Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-14 / 290. szám
Pofon a tisztességnek Mélyre süllyedtek a mélyépítők Napirenden: H telepüiés- hálózat fejlesztésének feladatai Ülést tartott a magyei népfront bizottság A Hazafias Népfront Heves megyei Bizottsága pénteken délelőtt tartotta ülését a népfrontszékház nagytermében, ahol dr. Hortobágyi István, a megyei tanács terVoSztályának vezetője tartott előadást a településhálózat fejlesztésének, a korszerű település- szerkezet kialakításának feladatairól. A hozzászólásokra válaszolva elmondta, hogy figyelemmel a társa daimi szükségszerűségekre, a további eredmények érdekében egy-két egyéni érdek „rovására” ts meg kell valósítani a feladatokat; de csak akkor, íia a negelőző felvilágosító munka eredményeképpen az „érintettek” egyetértenek a kisajátításokkal, amelyek során természetesen figyelembe veszik az anyagi érdekeltséget is. Az ülés második napirendjében fóti Jenő megyei népfronttitkár az elnökség 1970. első félévi elő, melyet a bizottság tag- munkatervét terjesztette jai egyhangúlag elfogadtak. MM« A KEMÉNYRAKÖ (Adamik Miklós felvétele: & December fejfákkal Ami igaz, az igaz: jó hírnevét, gyors, kifogástalan munkával érdemelte ki az Egri Városi Tanács Mélyépítő Vállalata. A megrendelők — termelőszövetkezetek, gyárak, vállalatok — szinte naponta kilincseltek a vállalat központjában, ahol mindig „megszakadt” a szíve valakinek: „Jó, rendben van. De csak munkaidő után, és a munkabért készpénzben kérjük kifizetni”. Az alku legtöbbször csak pillanatokig tartott, és a megbeszélt napon szinte minden esetben sor is került az ünnepélyes kápa-, illetve csákányvágásra. Aztán kitűzték a „májusfát”. majd a vállalat főnöke benyújtotta a számlát, megitták az áldomást, az utolsó pohár után magasba emelkedtek a kalapok, és másnap minden kezdődött elölről. A vállalat „szekere” egyre több felé futott, gyorsult a tempó, szaporodtak a magasba röppenő kalapok, vastagodtak a pénztárcák, egymást licitálták a dicsérő, az elismerő jelzők, nőtt a mellény, gyűlt a forint. Aztán egyszer csak lecsapott a villám. A becsület, a tisztesség, az erkölcs, a törvény kártyavárként omlott össze az éveken át dicsfényben fürdő vállalatnál. Megjelent a rendőrség és a nagy halaikat „kifogta” a zavarosból... A jegyzőkönyvek már kilókra rúgnak, s bár nem került még pont a vizsgálatok végére., de az eddigi „példatárból” már világosan kirajzolódik a nagystílű, szélhámos társaság fényes tündöklése és bukása. Ezek után nézzük meg közelebbről: mi is történt tulajdonképpen az egri mélyépítő vállalatnál? Csalás, sikkasztás, meg ami belefért A vállalat marsallbotját 1962-ben kötötték DOROZSMAI LÁSZLÓ oldalára. Nagy lendülettel látott munkához. Egyre jobban szervezte, irányította a vállalat életét, munkáját. A vállalat fő profilja, a gazda, a városi tanács narancsainak teljesítése volt: város szépítése, korszer űlítése. De ezek a munkálatok nem mindig haladták meg a „cég” kapacitását, illetve erejükből „idegen” munkálatokra fis jutott. így 1966- tól egyre több termelőszövetkezet, vállalat kötött ügyletet a mélyépítőkkel. Az ügyletkötés pedig a következőképpen történt: „Építkezni szeretnénk. Ügy hallottuk, önök kitűnően értik munkájukat” — adta elő kérését az építtető. „Rendben van. De csak munkaidő után, és a munkabért készpénzben kérjük kifizetni” — hangzott a válasz. így kerültek „kuncsaft! ” kapcsolatba a vállalattal a verpeléti, az eger- szóláti. az egeríarmosi, a hevesi Kossuth, a kerecsendi Aranykalász termelőszövetkezetek, a posta, a Finomsze- relvénygyár, a vízmű, a Tiszántúli Gázszolgáltató és a Heves megyei Állami Épí- teőipari Vállalat is. A parancsot minden esetben- Dorozsmai hirdette ki. A munka végeztével a főnök összeállította a bérlistát, az emberek felvették a pénzt, majd visszaadták Dorozsmainak, alti most már „Igazságosabb” alapon szortírozta szét az összeget: „te ennyit dolgoztál, ezért csak ennyit kapsz. Te húztál, te többet érdemelsz.” Termé- , szelesen magáról sem feled- 1 kezelt meg. Sőt, munkaidő i utáni bitumenezés címén , még a vállalat főkönyvelője, ! bérszámfejtője, raktárosa és ! könyvelője is felvette a „do- i hányt”. Hogy nem is voltak j ott? Hogy azt sem tudták, ! hol dolgoznak az emberek? ! Dorozsmai nem szerette a kicsinyeskedést: a pénzt ettől függetlenül is kiutalta, fe hogy mí lett aa ísni©retlen, a vállalatnál nem is dolgozó, az idő közben meghalt emberek neveire felvett pénnzel? A főnök sohasem habozott: a nevek engedélyével kerültek fel a listára, a pénz pedig minden esetben gazdára talált. Egy kis „aprópénz" a főnöknek Dorozsmai szerette az „aprópénzt” is. Az adakozók közül a kerecsendi Aranykalász Termelőszövetkezet volt az egyik legnagyobb gavallér: a háromezer forintos tiszteletdíjat postán küldték el Dorozsmainak. Többször meg a „ceruzával” volt baj: az egyik alkalommal 16 947 forint értékű munkát végzett a „rohambrigád”. A számlára azonban csak 8440 forint került. A főnök majdnem elcsúszott a „tévedésen”. de azián „megkerült” a másik 8400 forint is, és egy hivatalos levél után az ügy lekerült a napirendről. Ha egy üzlet beindul: szervezett Dorozsmai egy kismozdonyvezetői tanfolyamot. A „tanulgatás” olyan jól -sikerült, hogy csak 5334 forinttal került többe a tanfolyam a tervezettnél. Néha a főnök rosszul is emlékezett: a bérjegyzék szerint az egerfarmósi termelőszövetkezetben vállalt munkát tizennyolcán végzetek. A „tévedés” csak később derült ki: nem tizennyolcán,, csak négyen dolgoztak. Dorozsmai ki sem látszott t a ..munkából”. de azért arra szakított időt, hogy az 5334 forintért kiruccanjon Egerfarmosra. Az alattvalói szerint Do- rizsmiai a lelkét is odaadná a vállalatért. Érdemeit maga a főnök is büszkén hangoztatja: ,,Amikor átvettem a vállalatot, 15 dolgozója volt. A vállalat ma már 22 milliós tervvel dolgozik és hatszáz embernek ad kenyeret. Ha szükség volt rá, még két-háromszáz liter bort sem sajnáltam a vállalatért”. Arra viszont már „nem emlékszik”, hogy honnan, vette a bort és kinek adta ... Bízva a főnök jó szívében, gyakran indultak „por- tyázni” a beosztottak is. Az egri Petőfi Termelőszövetkezet almával, szőlővel fizetett a sok száz liter gázolajért. A egri Kisboldogasz- szony Plébánia pedig Az egri főplébánia halotti anyakönyve. Az anyakönyv rubrikái: elhalálozás éve, hava, napja; az elhalt és élettár.sa neve, lakása; 'életkora; betegség vagy egyéb halál- nem. Az elhalálozás éve. hava, napja: 1944. december 12. ... Kovács István földmíves, Rófusz Julianna férje, Felnémet, Sánc u. 385. 63 éves, testroncsolás repülőbomba által. Pelle Bernát földmíves, Mihályi Rozália férje, Eger Langelotti u. 17., 47 éves, hasi lőtt seb. Bóta József, ny. MÁV s. tiszt, Kelemen Mária férje, Bethlen u. 21. 59 éves, testroncsolás repülőbomba által. Aztán már csak az utcák szerint csoportosítok: Dobó utca 13.: Mile Anna (Szepesi János napsz. üzve- gye), 60 éves; Szepesi Kálmán 8 éves és Erzsébet 5 éves (Barta Erzsébet gyermekei) ; Űjvilág utca 14.: Balogh Sándor 10, Balogh Gyula 4, Balogh László 2 éves (Szepesi Ilona gyermekei). Mindannyiuk halálát repülőbomba általi testroncsolás okozta... A háború befejeződött és újrakezdődött. Egy német hadnagy ment az utcaközépen géppisztollyal kezében a sarkig, ha eljutott. Az emberek föllobogóz- ták a házakat. , Pár napra Stukák bombázták a várost borral honorálta az olcsó gázolajat. A cseretarifa: 10 liter olajért I liter bor. Eltűntek, hiányzanak a számlák Dorozsmai jobb keze CSÁK JÓZSEF, a vállalat főkönyvelője volt. Mint barát, állítólag kiváló emberi tulajdonságokkal rendelkezik. Főkönyvelői pályafutása azonban inkább egy ki- világítatlan, koromsötét, és sok-sok kilométer hosszú alagúthoz hasonlít. „Érdemeit” meglehetősen nehéz csokorba szedni, mivel az iratkezelés, az okmányok, a számlák megőrzését csak szükséges rossznak tartották a vállalatnál. így nagyon sok okmánynak, számlának ma már csak hűlt helye van a dossziékban. De az viszont biztos, s ez mindent elmond a főkönyvelő munkájáról, hogy többek között egy 48 568, egy 20 935, egy 10 198, egy 42 487, egy 158 226 és egy 51 131 forintos összeg befizettetéséről egyszerűen „megfeledkezett” a főkönyvelő. Oldalakon sorolhatnánk még a „részvénytársaság” cselekedeteit. A főszereplők mellett tucatnyi mellékszereplő, statiszta vett részt a különböző vállalkozásokban. A jogtalanul eltulajdonított összegeket, az okozott kárt csak százezrekben lehet mérni. Nincs még pontos szám, a vizsgálatok még nem fejeződtek be. Nagyon sok a kérdő- és a felkiáltójel is az eseményekben, a vallomásokban: ki engedélyezte a munkaidő utáni „kiruccanásokat”? Honnan vettek hozzá anyagot, gépeket? Ki ellenőriziä a vállalat munkáját? Mikor, s hogyan ellenőrizte? Hogyan történhetett meg, hogy 1966 óta senkinek sem tűnt fel, hogy a zavarosban úszlcál a vállalat? Az ügy rendkívül bonyolult, kusza és zavaros. A rendőrség a főkolomposokat kivonta a „forgalomból”, de még nagyon sok kérdésre nincs válasz. Még javában tan az ügy felderítése. Reméljük, a mélyre süly- lyedt mélyépítők, a fő-, a mellékszereplők, a statiszták mielőbb elnyerik méltó jutalmukat. Koős József Memento 1911. A német csapatok 1944. november 30-a reggelére kénytelenek feladni Eger déü városnegyedét. Estére pedig Egerbakta és Felnémet felé vonulva, teljesen kiürítik a várost. Eger felszabadul. A németek felnémeti és baktai harcállásaikról gyilkos tüzet zúdítanak a városra. A szabadság krónikáját is vérrel kezdjük írni. A háború befejeződött és újrakezdődött. Hitler harckocsijai fogták körül a Szabadságot. Vaksin pillogott a nap a tetők felett. Az éjszakát gyilkos fények cafatra tépték. Éjszaka és csönd. Sehol egy fénysugár. Az ég fekete, a házfalak sem látszanak, eltűntek a vaksötétben. Nyirkos permet szitál. Csak itt- ott koppannak az őrjáratok léptei, s belemerülnek a pocsolyákba, mintha porba süppednének. A város alszik. Nyugodt az álma annyi nyugtalan éjszaka után. Nem villognak gyilkos fények. Ügy tűnik, annyi tűz és lánctalpcsikorgás, annyi robbanás és jajveszékelés után a fergeteg elvonult. Olyan a csönd és nyugalom, mint még talán soha. A háború befejeződött és újrakezdődött. A boltok redőnyeit lehúzta a mohó ravaszság. Bitang szavak árnyékai suhannak át a frissen ragasztott plakátokon. Pirkad. Elállt a nyirkos permet. Korán kelő emberek vágnak ablakszemet a hajnali utcák golyószaggatta kövezetére. Féketős-ken- dős asszonyok görnyednek a répák és zellerek, mély pincék homokjában megőrzött zöldségek csokrai s fehér gyökerek terhe alatt. Szakadozott ruhájú férfiak vonszolnak kétkerekű kocsikat — fonnyadt, diónyi almákkal. S az utca egyszerre nyüzsögni kezd. Zaj és lárma mindenütt. Kérdések, kiáltások. Az embí ek, akik előmásztak a pincékből, a föld odvábái, kiszáradt szájpadDINNYES lattal kérdezgetik: ki él? ki halt meg? Jóska bácsi nem él? ... Hová tűnt a sarki házból az a sánta öreg? Néked és néked hány ablakod törött ki?... Az ablakokat és az életeket számolták akkor az emberek. Idézet egykori jelentésekből: 1944. dec. 12.: e nap az üzletek és a boltok is kinyitottak. Nyüzsgött az embersokaság a piacon, Dobó felemelt kardú szobra tövében. S a levegőeget repülőgépek moraja járta át... Az emberek számolták a repülőgépeket A repülőgépek alacsonyan szálltak. A fémmadarak orrában emberek ültek. Egy gyerek vékonyka hangján Ujjongva felkiáltott, integetett a repülőknek. A felnőttek is integettek a repülőknek. Azután a porba feküdtek. Tíz körmükkel kapartak a betont, s bújtak volna alá, hogy testüket eltakarja. Idé2el egykori jelentésekből: A Stukák és Messerschmldtek gópíogyverttlaet sú(Molnár Gyula felvétel: 4 pemv dítottak az utcákra, a piactérre. Bombázták a váróé több pontját. A bombák romba döntöttek a Cifrakapu tér egész környékét, a Lyceum mögött egy épületet. 6 lerombolták a ritka műemléket, a XIII. századból fennmaradt úgynevezett Harangöntő-házat. Az Irgalmas-kcrház patak felé eső szárnyát is leberet- válta a bomba. A terrortámadás mérlege: 33 halott és 87 sebesült„ Megrongálódott és összedőlt több mint 20 ház... Rozália-temető. Hatvani temető. Kisasszony-temető. E sírkertekben hántolták el a halottakat. A halotti anyakönyv egyik rovata: részesült-e a haldoklók szentségeiben? A válasz egyetemesen: nem! A halotti anyakönyv lapjain megfeketedett azóta &, tinta. A fejfákon megkoptak a betűk. Eger újkori életrajza e sírfeliratokkal kezdődik, történelmi megszületése halotti bizonyítvánnyal:. Halhatatlansága a vértanúk emlékezetével ... Pataky Dezső 1969, dceembeff lé., vmée®»}
