Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-07 / 232. szám

Krimi és tülib, eíméletileg kifogástalan házasság falunap Leseden Ha a televízió műsora NDK-krimit hirdet, „nyugod­tan" ülhetünk a • képernyői elé,- nem lesz hiány izgalom­ban. „Az árba a halál is be­leszámít” — ez volt a címe a legutóbbi kétrészes NDK tv- filmnek. s izgalomban most sem volt hiány, ebben tehát semmiképpen nem csalód­tunk. A krimi — úgy látszik bevonult teljes jogú állam­polgárnak ez a fogalom a magyar nyelv szókincsében — azokról' a gátlástalan po­litikai kalandorokról szólt, akik Nyugat-Berlin „sajá­tos” státusát felhasználva, embercsempészéssel 'foglal­koznak üzletszerűen. Az -üz­letbe, illetőleg az üzlet ara- ba. ha kell, a halál is bele­számít, beleszámítják ezt önmaguk is, belekalkuláljak amerikai kenyéradó gazdáik is. Hans Joachim Hildebrand és operatőrje, Horst Hardt értett ahhoz, hogy megfele­lő atmoszférát teremtsen, hogy jellemeket is próbáljon ábrázolni, amely nélkül —■ politikai krimiről lévén szó — nehezebb hitelesnek elfo­gadni a szituációkat. Mégis úgy érzem, hogy Az árba a halál is beleszámít többet mondott, illetőleg — s ez a baj — többet magyarázott a politikáról, néha meglehető­sen ragaszkodva bizonyos formai és kifejezésbeli sé­mákhoz, mint amennyit egy ilyen film elbír. Pontosab­ban, mint amennyire egyál­talán szükség van ahhoz, hogy a néző értse is, tudja is miről van szó és a kellő konzekvenciákat is képes le­gyen levonni. A film helyenkénti ,vonta- tottsága, cselekményének megtorpanása is ebből fakad. Kevesebb belepoiitizalás, ke­vesebb kategória, több kon­zekvenciát jelenthetett vol­na, ugyanakkor tempósába és feszültebb lehetett volna úgy a film. Ennek ellenére — azt hiszem — nem oko­zott csalódást ez az NDK politikai-bűnügyi film sem. Somogyi Pál nem először merít ihletet Boccacciótól, tette ezt a Ludas Matyi ha­sábjain is, és cselekedte ezt már a televízió közreműkö­désével a kamerák előtt is. Azt hiszem, mégis helyesebb a „merít” szó helyett, ihlet- szerzést, szituációteremtést használni, mert igaz ugyan, hogy alapötletei Boccacció- hoz nyúlnak vissza, de hősei és az a közeg, amelyben ezek a hősök végig furían- goskodják pikáns történetei­ket, nagyon is maiak. A puritanizmus- éppen olyan gusztustalan, mint a disznó lkodat — az .egyik mert hazug, a másik meg — éppen ezért. Életünk, az em­beri élet szerves tartozéka az egészséges és mert embe­ri, derűre, kacagásba, gúny­ra, avagy szatírára is alkal­mas erotika Valójában per­sze nem is csak erről van szó: a pikáns kalandok mö­gött groteszk figurák, saját' arcvonásaink torz tükrei je­lennek meg a jellem mércé­jén megméretve. Gondol­junk csak az „Elméletileg kifogástalán ‘ házasság” me­részen pikáns, ugyanakkor franciásan könnyed, minden szögletes vaskosságtól men­tes első jelenetére, Volta­képpen nincs is másról szó, mint ama régi közmondás­ról: aki másnak vermet ás, maga esik bele. Picit azért mintha több is lenne ebben a jelenetben: a kölcsönös biza­lom és bizalmatlanság, a szerelemnek, mint két ember összekötő kapcsának értéke és fontossága a házasság után is, és a kisstílű stikli- ért az ostoba embernek méltán kijáró büntetés igaz­sága. A második jelenet •szerel­mi négyszöge, a más férje és más felesége közötti kap­csolat, ha lehet még meré­szebb a pikantériában. De soha nem súrolja az ízléste­lenségnek még a határait sem. S ami érdekes, e szerel­mi négyszög izgatóan pikáns és kacagtatóan komikus je­leneteiben voltaképpen egy szellemi és jellemi tartás lepleződik le könyörtelenül. Nemcsak asszonyaikon ke­resztül — vagy férjeiken? — kötődnek össze egymással a jelenet főszereplői, hanem ami elvághatatlanná teszi ezeket a szálakat: a közös tolvajkodás,’ a társadalmi tulajdon rafinált fosztoga­tása. Megkívánták a másét: asz- szonyban is, férfiban is, sőt ládákban is. Egy amorális magatartás gunyoros- leleplezése ez. Körmendi . János és Pap Éva, Major Tamás és Le- hóczky Zsuzsa, Felföldi Ani­kó és Bárdi György, vagy Garas Dezső egymást múl­ták felül: pontosan és pom­pásán érezték, milyen stí­lust, hangvételt, a játék mi­lyen eszközeit kell felhasz­nálniuk. Szönyi G. Sándor rendezése merész volt és Íz­léses, kitűnő ritmusú, ugyan­akkor kellően visszafogott, gondosan kikerülve minden kínálkozó felesleges „többle­tet”. Nagyon jó előadás volt. (gyurkó) Kettős ünnepségre kaptunk meghívást Ecsédről. Községük felszabadulásának 25., és m termelőszövetkezet megalakulásának 20. évfordulóját ünnepelték. A község, a termelő­szövetkezet és a földművesszövetkezet vezetői színes programmal várták a vendégeket. A kétnapos ünnepség első napján nyitották meg a község lakói által ajándékozott műtár­gyakból létrehozott falumúzeumot, ezt követően pedig a termelőszövetkezet termékeit be­mutató mezőgazdasági kiállítást. Mindkét napon képviseltette magát a televízió is, kü­lön forgatták a híres Ecsédi lakodalmast. Vasárnap került sor a szüreti felvonulásra, afiql különösen nagy sikerrel szerepeltek a helybeli termelőszövetkezet tagjai. Részt vet­tek a felvonuláson a szövetkezeti népi együttesek is, amelyek a rögtönzött szabadtéri színpadon vetélkedtek táncaikkal. A kétnapos ünnepségsorozatot a hagyományos szüreti bál zárta. Képünk: a falumúzeumban készült. A 750 éves Heves Népművészeti kiállítás a kultűrházbem Tavasz az őszben. így le­het legjobban jellemezni a kiállítást, amelyet a község­ben működő háziipari szö­vetkezet remekeiből rendez­tek. A megyei látogatókra is joggal számot tartó kiállítást vasárnap délelőtt nyitotta meg Nagy Zoltán, a községi tanács elnöke, a Járási Mű­velődési Központ nagytermé­ben. A kiállítás anyaga hí­ven tükrözi, hogyan lehetett a régmúltba visszanyúlva, a népművészet gazdag hagyo­mányaiból merítve a mai kor emberének ízléséhez for- mázni-alakítani a hímzés­szövés, fafaragás ősi mester­ségét. A kiállításon nem csupán a szinpompás szőttes térítők, függönyök (melyek mását sajnos a kereskedelemben hiába keressük, mert nem kaphatók), abroszok láthatók, hanem nagyon ízlésesen az elrendezés oly formáját is, hogyan lehet beleilleszteni a régit a modern lakásban. Több uzsonna-, ebédlőasztalt láthattunk megterítve fégi mintákat felhasználó szőttes­sel, himzéssel, ezeket ízlése­sen egészítették ki a modern vonalú, de régi cserepesek remekeire emlékeztető tányé­rok, tálak, a fafaragású só­tartó, ételszedő kanál, hús­villa. Bemutatták, hogyan hódít a népművészet a di­vatban. A szőttes ruha. me­lyet az átányi csík díszít, a régi törülközőket, vőlegény­ingeket ékesítő hímzések most blúzelejekre, ruhákra kerültek, stilizálva, kicsit egyszerűsítve. Nagy tetszést aratott — és joggal — a kézzel faragott bú­torokkal berendezett do­hányzósarok, ahol egyetlen darab tölgyfából kifaragott székek, apró támlás padok álltak bőrökkel takarva, s a faragott karoslócából, szé­kekből kombinált ebédlősa­rok, a kézi faragású bárszek­rényke a falon. A művelődési ház hatal­mas ablakait 13 féle modern és hagyományos száda-füg- göny díszítette, jelezve, hogy a legmodernebb épületnek és lakásnak is dísze lehet a népművészeti függöny. Érdekessége volt a kiál­lításnak az a kézimunka is, amely a holland népművé­szeti hagyományok felhasz­nálásával készült. Holland megrendelők saját népi ha­gyományaikat megörökítő dokumentumok alapján kér­ték a térítők elkészítését. A kiállításon stílszerűen nép- művészeti mintákkal jelez­ték, hol készülnek a kiállí­tott darabok, és hová expor­tálják a szövetkezet termé­keit. ■ —- d. — TABI LÁSZLÓ 'ds> Öröm a háznál A házban, ahol lakom, most nagy az öröm. Azért nagy az öröm a ház­ban, ahol lakom, mert férjhez megy a Teruska a földszintről és az Ibolyka M második emeletről. Én is nagyon örülök, mert a na­pokban olvastam, hogy a szerelem kihalóban van és nagyon megijed­tem. Teruskát és Ibolykát nem isme­rem, de azért mégis örülök. Végre történik valami ebben az esemény­telen világban. Teruskát egy fiatalember veszi el, aki Zágráb és Budapest közölt fe- ketézik, autóval. Ibolyka nem olyan szép, őt egy belföldi feketéző kérte meg. Ibolyka vőlegénye csak Ceg­léd és Pest között közlekedik. Teruska vőlegénye olyan gaval­lér. hogy az egész ház imádja. A píciné mesélte nekem, hogy a vőle­gény a napokban vacsorán volt Te- tuskáéknát, már előre odaktíldött egy nagy koszorút és amikor ö ma­ga is megjelent, hozott négy pár cipőre való bőrtalpat és egy hordó benzint. Ibolyka mamája, mesélte a liáz- mesternének, hogy Ibolyka vőlegé­nye három dollárt fizetett egy va­csoráért és olyan jókat ettek, hogy Ibolyka két napig beteg volt. Teruska vőlegénye úgy szereti Teruskát, hogy gyakran órákig néznek egymás szemébe. Ilyenkor a boldog szülők lábujjhegyen vissza­vonulnak. Teruska most kapott egy ezüstórát a vőlegényétől arany lánc­cal és kidobta a másik három vőle­gényét. Ibolyka is nagyon szereli a vőle­gényét, aki kijelentette, hogy elad­ja a teherautóját és a kapott pén­zen új életet kezdenek Ausztriában. Teruska tegnapelőtt kapott a vő­legényétől egy zenélő töltőtollat és ICO dollárt kelengyére. Emiatt most n~ egész ház sir a boldogságtól. Ibolyka vőlegénye elvitte vacsoráz­ni a családot. Olyan jól mulattak, hogy Ibolyka kétszer hányt. Teruska vőlegénye 3000 dollárt keresett valután, erre úgy döntöt­tek, hogy gyerekük is lesz. Ibolyka vőlegényét a gazdasági rendőrség letartóztatta és elvették a teherautóját. A házban most mindenki láthat­ja, hogy kiki a saját szerencséjének kovácsa. Teruskát mindenki becsü­li, mert csak komoly fiatalembe­rekkel áll szóba. Ibolykát viszont nagyon elítélik, mert léha és lcöny- nyelmü; hajlandó lett volna nőül menni egy feketézőhöz. A házban, ahol lakom, most nagy az öröm. Azért nagy ai öröm, a házban, ahol lakom, mert kiderült, hogy a céltudatos józanság és a tiszta erény mindig megtermi a maga jutalmát. Én is nagyon örülök. Lakodalmas menet a felvonuláson. lÉpiitmfe. a* A boldogi népi együttes vidám tánccsoportja a szűre, felvonuláson. (Kiss Béla képríportyij

Next

/
Oldalképek
Tartalom