Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-02 / 255. szám

£gy hét a világpolitikában Külügyminiszteri konferencia Prágában — Szovjet-*-csehszlovák tárgyalások — Bonni bemutatkozó — Libanoni válság — Nixont Az elmúlt h^ten tagadha­tatlanul az európai konti- ; nens, annak is szocialista fele állt ú nemzetközi közvéle­mény érdeklődésének közép­pontjában. Csütörtökön és pénteken a csehszlovák fővá­rosban tanácskoztak hét eu­rópai szocialista ország kül­ügyminiszterei. A prágai értekezlet köz- 1 pontjában az európai biz­tonság és az azzal fog­lalkozó, a tavasszal Bu­dapesten javasolt összeu­rópai tanácskozás ügye állott. Amint arra a Rudé Právo- ban Jan Marko csehszlovák külügyminiszter cikke rámu­tatott, a budapesti felhívás nyomán a szocialista orszá­gok — arra törekedve, hogy elhárítsák a konferencia út­jában álló akadályokat —, hozzájárultak a NATO-álla- moknak ahhoz a javaslatá­hoz, hogy előbb kétoldalú megbeszéléseken kell tisztáz­ni az összeurópai konferen­cia lehetőségeit. Azóta, álla­pította meg Marko, nyilván­valóan eljött a konkrét elő­készületek ideje. Emlékezetes a magyar olvasó előtt Koi- visto finn miniszterelnök ha­zánkon átutaztában tett rö­vid repülőtéri nyilatkozata, amelyben arra utalt, hogy a megkérdezett európai kor­mányok többsége, 22 állam pozitív választ adott, helye- ( selte az összeurópai tanács­kozás eszméjét. Ismeretes, hogy még a tavasszal a finn kormány magára vállalta a konkrét rendezési kezdemé­nyezést és különösen aktív szerepet játszott az említett tapogatózó megbeszéléseken. Éppen ezért a prágai szocia­lista külügyminiszteri érte­kezlet — áttekintve az elő­készületeket —, joggal álla­píthatta meg a budapesti fel­hívás pozitív'visszhangját és azt is. hogy eljött az idő, megérettek a feltételek a ta­nácskozás egybehívására. A prágai értekezleten a bu­dapesti felhívást aláíró álla­mok külügyminiszterei újabb lépést tettek és javasolták, hogy már 1970. első felében Helsinkiben meg lehetne tar­tani az összeurópai értekez­letet, Fontos eredménye a szocialista külügyminiszterek megbeszélésének, hogy két konkrét napirendi javaslatot tettek a konferenciának: az erőszak alkalmazásá- [ ról és az erőszakkal való fenyegetésről történő le- í mondás legyen az euró­pai államok kapcsolatai­nak alapvető jellemzője; figyelmeztető évforduló jet—csehszlovák kapcsolatok továbbfejlesztésére tekintet­tek, egyúttal azonban termé­szetesen megvonták a cseh­szlovákiai fejlődés mérlegét. A hétfői moszkvai nagygyű­lésen Lconyid Brezsnyev meg­állapította, hogy a szo­cialista országok nem­zetközi szolidaritása bi­zonyult erősebbnek a bel­ső és külső reakciónál. A szovjet párt főtitkára han­goztatta, hogy a háború utá­ni időszakban Csehszlová­kiában zajlott le a szocia­lizmus és a nemzetközi im­perializmus közötti egyik legfeszültebb összecsapás. A tanulságokhoz kapcsolódva Gustav Husák, a CSKP első titkára hozzátette: nem har­colni a kommunistaellenes erők ellen, annyit jelent, mint teret adni tevékenysé­güknek. Természetesen nem közöm­bös az európai biztonság ügye szempontjából a bonni állam politikai magatartása. A héten mutatkozott be a Bundestagban kor­mányprogramjával a Brandt vezette szociálde­mokrata—szabad demok­rata kiskoalíció. A 20 év után a hatalomból kiszorult kereszténydemokra­ták — a parlamenti vita ta­núsága szerint —, dühödt és személyeskedő harcot kezde­nek az új vezetés ellen. Nem szabad azonban csupán a megbukott politikusok aosar- kodásának tükrében véle­ményt alkotni az új kor­mányról, amelynek vezetői egyébként felettébb hangsú­lyozzák a bonni politikai fo­lyamatosságát, és egyelőre csupán nagyon homályos formában mutatták meg „nyi­tási” szándékait. Éppen né­melykor dodonai megfogal­mazásai miatt lett olyan sa­játságosán vegyes és ellent­mondó a Brandt által előter­jesztett kormányprogram visszhangja; magától értető­dően az ellentmondások a programban vannak. Bonni lapok kiemelik, hogy maga a kormányprogram „óvato­sabb” mint a kiskolaíciót al­kotó két párt részéről az el­múlt időszakban már kimon­dott és politikai realizmusról tanúskodó megállapítások. Többféle módon értelmezhe­tők, és taktikától a visszaria- dásig 1 sokféleképpen magya­rázhatók ezek az ellentmon­dások, azonban helyénvalóvá teszik a bonni „nyitás” óva­tos figyelemmel kísérését. Amint már előzőleg a szo­cialista országok egyöntetű­en hangoztatták: a bonni kormány csele­kedetei tükrözik majd igazi szándékait. Éngelst Megészítve mondhat­juk: a puding és a program próbája a gyakorlat... Tovább tartott a héten a libanoni válság, a Paleszti­nái felszabadítási szerveze­tek és a libanoni kormány viszálya, de amelynek lénye­ge — mint arra szovjet rész­ről nyomatékosan utaltak — az amerikai imperializmus újabb mesterkedése. Mint is­meretes. a héten nagy erőfe­szítéseket tett elsősorban a kairói politikai vezetés a csak az arabokra tartozó ügy kompromisszumos, ám a Pa­lesztinái felszabadítási har­cosok küzdelmének feltétele­it tiszteletben tartó rendezé­sére. A legfrissebb jelentések úgy számítják, hogy Kai­róban sikerült tárgyaló- asztalhoz ültetni a PFSZ és Libanon képviselőit és megegyezésükkel elejét venni az amerikai be­avatkozásnak. November elsején volt egy éve annak, hogy Johnson amerikai elnök kénytelen volt elrendelni a VDJC bom­bázásának teljes megszünte­tését. Ennek nyomán kez­dődhettek meg a párizsi né­gyes tárgyalások, amelyek azonban az évfordulón is holtponton állnak. Természe­tesen ennek a holtpontnak az oka, hogy az új amerikai ve­zetés, amely éppen Johnson bukása folytán jutott hata­lomra, változatlanul vonako­dik a szükséges következte­tések levonásától. Jóllehet Nixon elnök éppen most, november 3-ára ígér „fontos új ja­vaslatokat” a vietnami háború ügyében, az eddigi jeiek arról tanús­kodnak, hogy a washingtoni katonai és politikai vezetés a régi célokhoz ragaszkodik, át akarja menteni a saigoni re­zsimet, a rendezés után is amerikai erőket akar tartani Dél-Vietnamban. A politikai realitások fel nem ismerése természetesen mindig is az­zal fenyeget, hogy megoldás helyett a válság-tovább mé­lyül.- Nixon hétfői beszédé­nek előestéjén fokozódnak az amerikai harci cselekmények a szomszédos Laoszban és az elmúlt napokban többször bombázásokat hajtott végre az amerikai katonai vezetés a 17. szélességi foktól északra­A Heves megyei Vízmű Vállalat felvételre keres — egri munkahelyre — szivattyútelep-, kisgép­kezelői jogosítvánnyal rendelkező munkavállalót, állandó alkalmaztatásra. Havibér: megegyezés szerint. Jelentkezés: Fürdő u. 3. sz. továbbá javasolta a prágai értekezlet a kontinens orszá­gai közötti, egyenjogúságon alapuló gazdsági és politikai kapcsolatok fejlesztését. Ter­mészetesen a szocialista or­szágok változatlanul hangsú­lyozzák, hogy nem támaszta­nak feltételeiket; készek meg­vizsgálni bármilyen más ja­vaslatot, A nyugati kommentátorok Siem mulasztották el felhívni a figyelmet arra, hogy a fent vázolt 'konferenciának éppen a csehszlovák főváros volt a színhelye. Természete­sen ez a momentum Is tük­rözi azokat a pozitív válto­zásokat. amelyek a csehszlo­vákiai konszolidációban az elmúlt hónapokban végbe- ' mentek. A régi mondás — és í éppen az európai biztonság szemszögéből aktuális —, ' hogy „Prága Európa szíve”; a szocialista Csehszlovákia el_ leni imperialista mesterke­dések visszaverése és a tár­sadalmi rend megszilárdítá­sa alapvető jelentőségű az európai biztonság ügye szem­pontjából is. A héten értek I véget a legmagasabb szintű i párt- és kormányküldöttség t szovjetunióbeli tárgyalásai. Ezeken a tárgyalásokon első- . sorban is a jövőbe, a szov­1969. november 2„ vasárnap San Francisco helyett Rómában szállt le Raffaclc Mlhichiello tenge­rész tizedes, a legkalandosabb repülőgéprablás elkövetője civilben és harci öltözékben (az utóbbi felvétel Vietnam­ban készült róla, ahol tavaly szolgált). Minichiello kény- szeritelte a gép vezetőjét, hogy nyugat-keleti irányban átrepülje egész Amerikát, így jutott el Rómáig. (Jobb olda­li képünk.) Alsó képünkön: Raffaele a repülőgéprabló a római re­pülőtéren kilép a rabolt TWA-gépböl. Pietro Guli, az olasz repülőtéri rendőrség főnöke a kocsiban várja. Mi­nichiello később a rendőrfő­nöktől is megszökött — vé­gül is egy római templomban fogták el. (Telefoto: — AP—MTI—KS) A Fehér Has nem nyilatkozik Nixon .elnök újabb szűkkö­rű tanácskozást tartott a Fe, hér Házban a vietnami kér­désről — hétfőre bejelentett, beszéde ' előkészítéseként. A megbeszélésen többek között Rogers külügyminiszter. Laird hadügyminiszter, Mit­chell igazságügyminiszter és Kissinger. Nixon elnök nem­zetbiztonsági tanácsadója veti részt. November 3-i beszédről a Fehér Ház sajtóirodája nem hajlandó nyilatkozni, csupán azt hangoztatja, hogy abban „több új fontos javaslat" lesz és- Nixon összefoglalja majd kormányzata politiká­jának alapelveit. Á Pentagon mérgező hatású vegyszert használ Vietnamban ban évente több mint egy­millió holdnak megfelelő kiterjedésű területen hasz­nálták fel Dél-Vietnamban, repülőgépről leszórt vegysze­reket a növényzet elpusztítá­sára. 1969 első három hónap­jában mintegy negyedmillió holdnyi területre szórtak vegyszereket. A New York Times pénte­ken másik figyelemreméltó adatot is közöl a vegyihábo­rús előkészületekről. A lap közlése szerint az amerikai íert egy kg tiszta háztartási pamutrongyért, agy öt kilogramm vegyes háztartási rongyér z ellenértéken felül ajándéksorsjegyet is a-MÉM rr rr a R01NGYGYUJT0 RETE alatt, október 1-től november 3-ig, Ezernél több értékes nyeremény! Főnyeremény SKODA 1000 MB saemálygépkoi WASHINGTON: A Pentagon mérgező ha­tású vegyszert használ Dél- Vietnamban a növényzet el­pusztítására. Az amerikai hatóságok e héten betiltot­ták a vegyszer alkalmazá­sát az Egyesült Államok­ban, ahol gyomirtóként hasz­nálták fel, a Pentagon azon­ban haladéktalanul közölte, hogy a tilalom nem vonat­kozik a katonai alkalma­zásra. Az amerikai rákku­tató intézet megállapítása szerint a DDT-t tartalmazó vegyszer mérgező hatású le­het. A ' katonai hatóságok egyébként 1967-ben és 1968­hadsereg több mint 20 000 darab mérgező hatású kézi­fegyver-lövedéket készítte­tett és tart raktáron. Ezek a lövedékek a botulinum ne­vű mérget tartalmazzák, amely a központi1 idegrend­szer általában halálos meg­betegedését okozza. Bár a> lö­vedékek felhasználásáról nincs pontos értesülés, a lap úgy tudja, hogy azokat vál­tozatlanul felhasználható ál­lapotban tartják a hadsereg egyik raktárában. A gyártást állítólag 1965-ben kezdték meg, amikor az Egyesült Ál­lamok megkezdte nagyará­nyú beavatkozását a vietna­mi háborúba. (MTI) Egri Finomszerelvénygyár azonnali belépéssel felvesz esztergályos, köszörűs, csiszoló, általános lakatos, beállító lakatos, hegesztő, kazánfűtő, valamint férfi és női segédmunkásokat. Vállalatunknál a páros szombatokon szabad nap van. Bérezés megegy "ér szerint. Jelentkezni lehet uuncteora« delelptt 8 órától délután 1 óráig a vállalat aaugfcoatft-gazdálkodásán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom