Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-11 / 287. szám

Vályi Péter pénzügyminiszter tartja meg az 1970-re szóló folytatás os 1. oldalról.) ben a költségvetési bevéte­lek meghaladják a 168 mil- liárdot, a kiadások pedig a 170 mUUárdot, ami 1,9 mil­liard, hiányra mutat, de igen lényeges — mondotta ezzel kapcsolatban —, hogy az egyensúlyi helyzet tovább javul és várható, hogy a ko­rábbi feszültségek tovább- gyűrúzése csillapul és a 4. ötéves terv első felére meg­teremthetjük a költségvetés teljes, dinamikus egyensú­lyát. A gazdaság további előre­haladásában azonban a dön­tő szó a vállalatoké — hangsúlyozta a miniszter. Mindenekelőtt az élőmunka Iiaitékonyságának fokozása fizükséges. Jó dolog, hogy a foglalkoztatottság gyors nö­vekedése kedvező politikai, társadalmi közérzetet te­remt, biztonságérzetet ad, de nem lehet szó nélkül hagy­ni a munkafegyelem tapasz­talható lazaságait és a több fontos területen jelentkező munkaerőhiányt. Éppen ezért a jövő évtől növelik a vál­lalati érdekeltséget a, belső munkanélküliség felszámolá­sában és más ösztönző in­tézkedéseket is hoznak a ha­tékonyság érdekében. A lét­szám így is, előreláthatóan 2 százalékkal növekszik. A jövő évi beruházási ter­heket ismertette ezután Vá- iyi Péter, elsősorban a nagy beruházásokat, valamint a lakásterveket: több mint 69 ezer lakás kerül tető alá, ebből megközelítőleg 27 ezer (!) állami és szövetkezeti. Vályi Péter nagy tapssal fogadott expozéja után szü­net következett A szünet után Va® Ist­vánná elnökletével folytató­dott a tanácskozás. Elsőnek inokai János, az országgyű­lés terv- és költségvetési bi­zottságának titkára, a tör­vényjavaslat előadója emel­kedett szólásra. Egyebek között rámutatott: — Az 1970-es állami költ­ségvetési javaslatban már pénzügyi expozéját. (MTI Foto: — érvényesültek az új gazda­ságirányítási rendszer két- esztendős tapasztalatai. Meg­változott a költségvetés ké­szítésének módszere is: az országgyűlés állandó bizott­ságainak tagjai már szep­temberben megismerték a jövő esztendei költségvetés főbb arányait s érdemi ja­vaslatokat tehettek elsősor­ban az egészségügyi, kultu­rális és gazdasági ellátás színvonalának javítására. A bizottsági üléseken felvetett problémák megoldására a költségvetés kiadási tételeit 322 millió forinttal emelte meg a Pénzügyminisztérium. Ebből 70 millió forint jut az egészségügyi ellátás javítá­sára, új, intenzív kórházi osztályok szervezésére, 51 millió forint a felső- és kö­zépfokú oktatásra, valamint a szakmunkásképzésre. Negyvenöt millió forint a rádió és televízió műsorai­nak színvonalemelését, az adásidő bővítését, hatmillió forint pedig a kutatóinté­zetek és egyetemi kutató­Pálfai Gábor felvétele — KS) osztályok korszerű eszközök­kel való ellátását szolgálja. Nagy Józsefné könnyű­ipari miniszter hangsúlyozta, hogy a könnyűipar területén a jövő esztendőben az ez évinél jóval magasabb, s fő­ként egyenletesebb termelé­si szint elérésére kell töre­kedni. Elmondotta, hogy már 1968-ban is jelentősen csökkent a könnyűiparral szemben támasztott termelé­si igény, s ez év első felé­ben niég további visszaesés következett be. Kevés volt a belföldi megrendelés, s így az iparág vállalatai, szövet­kezeted több export-, illetve foémwnkarendélést fogad­tak el. Korábbi termelési szintjüket azonban még így sem tudták elérni. Horváth Kálmán veszpré­mi tsz-elnök felszólalásával befejeződött az országgyűlés szerdai tanácskozása. Az el­nöklő dr. Beresztóczy Mik­lós bejelentette, hogy az ülésszak csütörtökön 10 órakor a költségvetés vitá­jával folytatódik. Franci bácsi < eltávozott Gyászol a falu. Gyászol­nak a hajdani bányász- testvérek, a harcostársak, a barátok, a kollégák: Her­mann Ferenc, vagy ahogyan ismerősei, tisztelői nevezték, Franci bácsi, 71 éves korá­ban recski otthonában el­hunyt. Aki ismerte, tisztelte is: bátorságát, hitét, akaratát, őszinteségét, kitartását. Sor­sa, pályakezdése szomorú történelem. 189S-ban szüle­tett Salgótarjánban. Még gyereknek hívják, de már lapáttal, csákánnyal a kezé­ben áll nap nap után pró­batételt a tarjáni bányák szénfalai előtt. Aztán egy­szer csak a csilléhez vágja a csákányt, és odakiált a töb­bieknek: Elég volt! Sztráj­kot szervez, agitál, börtön­ben ül, kakaslollas csend­őrök ütik, vallatják. Kibírta, túlélte a megaláz­tatást, a cellákat, az éhe­zést, és megerősödött, meg- edzett hittel fogadta, s kö­szöntötte a szabadságot. Tör­ténelmet író dátumok jelzik életútjának állomásait: 1916- tól vett részt a munkásmoz­galomban, párttagságának kelte: 1935. Nehéz időkben volt elnöke a Bányász Szak- szervezet salgótarjáni cso­portjának, 1940-ben az Or­szágos Bányász Szakszerve­zet központjában is tisztsé­get kapott. 1950. október 6- tól, hat éven át, nyugdíja­zásáig a hajdani bányász mint igazgató vezette, irá­nyította a Recski Ércbánya életét, munkáját. Sorsét, életét, tetteit meg­annyielismerés, magas ki­tüntetés — a Népköztársa­sági Érdemérem arany és bronz fokozata, a Munka Érdemrend és Szocialista Hazáért Érdemérem arany fokozata — méltatja. Franci bácsi eltávozott, de neve, tisztessége, bátorsága, tettei, örökké közöttünk maradnak. Hermann Ferenc temeté­sére ma délután két órai kezdettel kerül sor. a recski temetőben. Temetéséről az MSZMP Heves megyei és egri járási bizottsága gon­doskodik. Ment Jutott el a mentő a szülő anyához Tönkrementek a liémarok Szünetel a vasúti forgalom Egyenértékű partnerek Nagyon sokszor leírtunk már ilyen sorokat: „Nem egyenlőek a termelőszövet­kezetek más cégekkel? Kü­lönböző pozíciókban^ ülnek a tárgyalóasztalhoz?” Ezt. kérdeztük például a kará- csondi tsz esetében, amikor meg sem hívták a gazdaság vezetőit egy versenytárgya­lásra, ugyanezt jegyeztük meg sok termelőszövetkezet termelési szerződéséről, meghiúsult társulási tervé­ről. A kudarcok egy része embereken múlott, több öt­let viszont az egymást ke­resztező jogi és közgazdasá­gi eszközök „hínárjába ful­ladt”. A Magyar Tudományos Akadémia termelőszövetke­zeti jogi konferenciáján a szakemberek ki is mondták ezt a tényt: „Az állami vál­lalatok és a szövetkezetek társulásánál a tulajdonjogi és közgazdasági rendszer nincs kellőképpen egyeztet­ve.” A különbözőségek megha­tározzák a felek tárgyalási szerepét és a döntést is. Például: másképp rendelke­zik a vállalat vezétöje a rá­bízott értékről, mint a ter­melőszövetkezet vezetősége a közös tulajdonról. Az ál­lami támogatás fajtájában és mértékében is jelentős az eltérés, tovább bonyolítja a kapcsolatokat, hogy más- más árrendszerben ..gondol­koznak”. összegezve: a két félre különböző közgazda- sági feltételek érvényesek. Iís a következmény: nagy­részt ebből ered. hogy las­san jönnek létre kooperációs vállalatok. Pedig égető szükség van arra, hogy az állami válla­latok és a termelőszövetke­zetek gyorsan és mindkét félre kedvezően kooperálja­nak. Közös vállalkozásban valósulhatnának meg a gaz­daságok nagyobb beruházásai, melyekre a ts-z-ek saját erőből nem képesek. Az anyagi hasznon túl az „egyenértékűség” sói. fölösleges zsörtölődésnek, pereskedésnél: vetne, vége,. Az „egyenlő partner” elv megvalósulása mind a t.s: - ek. mind a vállalatok érde­két szolgálja. Gyors intézkedésre van szükség. Dr. Soós Gábor me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes a jo­gi konferencia utón ezt nyi­latkozta a sajtó képviselői­nek: „Mielőbb rendezni kell a közös vállalkozások műkö­désének jogi feltételeit. A jogi problémájúit várhatóan a jövő év első felében meg­nyugtató módon tisztázzák majd.” (f. P) Tudományos ülésszak a társadalombiztosítási jogszabályok egyszerűsítéséről A SZOT központi iskolá­ján szerdán kétnapos tudo­mányos ülésszak kezdődött, amelyen a társadalombizto­sítás csaiknem kétszáz tudo­mányos és gyakorlati szak­embere — az érdekelt tár­cák és egyetemek, a Jogász Szövetség, a szakszervezeti országos és megyei testüle­téit, a TáreaeUdoanbiztasí- íási Főigazgatóság és vidéki igazgatóságainak „ számos képviselője — tanácskozik a társadalombiztosítási jog­szabályok egyszerűsítéséről, egységesítéséről. A lakosságnak már 97 százaléka részesül társada­lombiztosításban, s a biz­tosítottak és a juttatások körének kiterjesztése szétta­golta, szinte áttekinthetet­lenné tette a jogszabályokat. Ezért időszerű, hogy rend­szerezzék, egyszerűsítsék és egységesítsék a jogszabályo­kat, s előkészítsék az új társadalombiztosítási tör­vényt. Az előkészületi munkák már megkezdődtek, s ez a kétnapos tanácskozás az el­ső, amelyen az eddig vég­zett mun Icáról a jogtudo­mány jeles hazai képvise­lődtől, kutatóitól kértek vé­leményt és javaslatokat a további munkához. Az új törvénytervezet valószínű­leg a negyedik ötéves terv időszakában kerülhet az or­szággyűlés elé. A tanácskozás első napja sok tekintetben tisztázta az álláspontokat és számos el­méleti útmutatást adott az új törvény előkészítéséhez­Cikkünk nyomán A tervezők nem vállalják és tíz hónap alatt 2,4 millió Komárom megyében a szerdára virradó éjszaka több, a ' külvilágtól elzárt községet felszabadítottak a hóeltakarító gépek, de a me­gye bakonyi vidékén válto­zatlanul sok gondot okoz a zord idő. Vérteskozma és Vértesboglár még megköze­líthetetlen, három méter magas hótorlaszok borítják az oda vezető utakat. Ezek­ből a községekből és még több más hegyvidéki telepü­lésről szerdán sem tudták Oroszlányba szállítani a "bá­nyászokat. Vasáinnye-pusz- záról szülő asszonyhoz hív­ták a mentőket, de a men­tőautó nem tudott keresztül­jutni a másfél méteres hó­akadályon. Mire a hóeltaka- riió gépek segítségével ala­pos késéssel a pusztára ért a mentőkocsi, addigra az asz- szony segítség nélkül, sze- j rencsésen világra hozta a | gyermekét. A KPM Komárom megyei | kirendeltsége a szokottnál | alaposabban és nagyobb > gépparkkal készült fel az s idei télre, mégsem tudja > megfelelő ütemben felszaba- ■> dítani a hótorlaszos utakat, s A kirendeltség 37 gépe kö- z zül a nagy igénybevétel mi- ? att 11 már tönkrement és < mindössze egy üzemképes. | Operatív bizottság alakult | Vas megyében a hóviharok | . által okozott közlekedési, < közellátási es közegészség- i . ügyi nehézségek leküzdésé- < re. Az ideiglenesen működő < szerv szerdán Szombathelyen j megtartott ülésén megállapí- i tóttá, hogy a Közúti Igazga-J> tóság és á MÁV erőfeszíté- > , sei révén, szerdám mar utak > abadultak fel Körmend, és $ Kőszeg irányában. Hegyfalu { térségében és Gerce körül? is. J A MÁV-munkások és a < katonaság közreműködésével i ffér benzin-, gáz-, hús-, I zsír-, kávészállítmányokat indítottak útba Szombathely felé, Vasvárra, Körmendre és Szentgotthárdra. Szerdára némileg enyhült a helyzet a Fejér megyei „hófronton”. A szélcsendes időjárás, a kedd éjszakától tartó „hószünet” lehetővé tette az útfelszabadítási mun kák meggyorsításét. A me­gyei közúti igazgatóság „hó­hadserege” éjszakai műsza­kot tartott. Reggelre sike­rült megtisztítani a hetes és a nyolcvanegyes fő útvona­lakat, továbbá a mellékutak ötven százalékát. Megkezdték a hó fogságá­ban levő falvak kiszabadítá­sát is. Szerda délután már csak Bakonykutí, Isztimér és Füle község volt a „hó­fogságban”. Ezeket a közsé­geket két-három méteres hótorlaszok veszik körül, megközelíteni őket ■ közúton egyáltalán nem lehet. Szá­nokkal szállítják a kenyeret és a fontos élelmiszereket. A MÁV igen nagy nehéz­ségekkel küzd. A székesfe­hérvári állomás kénytelen volt a honvédség segítségét kérni. Saját embereivel nem tudta megoldaná a váltók állítását és a rakodás gyors megszervezését. A vasútvo­nalak tisztításában több szá­zan dolgoznak, de Székesfe­hérvár és Bicske között a vágányokon levő másfél-két­méteres hótorlaszok miatt nem tudták szerdán sem megindítani a vonatoJcat. Nincs vonatiközlekedés a Székesfehérvár—tapolcai vo­nal Polgáréi—Szabadbaty- tyán közötti szakaszán sem. A Népújság november 16-i számában „Vállalják? Ne vállalják” című írásban a gazdaságirányítási reform ösztönzési rendszerének ér­vényesülését és hatását vizs­gáltuk. Azért tettük ezt, mert az erkölcsi, anyagi ösztönzők helyes alkalmazá­sát — gyorsabb fejlődésünk, a gazdálkodás hatékonysá­ga szempontjából — rend­kívül fontosnak tartjuk. Idő­szerűvé tette a kérdést az, hogy a Heves megyei Taná­csa Tca-vetó Vállalat már ok­tóber 30-án teljesítette 7,5 millió forintos éves tervét torintos, tehát mintegy 30 százalékos nyereséget ért cl. Csank Hajós, a tervező­vállalat igazgatója december 5-én levelet küldött szer­kesztőségünknek és ebben többek között kifejti, hogy a cikk egyes megállapításaival sem ő, sem az iroda dolgo­zói nem értenek egyet, azt észrevételező: és a cikkíró egyéni véleményének tekin­tik. Szerkesztőségünk köszöni a figyelmet, hogy a vállalat dolgozói a cikket megvitat­ták és véleményüket levél ben megírták. Nem vitatjuk, hogy a tervezők és a válla­lat egyéb dolgozói a felada­tok sikeres megoldására erő­feszítéseket tettek, többsé­gük eredményesen és jól dolgozott Az újságíró célja és Sél­? adata nemcsak az, hogy a i tények rögzítése után egyes személyeket vagy vállalato­kat dicsérgcssen. A cikk írója arra a kérdésre kere­sett választ hogy vajon az éves tervkészítés során kel­lőm figyelembe vettók-e a tartalékokat? Kizárólag a dolgozók jó munkájának kö­szönhető, hogy a termelési érték közel 30 százalékát nyereségként könyvelhették el, Mi a következménye, va­jon célszerű-e, hogy az év második felében a nyereség 90 százalékát adóba kall be­fizetni es ezzel gyakorlati­lag megszűnik a vállalati érdekeltség. Meggyőződéssel állítjuk, hogy a tesrveesfik 1969. évi programja laza. Tények bi­zonyítják, hogy az eredeti tervnél többet tudnak tel­jesíteni, de a vállalatok, a tanácsok és a közületók en­nél. is többet várnak. Ugyan­is közismert, hogy az ország tervező kapacitása szűk. Mindebből azt a következte­tést szűrhetjük le, hogy a tervezők szorgos munkájá­ról két hónapra sem mond­hatunk le, tartósan sem a vállalatok, sem a dolgotok nem nélkülözhetik az anya­gi ösztönzést. Mindezt tud­ják a tervezők, nem is as igazság felfedésétől, hanem — valószínűleg — annak esetleges következményeitől: a nyereség felülvizsgálatá­tól és az 1970-es tervek jó­váhagyásától tartanak. A tervezőváüalat igazga, tója kifogásolja, hogy a cikk­író a vállalatnál leszűrt ta­pasztalatokat nem különí­tette el határozottan az. ál­talános szabályozókra vo­natkozó véleményektől. De hiszen minden • vállalatra azonos rendelkezések érvé­nyesek, egyetlen vállalatnak, sőt a népgazdaságnak sem kedvező, ha az, ösztönzői: nem jó irányban, vagy ném kellő mértékben hatnak. Az ujságrrónak nemcsak joga, hanem kötelessége, hogy a vállalat falain túl is nézzen, kanikrét adatok alapján ál­talános törvényszerűségek érvényesülését vizsgálja, a vállalati érdeken kívül a kőé érdekére is figyeljen — ter­mészetesen a tévedhetetlen­ségnek még a látszatát is elkerülve. 1969. december 11,, eßütortdÄ Esti Madár köröz szétterjesztett szárnyakkal a Tárnáig nyújtózó rét fölött. Egerészölyv. Vo„ csóváját vadássza. Lassan óvakodik előre a homály. Mint feloldott görcs után az izmok, a dombok elsimulnak a szürkület zúzmarás- havas hajában. Megfagyott traktomyomokban bukdácsol a lépés, ha jégre téved, felfakad a sovány latyak. Őszi búza meztelenkedik ki a semmi hó alól a domboldala, kukoricák kocsányai karcolják a hideg szájú szelet. Céltalanul sodródnak a musthábssínü fellegek. Csönd van. A mezőről mindent be- hordtak, otthon tesz-vesz mindé aid, nem ugatnak a kutyák, mert nincs miért ugat- niuk. Hidegben mindenki ismerős, tán úgy tűnhet nekik. Kotyog a Lábon a cipő, egy rövid tüsszen­téssorozat, s a kéz a zsebek alján kotorász, van ott meg C vitamin-drazsé. Zseblámpa fénye. Az útra szájút látó fé­szerben jármok csillognak. Visszavillan a já­romszeg Komoran áll a répaszedő villa, mozdulatlan az udvarra kidobott rozsdás szecskavayó, A harmadik háznál földre süti a lámpát, nem játszósát a jémtyéL ijní haldoislés egy öreg. Talán be kellene menni. A szomszéd közből fiatal vagyak melege érzik ki. Itt van a fonó. Benyit az ajtón. Köddé dermedő levegő vágódik ki. A konyhában öregek, a fiatalok a nagy szobába húzódva. Kint szordinóval szól az élet, benn szabadabb a hangulat. Az öre­geit asztalhoz ültetik. Nézik egymást. Régi ház. Kezükre pereg a szúrágta por, s bele a pohárba is. Lassan indul a beszélgetés. Mind belelátnak a tömött, lassú szóba, és kötnek a szavak. Köszön, mindenkitől elbúcsúzik. Az úton arra gondol: a nyitott padláson aszalódik a karikástól levágott szőlő, egy fürtöt le kell tépni s ablakba tenni a korán kelő madaraknak. Lassan nyitja az ajtót. Régi ház ez is. pe­reg a szúrágta por a kezére, a pohárba. Huh! Undok albérlet. — Jó estét, tanár úr... Meg tetszett jönni? Nein tetszett jönni. De aludni csak kell valahol. Az undok albérletben is. Beka,p egy konzervet a langyos kályha ■métlett, feketét kortyol hidegen, maga mellé teszi a díkőra a táskarádiót, párnát gyűr a dereka mőgé3 a meghallgatja a híreket. Patait Dezső Összeült az orszátmvűfss

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom