Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-11 / 287. szám

RjCk&i KOSSUTH ! a.20 Gluck; Don Juan. Balett. 1 9.05 Kozmosz. 1 9.30 Népdalok. 10.05 Rossi-Lemeni énekel. 10-30 Rádióegyetem. 11.00 Beethoven-mű vek. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiakoktél. 13.40 Terv és teljesíté*. 14.00 Szimfonikus zene. 14.43 Fogság. Novella. 15.10 Haydn-vonósnégyesek. 16.05 Filmklub. 16.25 Nóták. 16.33 Riport. 17.15 Szlovéniai zenei mozaik. 17.55 A 04, a 05 és a 07 jelenti. 16.30 Csárdásfantázia 18.23 Tánczene. 19.25 Szórakoztató zene. 30.00 Verdi: Traviata. Háromfel- vonásos opera. 21.37 Láttuk, hallottuk ... 22.15 Indiai útijegyzet. 22.25 Verbunkosok. 22.55 Meditáció. 23.05 Zongoraművek. 0.10 Operettrészletek PETŐFI g.flő A népszámlálás irányitól. 8.25 Könnyűzenei híradó. 3.10 Zenekari operaréazletek. 9.30 Ünnep a családi költség­vetésben. 11.50 Magánvélemény, közügyekben. 12.00 Népek zenéjéből. 12.30 Kodály-kórusok. 12.45 Miskolci stúdió. 13.05 Balettzene. Kettőtől — hatig . . . 18.10 Rádióegyetem. 18.40 Debussy: Etűdök. 19.10 Népi zene. 19.44 Világgazdasági figyelő. 20.23 Az Ifjúsági Rádió vidám színpada. 21.31 Zenésjátékrészletek. 21.58 Csajkovszkij-művek. 23.10 Tánczene. V\GYAR 8.10 Iskola-tv. 19.58 Hírek. 18.00 Közv. a Bp. Honvéd—Real Madrid EK fiérfi kosárlab­da-mérkőzésről . 19-30 Esti mese. 19,4-0 Tanácskozik az orsseág- gyűlés. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Kockázat... 10. Jelszó. 21.15 Az ember élete. 21.35 Demokratizmus a hétköz­napokban. 22.15 Tv-híradó. POZSONYI 9.SS Pavél Duchaj halt'1': 11.05 Tv-hiradó. 17.10 Ifjúsági tv-játék. 19.00 és 22.05 Tv-hiradó. 20.03 Esztrádműsor Moszkvából. Egerben, este 7 órakor: CHARLEY NÍJNJE (Berletazünet.) \Fih*> I EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. A nagy korallzátony EGRI BKÖDY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Tanár úrnak szeretettél GYÖNGYÖSI PUSKIN: Mint a bagoly nappal GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Az oroszlán ugrani készül FÜZESABONY: ölj meg csak csókolf HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Az idő ablakai ÜGYELET Egerben; 19 órától péntek reg- , goi 1 óráig a Bajcsy-Zsilinszky . utcai rendelőben. (Telefon; 11-10.) i ■cndeléa gyermekek részér« is. | Napjaink háborús bűnösei A vádlottak: William Cal- ley főhadnagy, 26 éves. az amerikai 11-es gyalogos di­vízió C-századának vezető - je; továbbá beosztottja, Da vid Mitchell őrmester. A vád: Calley ellen gyii kosság elkövetése „meglehe tősen nagy számú" polgár személy ellen. Mitchell ellen: ..Támadás gyilkossági szándékkal", 30 esetben. Az egyik tanú: Bonaki Haeberle 28 éves amerikai katona, fotoriporter. Részlel abból az írásból, amelyet a Cleveland Plaine Dealer ci­tál íiú még él. Erre aztán minden teketória nélkül be­fejezte a gyilkosságot.” Haeberle fotoriporter, aki vietnami tartózkodása ide­jén az amerikai hadsereg kötelékébe tartozott, a tö­megmészárlás részleteivel nem mert nyilvánosság elé lépni csak azután, hogy a hadvezetőség hónapokig hú­zódó vizsgálata köztudottá vált. A másik tanú: Hónaid a idén hour 23 éves tizedes. Annak idején ugyanabban a divízióban szolgált. ahol Calley főhadnagy. Hogy vé­-mű újságban jelentetett meg a dél-vietnami My Lai-i (más néven: Song May-i) vérfürdőről: „Volt ott két kisebb gye­rek, egy egészen fiatal fiúcs­ka és egy még kisebb fiú, talán négy-öt éves. Egy ame­rikai fickó tüzelt rájuk. Az idősebbik fiú előrevetet­te magát, hogy megvédje a kisebbet. De akkor még liatszor tüzeltek rájuk, s mindkét gyereket egyszerűen otthagyták”. Az akciót akkor senkivel sem tárgyaltam meg érdem­ben, mert mindabból, amit akkor a katonáktól hallot­tam, arra lehetett következ­tetni, hogy a falu lakossága a Vietkonggal szimpatizál. Még azt is fel lehetett téte­lezni, hogy Vietkong-kato- ‘ nák is voltak közöttük. Én a második csoportban voltam az emberek között. Géppuskatüzet hallottam a falu irányából. Néhány dél­vietnami, talán tizenöt, kö­zöttük nők, gyerekek, körül­belül száz méternyi távol­ságra voltak tőlem. A ka­tonák egyszerre csak lőni kezdtek ráujk, M—16-os fegyvereikből. Sőt, lőttek M—79-es aknavetőkkel is az emberekre. Egyszerűen csak lőttek és folytatták a lövöl­dözést. Pontosan emlékeze­tembe tudok idézni egy fér­fit, aki egyik kezében egy kisgyermeket tartott, s a másik karjában még egy gyereket. Jött felénk. Né­zett ránk és kegyelemért könyörgött. A kicsiny lány angolul mondta: No, no! Az­tán egészen váratlanul tűz... s már végük is volt. Talán hat méternyi távolságra le­hettek tőlünk. Ez egy gép- fegyveres akciója volt. Egy csoport vietnami — asszonyok, gyerekek — az asszonyok egy részénél cse­csemők. A gép fegyveres ott állott előttünk. Egyszer csak hallom a fegyverropo­gást és látom a tüzet. A katona gépfegyverrel lelőtte valamennyit. Ekkor néhány amerikai katona odament az emberhalomhoz, azt hiszem négyen feküdte' ->gVmáso> Az egyik katona, odahajol va észrevette, hogy egy fia­gül is a hadvezetőség rá­kényszerült a vizsgálatra, Ridenhour tizedes kiállásá­nak köszönhető. Részlet Ridenhour vissza­emlékezéséből : „Egy szép napon mindenféle mende­monda hallatszott. Azt be­szélték, hogy egy század le­zárt egy falut, miközben egy másik század bevonult a helységbe és annak lakóit agyonlőtte. Annyira meg­döbbentem, hogy először el sem akartam hinni. Érdek­lődni kezdtem olyanoktól, akiknek tudniuk kellett ar­ról, hogy ilyesmi megtör­tént. Kérdéseim alapján meggyőződtem: minden igaz. Később a kórházban talál­koztam egy katonával, aki jelen volt, de nem volt haj­landó részt venni a mészár­lásban.” Ridenhour, - amikor vissza­tért az Egyesült Államokba, 30 levelet írt. Nixon elnök­höz, más magas rangú wa­shingtoni személyiségekhez és szűkebb pátriája, Arizona kongresszusi képviselőjéhez. 1969. áprilisában kihallgat­ják. Egy életben maradt dél- vietnami tanú: Do Hoai 40 éves paraszt, aki így mond­ja él a történteket: „A faluközösségbe tartozó mindhárom tanyából My Laiba terelték az embere­ket — mondja. Végig kel­lett nézni, hogyan égetik fel kunyhóinkat, hogyan rob­bantják fel dinami ttal a téglaházakat. Az amerikai katonák nem kérdeztek ki senkit, tolmács sem volt ve­lük. Aztán tüzet nyitottak. Feleségemnek és nekem sze­rencsénk volt. Néhány előttünk álló szomszédunk holtteste ránk esett. Halott­nak tetettük magunkat és a hullák alatt maradtunk mindaddig, amíg az ameri­kaiak eltávoztak a faluból. Ilyen módon sikerült 132 férfinak, asszonynak és gyermeknek túlélni a vér­fürdőt. Ha ezt a számot le­vonjuk a faluközösség 699 lakosának számából, akkor worsen ki lehet számítani, 'nyan pusztultak el az isszl okosságból: 567 sze­mély. Anyám, bátyám és három gyermekem ott pusz­tult el a többiekkel együtt.” Miután Do Hoai értesült arról, hogy Calley főhadna gyot vádolják a tömegmé­szárlással, kijelentette: „Hajlandó vagyok az Egye­sült Államokba utazni, hogy ott vallomást tegyek a bí­róság előtt.” ★ Az amerikaiak nemcsak My Lai faluban követtek el tömegmészárlást, hanem a Quang Ngai dél-vietnami vá­rostól délre, Ba Lang Anban is. A községben az ameri­kaiak 1200 embert bárkákra ültettek és géppuskasoroza­tokkal arra kényszerítettek, hogy hajózzanak ki a nyílt tengerre. Amikor már olyan távolságra voltak, hogy úsz­va nem menekülhettek, na­szádokkal felöklelték a bár­kákat. Sorolhatjuk tovább a helységek neveit, amelyek az amerikai barbarizmus ál­dozataivá váltak: Thang Binz, Can Tho, Kong Ring, Quang Ngai. Csak a hitleri fasizmus módszereihez hasonlíthatjuk a My Laiban és másutt el­követett kegyetlenségeket Oradour és Lidice után most My Lai és más dél-vietnami falvak estek ez utóbbi ese­tekben a barbár amerikai hadviselés áldozataiul. íme ilyen az amerikai imperia­lizmus kendőzetlen arca, s ilyenek napjaink háborús bűnösei,- akik csak ott vé­gezhetik, ahol elődeik 25 esztendővel ezelőtt. (—») Ítéletidő a Dunántúlon — nálunk tavasz (?) Naponta módunkban van az időjárás területi eloszlá­sát figyelemmel kísérni — a rádió jóvoltából. Többen megkérdezték, miért válasz­tóvonal a Duna, a dunántúl' télies es az Alföld tavaaziat; időjárása között? Mindjárt elöljáróban meg­jegyezzük. ebben nem vétkes a Duna. Nem a folyó az oko­zója az időjárás (sőt éghaj­lat) más természetének. A Duna Budapest és Mohács között (hazánkban) azon szerkezeti vonalon fut, mely a Dunántúlt elválasztja az Alföldtől. A Dunántúl nem­csak domborzati és felépítési tekintetben különbözik a tő­le keletre eső területektől, de más éghajlati területet is jelent. De szűkítsük a prob­lémát a közelmúlt napok időjárására. Ez a Duna-vo- nal nem szó szerint veendő. December 6-án a dunántúli hideg zónának ez volt a ke­leti hatái'a: Pécs, Baja, Ka­locsa, Budapest, Börzsöny. Ezen helyeken és ettől nyu­gatra az éjszakai minimum mínusz 3, mínusz 6 fok kö­zött ingadozott. Keletre mí­nusz 1 és plusz 1 fok között járt reggel a hőmérséklet. Persze a Kékestetőn elszige­telten mínusz 5 fokot mértek. Egerben csendes eső, 0 és 3 fok közötti hőmérséklet volt e napon. A fenti vonaltól nyugatra 10—50 centiméter között volt a hóvastagság. Keletre — a magas hegye­ket kivéve — tíz centiméter alatti volt. Nyugaton viharos erősségű, Szombathelyen pél­dául száz kilométeres órán­kénti széllökéseket észleltek. Dunántúlom mindenütt hó­fúvás. ítéletidő. Az eltakarí- tók már (kedden este) nem a hóakadályok elhárítására, ha­nem csupán a hófú­vásban rekedt járművek kiszabadítására törekedtek. Ezzel szemben nálunk eny­he, tavaszias az idő. A Dunántúlon a csapadék hó diákjában hull. a Dunától keletre eső, ritkán havas eső. De lássuk az okozóját. Eu­rópa az Atlanti-óceán felől érkező ciklonok útjába esik. Hatalmas, kelet felé mozgó, ugyanakkor forgó légtömegek ezek. Legtöbbször Izland szi­gete felől indulnak él. Itt igen alacsony légnyomású góc fejlődik, mely szinte szívóhatást gyakorol mind a sarki-grönlandi. nagynyo­mású hideg levegő, illetve a tőle délre elhelyezkedő szin­tén magas nyomású terüle­tek légtömegeire. Mindkét légtömeg az alacsony nyo­mású góc felé igyekszik. A Föld forgása az okozója, hogy ezek a szélmozgások ki­térnek eredeti irányukból, és a ciklon az északi félgömbön az óramutaó járásával ellen­kező irányú forgásba kezd. Persze a sarki légtömeg hi­deg, az azóri eredetű me­legebb hatású. Ha e két lég­tömeg támadási vonalát foly­tonos. vonallal összekötjük, a gócból kiindulva két iveit formájú kört: időjárási front­vonalat kapunk. Egyik a hi­deg, másik a meleg front. Az elmiilt napokban egész cik­lon-család ülte meg Európát és a környező tengereket. Bgy-egy ciklon nyugatról ha­lad kelet felé, közben a frontvonalak fordulnak. De­cember 5-én az alacsony lég­nyomás közponjta az Adria volt. Hatodikára ez a Kár­pát-medence felett járt. A meleg front kelet felé. Kijev irányába fel kanyarodott, a hidegfront pedig nyugatról támadott. Előretört a Duna vonaláig. A két különböző tulajdonságú légtömeg éppen a Duna—Tisza közén vívja csatáját. A két időjárási front e találkozása — az idő­járási napijelentés vázlata szerint — 8-án Budapest (a Duna), Varsó, Leningrád vo­nalán húzódik. Ettől nyugat­ra hidegebb, keletre enyhébb az időjárás. Így már megért­hetjük, hogy például decem­ber 7-én Münchenben mí­nusz 18 fokot. Bukarestben pedig plusz 20 fokot, mértek. Más példa, ugyanezen a na­pon Párizsban mínusz 5, Ki- jevben plusz 3, még Lenin- grádban is plusz 2 fokot je­leztek. Mi várható ezek után? Egerben az aneroid (lég­nyomásmérő) nyugodt idő­járást jelez, mert egy napja nem mozdul el a „változé­kony” álláspontjáról. Távo­labbi kilátások: erősödő északi szél. (zétényi) kabbantartAs jC (Kiss Béla rajza,) SSS//^SSSSSSSSzWfSSSJ'SSSSSSS/’JrSS/^SSSSM?SSSSSSSjySS/SSSrSSSSSSSSS/SS//SSSS//zVJVSSfSSSfSSSSSS/SS/SS*SSSSfSSS*SSfSSSSSSSSSS7SSJrfJ&r Öt lépés a szekrényig Benyúlok a könyv- szekrénybe egy köny­vért. Félelmetes si­koly dermeszt meg, hogy a frász majd rám jön: — Mit keresel? — Egy könyvet — motyogom rémülten feleségemnek, aki ug­rásra készülő tigris­ként figyeli a könyv után nyúlni akaró kezem. Kimegyek a , kam­rába, valami vacakot keresek, fogalmam sincs, hogy mihez, de kell. — Mit kotorászik itt apu? — Hogy hogy mit? Keresek valamit'. — Ne tessék itt most keresni sem­mit! — utasít ki sa­ját kamrámból saját fiam, mint valami ágyrajárót. Nyúlok a konyha­szekrénybe, minden bizonnyal nem po­kolgépet akarok ben­ne elhelyezni, s nem gyémántot kivenni cserébe, az anyósom ugrik: — Majd én... Mi kell? Adom. — Egy nyomorult villát magam is el tudok talán venni — méltatlankodom, de anyósom megmagya­rázza, hogy konyha- szekrénybe kotorász­ni nem méltó egy férfihez. Ez női do­log. Sőt, anyós do­log. A ruhásszekrény­hez úgy osonok, mint valami besurranó tol­vaj. A cipőm is leve­szem, hogy zajt ne csapjak, kesztyűt is húzok, hogy ujjle­nyomatot ne hagy­jak. öt lépés az egész, egyeti i sur­ranó pillánál. B:lsö lépés. A padló kissé reccsen, de semmi baj. Második lépés, a szívem a torkomban dobog, s olyan zajt csap, amit egy ilyen vacak szívről, mint az enyém, feltételez­ni se mertem volna. Harmadik lépés. Már csak kettő kell és a kezemben a zoknim, a saját zoknim, a saját ruhásszekré­nyemből! Már csak egy, csak egyetlen lé- pésecske. Álarcot is húznom kellett vol­na. Kezem óvatosan, a betörők gyakorlott mozdulataival vyúl a szekrényajtóhoz... — Apu, mit koto­rász a szekrényben? — Először is nem kotorász, hanem ko­torászik ... Másod­szor is, mi közöd hozzá ... Harmad­szor is, zolcni kell! Nekem. A lábamra. Egy vacak saját zok­ni! — Majd odaadom. — igy a lányom és odaadja. Mi ez, őrültekhá- za? Vagy 1egyencte- lep? Egy fegyenc és négy őr? Semmihez nem nyúlhatok, se­hová nem mehetek, mert bármerre indu­lok a lakásban, fi­gyelő szemek, tén­fergőén ártatlan lép­tek kisérik minden mozdulatom, Csak már túl lennénk ezen a karácsonyon. Mindenki dugja az ajándékot a másik elől! — Félre onnan! — ordítok a feleségem­re, aki a függönyt akarja félrehúzni. Ostoba lélek. Még a tejére esik a filg- göry tartóról az az izé, amit vettem ne­ki. ' (egri)

Next

/
Oldalképek
Tartalom