Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-25 / 299. szám

Meredlek űfr fölfelé Olyan, akár a zúzmará­val lepett fa. Gyérülő ha­ját téli fehérséggel az idő befútta. Csáti Bélának hív­ják. Ötvenkilencedik esz­tendejét tapossa. Hat ele­mije van és egyetemi dip­lomája. Az élet egyetemén szerezte a diplomát. Sum­ma cum laude. Teljes di­csérettel. Az édesanyámról em­lékem se maradt, ötéves voltam, mikor a földbe le­tették. Nagyanyám nevelt hármunkat, mert apám , is oda volt messze, hadifogoly­nak Vlagyivosztokbkn. El­vitték semmivel és nem volt többje, mikor hazatért. Ara­tómunkán dolgozott a szat­mári püspökség birtokán. Jánosiban. Kilenoesztendős koromban itt lettem marok­szedő én is, félrészes munkás apám mellett Öt évig tar­tott ez a szolgálat és igazán nem volt könnyű a gürcö­lés. Amíg kisebb gyerek vol­tam. ki se mozdultam a fa­luból. Aztán meg be csava­rogtam az országot messzi­re elmentem Komlóról, a munka után. Ősszel-tavas­szal kubikosmunkára jár­tam. Így fordultam meg Mis­kolcon, ahol a szentpéteri utat építettük. Dolgoztam bu­bikon Salgótarjánban, Buda­pesten, Dunavecsén, lent Za­lában, Cegléden a vasutat csináltuk. A legkutyább volt a Tiszagátnál, ott alig kap­tunk sóravalót a kemény munkáért 1933. ószén behívtak kato­nának, távbeszélő század­hoz. És négy év múlva újra vonulni kellett Harminc­nyolcban megint berántottak, ott voltam a Felvidék meg­szállásánál, Tomaalján. Ek­kor már megvolt a kislá­nyom is. 1940-ben Sepszi- szentgyörgyön katonáskod­tam. Mikor hazajöttem, té­len is meg kellett fogni a kubikostalyiga szarvát Fele­ségem, gyermekem mellett az öreganyámról is nekem' kellett gondoskodnom. 1942-ben azt mondták: vá­laszthatok, vagy elmegyek a hadseregnek dolgozni, vagy a front Inkább a kubik mellett maradtam Erdély­ben építettem a dédai vasu­tat Egy év múlva közelebb kerültem az otthonomhoz, a hatvani centrálé építésénél végeztem földmunkát A háborút mégsem sikerült áttűrni. 1944. március 19-én, amikor a német csapatok el­foglalták Magyarországot nekem Losoncon kellett je­lentkezni. A lengyelországi frontszakaszon harcoltam Tamopol és Jazdlovica ne­vére emlékszem, amíg élni fogok. Micsoda gyilkos fer- geteg hullott ránk. Aztán a visszavonulás. Kétszer is se­besültem. Előbb lábamat sza­kította át a golyó. Aztán Arad és Mezőkovácsháza kö­zött a tüdőmet és a taromat érte lövés. Szakszárdról, a hadikór­házból betegen indultam ha­zafelé. Napokig tartott az út, mert akkor már nem közle­kedtek rendesen a vonatok. Valahogy mégis eljutottam Kaiig, onnan pedig gyalog vágtam neki, hogy Komlót elérjem Két hét betegszabadságot adtak, de én már ki se tet­tem többet a lábamat a falu­ból. A háború már magyar területen folyt, az ágyúdör­gések is közelről hallatszot­tak. November nyolcadikén betörtek Kömlőre a szovjet csapatok előrenyomuló egy­ségei. A németek nagy el­szántan visszaverték őket, de csak pár napig bírták tartani magukat. November 13-án eljött a felszabadu­lás. Nem kellett nekünk ma­gyarázni, mit csináljunk. Is­mertük egymást a kubikról, kevés beszédből értettünk Ahol munka van, ott csak hátrít a sok szó. Megszer­veztük a kommunista pár­tot A pártnak 1945. január 15-én lettem tagja és két nap múlva már könyvem is volt Még előbb: megszerveztük a faluben a rendfenntartást Engem neveztek ki pulicár­nak Fegyvert is kaptunk a szovjet elvtársaktóL 1945. decemberében az állam­rendőrség megalakulásakor, átadtam a fegyveremet Kér­tek, hogy maradjak, de 'én dolgozni akartam. Voltam cséplőgép-ellenőr. 1948-ban, a földművesszö­vetkezet megalakulásaikor Emb*r és komputer igazgatósági tagnak válasz­tottak és én lettem az elnök- helyettes is. Aztán a Mag- termeltető Vállalat termelé­si felelőse voltam, ügyvezető az fmsz-nél, eztán már fel­ügyelő a magtermeltetőnél. És azt se tagadom le, hogy a begyűjtésnél dolgoztam. 1954-ben hazahívtak a fa­lumba, tanácselnöknek. Ne­héz idők jártak Volt, hogy saját apósomat is a község­háza elé kellett rendelni, tehenévél együtt. Leautózott hozzám az akkori megyei ta­nács elnöke: — Holnapra 120 szarvas- marha itt álljon nekem! Rácsapott előttem az asz­talra. — Hallod-e, itt én vagyok az elnök, itt csak én verhe­tem az asztalt Ügy, hogy azt ajánlom, te is inkább a ma­gad asztalát csapkodd! A mindenségit... És odavertem még na­gyobbat az öklömmel, csak úgy dongott 1956-ban az ellenforrada­lom kolompja itt is megszó­lalt Engem hazaküldtek hi­vatalomból és fegyveresen őrizték a házamat A párt visszahelyezett tisztségembe, de 57-ben még­is leköszöntem. Dolgozni mentem a termelőszövetke­zetbe. Egy év múltán a Dó­ma elnökévé választottak, s ezen a poszton állottam mindaddig, amig a Május 1 meg nem alakult 1962-ben, 1300 katasztrális holdon. Az új szövetkezetnek amely a korábbi hat szövetkezést is magába egyesítette, a meg­alakulás óta elnökhelyettese vagyok Azt hiszem, az emberek elégedettek ebben a szövetkezetben. Itt élek ebben a faluiban. Minden embert a kereszt­neve szerint ismerek Ha me­gyek az utcán, élőre köszön­nek... Csáti Bélának hívják. Ötvenkilencedik évét ta­possa. Mélyből Iveit a sor­sa, meredek utat járt be, fölfelé. Hat elemije van és egyetemi diplomája. Az 1 élet egyetemén szerezte a diplomát. Suyvma cum láv­áé. Teljes dicsérettel ... 1 Patak; Dezső HAVONTA TÖBB százezer osaládhoz kézbesíti a nyug­díjakat a postás és — amint a parlament decemberi ülés­szakán bejelentették — csak­hamar nagyobb összegek ol­vashatók a pénzesutalványo­kon. Gigantikus munka len­ne, ha az utalványok válto­zó összegét kézzel, íróaszta­loknál írnák, könyvelnék. Szerencsére erre nincs szük­ség, mert a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál elektronikus számítógép utalja ki havonta egymilió 200 ezer utalványra a nyugdíjösszegeket. Egyetlen példa ez a sok kö­zül. ahol elektronikus szá­mítógép immár mindennapi életünk részévé lett. A szá­mítógép korunk műszaki, technikai újdonságainak nem csupán egyike, hanem mi­nőségi változások hordozója. Eltérj edése robbanásszerű; alkalmazása a tudományok mind szélesebb körére tér« jed ki. A nemzetgazdaságok vi­lágméretű fejlődését sokféle nézőpontból vizsgálják és ha­sonlítják össze a szakértők; jónéhány olyan termék akad, amelyek bruttó, illetve egy főre jutó termelése az előre­haladás mércéje. Ilyen volt sokáig a vas és az acél, ilye­nek manapság a vegyipari termékek, nemzetközi rangú mutatószám például a papír­felhasználás és mindezekkel együtt immár: a számítógé­pek elterjedése. Ha például a japán isági csoda szín­falai mc tekintünk, a szá­mítógépek elterjedésének szélsebes üteméről számolha­tunk be. íme a tények: 1958-ban összesen három, 1087-ben pedig 845 számító­gépet helyeztek üzembe a tá­voli szigetországban, s ugyancsak 1967. évi adatok AA^AAAA/WVWVAA/VVAAA/VWVWVVWWVVV'AVWWWVVWSAA/VWWS/VVW J KARÁCSONY (Kiss Attila rajza) í *• WVW,/‘AVAaMa \ A hadijelenfiések a .legop­timistábban gondolkodó jobb­oldaliakat is megtanították arra, mit jelent a valóságér­zék. A szovjet hadsereg egy­segei nemcsak túllépték az országhatárt, hanem eljutot­tak Heves kapuihoz is... Ekkor következett a dráma tetőpontja... A tiszafüredi frontszaika- szon támadó 53. hadsereg egységei — leküzdve a né­metek kétségbeesett ellenál­lását — átkeltek a Tiszán és nyolc hídfőállást építettek ki. Roppant a német védelem fala: megnyílt az út Heves szívéhez... November 8-án már fel­szabadult Poroszló és Sa­rud. A megyeházán még fo­lyik az élet. November 7-én közli a megye hivatalos lap­ja a megyei tisztifőorvos je­lentésének kivonatát. Meny­nyivel őszintébb már a hang mint alig egy hónappal ez- ' előtt: „Dacára az állandó szor­galmazásnak, a kórház téli december 25,, csütörtök szénszükséglete egyáltalán nincs biztosítva”. Majd így tovább: „Nehézségek vannak nem­csak az élelmezésben, hanem a betegek ápolásában is. Például csonttörésekhez szük­séges gipsz egyáltalán nincs a kórházban, a megrendelt mennyiséget a cégek nem tudják leszállítani, állítólag vasútkorlátozás miatt. Ugyan­csak hiányzik... a szalma­zsákok töméséhez szükséges szalma”. A megye urai ezt a jelen­tést a további intézkedést nem igénylők közé sorolják. Annál inkább szorgalmazzák saját „gondjaik7’ megoldá­sát. A közigazgatási bizott­ság ülésén az alispán amiatt füstölög, hogy a kereskedel­mi és közlekedésügyi minisz­ter csak a hatvani járás fő­szolgabírójának engedélyezte gépkocsijának forgalomban hagyását. Hát igen, a luxus az luxus, különösen akkor, ha vége a játéknak, ha Köze­ledik a futás ideje... A.rra azért a legnagyobb sietségben is jut idő, hogy a hivatalos lap közölje a zsidó­körözéseket ... Közben a szovjet csapatok közelednek Heves szíve, Egei; felé..: Ekkor már a várme­gyén is sejtik: közel a „zá­rójelenet”, s az ultrajobbol- daliak itt már nem szeretné­nek fellépni... Meglcezdődik a menekülés. A hivatalok már november 10. után be­szüntették működésüket. No­vember 12-én elhagyja a vá­rost a honvédség. Előtte azonban még példát statuál­nak a tiszt urak. Ezen a na­pon akasztottak két katona- szökevényt, akiknek már ko­rább an elég volt a háború­ból, akik látni akarták még családjukat. Nem láthatták meg. A katonasággal együtt fu­tott a rendőrség is. A város­ban megszűnt a közbizton­bújtogatő éjszakák sötétje borult a városra... Novem­ber 20-án futott a nem is olyan régen színre lépett Su- lyovszky főispán, nyilasaival. Előbb azonban elégetett min­den titkos, minden komp­romittáló iratot ... Ügy látszott, a zsibbadt városban nincs már kibonta­kozást remélő erő. Ám ez csak látszat volt, mert rej­tekhelyeken haladó gondol­kodású emberek, kommunis­ták tervezték a holnapokat. Egyikük portréját Jab- tonszky György villantja fel: — Sandrik József sose mondta, hogy kommunista. Jó barátok voltunk, rendsze­resen járt hozzánk. Én, mint Harcok a Lenin úton. ság, deklasszált elemek kezd­ték a boltok feltörését, rab­lását, a pincék kifosztását német katonák után a civilek folytatták, vedrekben, ku­pákban hordva a lopott bort... November 13-áu gyulladt fel „búcsúzóul” a villany, utána megszűnt a\ közvilágítás, garázdaságra az egyik legrégibb egri ama­tőr rádiós, titokban rendsze­resen hallgattam Moszkvát, Kujbisevet, Londont Sosem mondta, miért figyel annyi­ra, amikor a rejtjeles szöve­geket beolvasták. Aztán egy­szer már az. utolsó hetekben elmondta, hogy egy jelzést ő is várt és vár.. „ Többet nem beszélt erről, da így ia meg­értettem .., Csirmaz Dezső, a kommá* nista párt későbbi megyei titkára is Egerben bújkált, várva a cselekvés idejét, tá­jékozódva emberekről, akik­re számítani lehet az új élet alapozása idején. És folytak a harcok, egyre hátráltak a németek. A vá­rosban minden házért meg kellett vívni. — Amikor égett a Rossz­templom, kimerészkedtem az utcára. Néztem az égre csa­pó lángokat... tudtam, Eger jó része mér szabad, ezek­ben az utcáikban már nem vonulnak német katonák. — Emlékezik Csirmaz Dezső, majd így folytatja: — A Cifra-partról néztem a lobogó épületet. Nem men­tem vissza rejtekhelyemre, álltam az éjszakában. Reggel fél öt körül találkoztam az első szovjet járőrrel. Egy gondolat hasított agyamba: Eger szabad... Eger szabad... Másnap reggel fél tíz kö­rül a Dobó térre ment, ke­reste Konyev tábornokot A felszabadító csapatok pa­rancsnoka fogadta. Először a tábornok kérdezett látva Csirmaz Dezső elhanyagolt öltözékét: — Partizán? — Nem, kommunista. Azért jöttem, hogy megtud­jam: mi az első teendőink? — Szervezni a pártot, meg­indítani az új életet... Akkor még be-becsapódott egy-egy megtévedt golyó a Dobó térre, akkor még Szá­lában ádáz harcok folytak- szovjet és német egységek közt, mégis ekkor zárult egy rend embertelen játéka, s ekkor kezdődött az új, a sokak által álmodott világ, ekkor kezdődött az ébredés... szerint Japánban összesen 2978 elektronikus számítógép ontotta a feldolgozott ada­tok özönét. A SZÁMÍTÓGÉPEK terje­dése a tényszerű jellemzésen, túl, olymódon is érzékeltet­hető, ha felheználási lehető­ségeinek néhány példáját említjük A gazdasági élet — úgy is mondhatnék — elektronizálásán túl, az okos gépek világszerte részt kér­nek például a kórházak mun­kájából, ahal a tünetek be­táplálása után a gép hozzá­vetőleges diagnózist állapit meg vagy legalábbis kizárja a diagnosztáció köréből a mellőzhető feltevéseket; megold a gép régészeti prob­lémákat — például ókori írásrendszereket fejt meg —, s talán arra az Immár Bu­dapesten is bevezetett alkal­mazási lehetőségre is emlé­keztethetünk, hogy a házas­ságközvetítő irodában, kérdő­íves adatrögzítés után a gép választja ki — természetesen a megjelölt ismérvek alap­ján — az ideális partnereket. Az elektronika forradalma nem egyszerűsíthető arra, hagy a gépek az elvégezhető számtani műveletek mennyi­ségét növelik csupán — en­nél sokkal többről, minősé­gileg másról van szó! A szá­molási sebesség elképesztő gyorsulása valójában olyan, új lehetőségeket nyújt az ember számára, amilyenekkel eddig nem élhetett. Jellemzé­sül elegendő az űrhajó irányításának programozásá­ra utalni. Ismeretes, hogy például az Apollo űrhajókat a földi szá­mítóközpontból irányították, méghozzá oly módon, hogy a gép érzékelte a pályakorrek­ciókait és pillanatra készen jéUMjte meg az űrhajó hely­zetét, illetve irányát, Kép­zeljük el, lehetett voina-e szó űrhajózásról olyan körül­mények között, hogy — élv­ben feltételezve — a világ legzseniálisabb matematikus sai ülik körül a houstoni köz­pont asztalát és papírral— ceruzával számolják a kiszá­míthatatlant. hiszen mire a ceruza egy számjegyet leír, addig az űrhajó pályája is megváltozik. A minőségi új­donság, hogy a számítógép — ki bem etikai műszót al­kalmazva: visszacsatolás oe rendszerrel — a változásokat is feldolgozza és „döntéseit* azokhoz igazítja. A SZÁMÍTÓGÉP tehát esz­köz minden olyan rendszer vezérlésére, amelyben vég-* télén sok tényező kölcsönha­tásával kell számolni. Talán mondanunk sem kell, hogy tipikusan ilyen rendszer egy ország gazdasága; ezért is terjed világszerte a számító^ gépek gazdasági alkalmazá­sa, illetve a gazdaság és a matematika összekapcsolá­sa: az úgynevezett ökono-. metria tudománya. Ami a hazai viszonyokat illeti, kétségtelen, hogy szín­vonalunkat is, igényeinket i3 tekintve, elmaradtunk a szá­mítógépek alkalmazásában. A géppark számszerűen is ke­vés, és jobbára a fővárosban van. A közelmúltban szüle­tett kormánydöntés jó alap az elmaradás megszüntetésé­hez. A határozat széles hori­zonton összegezte teendőin­ket, s országos számítógép-, programot indított útjára. A. nagy jelentőségű programod tárcaközi bizottság irányítja} dönt a gépek beszerzéséről, a vásárlás elveiről, például a számítógépek csatlakozta tha-j tóságának érvényesítéséiőij Szóba került az is, hogy H egyeztetve lehetőségeinket a KGST-partnerekkel — meg-, teremtjük a hazai számító-- gépgyártás alapjait, illetve! bekapcsolódunk a szovjet számítógép-programba. A gépek beszerzése és üzembe állítása, bármily fontos is, csupán egyik része a számítógépek alkalmazási1 feltételeinek. Nem kevésbé jelentős annak a szellemi ka­pacitásnak a megteremtése, amely a gépek — azt is mondhatnék — társadalmi befogadásához szükséges. HOZZÁKEZDTÜNK tehát, hogy a korunkat oly mélyen jellemző, okos gépek elfog­lalják helyüket gazdaságunk­ban. társadalmunkban, min- ■?nnapi életünkben. <T. A/

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom