Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-01 / 1. szám

Az Astra bábegyüttes Bázelben 24 Pesterzsébeti Vasas Mű­velődési Ház Astra báb- együttese 16 évvel ezelőtt alakult. Jelenleg IS tagja .vári' középiskolások, fizikai 'ás szellemi dolgozók. Veze­tőjük Vízvári László 'Közép­iskolái tanár. Az ország egyetlen marionettegyütte­se, bábjaikat Ősz Szabó An­tónia. az együttes tagja ter­vezi. Számtalan hazai és nemzetközi babfesztiválon értek el sikert, nemrég pe­dig elnyerték a kiváló együt­tes címet. Az együttes ta­vasszal ■ a bázeli marionett­színház meghívására Svájc­ba utazik. íMTI-íoto — Benkő Imre félv.) Gárdonyi „postása" volt KÜLÖNÖS HÁZ, egy szűk .belvárosi utcácskában, Eger­ben: külsőre úgy ahogy már 'igyekszik napjainkhoz simul­ni, de benn máig megőrizte ré­gi romantikáját, érdekes régi­ségét. Körbetutó vasrácsos fo­lyosó a szabálytalan, hátra­felé szűkülő udvar felett, át­vivő híd, két szemközti lakás között. Valamikor nehéz ba­zárok, társzekerek jöttek, mentek, boltíves öreg kapuja alatt. A hajdani nagy raktá­raknak, istállóknak már nyo­ma sincs. Az egyik komfor­tos, modem lakásban él Tancsa Béla és felesége. Negyven éve ismerkedtek íi*eg a városban, merthogy Mindketten született egriek. íz egykori König nyomda 'szedőszekrényei, gépei között kötött barátságból szerelem, Házasság lett. Húsz esztende­je élnek ebben a házban. So­káig innen indultak munká­ba. Könyvet keveset nyomtak égerben. Ám Tancsa Béla kevésből is „részelt": Breznai Imrének, a tanítóképző egy­kori igazgatójának Egerről szóló háromkötetes könyvét ő szedte annak idején. A har­mincas években pedig ugyan­csak az ő szedőgépéről kerül- . tek ki az „Egri képeskönyv” \etüi is. A mű ma már ritka­ságnak számít. Esetleg az or- ■ f^zág egy-két könyvtárában tálalható. Valamikor az egri nyomda különleges specialitása volt a kotlanyomás. Egyik tanító­mestere, Appel Ede szedte a kottákat, ö volt az egyedüli, aki át tudta számítani a kézi­ratból a szedésre „váró” hangjegyeket. Ennek a titkát azonban soha, senkinek nem — árulta el. A kottajelek egész sorát készítette el, amelyek később elpusztultak, pedig ma a nyomdaipari mú­zeum egyik érdekességeként tarthatnák számon. — Az eltelt 45 év alatt a nyomdai munkák közül a legszívesebben az öntéseket csináltam. Ólom, ón és anti- mon ötvözeteket készítettünk kedves munkatársammal, a ma már legöregebb egri nyugdíjas nyomdásszal. Gyöngy Sándorral. Az ötvö­zetekből pedig különféle matricákat, pecsétnyomókat és ■ plakátbetűket préseltünk. Talán még most is van belő­lük a nyomdában. TANCSA BÉLA és felesé­ge ma már nyugdíjas. Szere­tik Egert, gyakran sétáinak a régi Utcákban és egykori em­lékeket idéznek. Tancsáné meleg hangon beszél arról a felejthetetlen emlékről, ami­kor Gárdonyival találkozott. — Tizenhat éves voltam, akkor kerültem a nyomdába tanulónak. Az egyik nap König Ferenc, a nyomda tu­lajdonosa levelet küldött ve­lem a Sáncba. Mondta, hogy ott találok egy nagy vaskeri- téses házat, csöngessek be és adjam át a levelet Gárdonyi Gézának. A levél König ma­gánlevele lehetett, mert azt a saját pecsétjével látta el. Meg is találtam a házat és becsengettem. Alacsony, tö­rékeny, piros arcú ember fo­gadott. Jól emlékszem, szil­vakék ruhát viselt, a haja rö­vid volt és egy nagy pipát tartott a kezében. Nagyon kedvesen szólt hozzám. A házba nem engedett be, ha­nem elvette a levelet és azt mondta, hogy várjam meg a kertben, amíg visszajön. Az­tán hozta a választ, kedvesen megköszönte a fáradozásomat és kikísért. Pontosan ez a kü­lönös zárkózottsága keltette fel érdeklődésemet, hogy megtudjam, ki ő? Tancsáné akkor még 36 éves volt és nem sejtette, hogy Gárdonyi ..postása” volt. Később tudta meg, hogy Gárdonyi Géza író, és vele találkozott. Akkor aztán ol­vasni kezdte könyvéit, regé­nyeit. Tancsané összesen há­romszor vitt levelet Gárdo­nyinak. Mindez 1921-ben történt, és egy évvel később meghalt az író ..;. NYUGDÍJASOK. Csendes pihenésben telnek napjaik. De nem szakadnak el az ólomvirágoktól, a betűktől. Időnként feljárnak a nyom­dába, ér, elidőznek egy-egy gép előtt. Eszükbe jut egész életük. Mentusz Károly Csenget a népszámláló KIJELÖLTÉK a számláló­körzeteket, megrajzolták a térképeket, összeállították a címjegyzékeket, az elektro­nikus számítógépek várják a milliárdnyi információ be­táplálását, a lyukkártya-he- gyek készen állnak a lyu­kasztásra, a kérdőívek kitöá- ’ tésre, s a számlálóbiztosok munkájuk megkezdésére Tanfolyamok, értekezletek, eligazítások sokasága és egy próbanépszámlálás előzte meg a tízévenként ismétlődő nagyszabású munkát, amely valaha nyelvünkben a nép- számlálás elnevezést kapta, valójában mindig iöbb volt annál. A hivatalos statisztikai ap­parátus először száz évvel ezelőtt végzett Magyarorszá­gon népszámlálást és ez a mostam — figyelembe véve az osztrák közigazgatás egy­kori összeírásait is — a 14. a sorban. A felszabadulást kö­vetően hazánkban -harmad­szor indulnak útjukra a nép­számlálók 1970. január 2-án, he gy az összeírt adatok alap­ján a statisztikusok minél tel­jesebb, pontosabb képet ál­líthassanak össze az ország; lakossá gá.n.ak pillanatnyi helyzetéről, körül menyeiről. E sajátos nemzeti méretű ..fényképezésnek” törvénye­sen előírt pillanata, a nép- számlálás úgynevezett eszmei időpontja 1969. december 31. és 1970. január 1. napja kö­zötti éjfél. Ekkor képzelet­ben egy szemvillanásra meg­állítjuk az időt és az ezt kö­vető napokban megjelenő számlálóbiztosok ebben az időpontban fennállott állapo­tot rögzítik adatok formájá­ban kérdőíveikre. Azt mondjuk — népszám­lálás fk értjük alatta a né­pesség összetételében, hely­zetében. körülményeiben tör­tént vá Hozás ok rr. eg í i gyei é - sét, számbavételét, összege­zését. Valójában tehát nemű lakosság megszimolásu a fel­adat, hlszén arról, hogy hány ember él az országban, folya­matosan rendelkezésre áll­nak kellő pontosságú adatok. Annái fontosabb és izgalma­sabb felmérni, ' hogyan ala­kultak, milyen mértékben változtak népünk életét jel­lemző feltételek, viszonyok, egy évtized alatt. Bepillant­hatunk községenként, varo­sonként. sőt, az ezekben ki­alakított körzetenként a nagy országos átlagszámok mögé. amelyek alkalmasak ugyan a fejlődés, a változás globális jelzésére, de nem tükrözhe­tik a szükségé^ részletesség­gel és sokszínűséggel az át­lagtól eltérő viszonyokat, kö­rülményeket. TUDJUK PÉLDÁUL, azt. hogy Magyarországon 1960. óta 1 millió 400 ezren szü­lettek. hogy ebben az évti­zedben közel 700 ezer lakás épült hazánkban, hogy erre az időszakra tehetjük a me­zőgazdaság történelmi átala­kulását. a televízió általános elterjedését. Ez alatt az idő alatt községek szűntek meg. városok alakultak az ország­ban. Háromszázezerrel csök­kent a tanyákon, külterüle­teken élők száma, közei 400 ezerrel nőtt az iparban dol­gozók száma, s mintegy fél­millióval csökkent a mező- gazdasági dolgozóké. Viszont arról még megközelítő ada­taink sincsenek, hogy egy év­tizedben született közel más­fél milliónyi új honpolgár­ból hányán elnelf új. egész­séges. jól felszerelt lakásban, es hányán élnek még ma is földes padozatú, vályogfalú. szalma-, vagy nádtetős vis­kóban. villany, víz és gáz nélküli lakásban. És nincse­nek megfelelő ismereteink arról sem, hogyan alakult la­kóházaink és más építmé­nyeink életkora, műszaki ál­lapota. hány ember él a fia­talabb. jól Karbantartott, még évtizedeknek is ellenál­ló épületekben és hányán laknak olyan lakásodban, amelyeket már a közeli évek­ben indokolt lebontani. A Központi Statisztikai Hi­vatal rendszeresen közli meg­figyeléseit az ipari és mező- gazdasági termelés alakulá­sáról, a kiskereskedelmi for­galomról, a különböző isko­lákban tanulók, és szakkép­zettséget szerzettek számáról, de arra a kérdésre például, hogy a mezőgazdaság idei, kimagasló termelési eredmé­nyeit hány munkáskéznek kö­szönhetjük. majd csak a népszámlálás nyomán lehet megbízható pontos­sággal letelni. Az összeíró ivek adataiból kiderül majd az Is. hogy miként áU a la­kosság iskolázottsága, szak- kepzettsege. Azt azonban máris tudjuk, hogy nem sze­repel többé az összeíró ive­ken az a kérdés, amely az állampolgárok írni-olvasni tudására vonatkozna. Ha­zánkban az analfabéták szá­ma ma már olyan minimá­lis. hogy a népszámlálókát nyugodt szívvel felmenthet-' jük ennek a kérdésnek vizs­gálatától. Ugyanakkor élet­bevágóan fontos minél gyor­sabban választ kapni arra e kérdésre, hogy jelenleg hány lakatos esztergályos, villany­szerelő, kőműves stb. szak­képzettségű lakosa van az országnak, hány diplomás mérnökké], agronóroussal, tu narral. technikussal stb. szá­molhatunk a közeli es távoli, terveinkben. SOKAT TUDUNK ma te önmagunkról, az évtizedek során hazánkban bekövet­kezett változásokról. De szá­mos’'tény, jellemző folyamat, változásra utaló körülmény rejtőzik társadalmunk min­dennapi életének mélyen, fel­kutatásra. számbavételre és felhasználásra várva. Ősi közmondás: ..Aki másokat is­mer: okos; aki önmagát is­meri: bölcs”. A népszámlá­lás révén az ország szerez kellő önismeretet, jelené­nek, jövőjének, formálásá­hoz elengedhetetlen bölcses­séget. Minél pontosabban, sokoldalúbban ismeri a he­lyi es országos kormányzat a lakosság, az ország valódi helyzetét, 'annál biztosabb kézzel jelölheti lei a köze­lebbi és távolabbi célókat, a haladás irányát és ütemét, s a lehetőségek mérlegelésével dolgozhatja ki az- össznem- ze-ti cselekvés programját. Temérdek munkát, sok fá­radságot emésztettek fel már eddig is a népszámlálási elő­készületek. De. az egésznek a legnehezebb, a legfelelősség- teljesébb részé, az adatok összegyűjtése, rendszerezése es feldolgozása még ezután következik. A tanácsok köz­reműködésével. a Központi Statisztikai Hivatal szakirá­nyításával mintegy 60 ezren végzik a népszámlálással kapcsolatos adatgyűjtő és el­lenőrző munkát. A derékhad pedagógusokból áll. Közü­lük kerül ki a számlálóbizto­sok többsége, akik két héten at erejüket nem kímélve, fá­radságot nem ismerve, utta- Jan u takon járva, lépcsők ez­reit mászva kopogtatnak, csöngetnek be valamennyi család otthonába, hogy a kér­déseikre kapott korrekt, igaz válaszokkal tölthessék ki az összeíró-íveket. BÁRHOVÁ LÉPNEK be hivatalos minőségben a nép­számlálók. megértést, türel­met, tapintatot visznek ma­gukkal, s ugyanezt joggal re­mélik a lakosságtól maguk is. Számítanak az emberek ál­lampolgári felelősségérzete­re. komolyságára és segítő­ié fejesei. Harman a hídon As Erzsébet-hídon még ’«lappal is — szaknyelven szólva — gyér a gyalogos forgalom. Most pedig éjfél után járt az idő, teljesen -léptelen volt a híd is, meg a környéke is, a hűvös őszi szél még a megrögzött éjsza­kai Duna-partí sétálókat, is otthon marasztalta. Csend volt, a nagyvárosi éjszaka viszonylagos csendje. A Mátyás Pincéből cigány- 'aene foszlányai érkeztek li­begve, távolból, a Nagykör­út tájáról fékező villamos za­ja hallatszott. Valahol a Vá­ci utcában dongva csapta be) a kapui a házmester. Leg­szebb álmából riaszthattál? fel, vágj' a várinál kevesebb lehetett a kapupénz,... ' A híd pesti: oldalán most •feltűnt egy férfi. Lassan kö- .aeledett, zsinórjánál fogva egy'sportszatyrot húzott ma­ga utár. a járdán. Az átbi- 'gosnái valamivel alacso nyabb, kicsit X- íábu, ótven év körüli eo.o.e: volt az ille­tő. Telt arcú. kopasz. Drapp ' felöltőt visel' -ports: •'*>’- trot ügy von. .maga ..t mint amikor egy akarato.- •kutyakölyköf, • amelyik leül fl(Po jfUKUU **» ; és a két mellső lábát nekife­szíti a földnek, lépésről lé­pésre ráncigái előre póráz­zal a gazdája. Valami súlyos tárgy volt a szatyorban ... •Körülbelül a híd első har­madánál. a jövevény megállt. Áthajolt a korláton, lenézett a vízre, beleköpött. Aztán el­fordult, elengedte a szatyor zsinórját, leguggolt, levetette a 'cipőt a jobb lábáról, letet ­te a szatyor mellé. Fél. lá­bon egyensúlyozva magat, kigombolta a felöltőjét, be­nyúlt a’ kabátja belső zsebé­be, előszedte a tárcáját. Le­zárt levélborítékoi vett ki belőle." Gondosan kisimítot­ta, még egyszer elolvasta rajta a címzést, majd a jár­da közepére helyezte. Nehe­zéknek rátette a levetett jobb lábas félcipőt, mégpe­dig úgy, hogy a boríték na­gyobb része, rajta a címzés­sel, kilátszódjék. Miután mindent ilyen szép- akkurátusan elrendezett, megfogta a sportszatyor zsi­nórját és hozzálátott, hogy jelkapaszkodjék a híd kar­iájára. Néhány meddő kísér­let után, amely arra vallott, hogy a szóiban forgó férfi aligha volt tagja még a leg- ielentéktelenebb sportegye­sület tornászcsap atánák sem, végre sikerült lovaglóülésbe kerülnie a hídkorláton. Lá­bait a rácsok közé dugva, megszilárdította pozícióját, nagykeservesem felhúzta ma­ga elé, a két combja közé -teäjKSäste a msbés feketén, és hidegen csillogó víztükörre, megborzongott, aztán csal? bámult szomorúan maga elé, a semmibe,.. — Bocsánat, volna egv jrf,­fiiaeS Szerencsére ekorra ott ter­mett mellette az autó veze­tője, nyúlánk, szőke nő, fel­hajtott galléros kék selyem- balloMMk Megriadta a A hang, fiatal r.ő kelleme­sen csengő szopránja, egy fűzöld színű Volkswagen, vo­lánja mögül hallatszott. Gyászos gondolataiból fel­riadva a korláton ülő férfi meglepetten fordult a hang irányába*. E hirtelen mozdu­lat következtében1 egyik lába kicsúszott a rácsok közül, felsőteste megbillent, éppen- csakhogy az utolsó pillanat ban vissza tudta nyerni az egyensúlyát. Ekkor , reíiex- ,szerűen gyufa után nyúlt a felöltője zsebébe, újabb meg­ingás, .már bukott volna a mélybe rőt. Megpihent kicsit e fá­rasztó művelet után, majd beledugta fejét a sportsza- tyor1 zsinór-hurkába, nagyot sóhajtott, behunyta, a sze­mét, és... És pár . másodperc múltán kinyitotta a szemét, újra fel- sóhajtott, lenézett az alant vállát, visszarántotta, és tar­totta keményen. — Köszönöm — mondta a férfi. — Most jnár egyenes­ben vagyok, elengedhet. Nyúljon be a felöltőm zsebé­ibe, ott talál gyufát. A nő megtalálta a gyufát, rágyújtott. Hallgattak mind a. ketten; — Jaj — szólalt meg az autós nő —, hogy én milyen, figyelmetlen vagyok! Meg sem kérdeztem, megkínálha- tom-e? És nyújtotta a nyitott do­boz Fecskét a hídkorláton üldögélő felé. Az megrázta a fejét, — Már fél éve, leszoktam. Nem szabad, árt a szívem­nek. A szőke nő tudomásul vet­te a választ, a doboz cigaret­tái. visszadugta a ballonja zsebébe, nekitámaszkodott a korlátnak, nagyokat szippan­tott, szép. kerék füstkariká­kat fújt a levegőbe. Megint hallgattak egy da­rabig. — Elnézést a . kiváncsisko- dásért — törte meg végül is a csendet a nő. — Elárulná, hogy mit csinál itt tulajdon­képpen? A kis kopaszt, nyakában a zsinórral, elfutotta a puly­kaméreg. — Napozom. Nem látja? . — Éjszaka? — Igen, ez a hobbym. Holdvilágnál napozom. És a legszívesebben. — egyedül. Most már mindent tud, a ci­garettája is ég, gondolom, el­söpörhetne innen a kocsijá­val ... A nő - megrázta, a fejét, szélfútta frizurájának ez a mozdulat már nem árthatott. (Folytatjuk) készségére, hogy kötelessé­güket, pontosan, szépen tel­jesíthessék. Munkájukat tör­vényes előírás szerint vég­zik, kérdéseikre tehát min­denki köteles őszinte, való­sághű választ adni. de ugyan­ez a törvényierő védi az ál­lampolgárok jogait, érdekeit is, amikor úgy rendelkezők, hogy a népszámlálás során összeírt adatokat szolgálati titokként kell kezelni, és azo­kat kizárólag statisztikai cél­ra szabod felhasználni. (Gy. /..) Valamennyi kedves ŰZŐINEK I eredményekben gazdag hoLdőff ú j es,zteiuíot íúvei fáink GÁRDONYI Gi / SZÍNHÁZ í §sT '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom