Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-28 / 50. szám
INyer»*z*tOSttá* előtt Mennyit fizetnek. mit fejlesztenek ? A legtöbb üzemnél, vállalatnál má: mérlegre tették az 1969-es esztendő eredményeit. A módosított kollektív szerződések alapján felosztották a nyereséget, eldőlt, hogy a végzett munka alap- pán mennyi jut a dolgozóknak, s mennyi jut az üzemek, a vállalatok fejlesztésére. Egy üzemnél, egy bányánál és egy vállalatnál érdeklődtünk: milyen ,eredményeket értek el az elmúlt évben, mennyi nyereséget fizetnek, s mire jut, mit fejlesztenek a termelés, a termelékenység növelése érdekében? Hesz János, az öntödei Vállalat egri üzemének igazgatója: — összvolumenében hány forint nyereséget ért el az üzem? — 2 600 000 forintot. — S mennyi kerül ebből kiosztásra ? Körülbelül 15 napra eső munkabér. — Mire költik a fejlesztési alapot? — Üzemünket 15 millió forint költséggel fejlesztettük. így a fejlesztési alapunk a hitel törlesztésére megy el. — Elégedett-e az 1969-es eredményekkel ? — Nem. Ennél sokkal szebb eredményeket kellett volna elérnünk. Sok bajt, gondot jelentett a nagyfokú munkaerő-vándorlás, a meglazult munkafegyelem. Ezenkívül néhány közgazdasági szabályzó sem serkentően hatott munkánkra. Ebben az esztendőben mindent téren előbbre szeretnénk jutni... Varga István, a Visontai Thorez külfejtéses bánya szakszervezeti bizottságának titkára: — A Mátsaalji Szénbányák szakszervezeti bizottsága már jóváhagyta a módosított kollektív szerződést. A szerződés meghatározza, hogy kik kaphatnak nyere- ségprémiumot, és milyen érdemeket kell figyelembe venni a nyereség elosztásánál. Nálunk sincs egyenlős- di, a munka is differenciált, • így az anyagi javak is differenciáltan kerülnek elosztásra. Egészen pontosan rSOO ezer forintot differenciáltan, 1 700 000 forintot pedig bérarányosán osztunk szét dolgozóink között. — Hogyan becsülik meg a régi dolgozókat? —• A folyamatos munkaviszonyt, az eltöltött éveket, törzsgárdánk tagjait erköl- csilag, anyagilag is megbe-, csüljük. Sőt: a mélyműve- lésből kikerült dolgozóink-, nak, akik más munkahelyek után időközben visszatértek hozzánk, a távol töltött időt is folyamatos munkaviszonynak fogadjuk el... Deli István, a Heves megyei Tanácsi Villanyszerelő Vállalat igazgatója: ■— Számunkra eredményes volt 1969. Nagyon kemény, Mindig azt emlegettük, hogy á várös élelmiszerrel való ellátását a falu biztosítja. A város ezért cserébe ipari termékeket kd. Mostanában azonban mintha újra kellene értékelnünk ezt a megállapításunkat. Erre bizonyságul a gyöngyösi Fogyasztási Szövetkezet nemrég megtartott küldöttgyűlése is. Itt a szövetkezet hatósugarához tartozó községek megbízottai egymás után tették szóvá, hogy baj van náluk a zöldségellátással. Kevés a sárgarépa, a petrezselyem ésa többi kertészeti termék a fogyasztási szövetkezet falusi boltjaiban. Mit csináljanak tehát a helyibeli háziasszonyok, ha éppen húslevest akarnak főzni? Utazzanak be a városba egy levesbe való zöldségért? A példa kissé eltúlzott. De a» lényeget kifejezi. És kiválthatja mindazok ' mostani értetlenségét, akik eddig a falusi kertekből várták a zöldségféléket a városi piacokra. Mi történt? Talán a feje tetejére áilt a világ? Semmi különös nein történt, csupán a fejlődés egy újabb szakaszának kialakulását állapíthatjuk meg. Azt, hogy ma már a falusi kertekben sem a sárgarépa az úr. Nem szívesen bíbelődnek ezzel ma már a községek Lakéi. Sok munkát igényel, pedig az idővel jól kell gazdálkodni, hogy minden fontos dologra teljen belőle. A zöldségféle is fontos, de a termelőszövetkezetnek legyen a gondja, azt mondják. Azért van ótt belterjes kertészet. Ha van. Mert egyre kevesebb helyen van. Kifizetődőbb lett a szántóföldi növények termesztése. Ezeknél a munkák zömét elvégzik a gépek és a nyereség is nagyobb rajtuk. Emlékszem, valamikor Egerben minden szőlőben termesztettek zöldségfélét: sárgarépát, fehérrépát, retket, babot, káposztát, zellert, céklát. A családi házak kertjeiben is virultak ezek a növények. Persze, .most a «agyüzem — az más. a háztáji? Ha másból nem, ebből a mostani esetből is kiderül, hogy a háztáji gazdaságok szerepét nem lehet lekicsinyelni. A háztájiak a közellátás szempontjából is fontosak, azoknak támogatása mindannyiunk érdeke. Erre is gondoljanak a tsz-ek vezetői. A gyöngyösi fogyasztási szövetkezet küldöttgyűlésének ilyen tanulsága is van. (—• ár) lelkes munkával eleget tettünk kötelezettségeinknek, és nem kevesebb, mint 9 600 000 forintos nyereséggel zártuk dz évet. Dolgozóink egész évben odaadóan, lelkiismeretesen dolgoztak. — A nyereséget milyen elvek, érdemek alánján osztják el? — Természetesen differenciáltan. Ki hogyan, s ki mennyit dolgozott. A harmadik fő érdem, pedig: a hűség. Törzsgárd'ánk tagjai a munkából is többet vállaltak, igy természetes, hogy az anyagiakból is többet kapnak. Elvégre jórészt nekik köszönhetőek a szép eredmények. Még fix számot nem tudok ugyan mondani, de az biztos, hogy egy hónapra eső bérnél senki sem kap majd kevesebbet. — Mire tervezik elkölteni a fejlesztési alapot? — A kilenc lakókocsihoz még két kocsit veszünk. A 17 éves vágyunk, tervünk is is megvalósul: a nehéz fizikai munka megkönnyítésére földgépet vásárolunk, ezenkívül daruskocsdt is veszünk. Korszerű raktárt építünk, modernizáljuk gépparkunkat, és rendezzük a korábbi beruházásokra felvett hitele-; inket is. Nagyot léptünk előre, — Ez! évre maximálisan lekötött már a vállalat kapacitása? —■ Már csak 1971-re fogadunk. • el megrendeléseket. Külön öröm, hogy nagyon sok régi partnerünk van, nem egy megrendelőnkkel öt-tíz éves kapcsolatban állunk. Ez pedig azt jelenti, hogy elégedettek velünk. Ez évben is nagyon , sok szép feladatunk van, nagyon szeretnénk, há az év Végén újabb sikereket,' eredményeket mondhatnánk majd magunkénak. Ügy érezzük, dolgozóink elégedettek, és szeretik vállalatunkat. Különösebb munkaerőgondunk nincs is. Eddig se vettük ki részünket a munkaerő-csábításból, anyagi erőnket, lehetőségeinket a régi, a hűséges dolgozóink megbecsülésére fordítottuk. K. J. Félmilliard forint egy évre Gyöngyösön Nagyon kevés .ember lehet olyan, akinek valami fogalma van arról, mennyi is a félmilliárd. Röviden: nagyon sok. Ennyi pénz jut ebben az évben Gyöngyösön a különböző építkezésekre, beruházásokra, felújításokra. Ebben az összegben azonban benne van az utolsó fillérig minden: amit a tanács használ fel éppen úgy, mint amit az üzemek, szövetkezetek fordítanák céljaik elérésére. Érdemes ezt a „költőpénzt kicsit a részleteire is felbontani, hadd derüljön ki, mik vannak a számok mögött. A tanács városfejlesztésre több mint százötvenmillióval rendelkezik Ennek nagyobbik részét, 72 - milliót fordít a lakások építésére, összesen 250 lakás készül el az év végére állami keretből. A szákközépiskolára 22. millió kell Bár nem olyan mutatós fel-" adat, de nagyon szükséges: a közművesítés, ami több mint 13 milliót igényel. A vízellátás biztosítására további mintegy hatmillió forintot használnak fel. Érdekes adat, amelyik a sportcélokat szolgáló keretet fejezi ki. Kevesen gondolnának arra, hogy a tanács a sportpályák korszerűsítésére és a sportkörök támogatására két és fél millió forintot áldoz. Sokan meglepődtek, amikor kiderült, hogy az előző évről nyolcvanmillió forint tartalékkal rendelkezik a tanács. Vajon miért nem használták fel ezt a pénzt? Kérdezték. Nem arról van szó, hogy nem akarták a város fejlesztésére fordítani, vagy valami mulasztás történt volna. Minden forintnak megvan a helye. Lakások épülnek ezekből a forintokból, és olyan beruházások befejezését segítik, amiket már korábban megkezdték, de olyat is, aminek a tervezése 'még csak most folyik, .' Alig szoktuk figyelembe venni, hogy a városban «lő különböző üzemek és intézmények milyen összegeket fordítanak különböző fejlesztési célokra. Például az Egyesült Izzó csak az idén 67 milliót költ az üzem bővítésére és meglévő állóeszközeinek javítására. A KPMa város fő közlekedési útjait: a Wachott Sándor utcát, a Vöröshadsereg útját, az Egri utat, a Jókai ás az Alkotmány utcát teljesen felújítja és ezt 31 milliós költséggel hajtja végre. Az OTP 32 lakást építtet az Aranysas utcában, 16-ot a Csalogány utcában és szintén 16 lakást akar átadni az idén < a Szabadság téri 107 lakásos tömbből. Mindez közel. 15 millió forintot emészt fel. A Mátra- alji Szénbányák és az Erőmű a 19 emeletes toronyház építkezéseit folytattatja úgy, hogy az idén néhány szintet át is akarnak adni a lakóknak. Erre a célra, valamint a járulékos beruházásként megépülő 56 garázs és a kazánház "bővítésére 55 milliót használnak fel. A Gyöngyös —domoszlói Állami Gazdaság megkezdi a százvagonos almatároló és hűtőháá építését a Karácsond: úton, amihez 12 milliót biztosít. A Gép- és Motorjavító Ktsz új telephelyet építtet a Kenyérgyár utcában tízmillióért. Ugyancsak hasonló beruházáson fáradozik a Mát- ravidéki Építő- és Szakipari Ktsz is. A Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum vezetői bíznak abban, hogy az új iskolai évet a Mátrai úton épülő új intézményben kezdhetik, aminek munkáira az idei költségvetésben 32 millió forint szerepel. A Könnyűipari Alkatrészellátó Vállalat most a beruházásra nyolcmilliót, a felújításra pedig 3,5 milliót fordít. A korsze- rűsitésekre ugyanilyen ösz- szegeket szánt a SZOT Mátraházi Igazgatósága és a Mátraházi Állami Gyógyintézet is. De a Kékestetői Állami Gyógyintézet sem marad ki a sorból, ahol új nővérszállást is építenek. Megkezdték már és a terveit szerint még a nyárt idényre befejezik a Mátra Szálló felújítását is, ami hatmilliót vesz igénybe. Az üzemek közül a MÁV Kitérőgyártó -Üzem is jelentős összegekbe, szerepei a kimutatásban. Beruházásra és felújításra tizenötmilliót költenek el. A Heves megyei Húsipari Vállalat ugyanilyen feladatokra pedig 38 milliót szánt. Még mindig nincs vége a sornak, mert. több milliós tételeket láthatunk- a két kiskereskedelmi vállalat költségvetésében éppen úgy, mint az Állami Pincegazdaságnál, a vendéglátó és a sütőiparnál, az állami építői- párnál, a fogyasztási szövetkezetnél és még így sem értünk a kimutatás végére. Nem is lehet valamennyit felsorolni. Mindezek a tételek együttesen ugyan nem egészen félmilliárdra rúgnak, de felfelé kerekítve nyugodtan használhatjuk ezt az összeget. És csupán egy év keretére. Vajon hányán vannak Gyöngyösön, akik év elején végig szokták gondolni, Aiennyivel gazdagodik majd városuk a következő néhány hónapban? Mintha a hivatalos szervek is szemérmesek lennének, és úgy tartanák, nem illik ilyen dolgokkal nagyobb nyilvánosság előtt kérkedni. Pedig nincs igazuk. Jó az, ha látjuk: mennyi erőfeszítés, fáradozás, micsoda összegek szerepelnek a különböző költségvetésekben egyetlen célért — Gyöngyösért. G fVlotnát Forpor Lakásokról van szó ... Építők kerestetnek! A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség által meghirdetett- országos lakásépítési programba a hatvani városi KlSZ-bizottság is bekapcsolódott. A tervek szerint az Ifjúság útján egy önálló KISZ-lakónegyedet. építenek. Juhász Ferenc, a városi KISZ-bizottság titkára tájékozatott, hogy a lakásépíFrancia földön — nemet fasiszták ellen Egy ellenálló emlékei A huszas évek elején egy fiatal fogtechnikus Párizsba utazott. Ügy tervezte, hogy francia földön próbál szerencsét. Orvosi, diplomát akart szerezni. Egyedül in- . dúlt, felesége később követte. Az álmokból valóság lett, francia földön szerzett diplomát, ott rendeződtek életkörülményei. , Az évek eseménytelenül futottak. Aztán jött 1939, jött a háború. Ekkor kezdődött dr. Mar- kovics Károly nem mindennapi élete... o o o o Mint orvos bejáratos volt a párizsi magyar követségre. Hamar „barátokat” szerzett, mert névjegye egy nagy család leszármazottját „ajánlotta” ; Monsieur Markovics de Gatföldi... Gátföldi Markovics Károly. Gondolatairól nem kéfdez- ' ték. Annál inkább beszéltek ők. A szociális érzelmű főorvos így titkos információk sorát szerezte meg. Akkor még nem tudta: milyen sokat jelent ez... o o o o Az egyik nap egy magyar kereste fel rendelőjében. * Fogfájásról panaszkodott. Beszélt, beszélt, ám az orvos érezte: mást akar mondani. Végül jött a kérés: — Tudjuk, hogy gyűlöli a németeket... segítséget kérnénk ... az ellenállási mozgalom ... Markovics Károly nem lepődött meg, vállalta a megbízatást. Járt a követségre, s gyűjtötte ' az információkat. Az egyik alkalommal megtudta, hogy a németek nagyszabású razziát terveznek, zsidókat, kommunistákat, illegalitásba kényszerült magyarokat akarnak begyűjteni. Sietett haza. Kerékpárra ült, vitte a hírt. Akit tudott, személyesen értesített: emberek százait mentette meg. O O O O Nemegyszer nehéz dolga, adódott. Bujkáló családokat látogatott. Ennivalót, híreket vitt, s mint orvos, gyógyított. Évtizedek múltán is emlékszik azokra a szülésekre, amiket megfelelő műszerek híján .vezetett le. Az illegalitásban élők nem hívhattak orvost, hiszen a németek kutattak utánuk. Markovics Károlynak kellett segítenie. 0 o o o És jött a félelem is. Az ellenálló csoport két orvostagját letartóztatták, reszketni kellett az életért. — Vallanak-e? Bírják-e a kínzásokat?... A kollégák emberek tudtak maradni, még a legnehezebb körülmények közt is. Egyikük — Viasz Imre — miután érezte, hogy nem bírja tovább a kínzást, hogy beszélni fog; öngyilkos lett, a • börtönudvarra vetette magát több emelet magasból. Másnap a párizsi utcákon falragaszok hirdették: — Tizenkét ellenállót kivégeztek ... O O O O Negyvennégy után sem volt könnyű. Markovics Károlyt a franciaországi magyarok demokratikus egyesületének alelnökévé választották. Az egyik elnök Ady barátja, Bölöni György volt. Az új helyzet új feladatokat teremtett. A mintegy százezer embert tömörítő szövetségben több pártcsoportosulás volt. A kommunista elveket valló főorvos megbízatásként kapta: ■— A kisgazdákat összefogó Bajcsy-Zsilinszky Társaság vezetőit le kell váltani. El kejl érned, hogy te legyél az egyik elnök. A konspirációs feladat nem volt könnyű, csakhogy Markovics Károly nehéz évek során ismerte meg a „játékszabályokat”. Megoldotta a feladatot. O O O O 1949-ben hazavágyott. Rém- • hírekkel ijesztették: — Kivégeznek, ne menj... Nem hitt a vaklármának, ’hazajött, harminc évi távoliét után. Az igazoló bizottság elnöke kérdezte: — Mi a különbség francia és magyar kommunista közt? — Semmi... Legfeljebb egy: a' francia elvből teszi, mert illegalitásban dolgozik. Akkor túl keménynek hangzott ez a mondat. Nem, köszönték meg a főorvosnak. Ez azonban nem zavarta őt. Az sem, hogy kis pénzért, nem ideális munkahelyen kereste a mindennapit. Hivatkozhatott volna érdemeire, felkereshette volna a hajdani ellenálló társakat, kérhetett volna. Mégsem tette. Dolgozott zokszó nélkül, minden visszásságért szót emelt. Ebből sem volt haszna. Emiatt nem vették fel a pártba 1953-ban. Nem bántotta: élt, dolgozott kommunistaként. O O O O Gond bőviben akadt. Megszervezni Hatvanban a fogászati szakrendeléseket, ellenőrizni az új kórház építését, komoly idegmunkát, sok bosszúságot jelentett. Igaz, az elismerés sem maradt el. Tevékenységének méltatásaként megkapta a Szocialista Érdemérmet, ötvenhat után felvették a pártba, emelték fizetését. Mindez jóleső érzés, de a sok gond megviselte a szívet. Már három infarktust vészelt át a főorvos, aki még hetvenhárom évesen is dolgozik. Munkásmozgalmi ténykedésének elismerését sóséin követelte, pedig dokumentumok sora idézi a németek elleni akciókat. Sokan nem hallgatnának erről, Markovics Károly azonban másképp vélekedik: — Nincs ebben semmi különös. .. Segítenem kellett... segítettem... Nemes szerénység, az igaz emberekre jellemző ... Pécsi István tési akciót Hatvanban 1968- ban kezdték el és a tervezett 84 lakásból 36-ot már tavaly júniusban átadtak. A múlt év decemberében újabb nyolc lakás építése is megkezdődött, melyet ez év májusában adnak át. A következő „nyolcas tömb” felépítéséhez pedig máris megvásárolták a szükséges telekrészt. Az Ifjúsági úti lakótelepen az OTP támogatásával épül meg 24 két és fél szobás lakás is. Az építkezésekhez mintegy 120 ezer forinttal járul hozzá a helyi cukor- és konzervgyár. Egyébként február 21-én létrehozzák a városi lakás- építési bizottságot, melynek tagjai között van a városa pártbizottság, a városi tanács, valamint a városi KISZ-bizottság illetékes képviselője is. Feladatuk a lakásépítések szervezése, tájékoztatás és koordinálás. Az idei KISZ-lakásépítések körül a legnagyobb problémát a kivitelezési költségek növekedése és az építőipari kapacitás hiánya okozza. A korábban elkészült és átadott 36, egyenként kétszobás lakás 175 500 forintba került, a most épülő lakások költségei már kétszázezer forintra „növekedtek”. A jövőben felépítésre váró lakások pedig előreláthatólag még többe kerülnek. Komoly nehézséget okoz az is, hogy az eddigi Kivitelező, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat kapacitáshiány miatt újabb építkezéseket már nem tud vállalni. Előzetes tárgyalások után a Hatvani Építőipari Ktsz sem vállalta az építkezéseket. A jelenlegi állapot tehát aggasztó, mert amennyiben nem találnak kivitelezőt, akkor az építkezések áthúzódnak a következő évre, és hiába a segítség, _ összefogás, a fiatalok továbbra is lakás nélkül maradna!: ... tm. k.) 197ft, február 8&,„ szombat Zöldségfélét leér ca fcalu
