Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-25 / 299. szám

Eredményesen munkálkodunk a IX. kongresszus I atározati inak mtígralósításán Hazai Béla, a megyei pártbizottság titkára válaszol a Népújság munkatársának AC Magyar Szocialista Mun­káspárt Heves megyei Bi­zottsága — mint ahogy erről hírt adtunk — az elmúlt hét végén megtárgyalta a IX. kongresszus határozatai vég­rehajtásának Hevei megyei tapasztalatait és megszabta a további feladatokat. Felkértük Hazai Béla elv­társat, a megyei pártbizott­ság titkárát, aki a pártbi­zottság ülése napirendjének előadója volt, tájékoztassa olvasóinkat, a megye közvé­leményét az elmúlt három év néhány tapasztalatáról és a tennivalókról. Hazai elvtárs kérdéseink­re az alábbi válaszokat ad­ta: — Megyénkben a párt-, állami, gazdasági és tömeg­szervezeti szervek az 1966. novembere óta eltelt időszak alatt eredményesen munkál­kodtak a IX. pártkongresz- szus határozatainak megva­lósításán. Megyénk eszmei, ■politikai, gazdasági helyzete megfelelő. A fejlődés iránya ék' üteme egybeesik ä terve­zettel, a ■ meglevő gondok, problémák, a .konszolidált vi­szonyok kereteibe általában beleférnek. Fejlődött a szocialista de­mokrácia, szélesedett a köz­ügyekkel való foglalkozás lehetősége. Ezt segítette — többek között — az új gaz­dasági mechanizmus beveze­tése, a helyi szervek jogkö­rének bővítése, a választó- jogi törvény továbbfejleszté­se. A szocialista célokért dolgozva tovább erősödött a népi-nemzeti egység. Mun­kások, parasztok, értelmisé­giek, kisiparosok, ateisták és vallásos emberek — a mun­kásosztály politikai céljait figyelembe véve — odaadó munkával dolgoznak együtt a szocializmus teljes felépí­tésén. Megyénk népessége jelen­leg 343 ezer fő. 1965-től a megye népességének száma kisebb ütemben csökkent, de 1968-ban már növekedett a népességszám. A városok­ban lakók száma hat szá­zalékkal nőtt, a városi la­kosság a megye összlakossá­gához viszonyítva megköze­lítette a harminc százalékot. A népességszám növekvő tendenciáját több tényező együttesén juttatja érvény­re: az ezer lakosra jutó él- veszületések száma az 1965. évi 12.0 ezrelékről 1968-ban 13,5 ezrelékre nőtt, a gyer­mekgondozási segély beve­zetése, a családi pótlék fel­emelése kedvezően hatott a születések alakulására. A ki­ás beköltözők egyenlege a megyében a kiegyenlítődés irányába fejlődik, s ebben a növekvő munkahelyek szá­ma döntő szerepet játszik. A kongresszus óta eltelt, időszakban megyénkben is tovább nőtt a munkásosz­tály súlya és politikai befo­lyása. Megyénkben is érvé­nyesül a munkásosztály ve­zető szerepe és a munkás­osztály vezetésével szocialis­ta alapon mélyült, erősödött a munkás—paraszt szövet­ség. Folytatódott az egysé­ges paraszti osztály kiala­kulásának és megszilárdulá­sának folyamata. Elősegítet­ték ezt a szövetségi politi­kával összehangolt gazdasá­gi és életszínvonal-politikai jtotézkedések Ja, .. . —Hogyan ala­kult megyénk gazdálkodása és a lakosság életkörülmé­nye a IX. kongresszus óta? — Megyénk gazdasága je­lentősen fejlő­dött, nőtt az ipar súlya és javult szerke­zete. A szocialista ipar ter­melése az elmúlt három év alatt 1965-höz viszonyítva 22,5 százalékkal nőtt, 1969. első félévében 6,6 százalékkal termelt többet, mint az elő­ző év hasonló időszakában. Az iparban foglalkoztatottak száma 48 400 főre emelkedett, az 1965. év 118,9 százalékára. A termelés három évi átla­gos fejlődési üteme több mint hét százalék, s ez az ütem az 1968-as év kivételé­vel meghaladja az országos átlagot. A három év alatt a legjobban — 66,6 százalékkal — a gépivar termelése emel­kedett. Több új, korszerű üzem kezdte meg a termelést, gyors ütemben nőtt a kedvező paraméterű gyártmányok — félvezetők, vákuumtechnikai gépek, háztartási hűtőkomp­resszor, alumínium présönt­vény, fém csomagolóeszkö­zök, villamos vezérlőtechni­kai berendezések, filteres ci­garetta stb. — termelése. Az ipari termelés növeke­dése ellenére sem tudta biz­tosítani számos termékből a gyorsan, növekvő szükségle­tek kielégítését. A termelés .koncentrációjánál': növekedé­se nem jelentette az optimá­lis termelési volumen eléré­sét, a termelőkapacitások in­tenzív kihasználását. A ter­melés gazdaságosságát ked­vezőtlenül befolyásolta töb­bek között a korszerű tech­nika és technológia lassú be­vezetése, a munkaerő-gazdál­kodás alacsony színvonala, az anyagi ösztönzés helytelen alkalmazása, -és a munka- szervezés, szakképzettség ha­tékonyságának lassú tovább­fejlődése. Az építési tevékenység 1965-höz viszonyítva — első­sorban a folyamatban lévő ’nagyberuházások következté­ben — jelentős mértékben emelkedett. 1968-ban a me­gye területén működő építő­ipari szervezetek termelési értéke meghaladta az 1,4 milliárd forintot, ami 59 szá­zalékkal több az 1965 évinél. A megye építőipari vállalatai és szövetkezetei növekvő ter­melésük ellenére sem tudtak eleget tenni a jelentkező igé­nyeknek. Az építési és sze­relési munkák több mint fe­lét az 1968. évben is más me­gyei székhelyű _ építőipari vállalatok végezték. Gond még az építőiparban ma is a korszerű építésmódok las­sú térhódítása, a gépek ala­csony kihasználási foka, az átfutási idők műszakilag és közgazdaságilag indokolatlan elhúzódása. — Milyenek a tapasztala­tok a termelékenység ala­kulását illetően megyénk iparában? —- A munka termelékeny­sége — főleg az 1968—69-as években — kedvezőtlenül alakult megyénk szocialista iparában és építőiparában. A terv szerint a termelés nö­vekedésének 80 százalékát kellene a termelékenység növekedéséből fedezni. Ez­zel szemben a termelésnöve­kedés 38,5 százalékban az egy foglalkoztatottra jutó termelés emelkedéséből, illet­ve az egy munkásórára jutó termelés alapján számítva 66,5 százalékban a terme­lékenység növekedésének a, következmény^. Az építőipari termelés kultúráját — mű-, szaki, közgazdasági előkészí­téséi ssesrvesaeteúgáfc — fe­jezi ki például az, hogy az egy építőipari munkásra jutó termelés a beszámolási idő­szakban 9,7 százalékkal nőtt, mégis a termelés növekedése 68,5 százalékban a létszám- növekedésből adódott. -i — Mi Jellemzi megyénk mezőgazdaságát? — Megyénk mezőgazdasá­ga a IX. kongresszus óta egyenletesen fejlődött. 1968- ban változatlan áron szá­molva, a mezőgazdaság bruttó termelési értéke 8 százalékkal haladta meg az 1965. évit, az évi átlagos nö­vekedés üteme 2,5—2,7 szá­zalékra tehető. Ebben az ép­ben előreláthatólag a koráb­bi éveknél nagyobb mérté­kű, körülbelül négyszázalé­kos növekedési ütemre lehet számítani. A megye mező- gazdaságában a fontosabb növények termésátlagai ked­vezően alakultak, az öntö­zött területeket növelték, s ugyancsak növekedett a nagyüzemi gazdaságokban a szerves- és műtrágya-fel­használás is. Ugyanakkor a megye számosállat-adománya egy százalékkal kevesebb, mint öt évvel ezelőtt volt. Pártunk helyes gazdaság­politikájának eredménye­iként a tsz-ék vagyoni hely­zete kedvezően alakult Nö­vekedett a közös és a tiszta vagyon értéke, 1965-höz vi­szonyítva a közös vagyon 19, a tiszta vagyon 48 száza­lékkal növekedett. A beru­házásra, három és fél év alatt a mezőgazdasági üze-, mek közei félmilliárd forin­tot fordítottak, annyit, mint a második ötéves terv idő­szakában. Tovább folytatják a szőlő- és gyümölcstéiepí- tés rekonstrukcióját, 1965- höz viszonyítva a gépesítés színvonala közel 20 száza­lékkal emelkedett, a mező- gazdasági üzemekben javult a vezetés színvonala, s a kongresszus határozatának megfelelően javult a munka termelékenysége. A jobb munkaszervezés, az anyagi- műszaki színvonal javulásá­nak eredményeként a nagy­üzemi gazdaságokban hozzá­vetőlegesen 20 százalékkal nőtt a munka termelékeny­sége. — Mi Jellemzi a beruházá­sokat az eltelt időszakban? — A IX. kongresszus óta a beruházások volumene gyors ütemben nőtt, szerke­zete átalakult. A szocialista szektorban a beruházások értéke hétmilli&rd forint, ez megfelel a második ötéves tervben összesen megvalósí­tott beruházások értékének. A tárgyalt időszakban a be­ruházás évi átlagos növeke­dési üteme mintegy húsz százalék az öt évvel korábbi öt százalékkal szemben. Me­gyénkben az üzemibe helye­zett beruházások 48,6 száza­léka a kongresszus határo­zatainak megfelelően ipar- fejlesztési célt szolgál. A fo­lyamatban levő beruházások közül országos jelentőségű a visontai külszíni bánya és hőerőmű és a Tisza IL víz­lépcső. A beruházási tevékenység hatékonysága azonban nem fejlődött a kívánt mérték­ben, A vállalatok egy része az építéssel együtt járó bő­vítést helyezi előtérbe a gé­pi állóeszköz-fejlesztés he­lyett, de nőtt az üzerpben elhelyezett beruházások ál­lománya is, az utóbt három év átlagában több mint két- szerese az öt évvel ezelőtti- fiefe ____.... ... _ — Mostanában nagyon soil szó esik a kereskedelem­ről, az áruellátásról, és az árakról. Hogyan értékelte a megyei pártbizottság a kereskedelem elmúlt há­rom évi tevékenységét? —- A kiskereskedelem for­galomnövekedése 1988-ban változatlan áron számolva, 27 százalékkal növekedett, tehát jelentősen túlszárnyal­ta a harmadik ötéves terv utolsó évére tervezett 19— 21 százalékos növekedést. Az árufőcsoportok közül a ve­gyes iparcikkek fejlődése a legdinamikusabb — 36 szá­zalékkal nőtt — ezen belül a tartós fogyasztási cikkek for­galmának növekedése 67 szá­zalékos. Érdemes itt meg­említeni, hogy az 1970-re tervezett országos növekedés 40—45 százalékos. A forga­lomnövekedést elősegítette, hogy számszerűleg is növe­kedtek a hálózati egységek és a kulturáltság fejlődött. A kiskereskedelmi áruforga­lom jelentős növekedése azonban nem járt együtt a választéki hiányosságok meg­szűnésével, vagy jelentős csökkenésével. Egyes árufé­leségek ára indokolatlanul emelkedett, és a bevásárló központok, az üzlethálózat szélesítése, kialakítása sem haladt kellő ütemben. A ke­reskedelemben dolgozóknak, elsősorban a kommunisták­nak nagyobb erőfeszítéseket, kell tenniük as árukínálat szélesítéséért és a párt he­lyes árpolitikájának megva­lósításáért “ A párt élefezínvonaí- politikájának megvalósulá­sát hogyan foglalhatnánk össze? — Az életszínvonal-politi­ka megvalósulásának főbb tapasztalatait a következők­ben összegezhetjük: A foglalkoztatottak száma évi átlagban ezer fővel nö­vekedett és elérte a 152 ezer főt Ennél nagyobb mértékű a női munkaerő foglalkoz­tatásának növekedése. Me­gyénkben a dolgozók jöve­delme az eltelt három év alatt jelentősen növekedett. A terv az egy főre jutó reál­jövedelem-növekedést lé­ié százalékban határozta meg. A tervidőszak eddig eltelt éveiben megyénkben a munkabérek ennél mérsé­keltebben, az egyéb jövedel­mek viszont ezt lényegesen meghaladó arányban nőttek. A tényleges reáljövedelem­növekedés a tervidőszak vé­géig 17 százalékra tehető, fi­gyelembe véve a fogyasztói árszínvonal növekedését. A bérből élők jövedelme 1968- tól döntően a keresők szá­mának bővülése következté­ben nőtt A terv célkitűzé­seivel összhangban a mun­kás alkalmazotti kategóriát meghaladó mértékbeli nőtt a parasztság jövedelme. Az egy termelőszövetkezeti tag­ra eső részesedés 23 száza­lékkal volt magasabb, mint három évvel korábban. Megyénkben a tervidőszak alatt több mint hatezer la­kás épült, s ez jelentősen el­maradt a tervezettől. Az el­maradás a falun történő la­kásépítés mérséklődéséből adódik, amely az elköltözés következtében állt elő. A vá­rosi lakásépítés gyorsabb ütemű megvalósításának a feltétele nem teremtődött meg. A IX. kongresszus óta me­gyénk egészségügyi helyzete javult. A megye lakosságá­nak 98 százaléka íszesiU társadálombiztqsításbar. Töb­bek között léten tettünk két gyógyintézetet. 542 betegágy- gyai két bölcsődét, 100 fé­rőhellyel A szakorvos «§- mis tovább mc4h seffesfcsdteMf váHalai >s. iye .»Aem tömegének n'J- 'elésébeu £ő eszközként az írbevétel növelését igye- :ezmek biztosítani és egyes »etekben jogtalan nyere- égre tesznek szert. Az új mechanizmus beve- etése és kibontakozása te­át kedvező tapasztalatokat ozott, ugyanakkor szüksé­gessé teszi, hogy egyes te fületeken megvizsgáltuk ■:« szabályozók összhatását, tár­sadalompolitikai és közgaz­dasági érvényesülését. — Milyen feladatok állnak a megye páríszervei, a megye kommunistái előtt az elkövetkezendő eszten­dőben? —- A párt szervek, a kom­munisták tevékenységének középpontjában továbbra is a IX. pártkongresszus, a Központi Bizottság és a me­gyei pártbizottság határo­zataiban megfogalmazott cél­kitűzések, eszmei-politikai, gazdasági és szervezeti fel­adatok megvalósítása áll. Az elmúlt években a pártveze­tés, a pártmunka1 stílusárnak javulásával párhuzamosain, hatékonyabbá vált a párt belső élete, munkája, s ja­vult a tömegek között vég­zett politikai munka szín­vonala. Tovább kell mun­kálkodnunk azon, hogy me­gyénk társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális élete, pártszervezeteink és párt­szerveink munkája tovább fejlődjék, még hatékonyabbá váljék. Nagy feladatok áll­nak a megye kommunistái előtt, és ezeket a feladatokat a pártmunka hatékonyságá­val, a szélesebb tömegpoli­tikai munkával tudjuk meg- olc|ani. Megyénk pártszervezetei, kommunistái a IX. koaig- reszus által, megjelölt úton haladtak, eredményesen munkálkodtak a határozatok megvalósításán. A magye társadalmi, gazdasági, műve­lődésügyi, kulturális fejlő­dése megfelelő. Dolgozóink szocialista tudata fejlődött, pártszervezeteink és alap- szervezeteink munkája to­vább javult. A párt-, állami és tömegszervezeti szervek tevékenysége, a helyes poli­tika tolmácsolása és meg­valósítása, a szocialista de­mokrácia szélesedése me­gyénkben is biztosította a párt és á dolgozó tömegek közötti kapcsolat szilárdulá- sát. A jelentős fejlődés, ame­lyet az elmúlt három év alatt elértünk, sem feledtetheti el, hogy számos területen lehe­tőségeteket nem tudtuk kel­lően kihasználni, eredmé­nyeink szerényebbek a szük­ségesnél, néhány kérdésben pedig gondjaink, problé­máink vannak. A megye kommunistái oss- szák meg gondjainkat és fel­adatainkat a párionkívüliek tömegével, kérjék, igényel­jék segítségüket a IX. kong­resszus határozatainak meg­valósításához. Az elmúlt három év &eá- menyei jelentősek, de nem kevés a nehézség sem, amely- lyel küzdünk. Feladatunk tennivalónk van bőven. A feltételek általában kedve zőek, hogy megfelelő igényes séggel, szervezettséggel, po­litikai felelősséggel megvaló­sítsuk a IX. pártkongresszus határozatait, és megfelelőét készüljünk a soron követke­ző X. kongresszusra. Engedjék meg, hogy ftel használjam az alkalmat arra hogy kellemes ünnepeket kí­vánjak a megye kommunis­táinak, a Népújság olvasói­nak, Heves megye lakossá­gának, s jő egészséget, sík© rekben gazdag boldog ű esztendőt közös célunk a IX kongresszus határozatainál megvalósításához, — fejezi« be nyilatkozatát Hazai Bél: elvtárs, Pano János lát-ás megjavítása érdekében a nagy létszámú orvosi kör­zeteket megosztottuk. Je­lentősen javultak az elmúlt években az anya- és cse­csemő-, valamint a gyermek­védelem személyi, tárgyi fel­tételed. Gondunk, hogy kór­házaink továbbra is zsú­foltak, a szociális otthonok hálózata bár bővült mégis az igényeket csak részben tudjuk kielégíteni. Az elmúlt időszakban — egyrészt a magasabb béreli, másrészt a megnövekedett béren kívüli juttatások ha­tására — jelentősen gyara­podott a lakosság tartalékolt pénze. Jelenleg a takarék­betét-állomány közel egy- miHiárd forint, 70 százalék­kal több, mint 1965-ben. Az elmúlt három évben javult a szolgáltatási tevékenység, de még mindig nem tudja ki­elégíteni a lakosság igényeit. A szolgáltatás további bőví­tését akadályozó tényezők: a szakmunkáshiány és as anyagi ösztönzés nem ki­elégítő színvonala. Ide sorolnám még azt is, hogy az ipari és építőipari dolgozóknak csaknem 90 százaléka rövidített munka­időben dolgozik, s ez a dol­gozók általános, politikai hangulatára kedvezően ha­tott. S hadd tegyem hozzá, hogy a rövidített munkaidő­re való áttérés a megye gaz­dasági életében, a lakosság ellátásában, a szolgáltatási igények kielégítésében na­gyobb zavart, nehézséget nem idézett elő. *■- Milyenek ae. új gazda­sági mechanizmus alkal­mazásának eddigi tapasz­talatai? — Az eddigi tapasztala­tok általában kedvezőek, megállapíthatjuk, hogy me­gyénk párt-, állami, gazda­sági, tömegszervezetei nagy és felelősségteljes munkát végeztek az új mechanizmus helyi előkészítésében és be­vezetésében. Mint az elő«- aőekből láthattuk, a reform , 'bevezetése és kibontakozása sarán a termelés és forga­lom folyamatosságát biztosí­tani tudták. Az átállás sarán csak átmeneti zavarok kelet­keztek. A reform egyre szé­lesebb körben váltott ki olyan, vállalati törekvése­ket, amelyek a gazdaságpo­litikai célok jobb megvaló­sulását szolgálják, erősödött a költség és nyereség tuda­tos szemlélete, a termel«! jobban igazodott a szükség­letekhez, az exporttermékei köre szélesedett, a beruhá­zás! eszközök felhasználásá­ban a célszerűség és a hasz­nosság követelménye jobban érvényesül. Az új mechaniz­mus olyan fontos célkitűzé­sei, mint a vállalati döntési jogkörök szélesítése, az üze­mi demokrácia tovább szé­lesítése megtörtént Az új mechanztmus kibon­takoztatása és kívánt hatá­sainak megjelenése azonban hosszabb folyamat eredmé­nye. A két év tapasztalatai ! a sok jó és eredmény mel­lett - néhány negatív jéten- ! ségre is ráirányítják a fi­gyelmet Ilyen például a ter- ; melékenység kedvezőtlen alakulása megyénkben, vagy az indokolatlanul megnőtt ■ gaunkaeröfergalosn, vagy az, . 4jft&eai£ és K* <^msm

Next

/
Oldalképek
Tartalom