Az öt százalékot elérő lejtőkön az" út felületét ér-, desilették egy olyan eljárás­sal, aminek a megoldását az út építése során -kísérletez­tek ki. Az érdesítés megko­pott, .a forgalom ezekről a. helyekről lesodorja a szem­cséket. A gödrök keletkezé­sének oka pedig a minősé;- gileg rossz anyag, amit a kőbányától kapott a vállalat A 24-es úthoz ötven szá­zalékban szennyezett anya­got szállított a Kőbánya.. Ha ezt nem akarják átvenni, ak­kor örömmel kapnak rajta azok a tsz-ek, amelyek utat építettnek. És nincs szerv, amelyik rendet tudna terem­teni a kőbányában. Még hozzátette a szakasz­mérnökség vezetője, hogy: ha jó építőanyagot akarnak szerezni, akkor Zalába, kell azért menniük. Látszólag csakugyan nagy kérdőjel a kőbánya viselke­dése. Miután monopolhely- zétben van, kénye-kedve szerint diktálhat. Ha hagyják. Ha nem je­lentik fel a felettes hatósá­goknál, ha nem kérik a mi­nisztérium segítségét. Tud­juk, nem könnyű az anya­got adó céggel „ujjat húz­ni”. Mert megharagszik, és legközelebb még jobban „ki­tol” az okvetetlenkedők- kel. a De hát népgazdasági ér­dekről van szó. akkor nem lehetünk finomkodók. Hogy az új utak néhány hónap alatt tönkremennek, ezt nem lelhet elintézni annyival, hogy szennyezett anyagot küldött a kőbánya. Szennye­zett anyagot beépíteni nem szabad. Ha másért nem, már csak azért is nagyon hasznos volt a városi tanács vb-ülése, hogy , felvetette * felelősség kérdését. Reméljük, nem kö­vetkezmények nélkül hang­zottal el az elmarasztaló szavak a testület előtt,, ha­nem mindén vállalat és ha­tóság megszívleli belőle azt, ami rá tartozik. És kezdje a Közúti Épü tő Vállalat azzal, hogy a minőségileg kifogásolható anyagot nem veszi át a kő­bányától. Még akkor sem,, ha ebből „botrány” lesz. Ha nincs más megoldás, ak­kor jegyen botrány. Sokkal .inkább, mint hogy milliókat szórjunk ki az ablakon né­hány felelőtlen személy ön­zése miatt. (G. Molnár F.) Érdeklődéssel kísért előadássorozat Petervásárán (Nagy József tudósítónk­tól): Pétervásárán, az MSZMP községi csúcsvezetősége elő­adássorozatot indított a he­lyi gazdasági egységek veze­tői, a, hivatali dolgozók ós pedagógusok részére, ' A téli tanfolyam megnyi­tásával egyidejűleg, elsőként Kerecsendi András, a közsé­gi pártszervezet titkára be­szélt a hazafiságról és a proletár interns áonali .-mis­ről. Legközelebb a nvereségré- sse-sedéíi ait# .felosztásának módosításáról tájékoztatják a részvevőket. A továbbiakban I a ienini eszmék időszerűsé­géről, a pártdeifiokrácia mai kérdéseiről tartanak előa­dásokat Végezetül kötetlen beszélgetés formájában aú majd válaszokat a járási pártbizottság képviselője a hallgatóikat: érdeklő, érintő témákra. 1970, február 25., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom