Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-11 / 287. szám
Ustinov: Célfoto j (Kedd, 19.IS) A darab, az író által megnevezett műfaji megjelölés szerint: életrajzi kaland három felvonásban, éppoly furcsa,. mint Ustinov származása, akinek neve oroszra enged következtetni. Ám anyja francia volt, s ő maga angol állampolgár. Továbbá írónak is csak negyedrészben az, egyúttal reumákban játszották, ahol a főszerepet szántén Ustinov alakította. Tudósklub ______[ ( Szerda, 21.35) Közeledik a 20. adáshoz a közkedveltté vált vitaműsor, az alcím, s a téma ezúttal: kockázat és felelősség. A vitában résztvevők — Kulcsár Kálmán, a Szociológiai Intézet igazgatója, Kádas Kálmán mémök-lcözgazdász. a McGill — A kivégzés napja (Péntek, 20.20) Ezúttal titokzatos módon megfenyegetik McGill-t, oly módon, hogy közük vele a napot és az órát, amikor majd meggyilkolják. Eleinte nem tudja mire vélni a dolgot, amit az is alátámaszt, hogy egy bizonyos — számára idegen — nevet kiáltanak oda neki leendő gvilkoCsütörtökön este változatát. be a televízió Gogol Háztűznéző című darabjának televíziós (Tv-foto) dező, színész (Oscar-dljas) es karikaturista ist A kitűnő színpadéraékű író ebben a darabjában egy 80 éves kólában számvetést készítő íróról szól, aki hogy őszinte lehessen önmagával szemben. szinte fizikai valójában találkozhat ja 80 éves önmagát előző életkorú önmagával. Ezeken a találkozásokon keresztül szűri le a tanulságokat, amit a cím is szimbolizál: cél fotó — ha belenéz a tükörbe, számtalan: részletfotóban látja önmagát. Ustinovnak ez az első Magyarországon bemutatott darabja, Aczél János fordította. Először az Egyesült ÁllaLilla csékia — 7 deciben...?! Műszaki Egyetem tanára, Poros Tamás, a Budapesti Vegyipari Művek igazgatója, és Száméi Lajos, a Pécsi József Attila Tudományegyetem jogi karának tanára — azt kísérlik meg nyomon követni, hogy mit jelent a vállalati. üzemi vezetők döntéseinek kockázati és felelősségi oldala. Szó kerül a programozott vezetői döntések jelentőségéről, továbbá, hogy milyen matematikai és egyéb módszerekkel van mód csökkenteni a kockázatot, és hogy hogyan oszlik meg a vezetők között a felelősség. Természetesen ezt is gyakorlatias megközelítéssel választva ketté: az eseti felelősség és az általános —az egész eredményért való — felelősség. sai. Ügy véli, összetévesztik valakivel. Csak később döbben rá, hogy egy régen elfeledett nyomozás során szerepelt személy nevéről van szó, s most már azt is tudja, sejti, kik törnek az életére. Természetesen eilenter- vet dolgoz ki, s nézőinket bizonyára meglepi majd: a gyilkosok terve nem sikerül..; A fáradt Theodor | (Vasárnap, 15.03) Max Neal és Max Wemer szalonvígjátékából készült ez a stúdiófilm, amelynek főszereplője Hegemann úr, a nyárspolgár, ' A Miskolci Szimfonikusok Egerben — szovjet karmesterrel Az idei évad hangverseny- sorozatának második estjén Egerben a Miskolci Szimfonikusok vendégeskedtek, Arnold Katz szovjet karmesterrel. A vidék zenei életét figyelemmel kísérve örömmel állapíthatjuk meg, hogy egyre erősödőben, „feljövőben" vannak a nagyobb vidéki városok együttesei. A nagymúltú debreceni MÁV-szim- fonikusok mellett most egyre rangosabb, igényesebb zenekar hatását kelti a Miskolci Szimfonikusok is. Korábban is ellátogattak már Egerbe, s elmondhatjuk, hogy azóta fegyelmezetten muzsikáló, a művészi értés mélyebb rétegeiből táplálkozó zenekarrá érlelődtek. A most elhangzott műsorszámok azt is bizonyítják, hogy a karmester értelmezését, felfogását valóra váltják, készséggel követik őt abban az érzelmi hullámzásban, amelyet a közönségnek a megszólaltatott művek kapcsán át akar adni. Csajkovszkij Vonósszerenádja az egri pódiumon kellemes újdonságként hatott. A széles sodrású melódiákban gondolkodó és alkotó Csajkovszkij intimebb, bizonyos fokig könnyedebb, majdnem franciásan gáláns zenész ebben a szerenádban, s mégsem tudja igazi önmagát megtagadni: érzelmei, hangulatai mögül szembenéznek velünk gondolatai, az orosz lélek mélységeiből feltörő zenei források. Egészen más temperámén- , tumú és fogantatása muzsika Muc • rgszkij műve, a Egy kiá’üiíi» képei. Szándékosan tévés szóhasználattal azt mondhatnánk, hogy ez a színes és gazdag zenei látás, amellyel Muszorgszkij a hangulatokat, a képekről benne megfogalmazódó élményeket „lefesti, vagy megrajzolja”, szinte láttatja a kiállítást, a termet, a falakat és a sorban, egymás mellett, hangulatilag egymás ellentéteként feltűnő képeket. Arnold Katz, a szovjet vendégkarmester az orosz / zenét meghitt otthonossággal vezényelte. Számunkra kissé szokatlanul erőteljes gesztusai eleinte zavartak, de aztán beleolvadtak az együttes, harmonikus képébe. Mire a Muszorgszkij- mű fináléjához ért, a közönség lelkesen ünnepelte és visszahívta őt, mert mindkét zenekari számban élményt adott a közönségnek. Dinamikus egyénisége mai val ragadta a zenekart A partitúra nélkül vezényelt Muszorgszkij-darabnál a f u vésszé 1 is tálca t teljes sikerrel állította gondolatainak szolgálatába. Egészen fiatal, máris nagy reményekre jogosító zongoraművészt tapsolhatott meg az egri közönség Kiss Gyula személyében. Komoly benyomást keltett határozott játéka, az a mód, ahogyan a mű ritmusát, mondanivalóját — Liszt A-dúr zongora- versenyét — megszólaltatta. Magától értetődően és a muzsikálás természetes egyszerűségével fejezte ki Liszt érzelmileg sokrétű és a szélsőséges hangulatokkal együtt egész világát. A rokonszenves művész néhány egyéni vonását, egyéniségének néhány jellemzőjét vehettük észre, mert a Liszt-mű soli lehetőséget nyújt az egyéni értelmezésre, a műben rejlő szenvedélyele sokszínű feldolgozására. Ez az est hangulatában egységesnek tűnt, a három szerző három műve élményt biztosított a komoly zenére mindig odafigyelő egri közönségnek. A zenetörténeti bevezetőket Pándi Mariann mondotta el. (farkas) Követendő példa: Ösztöndíj középiskolában tanuló bányászgyermekeknek Többféle módon segíti fizikai dolgozóinak tovább, tanuló gyermekeit a Tatába- "fiVai Szénbányák- A jól tanuló középiskolások számára egyetemi előkészítőt indított. Újszerű az a kezdeményezésük, hogy ösztöndíjat adnak a középiskolákban tanuló tehetséges bányászgyermekeknek. Tizenöt műszaki, illetve közgazdasági egyetemre készülő diákkal kötöttek ösztöndíjszerződést. (MTI) Íme a tudomány újaSb diadala: szeszes italokat árusító automata. Hogy mi ebben a tudomány, s főleg mi az újabb diadal? Ez az automata, kérem, speciális: be kell mondani a svéd honpolgárnak — svéd találmány! —, hogy kérek egy féldecit. S erre az automata szépen kiszolgálja a féldecit, vagy az egy decit. De ha a tisztelt szeszvásárló ittas, dadogva, akadozva beszél, a speciális automata nem szolgálja ki. Mert automata! És speciális! Nálunk a.,pincérek nőm gépek, nem automaták, így aztán érthető, hogy földön kúszó motyogással is kiszolgálják újfent azt, akinek már az ujjai is lent vannak a földön a részegségtől. Igaz: az ember nem gép. De néha valóban nem ártana akkor, hogy egy gép legyen ember. Vagy legalábbis emberi. (-6) Wesselényi mik Eds'? A jómódú kereskedő, komáromi polgár, Vajda Pál uram leányának — Vajda Juliannának — neve, kit a magyar felvilágosodás legnagyobb lírikusa, s legsokoldalúbb költőegyénisége, Csokonai Vitéz Mihály Lil- la-ként Örökített meg verseiben, az irodalmi őröklét- böl most a borospalackok címkéjére került. A 7 decis palackokat a VOSZK egri telepe szállítja a Csurgói Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnek, az ostoros! Kossuth Tsz olaszrizling borával megtöltve. Ez a bor egyedül és kizárólagosan csak Csurgón, mint lapunk Is irta, Csokonai egykori városában — a költő 1799-ben tanított az ottani gimnáziumban —, kerül forgalomba: „Lilla csókja” néven. Áz említett bort magam nemegyszer ízleltem, jól ismerem, s így állíthatom: „égiekkel játszó földi tünemény”. Bizonnyal Vitéz is nagyokat kortyolgatott volna e nedűből, ha ismerheti. E tekintetből a név — „Lilla csókja” — úgy tűnik, ügyes reklámfogás. Azonban irodalmi ízekre harapva — ízléstelen. Ha így haladunk irodalmi hagyománytiszteletünkkel, még Léda is remélheti, hogy ő meg valamely pancsolt dessertbor- nak, vagy olcsó kis koktél- készítménynek lehet névadó keresztanyja. Lilla emléke nem 7 decire, nem borra — méretezett! Pataky Dezső 7. Debrecen, az ország ideiglenes fővárosa, ahová a moszkvai magyarokat hozó különvonat Igyekezett, a Horthy-proklamácáó után négy nappal, október 19-én szabadult fel. A város körül nagy harcok dúltak. Debrecen térségét a nácik mindenáron tartani akarták, s igya város közelében zajlott le a keleti hadjárat egyik nagy tanikcsatája. Talán ennek a csatának köszönhető, hogy magában a városban nem voltaik komoly utcai harcok. A kormányt hozó különvonat útja Kijeven, Románián, és Erdélyen keresztül 6 napig tartott. A szovjet hatóságok mindenben igyekeztek gondoskodni a magyarok kényelméről. A vonat két étkezőkocsiból, termes kocsiból és több hálókocsiból állt. A kormány tagjai azt remélték, hogy Debrecenben ünnepélyesen fogadják őket, erről persze szó sem lehetett, érkezésükről senki nem tudott. Amikor a különvonat december 12-én délután befutott Debrecenbe, a kormányt néhány őrtálló szovjet katonán kívül a lebombázott állomás fogadta. A politikai tárgyalások még aznap este megindultak., Miklós Béla és vezérkara rnár néhány óra múlva együtt ült Vásáry István polgármesterrel, akit különben is az ideiglenes nemzeti kormány pénzügyminiszterének jelölték és rögtön megtárgyalták a már felszabadított területeken tartandó választások lehetőségét és menetrendjét. A választások megtartására mindenütt előkészítő bizottságokat terveztek és ezeknek a bizottságoknak volt a feladata a választás lebonyolítása. A rendkívüli helyzet ellenére igyekeztek demokratikus választást tartaná. A különleges körülmények közepette sem kétséges. hogy a magyar állam létezése óta ez a csonka választás volt az első, ahol a politikai vélemény szabadon megnyilatkozhatott. Természetesen mindig gondolnunk kell arra, hogy a háború még folyt, az ország fele még a nácik és nyilasok kezén volt, a felszabadított területek jelentős része pedig romokban hevert. Budapest ostroma még csak ezután kezdődött. A közlekedés úgyszólván megbénult, a hírközlő szervek még nem működtek (a miniszterek közül pl. csak Miklós Bélának volt rádiója). az összeköttetés megteremtése és fenntartása a vidéki központokkal rendkívüü nehézségekbe ütközött. Hajdúszoboszlón például úgy választották meg a város két képviselőjét, hogy a mozi előtt népgyűlóst rendeztek, s a jelölő bizottság bemutatta a gyűlésnél a jelölteket, a gyűlés pedig a helyszínen döntött a képviselők személyéről. Többé-kevésbé hasonlómódon 230 képviselőt választottak az ideiglenes nemzetgyűlésre, amely szám szerint így oszlott meg: Magyar Kommunista Párt 71 (30,9 százalék). Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt 55 (23,9 százalék), Szociáldemokrata Párt 38 (16,5 százalék). Nemzeti Parasztpárt 16 (6,9 százalék), Polgári Demokrata Párt 12 (5,2 százalék), párton kívüli 19 (8,3 százalék), a szabad szakszervezetek képviselői 19 (8,3 százalék). Az ideiglenes nemzetgyűlést december 22-re hívták össze. Ezen a napon zárult be az ostromgyűrű Budapest körül. A képviselőket a katonai parancsnokságok által rendelkezésre bocsátott teherautókkal szállították Debrecenbe. A szovjet hatóságok mindenben gondoskodtak a nemzet- gyűlés tagjairól. A képviselők az Auguszta szanatóriumban laktak és az Aranybika szállóban étkeztek. A szovjet hatóságok előjegyzési füzettel kedveskedtek minden küldöttnek és egy piros- fehér-zöld cínű ceruzával. A képviselőket szabályos megbízólevéllel látták el, mely a háborús időben személyazonossági igazolványul is szolgált és egyben szabad mozgást biztosított. Az ideiglenes nemzetgyűlés első történelmi jelentőségű ülését a debreceni Nagytemplom oratóriumában december 22-én délután 2-kor nyitották meg. A karzatot nemzetiszínű drapériák és szőnyegek díszítették. Kossuth Lajos helye, ahonnan csaknem 100 évvel ’•orábban hallgatta az országgyűlés vitáit, ahonnan bejelentette a Habsburgok trónfosztását —, üresen maradt. Helyét hatalmas vörös róasacsokorral jelölték meg. Az ülés a Himnusz aléneklésével kezdődött Ha valaha igaz volt, hogy szem nem maradt szárazon, akkor ezt itt valóban el lehetett mondani. Ezután Vásáry István polgármester szólalt fel. „A magyar nép képviselőit” — mondotta —, „azért hívtuk össze, hogy ünnepélyesen kijelentsék, az a politika, amely a magyar nemzetet mostani súlyos megpróbáltatásához juttatta, a magyar nép lelkének idegen. Ennek a politikának a magyar nép nem döntő tényezője. hanem csak szenvedő alanya volt”. Fergeteges taps kísérte Vásáry szavait. Ezután hozzáláttak az érdemi munkához. Következett a nemzetgyűlés elnökének és tisztikarának megválasztása. Hosszas vita után végül is megegyeztek: Dr. Zsedényi Bélát választották a nemzetgyűlés elnökévé. Ezután az egyes pártok képviselői szólaltak fel, majd a másnap délelőttti ülésen került sor a kormány megválasztására. A jelölő bizottság elfogadta a kormánylistát. A kormány névsorát Balogh István terjesztette a nemzet- gyűlés elé, amely azt közfelkiáltással megválasztotta. A kormány ezután letette az esileüt, majd Miklós Béla miniszterelnök felolvasta az ideiglenes nemzeti kormány nyilatkozatát. Kijelentette: az új demokratikus magyar kormány a nácizmus elleni harcot fegyverrel a kezében kívánja folytatni. Ezután a pártolt képviselői szóltak hozzá a kormánynyilatkozathoz, majd az államfői jogkör megállapításáról folyt vita. Az ideiglenes nemzetgyűlés üli- se ünnepi hangulatban, a Szózat eleneklésével ért véget. Kint már alkonyodott, havas karácsonyi hangulat volt. Az ország igazi fővárosa pedig, a náci és nyilas csatlósaik jóvoltából még rettenetes napok előtt állt. Az új helyzet más vonalon is új megoldásokat követelt. Teljesen világos volt, hogy az új kormánynak a nemzetközi jog követelményednelt megfelelően új fegyverszünetet kellett kötnie a szövetségesekkel, mert hiszen az októberben aláírt fegyverszünet csak a Horthy-kormányt kötelezte. A fegyverszüneti tárgyalásokra induló magyar kormánydelegáció különvo- nata december 28-án este indult el a debreceni pályaudvarról. A küldöttséget az új külügyminiszter Gyön- gyössy János vezette. Tagjai voltak Vörös János honvédelmi miniszter és Balogh István miniszterelnökségi államtitkár. A magyar delegációval természetesen megfelelő kísérőszemélyzet utazott. Szovjet részről elkísérte a küldöttséget Grigorijev kö- vetségi tanácsos és Puskin követ, aki később a Szovjetunió első magyarországi nagykövete lett. A moszkvai külügyi népbiztosságon három ízben tárgyalt a magyar küldöttség, majd végül az ideiglenes nemzeti kormány nevében január 20-án aláírták a három nyelven — oroszul, angolul és magyarul elkészített fegyverszüneti egyezményt, melynek alapelv« az októberben megkötött egyezményre épültek. A Moszkvában aláírt fegyverszüneti szerződés alapokmánya az új Magyarországnak, mert a három nagyhatalom ebben a szerződésben ismerte el elsőnek a debreceni kormány által képviselt füg-« getJen Magyarországot. (Folytatjuk,)
