Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-11 / 287. szám

Basev— Tepavac BELGRAD: Bel arádban wwrdAn foly­tatódtak Mirko Tepavac ju­goszláv éa Ivan Basev bol­gár külügyminiszter kedden megkezdett hivatali» tárgya­lásai. A megbeszélésekről kiadott jelentés szerint a két miniszter eszmecseréjének napirendjén — a keddi nap­hoz hasonlóan — Ismét a Jugoszlávia és Bulgária kö­zötti kétoldalú kapcsolatok legíontoeabb kérdései szere­peltek. Basev és kísérete — Pet- kov bolgár nagykövet szerda esi belgrádi fogadását kő­vetően — Szlovéniába uta­zik, csütörtökön felkeresi Kranjt. is, ahol jelenleg Tito jugoszláv elnök tartózkodik. Kinerestek a hatonai bizottságot Szerdán Washingtonban kinevezték azt a katonai bizottságot, amely feladatául kapta a My Lai-i amerikai tömegvérengzés kivizsgálását. Képünk: a bizottság ülése a Pentagonban, balról a második William A. Peers tábornok, a bizottság elnöke. (Telefoto: — AP—MTI—KS) •* Most kell tárgyalni, mielőtt még tovább ontanák ai amerikai és vietnami vert** WASHINGTON: A Fehér Ház megerősítet­te, hogy Nixon elnök való­színűleg még karácsony előtt bejelenti a Vietnamban le­vő amerikai haderők lét­számának csökkentését. Az amerikai fővárosban most hozták nyilvánosságra annak a két nyilatkozatnak szövegét, amelyet Laird had­ügyminiszter. illetve Hogers külügyminiszter tett , még novemberben a szenátus külügyi bizottsága előtt. Mint az erősen ceruzáaott szövegből kiderül, Laird ar­ra számít, hogy az amerikai haderők jelentős része még legalább három évig Dél- Vietnamban. marad. A had­ügyminiszter azt mondotta, hogy huzamosabb ideig szükség lesz „átmeneti egy­ségek” fenntartására. Laird „átmeneti egységei” gyakor­latilag a tartós megszálló alakulatok, amelyek „koreai típusú” megszállásra ren­dezkednének bé. Becslések szerint a terv azt jelenti, hogy körülbelül 200 ezer főnyi amerikai alakulat ma­radna az országban még akkor is, ha kivonnák a harcoló egysegeket. Laird egyúttal közölte, hogy a „vietnami zálási” program végrehajtása hoz­závetőleg hatmilliáird dollár­ba kerül —, a saigoni kor­mány hadseregének nyújtott támogatás formájában. Ro­gers külügyminiszter utalt arra, hogy „a vietnamizá- lási” programot a kormány alternatívának szánja a tár­gyalásos megoldással szem­ben. A New York Times szer­dán vezércikkben bírálja a kormánynak ezt a magatar­tását. Megállapítva: Nixon szemmel láthatóan azon a véleményen van, hogy a „vietoarnizálásl” program­mal tárgyalások nélkül is meg lehet oldani a vietnami háborút. „Most kell tár­gyalni, imelőtt még tovább ontanánk hiába az amerikai és a vietnami vért, a kato­nai győzelem csalóka re­ményét kergetve” — hang­súlyozza a New York Times vezércikke. A Baltimore Sun vezércikke hangsúlyozza, hogy a „vietnamizálási prog­ram sikere nagyon is kétsé­ges”. ★ Több amerikai lap élesen bírálja Nixon elnököt azért, mert az Egyesült Államok változatlanul beavatkozik a laoszi polgárháborúba. Az elnök sajtókonferenciáján tagadta ezt, és azt mondot­ta, hogy „szigorúan csak Souvanna Phouma kérésére” történik amerikai beavat­kozás, nincsenek amerikai harcoló alakulatok, akár vi­selik az egyenruhát, akár nem” — írja például a Wa­shington Post. A Washington Post hangsúlyozza, hogy az amerikai beavatkozás ténye közismert, csupán az ame­rikai közvélemény elől pró­bálják eltitkolni. KGST-ülésszak MOSZKVA Moszkvában ma megnyi lik a KGST Végrehajtó Bi­zottságának 44. ülésszaka. Szerdán megérkeztek Moszk­vába a KGST állandó kép­viselői, a tagállamok mi­niszterelnök-helyettesei, hogy részt vegyenek az ülés­szakon. Magyarországról megérkezett Apró Antal. ítilamcsiny-kísérle! Líbiában TRIPOLI Líbiában katonatisztek egy csoportja és a kormány néhány tagja kísérletet tett a forradalmi rendszer megdön­tésére, de próbálkozásukat szétzúzták —, jelentette szer­dán este a líbiai rádió. A for­radalmi parancsnokság ta­nácsa, az ország vezető szer­ve, közleményében „árulók­nak” nevezte az összesküvő- ket, akik a puccsot december 7-én akarták végrehajtani. Valamennyi összeesküvőt le­tartóztatták. A közleményből kitűnik, hogy a szervezkedésben részt vett személyekben az új forradalmi rezsim megbízott. Az El Kadhafi vezette ha­ladó csoport szeptember 1-én került hatalomra. Trónfosz­tottnak nyilvánította a ki­rályt és Líbiát Arab Szocia­lista Köztársasággá nyilvání­totta. A nemzetközi poron­don az izraeli agresszió el­len harcoló arab testvéror­szágok oldalán szállt síkra. Ezekben a napokban a for­radalmi rezsim Angliával tárgyal a brit katonai egysé­geknek Líbia területéről tör­ténő kivonásáról és az angol bázisok felszámolásáról. Egy­szersmind figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy kö­veteli az amerikaiak Wheelus légi támaszpontjának kiürí­tését is. NIXON GARAZSBEJARATON AT ÉRKEZETT —• „AZ UTOLSÖ NEGYEDÓRA" — NYOMÁS ÉS ELLENNYOMÁS ATHÉN ÜGYÉBEN NIXON ELNÖK legutóbbi beszédének még élénk vissz­hangja van, mind az Egyesült Államokban, mind küllői- dön. E visszhanghoz tartozik az a nagyszabású, több ezer fő részvételével lezajlott tüntetés, amely New Yorkban," a Waldorf-Astoria Szálló előtt az odaérkező elnököt kö­szöntötte, Nixon az országos rugby szövetség díszvacso­rájára érkezett Washingtonból New Yorkba. A Waldorf-Astoriába azonban az USA elnöke — nem a főbejáraton ment be. A tüntetők miatt ezt nem tartót*' ták tanácsosnak. Nixon a garázs be járatot választotta, mi­közben a főbejárat előtt ilyen táblákat emeltek a magas­ba, s ilyen jelszavakat kiáltoztak a tüntetők: „Egyesült Államok, távozz Vietnamból!” „A vietcong győzni fog!*’ „Azonnal hozzátok haza katonáinkat!” A KÜLFÖLDI VISSZHANGOT szemlézve, különösen érdekes a párizsi Les Echos című lap kommentárja, lévén ez az újság igazán távol mindenféle baloldali gondolat­tól. Mégis, még a Les Echc» is azt írja, hogy az amerikai elnök újabb javaslata tulajdonképpen „az utolsó negyed­óra”. (Mármint az USA-nak Vietnam elleni háböttífá- ban). Érdekes lesz megtudni, írja a francia újság.' vámőrt miképpen reagál majd ezúttal az a „hallgatag többség’',' amelyre november 3-1 beszédében Nixon hivatkozott, el­fogadja-e az amerikai közvélemény Nixonnák ezeket a mind a határidőket, mind a tartalmat tekintve "üres ígéreteit?' i A világsajtó egyéb kommentárjai közül emeljük ki még, a zágrábi Vjesnik megállapítását: „Nixon legutóbbi nyi­latkozata szétoszlatott minden illúziót a tekintetben, mint­ha az Egyesült Álamok politikája pozitív irányú volna”. EZEKBEN A NAPOKBAN dönt az Európa Tanács nevű szervezet arról, megtűri-e továbbra is tagsága körében, vagy kizárja a fasiszta junta vezette Görögországot? A görög parlament 31 képviselője levelet intézett az ame­rikai szenátus külügyi bizottságához, ebben megállapítja, hogy Papadopulosz rezsimjét az USA kormánya tartja hatalmon és leszögezi, hogy a jelenlegi rendszert az égé :z görög nép ellenzi. „Á görög nép reméli, az Európa Ta­nács 18 külügyminisztere pénteken és szombaton Görög­ország felfüggesztése mellett szavaz” — írja a levél. Ezt reméli a világ haladó közvéleménye is. Az éber fi­gyelmet azonban nem kerülheti el a jelenleg Európában tartózkodó Rogers amerikai külügyminiszter tevékenysé­ge, Papandreu a stockholmi száműzetésben élő óolt görög miniszterelnök Rómában sajtókonferencián közölte: Ro­gens nyomást gyakorol a nyugat-európai kormányokra, hogy szavazzanak Görögországnak az Európa Tanácsból való kizárása ellen. A miniszter irányította a hadműveleteket DAMASZKUSZ Háromórás tüzérségi pár­baj zajlott le szerdán dél­után az Izraelt Szíriától el­választó tűzszüneti vonal mentén. A harcban páncélo­sok is részt vettek. Mint a Szíriái hadsereg szóvivője közölte, az izraeli tűzben megsemmisült az ENSZ- megűgyelők egyik körlete. A nyilatkozatból nem derült ki, vajon az ENSZ-tisztek közül etesett, vagy megse­besült-e valaki. Közölte a szóvivő, hogy a harcban, amely helyi idő sze­rint 14,10 órakor kezdődött és 17 órakor fejeződött be, 26 izraeli katona életét vesztet­te. illetve megsebesült. A Szíriái alakulatok vesztesége három fő. Két izraeli páncé­los, három katonai teherautó, egy földmunkagép és két géppuskafésaek semmisült meg a Szíriái ütegek füzé­ben. A Szíriái fél vesztesége egy páncélelháirító ágyú —. közölte a szóvivő. Az AP1 szériát- a "'■’szérda délutáni összetűzés volt a legnagyobb Szíria és Izrael közölt a hatnapos háború óta. Szíriái részről a hadmű­veleteket Hafez Asszad had­ügyminiszter és Musztafa Tiassz vezérkari főnök sze­mélyesen Irányította, mint­hogy a lövöldözés kitörése­kor mindketten éppen .szerh- leúton voltaic a helyszínen. § PORTJEliNTEUMK Tavasszal: féliilényes labtlarúsó-bajnokiá^ Az MLSZ közleménye Az egység irányában Az MLSZ Elnöksége szer­dán ülést tartott, amelyen megjelent dr. Beckl Sándor, az MTS OT elnöke és dr. Csanádi Árpád, az MTS OT elnökhelyettese is. Az elnökség ismertette az őszi-tavaszi bajnoki rend­szerre való áttérés módját. Ügy határozott, hogy az át­állás 1970. tavaszán egyidé- nyes bajnoksággal megy végbe, feljutás és kiesés nélkül. Ezt követöleg 1970 őszén megindul az 1970— 1971-es őszi-tavaszi bajnoki év. Az elnökség megtárgyalta Sós Károly szövetségi kapi­tány bejelentését, amelyben felmentéséi kérte. Az el­nökség a szövetségi kapi- ' tény kérését egyetértőleg felterjeszti az MTS-hez. Az MLSZ Elnöksége ezt követően a labdarúgás je­lenlegi helyzetével és az ób­ból adódó egyéb tennivalók­kal foglalkozott. Ügy hatá­rozott, hogy a kibontakozás, 1969. december U^ «»ülöriök valamint az MTS OT a lab- darúgósport fejlesztésével kapcsolatos legutóbbi hatá­rozata végrehajtása érdeké­ben felajánlja lemondását. Az ülésen felszólalt dr. Beckl Sándor, az MTS OT elnöke. Hangsúlyozta, hogy labdarúgósportunk jelenlegi helyzete átgondolt, sokol­dalú intézkedéseket követel azoknak az elveknek az alapján, amelyeket az MTS OT októberi ülése megha­tározott. A tennivalók kö­zött a vezetéssel, irányítás­sal összefüggő kérdések is szerepelnek, de hiba lenne csak ezekre szűkíteni az in­tézkedéseket. Egy sor olyan szakmai, ösztönzési, vezetési jellegű tennivalókat kell a labdarúgósport képviselőivel, kiváló szakemberei bevoná­sával kimunkálni és mi­előbb elhatározni, amelyek együttesen segítik az előre­lépést a jelenlegi helyzetből. Hangsúlyozta, hogy együttes tevékenységre van szükség & kifejezésre juttatta re­ményét, hogy a magyar lab­darúgás fejlődése érdekében határozatát — megfontolás s döntés céljából — az or-í szagos elnökség, illetve a ta-| nács elé terjesztjük — mon-1 ciotia. I A világ érdeklődése az utóbbi években fokozottan a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom helyzete és problémái felé fordult. Miért ez a megkülönbözte­tett érdeklődés? Kétségtele­nül azért, mert a mozgalom egyre inkább korunk irá­nyító tényezőjévé vált. Az érdeklődés fokozása irányá­ban hatottak azonban bizo­nyos negatív jelenségek is, így a mozgalmunkban je­lentkező problémák, amelye­ket az imperialista propa­ganda maximálisan megkí­sérel a maga javára lei ak­názni. Ma már azonban vi­lágos, hogy a hatvanas évek elejének egység bontó folya­matával szemben egyre ha­tározottabban új irányzat — az egységre törekvés irányzata bontakozik ki. Ha­tározottan megfigyelhető, hogy ezt a pozitív irányza­tot nem csupán a kommu­nista és munkáspártok 1989. június 5 és 17 között Moszk­vában lezajlott világtalálko­zójától, hanem régebbi idő­től kell számítani. Azóta, hogy megkezdődött a harc magáért a nagy találkozó­ért. Maga az élet, a nemzet­közi osztályharc sürgette a közös akcióprogramot, amelynek lényegében arra kellett választ adnia, meg tud-e felelni a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom a kor követelményei­nek, eleget tud-e tenni a rá­háruló felelősségnek, ki tud­ja-e dolgozni mind elméle­ti, mind gyakorlati síkon azokat a tennivalókat, ame­lyek mind a szocializmus továbbépítése, mind más te­rületeken jelentkeznek. Most a nagy találkozó után né­hány hónappal egyre UtP kább bebizonyosodik, hogy a nyári moszkvai nagy ta­lálkozó a hatvanas evek leg­fontosabb poll ti Icai esemé­nye volt, fontos határkő mind az imperialista-ellenes erők tömörítésében, mind a kommunista és munkásmoz­galom sorainak tömörítésé­ben, a marxizmus—leniniz- mus, a proletár internacio­nalizmus sziklaszilárd elvei alapján. A tanácskozás és az ott elfogadott dokumentumok — amelyek a résztvevő 75 pórt küzdelmes osztályharcos ta­pasztalatait sűrítették — a megelőző hasonló nagy ta­lálkozó óta eltelt kilenc év múltán egyértelmű marxista —leninista választ adtak ko­runk legfőbb kérdéseire. Ezek a dokumentumok nem csupán a nemzetközi kom­munista és munkásmozga­lom elvi-eszmei fegyverei, de arra is alkalmasak, hogy egyetlen, hatalmas mederbe tereljék és összefogják az imperialista-ellenes íront va­lamennyi fö erejét: a szo­cialista világrendszert, a ka­pitalizmus fellegváraiban harcoló munkásmozgalmat, valamint a nemzeti felszaba­dító mozgalmat. Ezek az esz­mei fegyverek még azoknak a pártoknak is segítséget ad­nak az osztályharcban való eligazodáshoz, amelyek nem vettek részt a nagy találko­zón, hiszen a moszkvai do­kumentumok a mai világ ob­jektív íejlődéstörvényeinelc megfelelően, a legmagasabb tudományossággal világítják meg a nemzetközi osztály- harc folyamatait. Ilyen Uk­mán a dokumentumok az egység kovászának szerepét is betöltik a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom sorainak további tö­mörítéséhez. Moszkva után tehát — s ezt a tények alapján ma már bátran állíthatjuk —, ha nem is minden vonalon és törésmentesen, de erősö­dött az egység. Nyilvánvaló, hogy ez a folyamat hosszabb periódust kíván. Mint aho­gyan az egység megbomlása Is hosszabb folyamat követ­kezménye volt, ugyanígy az egység elérése is olyan tör­ténelmi időszakot kíván, amely — s ez előrelátható — nem lesz mentes a har­coktól, amelynek során elő­rehaladás és visszaesés is lehetséges, de a főtendencia kétségtelenül az egység irá­nyába mutat. A ml pártunk számos két- és többoldalú tanács­kozást tartott Moszkva cita is, s egyetlen alkalmat sem mulaszt el, ami elősegítheti az egység erősödését. Hét európai szocialista ország kormányának képviselői — legutóbb Prágában és újra Moszkvában — ismét nagy lépéssel vitte előre egy összeurópai biztonsági érte­kezlet megszervezésének, Európa tartós bztonságának ügyét A moszkvai fődokumen­tum helyes elemzését iga­zolják azok az egyre töme­gesebbé váló és mindinkább politikai színezetű hatalmas sztrájkok, amelyek újra és újra megrázzák a fejlett tő­kés országok elavult reno­szereit. Olaszországban' ta­valy novemberben 12 mil­lió, idén februárban 18 mil­lió, az elmúlt hetekben vi­szont már 20 millió dolgozó sztrájkolt. Franciaországban, Japánban és magában az Egyesült Államokban is mil­liók meg-megujuló küzdel­me sok részeredményt értei. Az USA-ban egyre erőtelje­sebben bontakozik ki a vi­etnami bűnös amerikai, ag­resszió azonnali beszünteté­sét követelő tömegmozgalom. Feltétlen az egység , irányá­ban hat és eredményesebbé teszi a nemzetközi tőke el­leni akciókat, hogy a 'nem­régiben Budapesten . tartott szakszervezeti világkongresz- szuson is utat tört az egy­ség és megerősödött' á nem­zetközi szakszervezeti moz­galom forradalmi vezetése. A nemzeti függetlenségi liarc területén, a nemrégi­ben függetlenné vált álla­mok egész sorában hoztak — főleg az angol és ameri­kai tökét korlátozó — intéz­kedéseket. Ezen országok — sokszor ellentmondásos fej­lődésük ellenére — keresik a kapcsolatok fejlesztésének és bővítésének lehetőségét a szocialista országokkal. Hosszú lenne áttekinteni a nemzetközi politika minden olyan jelenségét, amely az antiimperialista akcióegység állandó erősödését Igazolja. Nem nehéz felfedezni, mint politikai hátteret, mint esz­mei platformot — azt a do­kumentumot, amely hosszú időre programot ad mind­azoknak az erőknek szerWI a világon, amelyek a hala ­dásért, a szocializmusért, «» békés fejlődés lehetőségeiéiül küzdenek. <R. JW

Next

/
Oldalképek
Tartalom