Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-15 / 39. szám
Adatok és gondolatok Ämfltor IL József rendeletére, hazánkban sor került az első igazi népszámlálásra, egy álló esztendeig tartott csupán a kérdőívek kitöltése, most pedig a szélmár az előzetes számokból is megállapíthatók. A megyei jogú városok gyors népességszaporodása a tények tükrében erősíti meg azt a korábban kialakított, településsebesen viliódzó elektronikus számítógépek a január közepén véget ért adatgyűjtésről immár február első hetében országos adatokat is készíthettek! Jóllehet, ezúttal csupán néhány előzetes számmal ismerkedhettünk meg — a népszámlálás részadatait vaskos kötetek sorozatában, évek múlva publikálják majd —, ezek az első tények is sok fontos és érdekes közlést tárnak az ország közvéleménye elé. Ami a demográfiai adatokat illeti; a népességszám egyetlen nyolcjegyű adatban fejezi ki azt, amit sok részletadatból — és tegyük hozzá: az utcákon olyan gyéren fel-feltűnő gyerekkocsik, kismamák láttán —, tudtunk már: igen alacsony a népesség szaporodása. A jelentés külön rámutat: az átlagos évi szaporodás mindössze 0,35 százalék volt a hatvanas években. A társadalom mozgásának, az életforfna gyors átalakulásának izgalmas tudósításaként olvashatjuk a városiasodás adatait. Budapest népességi részesedése csupán 1 százalékkal — 18-ról 19 százalékra — nőtt a legutóbbi népszámlálás óta eltelt tíz esztendőben. Ez aligha értelmezhető úgy, mintha alapjaiban megváltozott volna a lakosság belső vándorlásának jól ismert iránya: az 1 százalék minden bizonnyal ösz- szefügg részben a főváros duzzadását intézményesen korlátozó rendelkezésekkel, másrészt azzal, hogy évekig passzív volt Budapest demográfiai mérlege; többen haltak meg, mint amennyien születtek. De ha most már nem az országban elfoglalt népességi részarányt, hanem a növekedés ütemét nézzük, a főváros 7.5 százalékos gyarapodása figyelemre méltó. Ennél azonban sokkal iontervezési koncepciót, amely Budapest egészségtelenül túlzott, magnetikus vonzását nem elsősorban vándorláskorlátozó intézkedésekkel — hanem a fővárosi életforma „megosztásával”, tehát új, nagyvárosi centrumok kialakításával akarta ellensúlyozni. Ismeretes, hogy ilyen természetes centrumok — ahozásairól is. Jó olvasni arról, hogy a lakások száma csalf- nem egyharmaddal haladja meg a háború előtti mennyiséget, miközben a népesség 11 százalékkal nőtt —, ám ez a közlés azzal válik valóban kedvezővé, ha hozzátesszük, hogy a negyedik ötéves tervben előreláthatóan jelentősen gyorsul a lakásépítés üteme. S ha már ezt említettük, azt is megjegyezzük: éppen ezért, ilyen programok kidolgozásához szükségesek a népszámlálási adatok. Nyilvánvaló például, hogy a lakásépítési terv kidolgozásakor számolni kell a megyei jogú városok most megismert népességnövekedési adataival is. A gyors városiasodás természetesen egész sor egyéb leckét is ad a tervezők számára; a kulturális és szociális intézményhálózat tervezésétől a közlekedés, az utasáramlás vizsgálatáig és különösen: a mezőgazdaság, a falusi települések viszonyainak felmérésig. Aligha kell bizonyítani, milyen roppant jelentőségű társadalmi feladat olyan műszaki-techni1940 1970 tA lolcMsSg nemek szerinti ••«“fi0*» ( Ü Sä Lnuna Ä ISüosség megoszlásé felepciésfJptiiáí amu* m9-U.yW6G.bcn és 1970-ben 21,0 % Megyei | 7,5 % Budbpesk iogu váratok 4 % Járási jogú városok _ Városaink lakosságának növekedése I960 és 1970 között vá a fejlesztést koncentrálni fontos és érdemes —: a megyei jogú városok. Mindez természetesen korántsem jelentheti a többi város elhanyagolását — hiszen a „többi” között olyan méretű és hagyományú városok vannak, mint például az immár főiskolának is otthont adó Győr —, mégsem vitatható, azonban, hogy a következő évek és évtizedek település- politikáját nagymértékben meghatározza majd az új nagyvárosok fejlesztése, korszerűsítése. 5 hogy nem csupán feltevésről, hanem elkezdett és nagy ütemben kai színvonalat teremteni falun, hogy a gépek és a vegyszerek pótolhassák az elvándorlókat, illetve, ahol kell: kulturális, életformabeli vonzás tartsa vissza a vándorolni készülőket. A népszámlálás adattára persze nem válaszol ezekre a kérdésekre. De segítségével lehet jól válaszolni! Tábori András Heten vettek — és genusok... fiatalkorú bűnbanda tagjai felett ítélkezett az tgri Járásbíróság — Ki szólította meg az embert? — Én nem ... az Öreg... — Ki az az „öreg?” A rendes nevén nevezze meg...! — Hát ő, aki itt álL Én csak így ismerem ... — És ki ütött először? — Ügy láttam, hogy „Peti”. Ketten mentek oda az öreggel az emberhez. ■ ■ ■ Az ember, V. T. egerszalóki lakos azon az estén — 1969. október 11-én — munka után még megivott egy pohár bort az egri Platán Étteremben munkatársaival. Azután sétálva elindult a Vörös Hadsereg útja és Árpád utca sarkán levő buszmegálló felé, hagy elérje az utolsó járatot. Kellemes, őszi este volt, amelynek a végéről már csak az otthon, a család hangulata, a jó vacsora hiányzott. Elérte a megállót, s néhány perc múlva két fiatalember lépett elé. Egyikük halk, udvarias hangon megszólította: — Legyen szíves megmondani: mennyi a pontos idő? — Fél kilenc... — válaszolta, de ebben a pillanatban olyan erős ütés érte az arcát, hogy hirtelen elvesztette egyensúlyát a lejtősen kikövezett árok partján és beleesett az árokba. Nagyne- hezen feltápászkodott, s amikor megpillantotta a háttérben meghúzódó 4—5 alak sötét árnyékát, segítségért kiabálva futásnak eredt a sarki iskola felé. Az iménti két suhanc közben még belevágott ököllel az arcába újra, s ahogy ő futni kezdett, azok meg utána. Üjra el vágódott, összerúgták hátulról a bokáját, s összevissza rugdosták... A kórházban — ahová még aznap este beszállította egy, az „esemény” színhelyén váratlanul megjelenő személygépkocsi, amelynek lámpafényétől az útonállók szétfutottak — megállapították: V. T.-nek eltörött az orreimpája, megrepedt a bal alkarcsonja, térdkalácsa, valamint erős zúzódások keletkeztek az arcán. Több, mint egy hónapig munkáképtelén volt... ■ ■ ■ — Tehát ez már a második ember volt? — Igen, az első egyetlen ütés után elmenekült.^. — Miért tették? — Hát, csak úgy, a „buli" kedvéért... meg részegek voltunk.. ■ ■ ■ Heten álltak az egri járás- bíróság előtt a napokban: R. S. 17, F. K. 16, O. A. (az „öreg”) 15, L. T. 16, Petrenka József 18, Danyi Ödön 21 és Bécsi József 22 éves vádlottak. A bűnlajstrom hosszú. Hárman — R. S., F. K. és L. T. — 1969. október 22-én már álltak bíróság előtt. Tizenkettő, illetve 15 rendbeli lopás volt a vád ellenük. Az egri strandon „portyáztak” a nyáron, s amit a szemük meglátott, azt a kezük már nem hagyta ott. Az így szerzett holmikat eladták, a pénzen ettek, ittak, jól mulattak, s ha átmenetileg elfogyott a pénzük — fizetés nélkül távoztak. Ezen a tárgyaláson még „megbocsátó” ítélet született: R. S. 3 hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott, két társát pedig próbára bocsátották. R. S. és F. K. a hozzájuk csatlakozó „öreggel” mégis újabb „kalandot” kísérelt meg: 1969. november 16-án délután vonatra ültek kiskabátban, s elutaztak Balatonba, a bálba, ahonnan hajnalban — bőrkabátban és orkán-dzsekiben tértek visza Egerbe ... November 19. :R. S., F. K., L. T. és az „öreg” álkulccsal, kesztyűkkel behatolt egyikük rokona, egri, farkasvári lakásába, mert kiszimatolták, hogy az feleségével szülei házába ment, hogy részt vegyen meghalt öccse halottvirrasztásán. A lakásban pénzt kerestek, de „csak” egy 26(5® forintos teddiber bundát találnak, s visznek el, egy éppen „kéznél levő” bőröndben. Ezután a bőröndbe zárt bundát elrejtik egy bokorban, majd ők is betérnek a halottasházba — részvétüket nyilvánítani... A bűnlajst- rom még ezzel sem teljes: beleszövődik egy 12 éves kislány „kollektív szerelme” is, akit — mivel nincs lakása, mert édesanyjával összeveszett — bevesznek a bandába, s „otthont” nyújtanak számára a hajdúhegyi víztorony mellett, egy elhagyott fészerben.., ■ ■ ■ Hogyan jutottak ezek a fiatalok ilyen mélypontra? — A bíróság kihallgatta a fiatalkorúak szüleit is, s vallomásaikból kiderül gyermekeik eddig nem nei'elkedtek. hanem egyszerűen csak vadon nőttek, mint árokparton a szamártövis. Idejükkel, pénzükkel sohasem számoltatták el őket... A bíróság ezúttal szigorúbb büntetéseket szabott ki: O. A.-t, az „öreget”, mint bandavezért két év és hat hónap, R. S.-t egy év négy hónap (plusz a le nem töl-, tött, előző három hónap!), F. K.-t egy év nyolc hónap. L. T.-t egy év két hónap, és Petrenka Józsefet egy évi szigorított börtönbüntetésre ítélte első fokon. Danyi Ödön tíz, Bécsi József pedig nyolc hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Faludi Sándor Helikopter a bőröndben Egyszomélyes, óránként 160 kilométeres utazósebességű helikoptert szerkesztett három kijevi mérnök — Jurij Gyemcsenko, Dmitrij Hitríj és Veszevolod Guszev. — A különleges légiközlekedési eszköz, amelyet „T urlsta” névre kereszteltek, szétszerelt állapotban elfér egy közepes nagyságú bőröndben. Szétszedése, illetve összerakása mindössze három percet vesz igénybe. A csavarokat és a géptörzset hidraulikus berendezés hozza repüléskész állapotba, a futómű gumiamortizációval ellátott könnyű ötvözetekből készült Maga a bőrönd a helikopter összeszerelésekor kényelmes támlásüléssé változik. A hajtómű egy kis turbina, amelyet egyébként a nagyobb repülőgépek hajtóműveinek beindításához használnak, a pi lóta feje felett helyezkedik el, közvetlenül az egymásra helyezett két hoirdozólégcsa- var alatt. Az egyszemélyes légi járművet rádióvevővel is felszerelték, amely 90 kilométeres körzetben kétoldalú kapcsolatot biztosít. A gép irányítása nem nehezebb, mint a motorkerékpáré. A mini helikopter iráni nagy érdeklődés mutatkozik a szovjet biológusok, sarkkutatók és zoológusok körében. Elismerően nyilatkozott róla Oleg Antonov, az ismert repülőgép-konstruktőr is. A találmányról a Trud című lap adott hírt. (MTI) Mog,aroiszóg lakáséilomá-iyo 1970 január I-án 3157:000 1,5; % •50-os évek 1949- 19601940 1970 A lakásállomány évi át logo*, növekedése tosabb demográfiai tünet, hogy gyorsan nő a többi város vonzása. A megyei jogú városokban 21 százalékkal, a járási jogú városokban pedig 14 százalékkal nőtt tíz év alatt a népesség. Anélkül, hogy a népszámlálás teljes adatanyagából levonható kö- \ ^étkeztetéseket megelőzni . «kamók, bizonyos társadal£&s mmM. folytatott munkáról, átgondolt koncepció megvalósításáról van szó, arra utal az is, hogy a minisztertanács éppen a közelmúltban hagyta jóvá Szeged, majd Mis- :oic komplex fejlesztési tervét A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai beszámolnftk a lakÁchglyvgt váUi» Lapszemle negyedszázad mú tán Híréi Ir! es igcszsüff A frontokon még fegyverek ropognak, még hull az ember céltalan, ám a németek hiába védekeznek elkeseredetten, a háború sorsa eldőlt Erről tanúskodnak a legfrissebb hadijelentések is. Az Igazság 1945. február Il-i számában közli: .,A keleti front déli szárnyán Tolbukin marsall vezetésével támadásra indult az orosz hadsereg. Balaton és Velencei tó között erős előrenyomulásban van, és Székes- fehérvártól nyugatra újabb számos helyiséget foglalt el.” Buda felszabadulása is csak napok kérdése. Erről is tudósít az Igazság: ,.A budai hegyek megtisztítása sikeresen folyik tovább és Budán egyre több utca veszi fel ismét a régi képét és indulnak a lakók eltakarítani a háború romjait és végezni napi munkájukat.” A megszűnő bizonytalanságról, a szilárduló közbiztonságról „árulkodnak” a kis- hírdetések is: „Keresem R J O A névjegyű hordók tulajdonosát. Apponyi u. 24.” „Egy szemüveg találtatott hetekkel ezelőtt. Igazolt tulajdonosa átveheti a kiadó- hivatalban” (1945. febr. 11.) Hetekkel ezelőtt még tulajdonosok keresték elveszett értékeiket, s most, hogy a ta>flw»U4á«4 ni új read tarnst. már nem ábránd, normális mederbe terelődnek a hétköznapok. Az embereket mór nemcsak a közeljövő, hanem a távolabbi holnapok is izgatják Ez késztethette a lap főszerkesztőjét arra, hogy interjút készítsen Milassin Kornél főispánnál, akit már a debreceni kormány nevezett ki új posztjára. Részlet a főispán nyilakozatából: „A magyar nép átvette sorsa intézését... Biztositok mindenkit, hogy ez az átalakulás fel nem tartóztatható. A régi rendszer hívei vezető állásba sehol sem kerülhetnek. Ezzel legyen tisztában mindenki... A miniszterek most készítik a demokratikus berendezkedéshez szükséges alapvető rendeleteket,” Működnek a pártok, alakulnak a megyei szervezetek is. A kommunista párt egyre növekvő tömegbázisáról tudósít a lap febr. 11-i száma: „Nagy tömeg jelent meg február másodikén Kiskörén a Magyar Kommunista Párt 7,ászlóbontó ünnepségén... Bóta Bernát és Greiner Izsó, a hevesvármegyei pártszervezet egri küldöttei szólaltak fel ismertetve a hallgatósággal a Magyar Kommunista Párt programját, melyet a tömeg sokszor szakított félbe helyeslésével.” A párt Iránti szimpátia okairól is informál a lap, amikor Csirmaz Dezső nemzetgyűlési képviselő dohánygyári látogatásáról számol lie: „Csirmaz Dezső... az Egri Kommunista Párt nevében hosszabb megbeszélést folytatott a dohánygyári munkásság helyzetéről, a munkásság fizetésének rendszeres folyósításáról és a gyárban dolgozó munkások és munkásnők helyzetének megjavításáról.” A február 15-i lapszám is a párt közérdekű agilitásáról informál: ,.A kommunista párt vezetősége ... lehetetlen állapotnak tartja __ hogy a munk abérek és a fizetések alig emelkedtek, holott az élelmiszerek ára — amennyiben egyáltalán kapható — tíz- hússzorosa a tavalyi áraknak A lakosság liszt, kenyér, só és burgonya nélkül álL A gyermekek részére oly szükséges tej és cukor úgyszólván megfizethetetlen... A párt szónoka kérte a polgármestert, hogy a rendőrség segítségével szüntesse meg ezeket a garázdálkodásokat.” S az agilis fellépés nem volt hiábavaló, mert „dr. Takács László polgármester megígérte, hogy erélyes intézkedést tesz, hogy megszűnjenek a visszás”ágok.” A párt sikeres szervező munkájáról is ír a lap: „Pétervásárán kicsinek túr zonyult a Kakas mozgó helyisége, a község és a környék gazdáinak es nincstelen parasztjainak egy része az udvaron hallgatta végig a gyűlést. Nagy lelkesedést keltett az & bejelentés, hogy a kommunista párt követelésével egyetértőíeg a magyar kormány a földreform kérdésével foglalkozik, hogy a nincstelen földmunkás és a törpebirtokos parasztság az őt megillető földhöz jusson és pedig úgy, hogy az minden új tulajdonos nevére telek- könyvileg bekebeleztessék.” Az embereknek művelődésre ts akad kedvük. Ennek igazolására két kishírdetés az 1945. február 15-i számból: „Somlyó Zoltán verseskötetét megvenném. Cím s kiadóban.” „Pián: nőt vennék. Élelmiszerrel fizetek. Cím a kiadóhivatalban.” 1945. február 15-én megjelenik az Igazság különkiadása. öles címekkel közli a napok óta várt hírt: „Budapest teljesen felszabadult, Elfogták a körülzárt német helyőrség parancsnokát és törzskarát.” S még egy idézet a kommentárból: „Budapest ezennel felszabadult, megszűnt a szenvedés. amit a németek zúdítottak a magyar fővárosra.” (pécsi) 1970. február 15., vasárnap j A lakásállomány gyarapodása I960 és 1970 között fxN 0 - iv=p7,5- FyN*IZ, 5 %- Q ^ t _■ & ^ C 1 ^7.5% *^18,5% ^nál naqycbb £\'' [• ' © Budapest® Debrecen ® Mrskolc @ Píc, ^^ZSLJL.- (5) Szeged ©Baranya 0 Pécs - Kiskun (s)Békís~A lakásállomány megoszlású ® Bomod-AUÚi-Zemp.én® ^^^Ls ' © Gy* - Sopron © Hajdú - Bihar Qj> Heves c = Wrom.vos), töfab szobás © Komárom © Nógród © Pest © Somogy © Szabolcs - Szakmát@ Szolnok© Tóin* r •,»•'■ im@ Vas© Veszprém© Zolo __ US!'
