Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-07 / 32. szám
A szakmunkásképzés új törvénye III. 11 szakmunkásképző intézmények és a tanulók felelőssége, kötelességei Gond a munkaerő Nincs szükség Gyöngyösön a kötelező munkaerő-közvetítésre Gyakorlat teszi a mestert, — így a népi közmondás, s ennek érvényéből nem von le egy csöppet sem az a körülmény, hogy az új törvény alapján növelik a szakmunkás- képzésben az elméleti oktatás súlyát, színvonalát. A szakmunka a legösszetettebb szellemi és fizikai munkák egyike már ma is, és holnap még inkább az lesz. Az erőteljesebb elméleti megalapozásnak erre kell felkészítenie a jövő mestereit, azoknak a gyakorlati szakismereteknek és készségeknek az elsajátításával együtt, melyek révén a tanuló fiatal valóban szakmunkássá válhat. A gyakorlati képzés gazdája az iskola A szakmunkástanul ók gyakorlati oktatása történhet az iskola 'tanműhelyében, állami vállalatnál, szövetkezetnél, vagy magánmunkáltatónál. (Amennyiben a tanuló szövetkezetnél, vagy magánkisiparosnál vesz részt gyakorlati foglalkozáson, akkor a tanulóviszony létesítéséhez a szövetkezet, illetve a magánmunkáltató javaslata is szükséges.) De történjék a tanulók gyakorlati képzése bárhol, annak a szakmunkásképző iskola a teljes jogú gazdája minden esetben. Az iskola gondoskodik — a vállalattal együttműködve — a gyakorlati oktatás megszervezéséről, az ahhoz szükséges alapdokumentumokról, a tanmenet elkészítéséről. Meghatározza a foglalkozások hetenkénti beosztásai, pedagógiailag és módszerta - nilag irányítja és* ellenőrzi a gyakorlati oktatást. Külön díjazás a tanitómesternek Az új jogszabályok megszigorították a vállalatokkal szembeni követelményeket, növelték felelősségüket a szalcrou nk ástanulók gyakorlati képzéséért. Eszerint a tanulók gyakorlati oktatását csak olyan vállalatnál síza- bad megszervezni, amely rmdeUkezik az eredményes szakképzéshez és neveléshez szükséges valamennyi tárgyi és személyi feltétellel. A szakmunkástanulót foglalkoztató vállalatok az eredményes gyakorlati oktatás céljából kötelesek megfelelő foglalkoztatási helyről, annak felszereléséről, működtetéséről, a tanterwel egyező munkáról, felelős oktató megbízásáról gondoskodni. Ha a tanulót gyakorlati oktatásra szakmunkás mellé osztják be, ezért a vállalat köteles a szakmunkást külön díjazni. Ennék mértéke a szakmunkás alapbérének 5— 20 százalékéig terjedhet. Éjszakai gyakorlati oktatás csak kivételes esetben A gyakorlati képzésben részesülő tanulókkal — egészségük. testi épségük megőrzése érdekében — meg kell ismertetni a biztonságos munkához szükséges balesetelhárítási, munka- és egészségvédelmi szabályokat, tudnivalókat. A tanulókat csak á szakmájukba vágó munkán, egészséges, biztonságos körülmények között szabad foglalkoztatni. Éjszakai oktatásukra csak kivételes — a szakmájuk sajátossága által indokolt-esetben. — az iskola igazgatójának előzetes engedélye alapján kerülhet sor. feltéve ha betöltötték 18. életévüket. (A vendéglátó- ipari tanulók éjszakai foglalkoztatását külön íe étkezések szabályozzák.) Egyébként • tanulók, gyakorlati akiatá-í sa reggel 6 óra előtt nem kezdődhet, és este 21 óránál, a „C” tagozatos és a szakmunkás bérezéssel foglalkoztatott tanulók számára 22 óránál tovább nem tarthat. Á tanulófoglclkoztatás joga megvonható Amint ezt már említettük, az iskola köieles rendszeresen ellenőrizni, hogy a gyakorlati oktatást végző vállalatok, szövetkezetek és kisiparosok a rendelkezések pontos betartásával, a szakma eredményes elsajátítását biztosítva foglalkoztassák tanulóikat. Ha az ellenőrzés során az iskola mulasztást talál, erre felhívja a vállalat, figyelmét, megjelölve a hiba kijavításának határidejét is. Amennyiben fellépése eredménytelen marad, az iskola a tanuló gyakorlati oktatását az adott vállalatnál megszüntetheti és az oktatásra más vállalatot jelölhet ki. Attól a vállalattól, mely az előírásszerű gyakorlati oktatáshoz nem képes biztosítani a szükséges feltételeket, vagy ha a tanulók képzése során ismételten súlyos mulasztást követ el, a tanu- 1 ófoglalkoztatás jogát megvonhatják. Kölcsönösek a jogok és kötelezettségek Az éremnek természetesen két oldala van: a tanulóviszony kölcsönös kötelezettségeket és .kölcsönös jogokat jelent. Ennek során, a szakmunkástanulóra is hárul egy és más, amelynek — a saját jól felfogott érdekében is — becsületesen eleget kell tennie. így mindenekelőtt a tanuló köteles az általános és szakmai ismereteket minél jobban elsajátítani, az iskola és a gyakorlati oktatást biztosító vállalat munkarendjét megtartani, a képzésre vonatkozó utasításait fegyelmezetten végrehajtani, az elméleti és gyakorlati foglalkozásokon pontosan, fel- készülten megjelenni. Különösen indokolt esetékben az elméleti tantárgyak óráinak látogatása alól az iskola igazgatója, a gyakorlati oktatáson való részvétel alól a képzésre jogosult miniszter adhat felmentést. Fegyelmi az iskolában A kötelességét nem teljesítő, rossz magatartásé tanulót fegyelmi úton. felelősségre lehet vonni. Ezt kezdeményezheti az iskola, vagy a gyakorlati képzést biztosító vállalat, de a fegyelmi eljárást minden esetben csak az iskola folytathatja le. Ennek során a tanulót meg keli hallgatni, lehetővé téve számára a védekezést. A fegyelmi vétségét elkövető szakmuiiKasumulot enyhébb esetben figyelmeztetésben, súlyosabb esetben fegyelmi büntetésben részesíthetik. Erről részletesen az iskolai1 rendtartás intézkedik, ám annyit szükséges megemlíteni. hogy a súlyosabb vétségek elkövetői számolhatnak többek között a tanuló ösztöndíj időleges csökentésé- vel, az adott iskolából való kizárással, a gyakorlati képzést nyújtó vállalattól való áthelyezéssel, végül mint legsúlyosabb: az ország összes szakmunkásképző intézményeiből történő kizárással. A tanuló az iskolának, vagy a vállalatnak vétkes magatartásával okozott kárért anyagilag is felel. A gondatlansággal okozott kár összegének 50 százalékát, szándékosság esetén, vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgok hiányáért a teljes kárt köteles megtéríteni, feltéve lm annak mértéke nem haladja meg az előbbi esetben egyhavi, az utóbbi esetben kéthavi ösztöndíjának összegét. A befejező rész a szakmunkásképző iskolát végzettek továbbtanulásává!, a második, vagy kiegészítő szakmunkisképesítés megszerzésével es a felnőtt dolgozók szakmunkásképzésének lehetőségeivel foglalkozik. Gy. Z. Amíg többen voltak azok, akik munkát kerestek, mint mostanában, amikor a munkaalkalom a több és egyre nehezebb megfelelő munkást találni, akkor még nagy szükség volt Gyöngyösön a kötelező közvetítésre. Ezzel is segíteni lehetett, hogy a szociális szempontok is érvényesüljenek, a rászorulók, a legjobb munkások jussanak keresethez. Ma már ott tartunk, hogy az üzemek lassan annak örülnek, ha egyáltalán jelentkezik valaki felvételre. Különösen a szakmunkásokban van hiány. De semmivel se rózsásabb a helyzet például a nők esetében. Néhány évvel ezelőtt még azért telepítették Gyöngyösre az Egyesült Izzó félvezető gyárát, hogy kereseti lehetőséget biztosítsanak a nőknek. Nagyon sok olyan szakképzettség nélküli asszony és lány élt a városban, akik szerettek volna dolgozni, de —érthető okból — tiszta, kulturált munkahelyet kerestek. Azóta a félvezető üzemeiben is gond a megfelelő létszám biztosítása. Ma már távolabbi községekből is járnak be az Izzóba nők auóbusszal naponta. De az új, korszerű félvezető üzem megépítésével az idén ismét nagyobb mennyiségű női dolgozóra van szüksége a gyárnak. Nehogy egyoldalúnak tűnjék a kép: a város többi üzemében sem jobb a helyzet. A városban ma már nines munkanélküli személy a nyilvántartásban. Magyarán: aki dolgozni akar, mindenki állásban van. A városi tanács szakigazgatási szervének nem az a gondja most, hogyan helyezze el az embereket, hanem az, honnan biztosítsa az üzemek hiányzó munkásait. Erre a leg járhatóbb út ma már a szakmunkástanulóképzés. Egyre több üzem és gyár igazgatója keresi fel ilyentájt az általános és középiskolák végzős diákjait, beszél nekik arról a munkáról, ami a gyárában várja a fiatalokat. Igaz, néhány szakma telítve van, mint a nőknél a fodrászat, a fiúknál a műszerész és autószerelő. De nagyon sok olyan szakma is van, amiről eddig csak elvétve és nagyon keveset beszéltek, pedig még a kereseti lehetőség sem rossz ezekben a szakmákban. Ilyen a központifűtés-szerelő, a burkoló es általában minden épület- szerelő szakma. Sokat elárul az utóbbi évek változásaiból az a tény is, hogy nemrég még sokan jelentkeztek gyors- és gépírói képesítéssel munkára. Egy- egy gépírói munkakör betöltéséhez olykor komoly összeköttetésre volt szükség. Ma már keresik a gépírókat a vállalatok. Több lett az íróasztal? Megnőtt az adminisztráció? Erre lehet következtetni. De sokat számított a mai viszonyok kialakulásában a vállalatoknak az a törekvése, amely az átlagbérszint kötelező tartásával volt összefüggésben: inkább gyáron belüli munkanélküliséget teremtettek, hogy a magasan kvalifikált szakmunkásoknak és a megbecsült műszakiaknak jobb fizetést tudjanak adni. Mesterséges munkaerő-hiányt okozott a megismételt munkásvándorlás: egyik üzemből a másikba, de mindig egy kicsivel magu.saoo órabérért. A legtöbbje egy vagy kél: év alatt visszajutott így eredeti üzemébe, de közben két-három forinttal n3tt az órabére. Ma már ez a g; a- korlat nem általános,, nem jellemző, mert a vállalatok vezetői okultak belőle. Nem kell indokolni, miért csökkentette a munkában levő riők számát a gyermek- gondozási segély bevezetése. A segélyt a jogosultak kilencven százaléka veszi igénybe Gyöngyösön. Az utánpótlás legfőbb lehetősége a szakmunkásképzés. Ennek viszont olyan akadálya van, hogy a gyöngyösi intézet már a mostani igényeknek is csak nagy erőfeszítések árán tud megfelelni. Az intézet túlságosan kicsi ahhoz, hogy nyugodt körülményeket tudjon biztosítani. Elentmondásosnak tűnik a csökkent munkaképességűek helyzete. Kevesebben jelentkeznek ilyen munkára, mint amennyit igényelnek az üzemek. Ugyanakkor vannak olyan csökkent munkaképességűek, akik üzemben már nem tudnak dolgozni, de valami szociális foglalkoztatóban vagy a lakásukon szívesen végeznének termelőmunkát. Ezeknek az embereknek nem tud most a város szak- igazgatási szerve megfelelő munkát biztosítani. Még egy dolgot: a város termelőszövetkezete korlátlan számban venne fel fiatalokat mezőgazdasági szakmunkástanulónak. Egyelőre a tsz- nek nincs hiánya munkaerőben. Bár elég sokan mennek most nyugdíjba, a fokozott gépesítéssel pótolni tudja a kieső munkáslétszámot. A tagság téli foglalkoztatását is megoldották néhány városi üzem segítségével, ahová rendszeresen elengedik a jelentkezőket. Bár piost is csak 38 nő és 32 férfi kért ilyen engedélyi.. A feszített helyzetben talán annyi a vigasztaló, hogy az újabb rendelkezések várhatóan változást idéznek majd elő az üzemeknél. A megfontoltabb munkaerő- gazdálkodásra serkentik majd a vállalatokat, az eddigi létszámfelhígítással szemben. Erre szükség is van nagyon. (G. Molnár F.) sen nem mindig sikerülhet maradéktalanul, éppen a panaszok, igények végtelen változata miatt. A t mérleg serpenyőjéből azonban nem hiányoznak az érdekek, az érdekek szabják meg, hol épüljön ú.i út, járda, hol fektessenek új vezetéket a víznek, hol korszerűsítsék a közvilágítást és lehetne sorolni hosszan-hosszan, oldalakon át. A tanács csak úgy tudja betölteni feladatát, ha választóinak nemcsak bizalmát élvezi, de a cselekvő támogatást, a segítséget is megkapja munkájához. S éppen ez. az, amellyel az egriek mindeddig adósak. Bírálni, kritizálni könnyű és manapság divatos. Haladjunk, fejlődjünk gyorsabban, nagyobb léptékben — ez, egészséges igény. Ám a gyorsabb fejlődés sürgetése nem elegendő, és hiba, ha arra pazarolnak emberek soksok energiát, hogy megvalósíthatatlan követeléseket hangoztatnak. megvalósíthatatlan kéréseket támasztanak. Cselekvő segítségre van szükség. Arra, hogy az egyes emberek is a város gazdájának érezzék magukat, hogy a legapróbb szolgálatokat se mulasszák el megtenni környezetük szépítéséért, hogy védjék és őrizzék mindazt ami Egert, széppé teheti Csalás a közös szándék, a közös akarat lehet biztosíték arra, hogy a növekvő feladatokat még eredményesebben, még gazdaságosabban meg tudjuk oldani. Pataky Dezső 1970, február 7., Kinyíltak as első vadvirágok a Mecsekben. Legalábbis a legmerészebb virágai a mecseki vadonnak. Jó hír, kellemes hír, mert ugyan szép a fehér bundás tél, a jégvirágos eresz alja, a szikrázó hú a téli napsütésben, — mondom ez mind nagyon szép, de azért a tavasz se kutya. S ha nekem a Mecsek álján hunyorogni kezd a télben a legkorábban nyila illatos hunyor, akkor meg- forrosodifc a szívem, megbékél a léiként., s ..jöhet még zimankó, fagy, méteres ho és hóakadály az országutakon, vidáman hányok fittyet és havat: a hunyor elhunyorogta, hogy közeleg a tavasz tündére. Egyszóval én. tudom hogyha ezek a vadvirágok megjelennek az erdő tisztásain, akkor jön a tavasz. Csak egy dolog aggaszt: [udják-e ezt a virágok is? f—ó) Hetvenkét éve áll az egri Dobó tér sarkán a városház épülete. Az eklektikus stílusú építmény ad otthont Eger város Tanácsának. Mint egy hatalmas szív, ide futnak össze, s innét ágaznak szét az erek és csatornák. Ez a szív éltető és irányító központ, valóságos erőtelep. A feladat, amely- lyel nap mint nap birkózni kell — kiterjedt településünk fenntartása, fejlesztése — rendkívül bonyolult, sokrétű munka. Hogyan végzi, mennyiben teljesíti szabott feladatát e testület, egyáltalában milyen gazdája Eger városának a tanács? „Ne építsünk légvárakat, de tűzzünk magunk elé elérhető célokat és azok megvalósításán szorgalmasan munkálkodjunk” — ez a vezérelv hatja át tevékenységüket. ennek szellemében munkálkodnak a tanácstagok, állandó bizottságok, a végrehajtó bizottság és a szakigazgatási szervek. „Ne építsünk légvárakat..De érjünk el gyorsabb ütemű fejlődést, tovább javítva a kulturális, szociális és egészségügyi ellátás színvonalát. „Ne építsünk légvárakat...” De oldjuk meg sorra a várost érintő legfontosabb kérdéseket, mindig különbséget téve a kívánságok és a reális valóság között. A tanács politikai, társadalmi, gazdasági, jogi és igazgatási feladatokat végez, s tevékenységének hatása a társadalmi élet számos területén felmérhető. Lássunk néhány jellemző adatot a szerteágazó munka érzékeltet sére: a tanács egy dolgozójára 630, egy ügyintézőjére pedig 902 lakóijuk S3 ft szám jóval magasabb Á város gazdájaként a megyei átlagnál (240), s bármily összehasonlító adatot idézünk is, mind egyet bizonyít: megyénkben a tanácsok között Egeré a leg- terhesebb feladat Az ügy- iratforgalom például évről- évre emelkedőben, a negyvenezret közelíti. Ám a tanács mégsem zárkózik aktahegyei közé. Testületi munkája mind szervezettebb, s tartalmában is színvonalasabb. Legyen elegendő itt csupán arra a helyes és hasznos kezdeményezésre hivatkozni, amelyet a végrehajtó bizottság indított. Üléseiről száműzték a tanácskozások szokott unalmát. Több alkalommal autóbuszokra szálltak, s helyszínen ellenőrizték a városfejlesztési munkálatokat, az építkezéseket, jelentősebb beruházásokat; de nemegyszer bejárták a parkokat, köztereket, megtekintve a. szobrokat, emlékműveket, a fontosabb műemlékeket. Ez elősegítette minden esetben a tanácstagok érzékletesebb tájékozódását, élénkebbé tette a vitát az előterjesztések felett, egyszersmind a választópolgárok hitelesebb in- jformálását is lehetővé tette. A -tanács jó gazdája a városnak. tevékenységében kellő súlyt leap a megfontoltság. Egy eilen kérdésben sem születik döntés kellő és szakszerű elemzés nélkül. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy' az egész apparátust áthatja a gyorsabb fejlődés óhaja Ám óvakodnak attól, hogy olyan dolgokat ígérgessenek, amelyek gazdaságilag megalapozatlanok, s igy nem is teljesíthetők. Fábián Zoltán, József At- tila-díjas író mondotta nemrég itt-tartózkodása során: — Valahányszor Egerben járok, a városnak mindig új és új szépségeit fedezem fel. As egriek nagyon fukarkodnak a dicsérő szavakkal, szívesen felnagyítják inlcább a fakó és kopottabb részleteket .., A megállapítás igaz. Közömbösek vagyunk a változásokkal szemben, s a felfedezés örömét átengedjük az idegeneknek. A fakó és kopottabb részletek hályogot vonnák szemünk elé. Vannak fakó és kopottabb részletek? Vannak, ezt kár lenne letagadni. S az is igaz, hogy még mindig sok a jogos, az anyagi erő hiánya miatt meg nem valósítható terv, elképzelés. A város egészének fejlődése azonban tagadhatatlanul arányos. És sokoldalú. Éppen mert a tanács — jó gazda módján — nem a kiragadott részletekre figyel. A tanács az egész varos életét érintő problémák megoldásán munkálkodik, s e feladatok teljesítése nem nélkülözheti a reális gazdasági szemléletet. Milliók sorsáról dönteni csakis felelősséggel lehet. A szükség és az igény sorrendjében. Sok a panasz, a kérés, a kívánság — ezek állandó záporában végzi tevékenységét Eger tanácsa. S gondos mérlegelés után dönt, úgy elosztva a fejlesztésre szánt forintokat, hogy a döntés az emberek közmegelégedését válthassa ki. Ez természete
