Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-14 / 264. szám

A falu és a művelődés háza IJ jnes önállóan í'unkcio- ™ náló intézmény, nin­csenek kizárólagos feladatok, vagy célkitűzések, amelyet csak egyik, vagy másik esz­közzel lehetne megvalósíta­ni, Ezért a falusi művelődési házakat sem lehet úgy vizs­gálni. hogy azokat kiragad­ja •; abból a komplex rend­szerből, amelyben ott van a rádió, a televízió, a napi saj­tó, könyvtár, mozi stb. Lehe­tőségek, szí5 "ségletek, adott­ságok és 'adiciók kevered­nek és képeznek egészet a művelődés es annak egyes formái, vagy intézményei számára falun is. Ma az ország lakosságának több mint fele, 56 százaléka él falun. Igaz, hogy ezek nem mind a mezőgazdaságban foglalkoztatottak, de a mű­velődés összefüggésében még­is a faluhoz tartoznak. Az utóbbi 7 évben a községek lakóinak száma 3,9 százalék­kal csökkent- Ez azt is jelen­ti, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatott keresők szá­ma, amely 1949-ben az össz- keresők több mint 50 száza­léka volt, 1967-ben 31 száza­lékra csökkent. 1949-hez vi­szonyítva napjainkban hat­szor több traktor, négyszáz- szőr több arató-cséplő gép van. Ötszörösére nőtt a mű­trágya-felhasználás, az ön­tözött területek több mint tízszeresére emelkedtek. Megszűnt tehát a kistermelő „univerzális” paraszt, és vele együtt változásnak indult az ehhez kapcsolódó művelődési igény is. A másik fontos tényező, hogy megváltozott a falusi lakosság szociálpolitikai te­vékenységének feltétele is- A mezőgazdasági szövetkezetek, mint á demokrácia, a kollek­tivitás keretei, szintén lénye­gesen megváltoztatták a falu érdeklődését. A nagyüzemi termelésre történő áttérés tartalmában és szervezeti téren új felada­tokat jelenített a falu műve­lődésében is. Az új nagyüze­mi gazdálkodás szabta köve­telmény egyre inkább ér­vényre jut, s ennek figye­lembevételével szerveződik és alakul át a falu művelődé­se. M ás oldalróh falun is gyökeresen megvál­toztak a műveltség közvetí­tésének technikai feltételed és igénybevételük is. Minden községben van könyvtár, mo­zi, a falusi családok 90 szá­zalékának van rádiója, köz­ségekben található az összes televíziók 40 százaléka, vagy­is ezer lakosra. 100 tv jut- Ez azt jelenti, hogy 1950-hez* mérten a tv kivételével min­den megduplázódott. Tizenöt évvel ezelőtt a köz­ségiekben ezer lakosra jutó napilapok számát ki lehetett fejezni egy kis értékű, kétje­gyű szómmal, ma viszont ez a szám meghaladja a 150-et. A vásárolt könyvek 27 szá­zalékát veszik meg a közsé­gek lakói és az elmúlt év­ben több mint 200 millió -fo­rintot költöttek ilyen célra. Meglepő, hogy a falvakban csaknem 400 idegen nyelvű tanfolyam működik, több mint 7000 hallgatóval. Egyéb tanfolyamok ezrein jutnak ismeretekhez a falu dolgo­zói más téren is. Ezzel együtt megváltozott a falu különböző művelődési intézményeinek igénybevéte­le is. Az elmúlt 20 év alatt sikerült elérni, hogy a falu minden ezer lakosából 130 beiratkozott % olvasója legyen a könyvtárnak- Alig 10 év alatt úgy elterjedt a tele­vízió, hogy átlagosan számol­va, ezer falusi lakos közül 120 ül a televízió előtt. Változás történt a szakkö­ri tevékenység és a művé­szeti öntevékeny csoportok­ban való részvételnél is. A szakkörök ás a résztvevők száma az utóbbi fi yvben megháromszorozódott. Ezzel szemben az öntevékeny mű vészeli csoportokban a részt vevőik 6záma csaknem a fe lére csökkent, és a műsoros esték látogatóinak száma is kevesebb lett mint az 1950- évi fele. Érdemes nyomon kísérni a mozival, kapcsolatos adato­kat is. 1968-ban 36 millió fa­lusi lakos látogatta a film­színházakat, ami 1967-hez mérten igen nagy, 15 száza­lékos csökkenést jelent. Ugyanezen idő alatt a könyv­tári olvasók és kölcsönzött kötetek száma nem változott- Megnőtt viszont a különböző szaktanfolyamok és hallga­tóinak a száma. A falun élő értelmiségiek száma is megháromszorozó­dott. L| indez azt eredrriényez­1 * te, hogy tudásban, ismeretekben a’-falu Is lé­nyegesen nőtt- Ez igaz még akkor is, ha az iskolai vég­zettség ezt nem bizonyítja. (A nyolc osztályt elvégzet­tek aránya 16 /százalék, a középiskolát 2,1 százalék vé­gezte el, míg az egj»etemet és főiskolát csak 0,8 százar lék.) Ezzel szemben például a közgazdasági, a -jogi, és más ismeretek — ha nem is elméleti szinten, de a min­dennapi gyakorlat kapcsán — a falusi dolgozókhoz kö­zel kerültek. Többek között a közös tervezés, a munka­egységek elszámolása, a zár­számadás kényszerítette er­re a parasztságot. Az ér­deklődés — elsősorban a fiataloknál — a gépek felé fordult. Mindezek a változások egyben azt is eredményez­ték, hogy a művelődésii ház­ról alkotott eddigi elképze­léseket felül kell vizsgálni. A régi felfogást, hogy az emberek a művelődési ház­ba járnak művelődni — mű­veltséget kiegészíteni,* új is­mereteket tanulni — fel kell adni. Ma már a kultú­rának azok az összetevői, amelyek terjesztésére a művelődési hazak berendez­kedtek — a sajtó, a rádió, televízió, könyvtár segítsé­gével házhoz mennek. A mű­velődés nagyrészt indivi­dualizálódik és elsősorban a lakásban zajlik le. Még az olyan kollektív formák, mint a szakköri tevékenység is, kettős jellegűek: egyrészt otthon egyedül művelhetek, másrészt közösen a szakköri helyiségben. A szórakozási igények kielégítése is több- csatornássá vált. (Tv, mozi, színház stb.) ti egváltozott a művelő­™ désd ház szociálpoli­tikai- szerepköre is- Eddig fóruma volt a kollektivitás­nak, mivel az egyénileg dol­gozó parasztok találkozása itt zajlott le, függetlenül at­Dr. Ciaasi József tói, hogy milyen konkrét indokkal gyűltek össze. Ma a kollektivitás szükséglete kielégül a munka és a mun­kához kapcsolódó tevékeny­ségek folyamatában, hiszen a termelő tevékenység kol­lektív gazdaságban folyik. A megváltozott viszonyok között a művelődési házak feladata elősorban nem ma­gának a műveltségnek a ter­jesztésében jelentkezik, ha­nem inkább annak a befo­lyásolásában, illetve a mű­velődésre való mozgósítás­ban, nevelésben és annak szervezésében. Központjává kell válnia a különböző mű­velődési csatornák nyújtotta lehetőségek egységes szem­léleti rendszerbe való fogla­lásának. Nem a részfelada­tokat megoldó intézmény szerepét kell betöltenie, ha­nem a falu művelődési köz­pontjává kell válnia a szó igazi értelmében. Irányítani kell a falu művelődését — annak minden mozzanatát. A szolgáltató szerep csak másodlagos lehet. Ma a falun működő műve­lődési otthonok száma 30 005, az összes művelődési ottho­nok 73 százaléka működik itt- (Ha figyelembe vesszük, hogy a lakosságnak csak 56 százaléka él falun, akkor már ez az összehasonlítás is érték­mérő lehet.) Ezeknek a mű­velődési otthonoknak azon­ban több mint 50 százaléka építészetileg nem felel meg a korszerű követelmények­nek. Rontja á helyzetet, ha fi­gyelembe vesszük, a rendel­kezésre álló személyi felté­teleket, amivel a kultúrház bekapcsolható a művelődés folyamatába. Itt egyaránt szerepet játszik a mennyiség ás minőség., Mit mutatnak a számok? A falusi népműve­lők 25—30 százaléka évente fluktuál, vagyis nem sajátít­hatják el a szükséges helyis­mereteket’ Másrészt a falusi ruüvglödesi otthonok ve­zetőinek 80 százaié*" ka nem rendelkezik a je­lenlegi munkájának megfe­lelő képesítéssel sem. Az új feladatok összefüggésében ezek az arányok még tovább romlanak. A megváltozott szükség- ** letek követelményeit, tehát sem egyszerű nyilatkoz- tatassal, sem jóindulattal nem lehet megoldani. Szemléleti, anyagi és személyi feltételek együttes változására van szükég. * V. Gy. 200 éve történt Megnyílt Egerben az első magyar orvosi iskola fl 25. hadosztály naplójából 6. Á Pély ellen északról és délnyugatról vezetett akció sikerrel járt. A falut „súlyos utcai harcok után” a német és magyar csapatok vissza­foglalták. A támadás lendü­letéből még arra is futotta, hogy kézbe vegyék a másfél km-re levő Tóth-tanyát. A szovjet csapatok azonban 14,15-kor újra visszafoglalták ezt a fontos terepszakaszt. • A Kömlő és Hevesvezekény között fekvő Dózsa-tanyánál is támadást kezdtek a szov­jet csapatok, s a magyarokat kb. 600 méterrel visszanyom­ták. 16 órakor már arról je­lentett a 25. gyalogezred, hogy a Dózsa-tanyát súlyos, harcok után kénytelenek vol­tak feladni. Az utóbbi napokban a har­cok váltakozó sikerrel hol ide, hol oda hullámzottak. Most. hogy csökkent a küz­delem hevessége és a fron­ton némi nyugalom állt be. első alkalommal jelölték meg pontosan, hogy a rájuk eső sávban hol is fut az első vo- --íial. lu közepén —, utcai harcok folytak. Innen a fr^mt az ún. „uradalmi földek” északi ré­szén át húzódott délnyugat­nak. Elkerüli a Dózsa-tanyát, majd az Ötöshatárnál, a Görbeéri csatorna mentén, délnyugat felé tart. Heves­vezekény saját kézben van. A Tarnaszentmiklóstól észak­nyugatra levő hidat és a csa­tornákat elfoglalta a Vörös Hadsereg. Az állások a Hanyiéri főcsatorna mentén futnak ki a Tiszáig, ahol to­vábbra is magyar kézen van a fő ellenállási vonal. 1944. november 11. November 11-én az 57. had­test teljes arcvonalszakaszán beszüntette a . támadást. Az alakulatok átcsoportosították erőiket, és megkezdték a fel­készülést az újabb harcokra. Az elért pozíciók megjavítá­sara és a további sikerek biztosítására a 25. hadosztály sávjában folytak ugyan csa­tározások. de ezek heverrige csökkent A szovjet vezetés tiszt zni akarta a helyzetet Kömlő A XVriI. század közepén még mindig igen rossz Volt országunk egészségügyi hely­zete. Az időnként különösen elszomorító viszonyok okát elsősorban a képzett szak­emberek hiányában kell ke­resnünk: olyan kevés volt az orvos, hogy még minden me­gyének sem jutott! A Nagy- szombati Egyetem ekkor már több mint száz éve működött ugyan, de még mindig nem volt orvosi kara. A magyar orvosképzés a nálunk akkor mindent irányító császári ud­varnak sem volt szívügye, és a bécsi egyetem féltékeny­ségből nem akart Magyaror­szágon versenytársat. Ezekben a nehéz években vetődött fel a gondolat: Egert a magyar tudományos élet központjává kell fejleszteni, alakuljon itt egyetem, az el­ső elgondolások szerint jogi, filozófiai és teológiai karral. De azután — amidőn a Ly­ceum. vagy mint akkor írták, az „Universitas” épületének még jóformán a fundamen­tumánál tartottak — egy lel­kes, Egerbe került orvos: Markhot Ferenc 1767. decem­ber 12-én javaslatot terjesz­tett az itt illetékesekhez az egyetemnél egy külön orvo­si kar felálítására is. írása szerint vállalta, hogy „ ... a» orvostanhallgatókat és chy- rurgus-jelölteket elméleti és gyakorlati oktatásban része­síti ingyen, csupán a haza- szeretet erejeben bizakod­va ...” A további javaslat pedig az volt, hogy amíg az „egyetem” épülete elkészül, addig a nyilvános előadáso­kat az Irgalmas-rendiek kórházában kell tartani, ahol „minden segédeszköz megvan a bo'nctan, a kémia és nö­vénytan tanításához is”. Miután Markhot dicséretes felajánlkozása elismerést nyert és a tanulmányi rendet is elfogadták, 1769. novem­ber 25-én —r tehát pontosan most kétszáz éve! — meg­nyílt Egerben az első orvosi kar, megelőzve Nagyszomba­tot és a többi hazai városo­kat! Egy év múlva pedig, 1770 szeptember 8-án a ki­küldött királyi biztos jelen­létében tartották meg az első esztendő vizsgáit a Collegium Foglaríánumban. a jelenlegi Szilágyi Erzsébet Leánygim­náziumban. Sajnos, a Magyarországon keleti részében, ezért egy ez- rednyi erővel. támadást indí­tottak. Kömlőn november 11- én súlyos utcai harcok foly­tak.'Fellángolt a küzdelem a ‘hadosztály bal sávhatárán is. Á hadosztály nagy jelentő­séget tulajdonított annak, hogy a Heves, Atány felé kaput nyitó Dózsa-tanva új­ra a birtokában legyen. 8,45- kor kapcsolatba léptek a komlói német csoport pa­rancsnokával, s közölték, hogy támadást kezdenek. A hadosztály vezérkari főnöke riadóztatta ^ Hevesen levő német roham'lövegeket, majd személyes eligazítás után harcba küldte azokat. A ma­gyarok akciója sikerrel járt. Elfoglalták a Dózsa-tanyát, mire a szovjet erők a Görbe­éri csatorna töltése mögé hú­zódtak vissza. A parancsnokságon a nap jó része szervezési, vezetési problémák megoldásával telt el. A hadosztály megpróbál­ta összekaparni szétszakított, ronccsá vert, idegen csapa­toknak átadott kötelékeit. Annál is inkább szükség volt erre, mert a nap mint nap változó alárendeltségi viszo­nyok rendkívül megnehezí­tették az alakulatok után­pótlását. A IV. német páncélos had­testtel egyetértve kivonták Pélyről az 1 II. zászlóalj és az 1. gyalogezred megmaradt részeit. Ezeket Hevesre irá­nyították, ahová Morvái ez­redes csoportjával más. az 1. gyalogezredhez tartozó ré­szek is beérkeztek. Ezt a köz­séget jelölték ki az ezred ma­radványainak gyülekezési pontjául. Jellemző az eltelt napok súlyos és veszteségtel­jes harcaira, hogy a 3. zász­első egyetemi orvosi oktatás, az egri Schola Medicinalis nem sokáig létezett. Mária Terézia' királynő 1770-ben a Nagyszombati Egyetemet ru­házta fel az orvosi diploma kiállítására, kizárólagos pri­vilégiumaival! Az Egri Or­vosi Egyetem ehhez konkur- rens lett volna és ezenkívül távol Bécstől, nehezen el­lenőrizhető, politikailag sem teljesen megbízható irányítás alatt: okok, amelyek Eger háttérbe szorítását indokol­ták. * Így történt, hogy a királyi támogatással működő nagy- szombati — majd Budára át­helyezett — orvosi fakultás­sal szemben az egyébként el­ső egri* Schola Medicinalis 6 éves fennállás után, 1775-ben megszűnt. A kezdeményező Markhot doktor később már visszavo­nultan élt a mai Csiky Sán­dor utca 4. az. (most restau­rálás alatt álló) hazában. Ám tovább is büszke önérzettel mutatott rá, hogy az ő egri orvosi iskolájában hat éven át tanította Magyarországon elsőnek az orvostant, számos orvost nevelt a haza haszná­ra. Markhot, 1792. május 25-én halt meg. íme, ezek történtek két­száz évvel ezelőtt. Emlékez­nek az egriek és most, ami­dőn a Budapesti Semmel­weis Orvostudományi Egye­tem jubileumát ünnepli —, hiszen éppen a megyeszék­helyen az „iskolák városá­ban” az itt egyszer már tu­lajdonképpen beindult orvo­si fakultás a feledés sűrű ho­mályába merült... Hevesy Sándor Moszkvában Lenin születésének 100. évfordulója tisztel»» téré nemzetközi fotókiállítás nyílt. (MTI — Külföldi Képszolgálat) bői most csupán 1. zászló­alj nyi összevont erő felállí­tásával számolhattak. Ezeket a. sáv bal oldalán szándé­koztak újra bevetni. A 25. gyalogezred is pa­rancsot kapott hogy a He- vesvezekényben védő részeit gépkocsiszállítással indítsa el Hevesre. Az ott gyülekező részekhez csapták hozzá az ún. Tasnádi csoportot is. A 25. ezred kapta meg azt a 6 db 12 cm-es aknavetőt is, amelyet a 9-ik határvadász dandár Átányban részükre áradott. A 26. gyalogezred továbbra is a 76. német hadosztály alá­rendeltségében maradt. A 26 I. zászlóaljat időközben kivonták Pélyről és tartalék gyanánt Jászapátiba szállí­tották. A «napló dicsérően szól erről az alakulatról, amely „annak ellenére, hogy jelenleg nagyon vegyes ösz- szetételű, a pélyi támadásnál nem vártan bevált. Nagy­részt ennek köszönhető Pély visszafoglalása” — írják. Az elöljáró szervek intéz­kedésére a 2. magyar páncé­los hadosztály alárendeltsé­géből ismét visszaadták anyaalakulatának a 25. tü­zérosztályt. Olyan megegye­zés született, hogy az üte­gek korábbi tüzelőállásaik­ban maradnak, azonban a fi­gyelők egy részét át fogják csoportosítani Hevesveze- kénybe, hogy segíthessék a hadosztály bal szárnyának, a . Dózsa-tanya körzetének biz­tosítását. • 9,15-kor Komlóról Levecke néniét őrnagy jelentkezett. Kérte, hogy, bocsássák ren­delkezésére a-Tohairüövege­ket. A hadosztály a megvál­tozott alárendeltségi viszo­nyokra hivatkozva elutasí­totta a kérést. A lánctalpas tüzérségre különben is a had­osztály veszélyeztetett bal­szárnyán van szükségük. Nemhogy x- rohamlövegeket nem, tudnak adni, de azt is közöiték, hogy a Kömlőnél harcoló 176,III. német tüzér­osztály is kiválik a Levecke- csoportból és a 2. magyar < páncélos hadosztály aláren­deltségébe kerül. Délután 5 órakor a 146-os német összekötő törzs pa­rancsnoka jelentkezett. Kö­zölte, hogy . bal szomszéd­juk, a 24. német páncélos hadosztály éjfélkor megkezdi a hátrálást, s a fő ellenállási vonalat Erdőtelek—Puszta- tenk—Átány vonalban építi ki. Kérik, hogy a magyar hadosztály is tegye meg a szükséges intézkedéseket. A törzsben nyomban ki­dolgozták az új helyzet szül­te intézkedéseket, s közölték azt az alárendelt csapatok­kal Ügy döntöttek, hogy egyelőre „nagyjából” rajta maradnak a csatorna vona­lán. Felhívták a 2. páncélos hadosztályt is, ahol mit sem tudtak a tervezett intézke­désről. .Ha a visszavétel megtörténik, akkor az ellen­ség rögtön bent lesz Heve­sen” — vetette ellen az ot­tani parancsnok. A fó ellenállási vonalban 11-én nem sok változás volt, az nagyjából a Dózsa-tanya —ötöshatár—Görbeéri csa­torna mentén futott. A köz­vetlen szomszédjaik a 24. hadosztály és az 3. gépkocsi» zó lövész zászlóalj voltat (f-olytatjKK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom