Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-15 / 265. szám
Paradicsom karácsonyitól'? Nem létező üveg házak nyomában A háziasszony karácsony vagy újév előtt belép a csemegéből tba és azon gondolko- ' zik, hogy miképpen tehetné még változatosabbá az ünnepi menüt. Aztán odalép a pulthoz és kér egy fél kilogramm paradicsomot, néhány zöldpaprikát, uborkát... És az ember szinte hallja magában a szónoki kérdést: Hol él maga? Karácsonykor paradicsomot, uborkát? Igen. Valijuk be, hogy a kép túlsá. gosan idilli. Pedig valóság is lehetne. Mindössze egyetlen dolgon múlik: az üvegházafcon. Camionnal Bécsbe Üvegházak. Hollandia 65 millió négyzetméternyi üvegházi felülettel rendelkezik, Belgium 15 millióival, Románia 6,5 millióival, Bulgária 6 millióval. A tőlünk északra fekvő, kedvezőtlenebb éghajlati viszonyokkal bíró Csehszlovákiában is 2,5 millió négyzetméter üvegfelület alatt termelnek primőröket, virágokat. Hazánkban novembertől áprilisig nem leitet friss zöid_ séget kapni. Ezekre a hónu- . pokra az évi zöldségrnermyi- ség egynegyede jut, az is kon- zervként vagy tárolt zöldségként. A bolgár és román oamio- nok viszont ebben az időszak _ ban is szállítják a primőröket a nyugati országokba. A magyarázat egyszerű. Magyarország mindössze hatszázezer négyzetméter üvegházi felülettel rendelkezik. Ezzel az európai rangsorban az utolsó helyek egyikét birtokoljuk. S az is érthető, hogyha mégis álcád némi primőr áru, akkor is méregdrága. Hevesi termékek Megyénk zöldségtermelő hagyományai régi múltra tekinthetnek vissza. A Hatvan környéki paradicsom világhírű, a csányi dinnyének' alig van párja az országban s ugyanezt lehet elmondani jó néhány mús zöldségféléről is. Ennek ellenére mégsem lehet túlzottan kedvezőnek mondani a zöldségtermesztés helyzetét. A zöldségterület megyénkben az 1961—65-ös évek átlagában a szántóterület 4,5 százalékát tette ki, az 1966— 69-es évek átlagában már csak a 3,6 százalékát, az idén pedig 3,3 százalékra csökkent. A csökkenés ellensúlyozására kiválóan alkalmasak lennének az üvegházak. Ha lennének. Sajnos megyénkben mindössze mintegy 23 és fél ezer négyzetméter a termelőszövetkezeti üvegházi felület, ebből 17 és fél ezer négyzet- métert hasznúikak zöldségter. illesztésre. Ennek érzékeltetésére csupán egyetlen példát: Romániában egy közepes kertészeti termelőszövetkezet egymagában nagyobb felületet mondhat magáénak, mint nálunk a megye összes közös gazdasaga. Hiányzik a pénz A megoldás egyszerűnek látszik: üveghazakat kell építeni. Egyedülálló kezdeményezés: Vezetők iskolája — pedagógusoknak Kovács Sándor, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője nyitotta meg pénteken délelőtt. Egerben, az SZMT- székházbau azt a vezetőképző tanfolyamot, amelyet — az országban elsőként —megyénkben indított a Pedagógusok Szakszervezete és a megyei tanács a pedagógusok számára. A kétéves tanfolyam évnyitó ünnepségén megjelent dr. Csicsai József, a Pedagógusok Szakszervezete Heves megyei Bizottságának titkára és Cseh István, a KISZ Heves megyei Bizottságának titkára is. Pölíl József, a tanfolyam vezetője elmondta, hogy közel egy éve dolgoznak a tanfolyam programjának kialakításán. Tervezetüket felülbírálta a. Művelődésügyi Minisztérium illetékes szakosztálya és az Országos Pedagógiai Intézet is, s alapvetően helyeselték a kezdeményezést, amelynek az a célja, hogy — a vezetés színvonalának emelésével — növekedjék az iskolákban az oktató-nevelő munka hatékonysága. A tanfolyamon 35 fiatal pedagógus vesz részt, közöttük több olyan nevelő, akire a városi, járási vezető szeriek — távlatban — mint vezetőre számítanak. ’• A kétéves tanfolyam — havi egy foglalkozás keretében — előadások és konzultációk formájában számos olyan fontos tudományos ismeretet nyújt majd a hallgatóknak, amelyek még nem szerepeltek a főiskolai, egyetemi oktatás eddigi tanterveiben. A tanfolyam programjában szerepelnek: időszerű nolitikai, közoktatásügyi kérdések, vezetéselmélet. vezetéslélektan, vezetési módszerek, szociológia, nevelésszociológia és vizsgálati módszerei, pedagógiai—pszi- ! ehológia, pályalélektani ta- r nácsadás. munkalélektan, fej- I lődéslélektan és a nehezen [ Nevelhetőség problémái.-Az előadásokat neves szakemberek, budapesti és debreceni egyetemi tanárok, valamint az OPI (Országos Pedagógiai Intézet) szakemberei tartják. A program egyes foglalkozásaihoz külön szakirodalom-jegyzéket is mellékeltek, amelynek segítségével egyéni, elmélyült tanulási módszerrel sajátíthatják el a hallgatók az új ismereteket. A tanfolyam rendezői azt tervezik, hogy jövőre — az ' idei tapasztalatok alapján — középiskolai tanárok és népművelők bevonásával — bővítik a továbbképzésben részt vevők létszámát, (faíudi) Igen, csakhogy az építkezés nem olcsó. Szakemberek felmérése, számítása szerint — természetesen a távlatokat is figyelembe véve — nem gazdaságos három hektáron aluli komplexumot építeni. Ilyen nagyságú felület azonban több tízmillió forintba kerül A korszerűtlen üvegházakban viszont nem valósítható meg a gépesítés, alacsony a termelékenység, drága a termelés. Kedvezőtlenül befolyásolja az építkezési kedvet az is, hogy nem könnyű nagy össze, gű bankhitelhez jutni, továbbá az, hogy drága a hőenergia. A zöldségforgalmazás jelenlegi helyzete sem hat serkentőleg egyetlen közös gazdaságra sem. Ellenérvként viszont azt lehet felhozni, hogy a primőröknek egyaránt könnyű bélés külföldi piacot találni, a primőr árak magasabbak, mint a szántóföldi zöldségeké, az üvegházban nagy az egy dolgozóra eső termelési érték, nagyobbak a hozamok és lehetőség van a gepesí lésre. Az első lépés A közelmúltban két budapesti, néhány Csongrád és Győr—Sopron megyei termelőszövetkezet közös vállalko. zást hozott létre. A HORT- COOP célja: korszerű no. vésnyházi komplexumok létesítése. A vállalkozás szeretné egy rendkívül modem belga növényház lioenoét megvásárolni, s hazai üzemekkel effirnttműködve megkezdeni a ■növenyhazi Geremdezések készítését. Az Óbuda Tenmelő- szövetkeztban egyébként már meg is kezdtek egy ilyen üveghaz építését. A távolabbi cél export-import jog megszerzése, valamint üzlethálózat kiépítése. Az első lépés tehát már megtörtént s biztosan több is követi. Mór csak azért is, ■ mert a vállalkozás vezetői szerint nyitva hagyták a kaput a ké. sőbb belépni szándékozó gazdaságok előtt is. A HORTCOOP létszáma tehát még nem teljes. Érdemes ezen gondolkozni egy kicsit. Kaposi Levente I épül a Lábatlani Vékony papírgyár A Lábatlani Vékonypapír- gyár papírgyártó gépsorai folyamatosan érkeznek Finnországból Az építkezés előrehaladásával egyes területeket már átadtak a szerelőknek, máshol gépalapozási ét csarnoképítési munkák vannak folyamatban. Képünkön: részlet a papírgyártó csarnok építéséről. (MTI foto — Mezó Sándor felv.) A FOGYASZTÓ SZUVERÉN HATALOM — olyan gazdasági alapelv ez, amely különösebb bizonyításra sem szorul. Helyesbítsünk gyorsan: a látszat avatja ilyen egyszerűvé ás kézenfekvővé ezt a szakmai meghatározást. Valóban, első hallásra úgy tűnik, hogy a boltba lépve tökéletes gazdasági szabadsággal válogatunk az áruk között és semmiféle előírás, szabály nem korlátozhatja fogyasztói elhatározásunkat. A valóság azonban árnyaltabb, s a szuverenitás határok közé szorításának sokkal rejtettebb eszközeivel él, semmint, hogy első pillantásra ászrevehetnénk. A belkereskedelmi piackutatás tudományának szakértői pontosan ismerik ezeket az eszközöket. Bizonyára meglepődne minden, szakmailag avatatlan vásárló, ha csokorba gyűjtve elébe tárnánk a tényezők tucatjait, amelyek szabályos és törvényszerű ismétlődéssel. terelik érdeklődésünket ilyen vagy olyan árucikkekre, számítható pontossággal meghatározva: mit vásárolnak, és mit nem. A reklám ess az aruk bolti csoportosítása, az esztétikai külső és az időjárás, a regionális tájegységben kialakult vásárlói szokások és a társadalmi rétegződés — mind olyan tényező, amely akarva-akaratlanul befolyásolja a vásárlói döntésünket. A PIACKUTATÓ SZAKEMBEREK gondosan rostálják, vizsgálják ezeket a fogyasztói motivációs elemeket — ám ezúttal hagyjuk magukra őket tudományos műhelyeikben. A fogyasztói hatalom korlátozásának azokról, az elemeiről szólunk most, amelyek felismeréséhez mellőzhető a szakmai apparátus. A hiányokból eredő korlátokra gondolunk: azokra a jól ismert bolti párbeszédekre, amelyek az „elfogyott, tessék benézni a jövő héten” kezdetű, sztereotip szövegekkel jellemezhetők. Bizonyításra sem szorul mert vásárlói minőségünkben mindannyian tapasztaljuk, > hogy ha valamiből kevés van, akkor fogyasztói hatalomról, szabad bolti döntésről aligha lehet szó. A választás ilyenkor két változat egyikere korlátozódik: vagy nem vásárolunk, vagy azt vesszük meg, ami éppen kapható. Mindez természetesen nemcsak a legegyszerűbb és legtömegesebb kereskedelmi ügylet: a bolti vásárlás körében értendő, hanem ennél tágabbanis. Ilyenkor a gazdasági élet teljes pályahosz- szán — a kiskereskedelemtől a gyárig —, az iménti két döntésváltozat érvényesül, pontosabban: a gyár azt ad, ami van, s a kereskedelem azt kapja, amit kaphat. Gazdasági. szakkifejezéssel szólva: gyengül a vevő pozíciója és erősödnek, diktatórikussá válnak a termelők gazdasági hadállásai. KÖZTUDOMÁSÚ, HOGYr a gazdaságirányítási reform egyik célki tűzéce: a vevő pozíciójának erősítése, választási hatalmának megalapozása, a bolti pulttól egészen a termelésig. Ismeretes áz is, hogy ez az elv egész sor termék- csoportba eddig csak mérsékelten valósult meg. Az okok bonyolult szövevénye játszik közre itt: az objektív hiányoktól a szubjektív hibákig terjedő skálában Tekintsünk el ezúttal az okok tételes vizsgálatától, és szorítkozzunk csupán a következményekre. Aligha kétséges, hogy a fogyasztási cikkek minősege, garanciális színvonala összefügg az ellátási hiányokkal. A minőség- ellenőrző intézmények néhány vizsgálati tapasztalata is erre utal. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség az év nyolc hónapjában 17 ezer üzletben végzett ellenőrzést; ezek nyomán a korábbinál több pénzbírságot rótt ki, és összesen mintegy hétmillió forint nyereséget vont el r Éjszakai műszak a Hatvani Konzervgyárban A város utcái már kihallak. Nyugovóra tértek az emberek. A konzervgyárban azonban mozgalmas az élet. A neonfényben úszó nagyteremben a zúgó gépsorok mellett asszonyok dolgoznak. Elkezdődött az éjszakai műszak. Az asszonyok a gépeket irányítják, amelyek az előkészített lemezekből dobozokat gyártanak. A kész dobozok aztán a sűrítőüzembe kerülnek, ahol paradicsompürével, pritaminnal, borsóval és lecsóval töltik meg. A forrasztógép kezelője Mák Ferencné, három gyermek édesanyja. — Mióta dolgozik a gyárban? — Tíz év óta. A munka nem nehéz, csak a fizetés kevés, 1400 forint. — Fárasztó az éjszakai műszak? — Bizony fárasztó. Éjjel 11 órától reggel 7 óráig elál- mosodik, elfárad az ember. műszak -végén - mindig zúg a fejem. A munkacsúcs alatt azonban, amely május végétől. novemberig tart, három műszakban dolgozunk. Ilyenkor szinte elképzelhetetlen a rendszeres étkezés, s ezért sokszor fáj a gyomrom is. — Persze, nem lenne a műszak olyan fárasztó, de amikor hazamegyek a gyárból, kezdődik a „második műszak ’: a főzés, mosás, takarítás és az xgyéb háztartási munkák. .Otthon is mindig sok a probléma. A férjemet tíz éve leszázalékoltál:, meri érszűkülete«. Nyolcszáz forint rokkantsági nyugdíjat kap. — A gyerekek? — A fiam nős, vasesztergályos Gyöngyösön, a nagyobbik lányom is férjnél van. ö itt dolgozik a Háziipari Szövetkezetben. A kisebbik lányom azonban most fejezte be a nyolcadik osztályt, s róla még nekem kell gondoskodnom. — Véleménye szerint hogyan -lehetne- -változtatni az éjszakai műszakon? — Jobb lenne, ha két mű szakban dolgoznánk, 12 órát naponta. így kevesebbet kellene éjszakázni. Aztán itt van a szabad szombat. Ez feltétlen könnyít valamit, mert vasárnap mindig ki tudom pihenni magam. De a szabad szombat nyáron is kellene/ nemcsak télen, mert a kellemes, jó időben elmehetne az ember ide is, oda is. — Mivel tölti a szabad idejét? — Általában nagyon kevés a .szabad időm. A házimunkák mellett nagy ritkán jut idő televízióra, újságolvasásra. Inkább pihenek, mert fáradt vagyok. — Mit tervez a jövőben? — Jelenleg egy szoba konyhás lakásunk van. Ez kiesd, ezért tavasszal szeretnénk meg egy nagyobb szobát építeni hozzá. » Á másik oldalon a pere- mezőgépnél Barna Rozália gépkezelővel beszélgetek. O a dobozüzem egyik legfiatalabb dolgozója. — 1968-ban kerültem ide. Én szeretem az éjszakai műszakot, mert több idő jut napközben és este is a szórakozásra, ilyenkor csak 11 órára keli jönni műszakba. — Hová jár szórakozni? — Az Aranyfácánba szoktunk eljárni a barátnőmmel, ezenkívül a gyári kultúrotí- honba is, ahol televízió, könyvtár áll rendelkezésre. — Mit olvasott legutóbb! — Jókai Egy magyar ná- bob es Kárpáthy Zoltán című regényét, ami nagyon tetszett. — S a mai írók közül? — A maiak közül nem olvastam. Barna Rozália naponta Adácsról jár Hatvanba dolgozni. Korán kel, s reggel hattól délután ötig távol van a családtól. Az asszonyoknak tehát nem könnyű az éjszakai műszak, de ezen változtatni nem lehet, mert akkor a gyár nem termelhetne folyamatosan. Az asszonyoknak szükségük van a gyári keresetre, a gyárnak viszont érdeke, hogy biztosítsa a folyamatos termelést. Men túsz Károly ipari, kereskedelmi vállalatoktól. szövetkezetektől. Bűncselekményekre is fényt derítettek ezek a vizsgálatok, s az év hárőm negyedében a felügyelőség 44 büntető -feljelentést tett. Figyelemre méltó adatokat közöl a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet egyik megyei vizsgálatának jelentése is: a Veszprém megyében ellenőrzött 63 féle textilruházati termék 50 százaléka kifogásolható volt, s az élelmiszerek 63,5 százalékánál is hibákat találtak, olyannyira, hogy ezek 39,5 százalékát ki kellett vonni a forgalomból. Budapest Főváros Állategészségügyi Állomása hús- és tej vizsgáló felügyelőségek jelentése szerint a harmadik negyedévben vizsgált húskészítmények, konzervek 21,2 százaléka nem érte el a szükséges minőségi színvonalat. A kritikai tényeket emeltük ki a vizsgálati dossziékból, jóllehet, egész sor termékcsoport minősége javult a közelmúlt hónapokban. A konzekvenciák összegezésében azonban a ftígyasztási cikkek, minőségi gyengéi adnak megfelelő alapot. A MEGOLDÁS KULCSA természetesen az, amire már utaltunk: olyan gazdasági atmoszféra, amelyben a vevő uralma dominál. Természetesen ezt nem lehet egyik naptól a másikra megteremteni; ez olyan kapacitásokat és termékfcőséget feltételez, amihez csak fokozatosan juthatunk el. Ám addig is tehetünk egyet-mást, mindenekelőtt azt, hogy a fogyasztó hatalmi pozíciót legalább a tudati szférában erősítjük. Sok jogszabály, törvényes előírás rögzíti a vásárlók jogait, s az előrehaladás fontos feltétele hogy ismerjük ezeket a jogokat és éljünk is lehetőségeikkel. AZ INTÉZMÉNYES VÉDEKEZÉSNEK ma már nálunk is vannak társadalmi keretei: a szakszervezetek ellenőrzik a tömegfogyasztási cikkek minősegét es megalakult — a Népfront, & a Szabványügyi Hivatal együttműködésével —, az úgynevezett Fogyasztók Tanácsa is. Mindez fontos, de önmagában véve nem elegendő: az igazi megoldás csak á tömegességben, a vásárlók korszerű magatartásában keresendő. A lényeg: ne engedjünk fogyasztói jogainkból, ne érjük be a vártnál gyengébb termékkel ne törődjünk bele a garanciális huzavonákba! (T. A.) Balatonienyvesen épülő tarsas üdülőben lakrészek elojogye/hetök a pécsi II. számú ügyvédi munkaközösségnél, Pécs, Kossuth Lajos u. 22. Telefon: 23-13. 1969. uovemuer lő., .szombM A fogyasztó hatalma
