Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-11 / 9. szám
Casit fissal ke!! az IL-ről Jó egészséget - falura, tanyára ... A sajtóból, a rádióból és a televízióból arról értesülünk, hogy határainkon újra kopogtat az 1068. nyarán Hong Kongból elindult. A2. vagyis a Hong- Kong-vírus. A nyugat-európai államok után tőszomszédságunkban. Jugoszláviában, Ausztriában és Csehszlovákiában is elég sok ember betegedett már meg. Sőt. Tolnában, Baranyában is észleltek szórványosan csoportos megbetegedést. Nézzük meg tárgyilagosan, milyen esélyeink vannak és hogyan védekezhetünk. Opímista prognózis Egyetlen rendszabályunk sincs, aminek betartása tökéletes biztonsággal védene a vírusfertőzéssel szemben. Viszont sokat tehetünk annak érdekében, hogy szervezetünk kondícióját erősítve, még tényleges fertőzés esetén is tünetmentesen, vagy enyhe betegségtünotekkel vészeljük át a fertőzést. A legfontosabb teendőket, amelyekkel részben a fertőzés esélyét csökkenthetjük, részben szervezetünk erőnléti állapotát növelhetjük, az alábbiakban soroljuk fel. Aranyszabályok: ellen, de az A-vitaminnal egyetemben erősíti a szervezet kondícióját. Ezért sárgarépa, savanyúkáposzta, alma, citrom, burgonya és általában a sok főzelékféle, különösen járvány időben ne hiányozzon a mindennapi étrendből. Ha valaki még erőteljesebben kíván védekezni. Viroma-szörpöt, vagy C-vita- min tablettát is vásárolhat magának. 4. Az alkohol, akár tömény, akár híg. nem fertőtleníti a légutakat. Ha az influenzától lázas felnőtt egy-egy csésze forralt bort iszik, könnyebben vészeli át a láz és hidegrázás kellemetlenségeit de a „kalapkúra” vagy a nagymértékű alkoholfogyasztás alkoholmérgezést okoz, jelentősen csökkenti a szervezet védelmi rendszerét és mintegy előkészíti a talajt a fertőzés számára Még rosszabb, ha az italozás éjszakázással társul, mert a fáradt, kimerült és részeg ember prédája a fertőzésnek. 5. Járványidőben a műkedvelő kocadohányos ne szívjon cigarettát, a szenvedélyes dohányos pedig próbálja mérsékelni felére, egy- harmadára megszokott napi adagját. A nikotin ugyanis csökkenti a légutak nyálkahártyájának önvédelmét. Halálos bűn! Aki önmagán a náthának, vagy a Hong Kong-influen- zának tüneteit észleli, ne látogasson olyan helyiséget, ahol csecsemő, idős ember, vagy súlyos beteg van. Ezeknek természetes védelmi rendszere nehezebben tud megbirkózni a fertőzéssel, ezért a következmények és a szövődmények e három csoportnál akár súlyosak is lehetnék. Megbocsáthatatlan bűn tehát, ha valaki a fel-' sorolt veszélyeztetett ember- csoportot oktalanul teszi ki fertőzés veszélyének. Ha pedig kénytelenek lennénk betegen egy helyiségben tartózkodni az említettekkel, hordjunk maszkot orrunk és szánk előtt. A csecsemőhöz csak fehér kötényben vagy köpenyben, maszkkal nyúljunk — természetesen előzetes kézmosás után. A kézmosás egyébként étkezések előtt mindenkor, de különösen járványidőben elengedhetetlen. Dr. Szende! Ad ám A SZÜLEI FALUSI néptanítók voltak. Maga is az irodalom iránt érdeklődött — középiskolás, egyetemista korában verseskötetei jelentek meg. Aztán orvosnak tanult. Ma az egész országot tanítja. Népnevelő, tudomány-népszerűsítő, a köz- egészségügy lelkes szószólója, egészségügyi szakíró és népszerű ismeretterjesztő könyvek szerzője, lebilincselő előadások, rádiós orvosi tanácsok előadója, az Egészség című lap főszerkesztője. Túl a huszadik könyvön, az ezredik rádióelőadáson, az évi 100—200 előadáson a falusi közönség legnépszerűbb orvosa, tanítója, dr. Buga László. Két évvel ezelőtt nívódíjat kapott rádiós orvosi tanácsaiért. De legnagyobb sikerének azt tartja, amikor falun, tanyán százak gyűlnek össze egy-egy előadásra és rongevá olvasva hozzák magukkal valamelyik könyvét Miért és hogyan lett népművelő? , • — Még otthon, az Esztergom melletti Ebeden (a község neve törökül hajnalt jelent) medikus koromban, csendes vasárnap délutánonként a falusi kispadon körülültek az öregek és bajokról, betegségekről kérdeztek. Én meg meséltem, meséltem megtörtént eseteket, kitalált történeteket. Valahol itt kezdődött az én ismeretterjesztő munkám. Ezzel egyeztettem irodalmi indulásomat, érdeklődésemet. És rájöttem, hogy a kettőt össze lehet kapcsolni. Ügy adok tanácsot, ismertetek házi gyógymódot, egészségtelen jelenségekre úgy hívom fel a figyelmet, hogy humoros-komoly történettel fűszerezem. Olyan sztorit mondok hozzá, róla, ami élményként Rögzíti az emberekben a mondanivalómat. „CSODALATOS EMBER ez a Buga doktor, a magyar falu egészségének fáradhatatlan apostola. Orvos — aki egyúttal a szavakkal is tud bánni, de nemcsak a tudományos kifejezések világában otthonos, nem is csak egyszerűen orvos, író-ember, hanem a falusi, tanyai nép nyelvének is nagyszerű ismerője. így aztán igazán ritka tulajdonságok találkoznak benne: a tudomány megállapításait, a tudományosan megfogalmazott ismereteket és egészségügyi tennivalókat bámulatos művészettel fordítja le a mindennapi falusi élet nyelvére és ami ennél is fontosabb: gyümölcsözően, mert Buga doktor a legtudományosabb kifejezéseket is tiszta, világos, mindenki számára érthető módon csempészi be az olvasók tudatába. Mesél, mesél, bájos duruzsolással huncut anekdotákat, csattanós történeteket mond — s az ember egyszer csak észreveszi, hogy ez a Buga már megint „becsapta” — mert hiszen nem is maga a történet volt a fontos, hanem az abban elrejtett tanulság.” — Joggal írja róla egyik könyvének bevezetőjében író-újságíró barátja. Húsz könyve jelent meg, legutóbb az Egészség az esztendőben és a Gyógyitó szó. Mert Buna doktor azt vallja „szóval annyi mindent el lehet érni”! Vigasztaló szót mond a betegnek, megnyugtatja. útbaigazítja. Okos felvilágosító szóval elérhető az egészséges életre nevelés. LEGHASZNOSABB KÖNYVÉNEK a kétkötetes „Jó egészség falun, tanyán” címűt tartja. Az első rész, Az egészség útján, általános higiénés témakört ölel fel, tanácsokat ad a megelőzésre, az egészséges életre. A második kötet címe: Beteg a háznál — arra ad tanácsot, mit tegyen a falusi ember, ha megbetegszik, diétás étrendeket, házi betegápolási tanácsokat ad. — Melyik a legkedvesebb könyve? — Az orvosi almárium. Ebben van egy ids irodalom is. Történetekre épül a könyv, az ódon orvosi almárium. egy falusi orvos emlékeinek gyűjteménye. (A felszabadulás előtt Muzslán volt körorvos, majd Tokodra került bányaorvosnak.) ► *♦ • • •• get. Feléjük ugyanis csak erdő van, őzek, meg muflonok, de jobb mezei nyállal kezdeni ... — olvasták az okos érvelést. És egy-kettőre meg is született a döntés. „Jöjjenek csak, már miért ne jöhetnének!'’ — így az egyik. „Írjuk csak a választ máris!” — ajánlotta a másik. „Meg aztán van itt nyúl úgyis éppen elég!” — helyeselt Gazsó Lajos, miközben ravaszul hunyorított, arra gondolva, hogy kocavadászoknak aztán édesmindegy. Este csípte el a fiút, Bö- röcz Sanyit, a gazdasági épületek között. — Hallod-e, Sanyo? Tudsz-e titkot tartani? No, ha igen, akkor ma este zar- gasd ki a nyulakat a mezőre. Ügy hát! Mit mereszted a szemed. Gyere csak, majd elmagyarázom! De bármennyire kocavadász legyen is valaki, azt tudja, hogy belgaszürkék nem tenyésznek a mezőn. Ha pedig nem tenyésznek, hogy kerültek egyre-másra puskacső elé! Ez biz’ csodálatos' Nem értik. S ez az, amiért az elnöknek pavrikás a hangulata. Az elnök nem is várat magára sokáig. Míg a szekerén a vendrgrúdra tűzik a nyulakat. fülüknél fogva cipelve őket, maga is fülön csípi a Sanyi gyereket. — Megmondtam-e neked, mihaszna, hogy szedd ki közülük azt a néhány szürkét? Sanyi szepeg. rá se néz az elnökre. Érzi, hiába minden szó. De azért megkockáztatja. — Hál hiszen ki látta őket a sötétben? Nyúl, nyúl... S mit lehet erre a válaszra felelni? Carla László Szemléletesen ír, mintha példázatokat sorolna — trombózist, a vakbélgyulladást, a tetanusz-mérgezést, a fagyást a legközvetlenebb példákkal magyarázza. A szervi elváltozásokat és az ideges panaszokat így: „Ha két egymásba kapaszkodó fogaskerék közül az egyiknek kitört a foga, akkor akadozik. Ez a szervi baj. A másik az, ha mindkét kerék ép, de nem illeszkedik pontosan össze, a fogak nem kapcsolódnak kellően egymásba.” ÍR TÁPSZEREKRŐL, gyógyszerekről, vitaminokról, ártalmakról és mérgezésekről, öltözködésről, tisztálkodásról. . — Beszéljünk a rádiós előadásokról! — A rádió egészségügyi adásait annak idején bemondó olvasta fel. A tanácsok, üzenetek meggyőzőbben hangzanak az orvos szá jából. Már korábban is tartottam előadást a rádióban, de 19ö2-től rendszeresen vezetem az orvosi tanácsadást. A tömegesen érkező levelekből válogatom ki az érdeklődésre számottartó témákat. Váltogatom a formát is, hol én adok elő egy s más tudnivalót, hol neves szakorvosoktól beszélgetés formájában tudakolom a betegség ismérveit — Mi lesz a levelekkel? — Ö, a levelek! Ezrével jönnek. A java a témát adja. Az olyat, amelyre feltétlen válasz kell, áthozom a Szabad Földhöz. Mert megalakulása óta, 1949-től írom a lap orvosi tanácsait. Ma: is 30 levélre válaszoltam. A rádiós előadások alapján könyv íródott. Lesz-e könyv a levelekből? — 40 ezer levelet tettem félre — az érdekesebbek közül. A válasz is megvan hozzá, szeretném megírni a falusi orvos testamentumál. Tavaly 143 előadást tartott. Az idén Miskolcon lesz az első. A csallóközi kulturális napokon hatszázan. hallgatták meg Buga doktort Kilenc éve a TIT egészségügyi országos választmányának titkára. Megalakította a Semmelweis-brigádot — a „tudomány vándorszínész társulatát” — amellyel az országot járják. Amikor 60 éves lett, kitüntették. Van Munka Érdemrendje, Kiváló népművelőoklevele, érdemes orvosi címe, mégis annak örül legjobban, ha látja, tapasztalja: megfogadták tanácsait, élnek vele. Buga doktor higiénés szakorvos, volt körzeti orvos, de ma már nem praktizál. Lefoglalja, kitölti életét a népművelés. Szép beszédű, közvetlen ember. Egyszer elkövette azt a „szentségtörést” a tv dohányzás ártalmairól szóló kerékasztalánál, hogy pipára gyújtott. Nem akart más lenni, mint amilyen. ÉLETÉNEK MOTTÖJA lehet, amit egyik könyve ajánlásául írt: „A jó egészséget szeretném elküldeni mindenfelé falura, tányéréi, ahol olyan népek élnek, akik meg is becsülik. Mert az egészség olyan, mint a mesebeli madár, aki nem becsüli meg, attól elszáll és sokszor évekig hiába lohol utána.” Néptanító akart lenni — neki sikerült! Kádár Márta 1919. január IL, nasár&sg) 1. Kerüljük a meghűlést! Régi tapasztalat, hogy latyakos. esős, vagy havas időben a lábbeli átnedvesedése hűlé- ses huruttal, megfázással járhat. Nyilvánvaló, hogy a test túlzott lehűlése akár láb felől, akár máshonnan, csökkentheti a nyálkahártyák ellenállóképességét és megkönnyítheti a vírusok támadását. Ezért hordjunk nedves, latyakos időben jól záró, vízhatlan cipőt, meleg gyapjúharisnyát. nedvszívó alsóruhát, amely verejtékezéskor a nedvességet felfogja. A túl aggodalmaskodó szülők azonban ne feledjék, hogy a túl- öltöztetés sem jó. A hógolyózó gyermek átmelegedve könnyen hajlamos arra. hogy kabátot, sapkát, sálat eldobjon és így hűljön meg. A könnyű, habszivacsból kéAz Országos Közegészségügyi Intézet ez év tavaszán közzétett „Hong Kong-záró- jelentése” szerint a járvány során durva becslések szerint félmillió ember betegedett meg a Hong Kong-vírustól Magyarországon, és lett ezért valószínűleg védett az újabb fertőzéstől. Emellett a megbetegedettek többszöröse esett át úgy a fertőzésen, hogy nem betegedett meg. de védettségre, immunitásra tett szert. A természetes úton védettek mellett viszonylag nagyszámú ember, különösen az egészségügy, a személyszállítás és az élelmezés dolgozóinak többségét védőoltásban részesítették. Ebből következik, hogy az ország összlakosságának tetemes hányada eleve védett a Hong Kong-virus fertőzéssel szemben. Tehát a vírus Magyarországon netm számíthat nagy sikerre. S ha mégis fogékony emberre talál, miből áll a betegség? A fertőzéstől számított néhány óra, vagyis 1—3 napos lappangás után borzongás. hidegrázás, láz, felsőlégúti hurut, végtagfájdalom, gyengeség és főfájás jelezheti a betegséget. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy minden téli meghűléses hurut, amit köznapi nyelven „megfázásnak” vagy „meghűlésnek” szoktunk nevezni — és amit. ugyancsak vírus- fertőzés okoz — lényegében ugyanezekkel a tünetekkel jár. Ebből következik, hogy még tényleges járvány esetén sem származik minden „hűlés” Hong Kong-vírustól. De ha még valóban attól származnék is, nincs ok túlzott aggodalomra. A Hong Kong-vírus okozta megbetegedés ugyanis viszonylag jóindulatú és következményei alig súlyosabbak a közönséges lázas, hűléses hurutnál. 4—5 napos ágynyugalom, bő folyadék és A+C-vitamin ellátás mellett a megbetegedettek döntő többsége maradéktalanul meggyógyul. Az orvosol: általában lázcsillapítón kívül mást nem szoktak rendelni. Csak ha a láz elmúltával újabb lázkiugrás következnék be — ami kisgyermekeknél, csecsemőknél, öreg és beteg embereknél fordulhat általában elő — hívjunk újra orvost, mert ilyenkor kell könnyebb, súlyosabb szövődménnyel számolni. Mérsékelt óvatosság Járvány idején sem állhat meg az élet! Senki sem zárkózhat be lakásának falai közé. Gyakran éppen azokat tréfálta meg a vírus, akik beteges félelmükben legszívesebben magukra zárták volna az ajtót. A Hong Kong- vírus terjedésének szinte egyetlen és legfontosabb útja a cseppfertőzés, ezért a i.bezárkózás” sem nyújthat abszolút védelmet. A fertőzött ember beszéd közben, köhögéskor, tüsszentéskor láthatatlan mikróosep pékben sok-sok ezer vírust juttat a levegőbe. A mikró- aseppekben lebegő vírusok belégzéskor kerülnek felső légútjaink nyálkahártyájára és okoznak fertőzést. Természetesen megtapadhat tányéron, evőeszközön, törülközőn és ágyneműn is. Ha a családtagok, vagy az emberek közösen használnak olyan tárgyakat, amelyek orr. vagy a száj váladékával érintkezhettek, így is fertőződhetnek. Könyv, ruhanemű vaay rr's használati Hár°y révén a Hon-’ Kon.n- Víms téri rdírének vn^-'zúrl- eége elhanyagolhatóan cse my. szült ..anorak” jobban védi a lehűléstől a szervezetet, mint a súlyos, nehéz téli- kabát. 2. Lakásunkat és munkahelyünket naponta legalább háromszor szellőztessük. Elég 2—3 percre kereszthuzatot csinálni, hogy a levegő kicserélődjön, de a falak és bútorok ne hűljenek le. A meleg levegővel együtt a levegőben lebegő vírusok is kimennék a lakásból. A friss levegőről pedig — éppen néhány hónapja mutatták ki —, hogy vírusölő hatása van. Éljünk tehát ezzel a lehetőséggel. A levegő kellő páratartalma is védi a felső légutak nyálkahártyáját a vírusokkal szemben. Ne feledjük ezért a fűtőtestre, vagy a kályhára egy-egy edénybe vizet tenni, hogy szobánk levegője ne legyen túl száraz. 3. A C-vitamin nem csodaszer ugyan, amely teljes biztonsággal védene a vírus A hajtők és a vadászok nagy szemekkel merednek az imént lőtt nyálra. Böröcz Sanyi meg az elnökre, Gazsó Lajosra, aki a helyi vadásztársaság elnöki tisztségében néhány szót hebeg a mezei állatok természethez való alkalmazkodó képességéről. Magában azon füstölög, — s ezt már mint a helyi termelőszövetkezet elnöke teszi, — miként utalhatna ki néhány rögtönzött nyaklevest a Böröczék Sanyijának. Mert az tény, hogy rászolgálna, mégpedig a következő indoklással. Azaz, várjunk csak! Hogy megérthessük. a dolgot, némi magyarázatra szorul a história. Tavaly ősszel kilenc nyugdíjasa lett egyszerre a Haladásnak. Az első napokban még csak bírták a henyélés fáradalmait a jó öregek, hanem az ötödiken már nem kellett az újság. nem ízlett a pipa se. sehol sem találták helyüket. Óránként térültek- fordultak az irodában, téb- láboltak az ólak körül, támasztották az ajtófélfát az istállóban, egyszóval, visszalopták magukat a tsz-be, csak éppen munkájuk nem akadt. Olyanok voltak, mint gyerek a lakodalmas háznál, aki mindenkinek csak útjában van. Birizgálta őket az érzés, hogy ők már csak amolyan tessélc-lássék tartoznak a tsz-hez. Addig-ad- dig pusmogtak egymás közt, mígnem egyszer megállították az elnököt az udvaron. — Hát nézd csak, Lajos — kezdte az öreg Szegi —, fenemód nehéz mesterség ez a nyugdijasság. Olyan se kint. se bent érzi magát az ember. Hanem úgy gondolnánk, te segíthetnél rajtunk. Vajami munka kéne. Olyan szerződési été, mint az asz- } szonyoknak. Persze, nem a libanevelés, mert hát az mégse férfiembernek való. .. Szóval, no ... majd csak kitalálsz valamit... És mivel az öregek később sem hagyták annyiban a dolgot, az egyik délután e szavakkal fogadta őket az elnök: — No, ha csakugyan szerződést akarnak, ajánlanék valamit — kezdte ünnepélyesen, hogy elérje a hatást. — Azt gondolnám — bökött a szín alatti ketrec felé —, hogy szerződjenek nyulakra. Éppen hogy vannak, jóformán senki sem gondozza őket. A háztájiban nagyobb hasznot hajtanának a fülesek ... No, áll az alku? Az öregek gondba mélyed- ten hallgattak. A csizma orrával a porban turkáltak, forgatták az elnök javaslatát. — Szóljanak hát, magukon a sor! — sürgette őket Gazsó. — Hm... Aztán hogy gondolod a fizetséget? — aggályoskodott Szegedi, a szószóló. — Egyszerűen. Felesbe! Takarmányt vihetnek a tsz- ből, meg maguknál is akad hulladék. No, csak vigyek őket, aztán jó munkát! ... Így hát megvolt az alku. Az öregek szívében szűnőfclben volt a számki- vetettség érzése, az elnök is , nyugalommal végezhette dolgát, nem nyaggatták már. Teltek a hetek, a hónapok, s közben szaporodtak a nyúlok. Mindaddig senki sem törődött velük, amig ezt a háztájiban tették. Hanem, amint egyre gyakrabban szállingóztak vissza a szín alá a ketrecek, s egyre többet káromkodtak az állat- gondozók, amiért már a jászlak alja is tele van fülesekkel. az elnök kezdett megijedni saját javaslatának eredményétől. Erre nem számított! Azt hitte, az öregek majd csak beleunnak a bab- ramunkába. És még ijesztőbb volt, hogy hiába osztogatta fűnek-fának, hiába ütötték tucatszám nyakon „közös vacsorá”-ra a fránya jószágokat, csak nem akartak fogyni. — Ennek már a fele sem tréfa — vakarta fejét Gazsó. — Valamit tenni kell! De mit!? Január elején aztán erre is megszületett az ötlet, amihez egy levél segítette hozzá, éppen a legjobbkor. A helyi vadásztársaság levelet kapott az egyik nagyüzem vadásztársaságától. A levél lényege: meghívnák-e őket gyakorló vadászatra, nyülaík- ra. A helyzet ugyanis az, hogy az üzem vadásztársasága a közelmúltban alakult, tagjai között sokan vannak, akik még életükben sem voltak vadászaton, hát az ő kedvükért kérnék a szívessé-
