Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-11 / 287. szám

Ustinov: Célfoto j (Kedd, 19.IS) A darab, az író által megnevezett műfaji megje­lölés szerint: életrajzi ka­land három felvonásban, éppoly furcsa,. mint Ustinov származása, akinek neve oroszra enged következtetni. Ám anyja francia volt, s ő maga angol állampolgár. To­vábbá írónak is csak ne­gyedrészben az, egyúttal reu­mákban játszották, ahol a főszerepet szántén Ustinov alakította. Tudósklub ______[ ( Szerda, 21.35) Közeledik a 20. adáshoz a közkedveltté vált vitaműsor, az alcím, s a téma ezúttal: kockázat és felelősség. A vi­tában résztvevők — Kulcsár Kálmán, a Szociológiai Inté­zet igazgatója, Kádas Kál­mán mémök-lcözgazdász. a McGill — A kivégzés napja (Péntek, 20.20) Ezúttal titokzatos módon megfenyegetik McGill-t, oly módon, hogy közük vele a napot és az órát, amikor majd meggyilkolják. Eleinte nem tudja mire vélni a dol­got, amit az is alátámaszt, hogy egy bizonyos — számá­ra idegen — nevet kiálta­nak oda neki leendő gvilko­Csütörtökön este változatát. be a televízió Gogol Háztűznéző című darabjának televíziós (Tv-foto) dező, színész (Oscar-dljas) es karikaturista ist A kitűnő színpadéraékű író ebben a darabjában egy 80 éves kó­lában számvetést készítő íróról szól, aki hogy őszinte lehessen önmagával szem­ben. szinte fizikai valójában találkozhat ja 80 éves önma­gát előző életkorú önmagá­val. Ezeken a találkozásokon keresztül szűri le a tanulsá­gokat, amit a cím is szimbo­lizál: cél fotó — ha belenéz a tükörbe, számtalan: rész­letfotóban látja önmagát. Ustinovnak ez az első Ma­gyarországon bemutatott da­rabja, Aczél János fordítot­ta. Először az Egyesült Álla­Lilla csékia — 7 deciben...?! Műszaki Egyetem tanára, Po­ros Tamás, a Budapesti Vegyipari Művek igazgatója, és Száméi Lajos, a Pécsi Jó­zsef Attila Tudományegye­tem jogi karának tanára — azt kísérlik meg nyomon kö­vetni, hogy mit jelent a vál­lalati. üzemi vezetők dönté­seinek kockázati és felelős­ségi oldala. Szó kerül a programozott vezetői dönté­sek jelentőségéről, továbbá, hogy milyen matematikai és egyéb módszerekkel van mód csökkenteni a kockázatot, és hogy hogyan oszlik meg a vezetők között a felelősség. Természetesen ezt is gya­korlatias megközelítéssel vá­lasztva ketté: az eseti fele­lősség és az általános —az egész eredményért való — felelősség. sai. Ügy véli, összetévesztik valakivel. Csak később döb­ben rá, hogy egy régen el­feledett nyomozás során sze­repelt személy nevéről van szó, s most már azt is tud­ja, sejti, kik törnek az éle­tére. Természetesen eilenter- vet dolgoz ki, s nézőinket bizonyára meglepi majd: a gyilkosok terve nem sike­rül..; A fáradt Theodor | (Vasárnap, 15.03) Max Neal és Max Wemer szalonvígjátékából készült ez a stúdiófilm, amelynek fő­szereplője Hegemann úr, a nyárspolgár, ' A Miskolci Szimfonikusok Egerben — szovjet karmesterrel Az idei évad hangverseny- sorozatának második estjén Egerben a Miskolci Szimfo­nikusok vendégeskedtek, Ar­nold Katz szovjet karmester­rel. A vidék zenei életét figye­lemmel kísérve örömmel ál­lapíthatjuk meg, hogy egy­re erősödőben, „feljövőben" vannak a nagyobb vidéki városok együttesei. A nagy­múltú debreceni MÁV-szim- fonikusok mellett most egy­re rangosabb, igényesebb zenekar hatását kelti a Mis­kolci Szimfonikusok is. Ko­rábban is ellátogattak már Egerbe, s elmondhatjuk, hogy azóta fegyelmezetten muzsikáló, a művészi értés mélyebb rétegeiből táplál­kozó zenekarrá érlelődtek. A most elhangzott műsorszá­mok azt is bizonyítják, hogy a karmester értelmezését, felfogását valóra váltják, készséggel követik őt abban az érzelmi hullámzásban, amelyet a közönségnek a megszólaltatott művek kap­csán át akar adni. Csajkovszkij Vonósszere­nádja az egri pódiumon kel­lemes újdonságként hatott. A széles sodrású melódiák­ban gondolkodó és alkotó Csajkovszkij intimebb, bizo­nyos fokig könnyedebb, majdnem franciásan gáláns zenész ebben a szerenádban, s mégsem tudja igazi önma­gát megtagadni: érzelmei, hangulatai mögül szembe­néznek velünk gondolatai, az orosz lélek mélységeiből fel­törő zenei források. Egészen más temperámén- , tumú és fogantatása muzsi­ka Muc • rgszkij műve, a Egy kiá’üiíi» képei. Szándé­kosan tévés szóhasználattal azt mondhatnánk, hogy ez a színes és gazdag zenei látás, amellyel Muszorgszkij a hangulatokat, a képekről benne megfogalmazódó él­ményeket „lefesti, vagy meg­rajzolja”, szinte láttatja a kiállítást, a termet, a fala­kat és a sorban, egymás mellett, hangulatilag egymás ellentéteként feltűnő képe­ket. Arnold Katz, a szovjet vendégkarmester az orosz / zenét meghitt otthonosság­gal vezényelte. Számunkra kissé szokatlanul erőteljes gesztusai eleinte zavartak, de aztán beleolvadtak az együttes, harmonikus képé­be. Mire a Muszorgszkij- mű fináléjához ért, a kö­zönség lelkesen ünnepelte és visszahívta őt, mert mind­két zenekari számban él­ményt adott a közönségnek. Dinamikus egyénisége mai ­val ragadta a zenekart A partitúra nélkül vezényelt Muszorgszkij-darabnál a f u vésszé 1 is tálca t teljes siker­rel állította gondolatainak szolgálatába. Egészen fiatal, máris nagy reményekre jogosító zongo­raművészt tapsolhatott meg az egri közönség Kiss Gyula személyében. Komoly be­nyomást keltett határozott játéka, az a mód, ahogyan a mű ritmusát, mondanivaló­ját — Liszt A-dúr zongora- versenyét — megszólaltatta. Magától értetődően és a mu­zsikálás természetes egysze­rűségével fejezte ki Liszt érzelmileg sokrétű és a szél­sőséges hangulatokkal együtt egész világát. A rokonszen­ves művész néhány egyéni vonását, egyéniségének né­hány jellemzőjét vehettük észre, mert a Liszt-mű soli lehetőséget nyújt az egyéni értelmezésre, a műben rejlő szenvedélyele sokszínű fel­dolgozására. Ez az est hangulatában egységesnek tűnt, a három szerző három műve élményt biztosított a komoly zenére mindig odafigyelő egri kö­zönségnek. A zenetörténeti bevezető­ket Pándi Mariann mondot­ta el. (farkas) Követendő példa: Ösztöndíj középiskolában tanuló bányász­gyermekeknek Többféle módon segíti fi­zikai dolgozóinak tovább, ta­nuló gyermekeit a Tatába- "fiVai Szénbányák- A jól ta­nuló középiskolások számára egyetemi előkészítőt indított. Újszerű az a kezdeményezé­sük, hogy ösztöndíjat adnak a középiskolákban tanuló tehetséges bányászgyerme­keknek. Tizenöt műszaki, il­letve közgazdasági egyetem­re készülő diákkal kötöttek ösztöndíjszerződést. (MTI) Íme a tudomány újaSb diadala: szeszes ita­lokat árusító automata. Hogy mi ebben a tudo­mány, s főleg mi az újabb diadal? Ez az auto­mata, kérem, speciális: be kell mondani a svéd honpolgárnak — svéd találmány! —, hogy ké­rek egy féldecit. S erre az automata szépen ki­szolgálja a féldecit, vagy az egy decit. De ha a tisztelt szeszvásárló ittas, dadogva, akadozva beszél, a speciális automata nem szolgálja ki. Mert automata! És speciális! Nálunk a.,pincérek nőm gépek, nem auto­maták, így aztán érthető, hogy földön kúszó motyogással is kiszolgálják újfent azt, akinek már az ujjai is lent vannak a földön a részeg­ségtől. Igaz: az ember nem gép. De néha va­lóban nem ártana akkor, hogy egy gép legyen ember. Vagy legalábbis emberi. (-6) Wesselényi mik Eds'? A jómódú kereskedő, ko­máromi polgár, Vajda Pál uram leányának — Vajda Juliannának — neve, kit a magyar felvilágosodás leg­nagyobb lírikusa, s legsok­oldalúbb költőegyénisége, Csokonai Vitéz Mihály Lil- la-ként Örökített meg ver­seiben, az irodalmi őröklét- böl most a borospalackok címkéjére került. A 7 decis palackokat a VOSZK egri telepe szállítja a Csurgói Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnek, az ostoros! Kossuth Tsz olaszrizling borával meg­töltve. Ez a bor egyedül és kizárólagosan csak Csur­gón, mint lapunk Is irta, Csokonai egykori városá­ban — a költő 1799-ben ta­nított az ottani gimnázium­ban —, kerül forgalomba: „Lilla csókja” néven. Áz említett bort magam nemegyszer ízleltem, jól is­merem, s így állíthatom: „égiekkel játszó földi tü­nemény”. Bizonnyal Vitéz is nagyokat kortyolgatott volna e nedűből, ha ismer­heti. E tekintetből a név — „Lilla csókja” — úgy tű­nik, ügyes reklámfogás. Azonban irodalmi ízekre harapva — ízléstelen. Ha így haladunk irodal­mi hagyománytisztele­tünkkel, még Léda is re­mélheti, hogy ő meg vala­mely pancsolt dessertbor- nak, vagy olcsó kis koktél- készítménynek lehet név­adó keresztanyja. Lilla emléke nem 7 de­cire, nem borra — mérete­zett! Pataky Dezső 7. Debrecen, az ország ideig­lenes fővárosa, ahová a moszkvai magyarokat hozó különvonat Igyekezett, a Horthy-proklamácáó után négy nappal, október 19-én szabadult fel. A város körül nagy harcok dúltak. Debre­cen térségét a nácik minden­áron tartani akarták, s igya város közelében zajlott le a keleti hadjárat egyik nagy tanikcsatája. Talán ennek a csatának köszönhető, hogy magában a városban nem voltaik komoly utcai harcok. A kormányt hozó különvo­nat útja Kijeven, Románián, és Erdélyen keresztül 6 napig tartott. A szovjet hatóságok mindenben igyekeztek gon­doskodni a magyarok kényel­méről. A vonat két étkező­kocsiból, termes kocsiból és több hálókocsiból állt. A kor­mány tagjai azt remélték, hogy Debrecenben ünnepé­lyesen fogadják őket, erről persze szó sem lehetett, ér­kezésükről senki nem tudott. Amikor a különvonat decem­ber 12-én délután befutott Debrecenbe, a kormányt né­hány őrtálló szovjet katonán kívül a lebombázott állomás fogadta. A politikai tárgyalá­sok még aznap este megin­dultak., Miklós Béla és vezér­kara rnár néhány óra múlva együtt ült Vásáry István pol­gármesterrel, akit különben is az ideiglenes nemzeti kor­mány pénzügyminiszterének jelölték és rögtön megtár­gyalták a már felszabadított területeken tartandó válasz­tások lehetőségét és menet­rendjét. A választások meg­tartására mindenütt előkészí­tő bizottságokat terveztek és ezeknek a bizottságoknak volt a feladata a választás lebonyolítása. A rendkívüli helyzet ellenére igyekeztek demokratikus választást tar­taná. A különleges körülmé­nyek közepette sem kétsé­ges. hogy a magyar állam lé­tezése óta ez a csonka vá­lasztás volt az első, ahol a politikai vélemény szabadon megnyilatkozhatott. Termé­szetesen mindig gondolnunk kell arra, hogy a háború még folyt, az ország fele még a nácik és nyilasok kezén volt, a felszabadított terüle­tek jelentős része pedig ro­mokban hevert. Budapest ostroma még csak ezután kezdődött. A közlekedés úgy­szólván megbénult, a hírköz­lő szervek még nem működ­tek (a miniszterek közül pl. csak Miklós Bélának volt rádiója). az összeköttetés megteremtése és fenntartá­sa a vidéki központokkal rendkívüü nehézségekbe üt­között. Hajdúszoboszlón pél­dául úgy választották meg a város két képviselőjét, hogy a mozi előtt népgyűlóst ren­deztek, s a jelölő bizottság bemutatta a gyűlésnél a je­lölteket, a gyűlés pedig a helyszínen döntött a képvi­selők személyéről. Többé-kevésbé hasonlómó­don 230 képviselőt választot­tak az ideiglenes nemzetgyű­lésre, amely szám szerint így oszlott meg: Magyar Kommunista Párt 71 (30,9 százalék). Független Kisgaz­da, Földmunkás és Polgá­ri Párt 55 (23,9 szá­zalék), Szociáldemokrata Párt 38 (16,5 százalék). Nem­zeti Parasztpárt 16 (6,9 szá­zalék), Polgári Demokrata Párt 12 (5,2 százalék), pár­ton kívüli 19 (8,3 százalék), a szabad szakszervezetek kép­viselői 19 (8,3 százalék). Az ideiglenes nemzetgyűlést de­cember 22-re hívták össze. Ezen a napon zárult be az ostromgyűrű Budapest körül. A képviselőket a katonai pa­rancsnokságok által rendel­kezésre bocsátott teherautók­kal szállították Debrecenbe. A szovjet hatóságok minden­ben gondoskodtak a nemzet- gyűlés tagjairól. A képvise­lők az Auguszta szanatóri­umban laktak és az Aranybi­ka szállóban étkeztek. A szovjet hatóságok előjegyzési füzettel kedveskedtek min­den küldöttnek és egy piros- fehér-zöld cínű ceruzával. A képviselőket szabályos meg­bízólevéllel látták el, mely a háborús időben személyazo­nossági igazolványul is szol­gált és egyben szabad moz­gást biztosított. Az ideiglenes nemzetgyűlés első történelmi jelentőségű ülését a debreceni Nagy­templom oratóriumában de­cember 22-én délután 2-kor nyitották meg. A karzatot nemzetiszínű drapériák és szőnyegek díszítették. Kos­suth Lajos helye, ahonnan csaknem 100 évvel ’•orábban hallgatta az országgyűlés vi­táit, ahonnan bejelentette a Habsburgok trónfosztását —, üresen maradt. Helyét hatal­mas vörös róasacsokorral je­lölték meg. Az ülés a Him­nusz aléneklésével kezdődött Ha valaha igaz volt, hogy szem nem maradt szárazon, akkor ezt itt valóban el le­hetett mondani. Ezután Vá­sáry István polgármester szó­lalt fel. „A magyar nép kép­viselőit” — mondotta —, „azért hívtuk össze, hogy ün­nepélyesen kijelentsék, az a politika, amely a magyar nemzetet mostani súlyos megpróbáltatásához juttatta, a magyar nép lelkének ide­gen. Ennek a politikának a magyar nép nem döntő té­nyezője. hanem csak szen­vedő alanya volt”. Fergete­ges taps kísérte Vásáry sza­vait. Ezután hozzáláttak az érdemi munkához. Követke­zett a nemzetgyűlés elnöké­nek és tisztikarának meg­választása. Hosszas vita után végül is megegyeztek: Dr. Zsedényi Bélát választották a nemzetgyűlés elnökévé. Ez­után az egyes pártok képvi­selői szólaltak fel, majd a másnap délelőttti ülésen ke­rült sor a kormány megvá­lasztására. A jelölő bizottság elfogad­ta a kormánylistát. A kor­mány névsorát Balogh Ist­ván terjesztette a nemzet- gyűlés elé, amely azt köz­felkiáltással megválasztotta. A kormány ezután letette az esileüt, majd Miklós Béla mi­niszterelnök felolvasta az ideiglenes nemzeti kormány nyilatkozatát. Kijelentette: az új demokratikus magyar kormány a nácizmus elleni harcot fegyverrel a kezében kívánja folytatni. Ezután a pártolt képviselői szóltak hoz­zá a kormánynyilatkozathoz, majd az államfői jogkör meg­állapításáról folyt vita. Az ideiglenes nemzetgyűlés üli- se ünnepi hangulatban, a Szózat eleneklésével ért vé­get. Kint már alkonyodott, havas karácsonyi hangulat volt. Az ország igazi főváro­sa pedig, a náci és nyilas csatlósaik jóvoltából még ret­tenetes napok előtt állt. Az új helyzet más vonalon is új megoldásokat követelt. Teljesen világos volt, hogy az új kormánynak a nemzet­közi jog követelményednelt megfelelően új fegyverszüne­tet kellett kötnie a szövetsé­gesekkel, mert hiszen az ok­tóberben aláírt fegyverszünet csak a Horthy-kormányt kö­telezte. A fegyverszüneti tárgyalásokra induló magyar kormánydelegáció különvo- nata december 28-án este indult el a debreceni pálya­udvarról. A küldöttséget az új külügyminiszter Gyön- gyössy János vezette. Tag­jai voltak Vörös János hon­védelmi miniszter és Balogh István miniszterelnökségi ál­lamtitkár. A magyar delegá­cióval természetesen megfe­lelő kísérőszemélyzet utazott. Szovjet részről elkísérte a küldöttséget Grigorijev kö- vetségi tanácsos és Puskin követ, aki később a Szov­jetunió első magyarországi nagykövete lett. A moszkvai külügyi népbiztosságon há­rom ízben tárgyalt a magyar küldöttség, majd végül az ideiglenes nemzeti kormány nevében január 20-án aláír­ták a három nyelven — oro­szul, angolul és magyarul el­készített fegyverszüneti egyezményt, melynek alap­elv« az októberben megkö­tött egyezményre épültek. A Moszkvában aláírt fegyver­szüneti szerződés alapokmá­nya az új Magyarországnak, mert a három nagyhatalom ebben a szerződésben ismer­te el elsőnek a debreceni kormány által képviselt füg-« getJen Magyarországot. (Folytatjuk,)

Next

/
Oldalképek
Tartalom