Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-02 / 255. szám
„Megy tanulni magyar.. Tizenegy óra ötven perc. Kicsengettek. Tíz perc szusz- szántás. A négy emelet folyosóin ütSzáz-hatszáz ifjú, s lány, — és százféle nyelv. A hangdzsungelből csak néha szabadul ki egy-egy francia, angol vagy spanyol szó. Mi volt ehhez képest Bábel? A Nemzetközi Előkészítő Intézet igazgatóhelyettese csöngetés után meginvitál a 211-es terembe. Magyaréra lesz. Fiatal, szőke 1 asszony a ‘tanárnő.’ A tanítványok tizennégyen vannak. , A Még csak az ötödik hétnél, tartanak. Természetesen, a tanárnő ismétléssel kezdi. — Ki orv? 'A Costa-Rica-i fiú jelentkezik : y — Marco Antonio Campo Cordero. Nagy derültség. A többiek sem .éppen rövid nevűek, de Marcóval egyikük sem kelhet' versenyre. ~ Hány éves? Ez .már Mohamed Alinak, ä jemeninek szól. •— Hús es ed. 'Aztán a jordániai sziporkázik : *— Nem biztasz. ~ Hús es k^to — ijed meg Ali. Öe már itt az új kérdési Ki jött Kenyából? , Henry Dominic, Mexiko atléta-hőseinek honfitársa jelentkezik buzgón. «— Én Kehyába születik. Arten« a Jordán kap leheltől tőséget: beszéljen arról, járt tegnap. —Én a Nemzeti Múzeum- hez volt — mondja. Az egész csoport tanulmányi kirándulást tett előző délután. Kérdéseket adnak föl egymásnak. Hol a Nemzeti Múzeum? Közel az egyetemhez? Milyen villamos megy a múzeumba? Most úgy látszik, Szudán viszi el a pálmát. Abdallah remekel. De jön Dabi, az etióp és tarol. Hibátlan magyar mondatot formál: „Samson, • véleményed szerint milyen érdekes anyag vaav a múzeumban?” öt hete hallott ..először magyar szót. A többiek értik, hogy valami nagy dolog történt most: megtapsolják; A tanárnő is velük tart. Igen ám, de most meg Ja- maldeem tört elő, mert sportról van saá O a hazájában, Ceylonban úszott. Artin, a futballmeccset emlegeti. Az Iraki dzsúdózott. Hamid tornázott. Magyarországon mégis egyféle sportot űznek legszívesebben: a tornaórákon megszállottan fociznak. Vasárnap délután a tévé képernyőjén a sportközvetítéseket nézik. Előveszik a szótárakat: a helyhatározó ragokat tanulják. Egyelőre még nagy a ' kavarodás. De csak magyar szó hangzik el. Mindnyájan beszélnek angolul vagy franciául, de a tanárnő elve: — Magyaréra a IV-es csoportban. ,. (MTI foto — Király Krisztina felvétele) nem használ közvetítő nyelvet. — Tavasszal jöjjön el újra — mondja óra végén. — Csodát fog látni. Akkor már fizikát, matematikát is tanulnak a fiúk. Szaktárgyakból is készül-, niük kell, hiszen mérnökök, lesznek. Ki villamos, ki gépészmérnök, ki meg építész. Mind a tizennégyen a Műszaki Egyetemre tartanak. Az egyik második emeleti tanái'i szobában a Nemzetközi Előkészítő Intézet igazgatóhelyettesével beszélgetek: — Nálunk — mondja — harminchat hétig tart egy tanév. Ez három ciklusra oszlik. Az első: magyar társalgás. A második: szaktárgyak bevonása. Az orvosjelölteknek, biológia, kémia; a bölcsészeknek történelem; a mérnököknek, közgazdászoknak fizika, matematika, így Kapjanak vagy ne kapjanak ? Az országúton, Gyöngyös- halász határában mágányos - biciklista halad. Intek néki, megáll. Kék orkánkabátját nyakig összegomibolta a szélben. Bemutatkozunk. —/Pajtók? doktor — mondja és furcsa érzés kerít hatalmába. Valahogy nem így képzelem el a tsz állatorvosát. Nem ilyen kócos, szélborzolta huj jak és a huszonévesek csillogó szemével. — Mikor szerezte a diplomáját? — Egy hónapja, szeptemberben. — Idevalósi? — Nem. Csányooi lakunk a feleségemmel. Onnan járok be reggelenként, — Mennyi fizetést kap? — A megszabott gyakocno_ ki összeget, ezerötszáz forintot az államtól. — A termelőszövetkezettől valamit? —. Fjzetésklegészítésre gondol? Nem, azt nem kapok. — Van a termelőszövetkezetnek másik állatorvosa? — Nincs, csak a körzeti orvos. i— Mennyit dolgozik naponta? — Reggel a hatos busszal jövök, este fél ötkor megyék. — Őszintén, ha kapna a isz-től valami pluszt, jobban dolgozna? — Nem hiszem. De vannak: olyan évfolyamtársaim, akik már most háromezret kap- arak. — Nem■ írigyli őket? — Mondjuk úgy, nem bánnám, ha a helyükben lennék. Irigyelni tudja kit irigylek? Azt az ipari segédmunkást, aki nyolc óra után átöltözik, hazamegy és ezzel megszűnt számára a gyár. Öt évig tanultam, itt van a tsz sertésállománya, meg a többi jószág. Otthon sem. szűnik meg teljesen a munkám. Banyai Géza, a termelőszövetkezet főagronómusa eny- nyit mondott. — Egy hónapja van itt. Sokat nem lehet beszélni. Szimpatikus, igyekvő fiatalember. Majd meglátjuk, mi lesz, ha a gyakornoki év lejár. Semmi- baj nincs vele. Hogy marad-e, tőle függ, lesz-e kedve neki? ★ —■ Négy éve mindig volt gyakornokunk — mondja Fodor Margit, a füzesabonyi Petőfi Tsz üzemgazdásza. — Mennyit dolgoztak a gyakornokok? — Ugyanannyit töltöttek kint a, határban, mint most. A növénytermesztők nyáron reggel hattól este nyolcig voltak talpon. l—- Mit kaptak a tsz-től? — Havi tíz munkaegységet; ami a gyakornoki fizetéssel együtt körülbelül 1600— 1700 forintot tett ki. , ★ Csorba László 1968. utolsó hónapjában, a Debreceni Agrártudományi Főiskolán kap_ ta még diplomáját. A dem- jéni Haladás Termelőszövetkezetben dolgozik. — Mi a beosztása? — Főagronómus vagyok. — Tulajdonképpen még nem telt le a gyakornoki ideje. — Nem, de ennek ellenére ebben a munkakörben dolgozom. • — Mennyi pluszt ad a termelőszövetkezet ? — Ezerötszáz a gyakornoki fizetés és ehhez még egyezerötszázat ad a tsz. — Miért szánta rá magái a gazdaság erre a fizetéskiegészítésre? Bóta Sándor főkönyvelő röviden válaszol: — Lehet dolgozni és dolgoztatni. Nekünk az éri meg jobban, ha valaki . dolgozik. Ezt pedig meg,kell fizetni. ★ Détáx Mihály a kerecsendi Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke: — Nálunk olyan fiatalem-' bér dolgozik, aki még gyakorlatilag egyetemista. Rüjl Gusztáv a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, hallgatója. Decemberben fog államvizsgázni. Július óta dolgozik ná_ lünk. Munkáját becsületesen és szakértelemmel végzi. Ügy határoztunk, hogy szőlész és gyümölcs termes,zetsi agronó- mussá nevezzük ki. Ez meg is történt. Az egyetem által folyósított ösztöndíjon kívül ezerötszáz forint fizetést kap a termelőszövetkezettől. Miért kap az egyik és miért nem a másik? Hogy jár jobban a termelőszövetkezet, ha a gyakornoki fizetésen ki. vül hozzájárul a nem túl magas fizetéshez, vagy ha szigorú predzséggel megvárja az egy év leteltét? És hogyan gondolkozik a gyakornok, tudásának, mtuákakedwnefc a. termelőszövetkezet részéről nem lát „közeledő” lépést. Úgy hisszük, azzal mindkét tel tisztában van, hogy a nehéz elméleti tudással felfegyverzett munkát meg kell becsülni, rangra, korra, tekintélyre való tekintet nélkül ott, ahol azt valóban megérdemlik. Nemcsak az jár jól \rele, alti kapja, aki adja, az is. (szigethy) tovább. A harmadik ciklus: a nyelvtan csiszolása, minél több uj szó elsajátítása. Mi ugyanis az intézetben tanuló, negyven országból érkezett hatszáz diákot egyetemi tanulmányokra készítjük fel. Jövő ősszel már előadásokat hallgatnak, s télen vizsgáznak. Magyarul. A napirendről érdeklődöm. — Reggel 8-kor kezdődik a tanítás. Hat-hét negyvenöt perces órát tartunk a csoportoknak, amelyeket aszerint állítunk össze, hogy milyen szakra tartanak. Délután szekciómegbeszélések, laborgyakorlatok következnék. Estére marad az új szavak átismétlése. Megterhelő, sokszor elképesztő munkát végeznek ezek a diákok. Szinte megható az igyekezetük, a birkózásuk, hogy' minél jobban megtanulják nyelvünket — Kik tanulják a leggyorsabban a magyart? — Az afrikaiak, őket a vietnamiak követik. Utolsó csöngetés. Mára vége a tanításnak. Megyünk . le a földszintre. Mögöttünk gyapjas hajú, fekete fiú igyekszik. Az igazgatóhelyettes megszólítja: Hová megy, Berham? — Megy korrepetitál. Kézzel-lábbal igyekszik helyesbíteni, s csak akkor nyugszik meg, amikor látja, hogy értjük, miről van szó. Azét még hozzáteszi: ' — Megy tanulni magyar. Kosa Csaba Eltűnt gyermekek... Országszerte, így megyeüK- oen is gyakori — sajnos, elég gyakori — a bejelentés: otthonról, vagy az intézetből eltűnt, megszökött valamelyik gyerek. Az ilyen bejelentés, s az azt követő vizsgálat igen nagy munkát ad a rendőrségnek. Nem. egyeseiben a szökés, az eltűnés hátterében bűntény lappang. Elég megemlítenünk Bogdál két kis áldozatának esetét, vagy a Demj énben történt gyilkosságot, melynek áldozata a 14 éves kislány. X. É, volt... Pályaudvarok MÁVAUT- és MÁV-pálya- udvarokon gyakran szólítanak meg a járőrök fiatal fiúkat, lányokat. Akad közöttük olyan is, aki a bejelentettek, az eltűntek listáján szerepel! Eger, Füzesabony, Kál-Ká- polna, Vámosgyörk, Hatvan és Gyöngyös a „találkozások” elgondolkodtató színhelye megyénkben. De szállítottak már vissza gyerekeket Pécsről és Győrből is, akik tiltott határátlépésre készülődtek. Az egri vasútállomáson nemrégiben három tatabányai fiatal korú, 16 éves lányt igazoltattak. Csak úgy vonatra ültek, és idáig utaztak. Keresték aztán a pénzesebb férfiak társaságát, de szerencsére még idejében rádöbbentek, hová vezethet ez a lépés. Ami a legfurcsább: szüleik 72 óra elmúltával zem jelentették be eltűnésüket! Miért, és — hová? Egy felmérés szerint 1965- ben több mint 170 eltűnést, szökést jelentettek be Heves megyében. Ez a szám az idén sem csökkent, hanem nőtt’ Valamennyi esetben a nyomozó szervek igyekeznek a gyermekek megkeresésén és előállításán túl kutatni a hátteret, az okokat is. Első Nagyút—nagy útja ■.*869, nor-ember vasárnap- legjait#- laéfees-e HSújiaosLhaJ- .kezdődőitáÉrdaépítéMINDEN BIZONNYAL országosan ■ is kevés az olyan község, amelyik Nagyúthoz hasonlóan közeledik felszabadulásának negyedszázados jubileuma felé. A nagyútiak ugyanis amikor ünnepükön például számot vetnek majd fejlődésükkel, egyidejűleg szinte betekintik teljes történelmüket is. Mert - a huszonöt éve felszabadult helység mindössze ... harminc esztendős, s alig több, mint húsz éve emelkedett községi rangra. Ennélfogva Kmkóczi László, a tanács vb-elnöke és Sasvári Alajos vb-titkár nem is keresgél elő szúxág- ta, régi, nehéz szekrények aljáról poros, vaskos könyveket, nem kutat megsárgult fóliánsok, szakadozott, gyűrött oklevelek után, hanem csak úgy, fejből idézi a tovatűnő idő érdekesebb eseményeit: — Valamikor puszta troli itt; csupán ezerlrilencszáz- harmincküencben rakták le a helység alapjait. A település aztán évekig a „szomszédos” Kaihoz tartozott: a négy. tantermes iskolát a gye_ rekek kapták, a. két szolgálati lakást pedig a tanítóik. Később a hajdani puszta egyre gyarapodott: negyvennyolcban már hatszaz lelket számlált. Utána ■— ahogy beköltöztek az erzsé- bettériek meg a tarnóeaiak is —, ugrásszerűen nőtt a népesség. Ötvenben már ki- lencszáz lakosa .volt Nagy- útnak, most pedig ezerkétszáz körül vagyunk... — Emlékezetesebb „ mérföldkő veink”? Ötvenegyben kapott villanyt a falu, ötvenkettőben épült a tanacs- háza és a hozzá tartozó lakás, s ugyanebben, az évben Ötvennyolcra elkészült a ■tűzoltószertár. A következő •esztendőben pedig olyan szép parkot is létesítették a nagyútiak, hogy a hasonló kis községekben valószínűleg párját ritkította! Aztán itt a parkban elkezdtük egy korszerű kultúrház alapozásút. Igaz, hogy időbe tellett, amíg elkészül az impozáns epüict, sok pénz is kellett hozzá, de megérte u várakozást, az áldozatot! — „Mostanában” meg? Megfáradunk egy mély kutat, hogy idővel majd beköthessük egy törpe vízműhálózatba. Űj hidat is építettünk a Tarnócán. Pár hete pedig szép óvodát avattunk: harminc személyesre tervezték, de bizony ötve- nen is kényelmesen elférnek benne. S ez elegendő is a falunaki A JUBILEUM ELŐTT kiderült: Nagyúton járda van már minden utcában, októberben — a vasúttól vásárolt zúzalékkal — megkezdték a közutak feljavítását, s a közeljövőben sort kerítenek a belvízrendezésre, a község közepének biztonságossá tételére. S elárulják: bizony, mar a nagyútiak is „kacérkodnak” egy kisebbfaj ta ÁBC-áruház létesítésével, mivel a meglevő két bolt meglehetősen kevésnek bizonyul, korántsem kielégítő. Persze — mondják — a két kocsma helyett is szívesebben látnának mar egy bisztrófelét, vagy éppenséggel egy presszót, de hát egyelőre még sokkal fontosabb feladatok is vannak ennék — Hogy élnek ma a nagyútiak? — Elég jól, hiszen a he* lyi tsz évek óta ötven forint körül fizet egy munka- egyeéftS*» -». az eljáró^ #>, Pesten, Hatvanban, Gyöngyösön, Egerben, Miskolcon dolgozók is megkeresik. a magúit pénzét... szinte a falu minden, háza a tsz-hez kötődik bizonyos fokig, de sajnos a háabeliek csak kisebb része igazán erős szálakkal a községhez. A fiatalabb ja szívesebben megy másfelé a kenyér után. Még jó, hogy visszajönnek ők is, hazajárnak időről időre, s nagyútiak maradnak. Inkább csak azok telepszenek le másutt, akik iskoláznak. Ám már közülük is visszajött kettő: egy agronómus, meg egy pedagógus. S láthatóan itt akarnak megöregedni ..." No, persze az öregségre még ök, sem mások nem akarnak gondolni, hiszen a falubeliek többnyire magabíró, cselekvőképes emberek. Nálunk, szerencsére még nem beszélhetünk túlzottan az elöregedéséi, s külön is örvendetes a jövőt illetően, hogy amig évente átlagosan 4—6 az' elhalálozás, addig 16—16 gyerek születik... KÜLÖNÖS KIS KÖZSÉG számlálgatja a napokat az ünnepig: a Dunántúl kivételével szinte az ország miniden részéből jött emberek lakjak. Mégis teljes közöttük az egyetértés, a t(ákes- ség, ki-ki valósággal szülőföldjeként tekinti a naulani pusztát, s erejéből telhetőén segíti, gyarapítja. A községben végzett társadalmi munka máris jelentős, s még további eredményekre bíztat. Ha ilyen lesz a folytatás is, Nagyút a következő 25—30 esztendőben még na- 1 gyobb léptekkel haladhat, az eddiginél tovább juthat. S a fél évszázados jubileum még szebb, boldogabb lehet, mint a mostani. íSféM Gyuta helyen szerepel a rossz családi környezet — a szülők erkölcstelen, züllött életmódja, vagy éppen a válás —, de megtalálható az „érem másik oldalán” az elkényezte- tés, a felügyelet hiánya, az indokolatlanul magas összegű zsebpénz! S külön említésre szorul a rossz társaság, a rosszul megválasztott baráti kör. Ez utóbbi vezeti —- ha idejében nem figyelünk lel rá — a bűncselekmények útjára a fiatalkorúakat, s ilyenkor a kéí-háron napos ,. távoliét” mögött a legtöbbször kiseöb-nagyobb súlyú bűntény húzódik meg, a ke- iekpárlopásoktól a betöréses lopásokig. A fiatalkorúak bűntett! • kategóriájában’’ a negyedik helyet foglalja el — a cselekmények 35 százaléka’ — a tiltott halárátlépésre való készülődé-% vagy a határátlépés kísérlete. Főképpen bizonyítványosztás idején gyakori ez az eset. A szökések és a szökés után bekövetkezett események hátterében előkelő helyet foglal el a krimi műfaja is! De nemcsak ez. Olvasnak válogatás nélkül, értelmi képességeiket még meghaladó könyveket, vagy néznek tv-filmeket, s ezek hatása — még abban az esetben is, ha az a könyv, vagy az a film jó szándékkal íródott — néha furcsa végletbe kergeti a fiatalokat. Az egyik községben a gyerekek — miután alaposan kiélvezték a Ten- kes kapitánya izgalmas jeleneteit, egy szép napon elkötötték a helyi tsz lovait, hogy néhány jelenetet megismételjenek .Jó figyelmeztetés, más esetre is: az irodalmi élmények feldolgozását nem szabad csak a fiatalokra, a gyerekekre bízni! Intézetből is ... Külön kell szólni‘az intézeti szökésekről. Az Egri Gyrermekvárosból például évente 35—40 bejelentés érkezik. Az már másik kérdés, hogy a bejelentés idejében érkezik-e? Sok esetben szöknek meg az egri gyermek- és if júságvédő intézetből. is. E szökések is gyakran különböző bűncselekményekhez kapcsolódnak. Az elenőrzés hiánya, vagy éppen a pedagógiai nevelőmunka fogyatékossága -eredményezheti az intézeti szökéseket. Volt olyan eset, hogy egy, vagy több gyerek eltűnéséről későn, negyvennyolc óra múlva érkezett jelentés. Felmerül a kérdés, hogy az intézet keresi-e az okokat, a felügyelők, nevelők úgy tartják-e szemüket a gondjaikra bízott állami gondozottakon, aho .y kellene? Mert igaz, hogy az intézetben „nehéz” gyermekek élnek, de az is igaz, hogy elsősorban őket, csak a fiatalkorúakat nem okolhatjuk. Ha nagyobb gondot fordítanak a jó kollektívák megteremtésére, melyben mindegyik gyerek jól érzi rn«-' k bizonyára csökkenne a szökések száma is. Elsősorban a megelőzés Egyetlen felderített esetben sem marad el a körültekintő vizsgálat, áz indokolt; felelősségre vonás. Elsősorban azonban a megelőzés a legfontosabb tennivaló. FI - képzetbe tetten, hogy a szülők ne tudnák „elszámoltatni” gyereküket, elképzelhetetlen, hogy egyszerűen ne legyen idejük, foglalkozni. veiük, elképzelhető!- len, hogy elsősorban éppen a szülő ne tudná felfedezni — önkritikusan is! — az esetleges „vadhajtásokat”. A pedagógusoknak lénvgesen nehezebb a munkájuk, de természetesen ők sem mentesek a felelősségtől, szerepük a megelőzésben éppoly nélkü- lözhetetlen, miként a rendőrség szerepe is. Nem egy társadalmi szerv, vagy intézmény témája ez, hanem az egyéntől a társadalom egészéig mindenkié, aki szívén viseli a gyermekek sorsai# jövőjét. Káfaí GálMr
