Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-07 / 232. szám

füátífa K i S iJ'l H 8.20 Zenekari muzsika 9.00 Gyermekrádió 9.35 Tánezene 14.03 Magyar, előadóművészek felvételei j iskolarádió Jj Operajelenet _.J0 Melódiakoktél 14.14 Matyi kapitány úr. Rádiójáték 15.10 Rádióiskola 16.05 Fúvószene 16*15 Eric Amado énekel 16.24 Zenei múltunkból 16.38 Szarvasi riport 17.20 operaáriák 17.48 Az NDK nemzeti ünnepén 18.28 Könnyűzenei híradó 19.25 A Szabó-család 20.00 A Drezdai Filh. hgV. 21.30 Népdalok 22.20 Kulturális világhiradó 23.20 Tánczene 0.10 Scpumann-kórúsművek PETŐFI 8.05 Zenés est öt tételben 9.31 Operaáriák 11.43 Elbeszélés 11.58 Mexikói népdalok 12.20 Mozart: D-dúr zongoratrió 13.05 Balettzene Kettőtől—hatig . . . Zenés délután 18.10 Bartók: Rapszódia zongorá­ra és zenekarra 18.35 Történészszemmel Lengyelországban 19.00 Verbunkosok 19.14 Hangverseny a stúdióban 20.28 A hajdúk földje. Nyilvános irodalmi est 21.28 operettdalok 21.40 A modern festészet problémái 21.55 Sárai Tibor: I. szimf. 22.14 Nóták 23.10 Gounod operáiból MAGYAR 13.15 Az Iskolatelevízió Filmesztétikái műsorához: Körhinta 17.48 Hírek 17.55 Csehszlovákia—Írország VB selejtező labdarúgó- mérkőzés közv. 19.50 Esti mese 20.00 'J'v-híradó 20.20 Az NDK nemzeti ünnepén 20.40 Így élt Nansen. Magyarul beszélő szovjet—norvég film POZSONYI 17.50 Cseliszlovákai—lrország VB-selejtező labdarúgó- mérkőzés közv.' 20.10 Dók.-film az NDK-ról 19.50 Tv-híradó 21.45 Szimf. hangverseny. Fifty* EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadás kezdete: V26 és 8 óra­kor. Az alvilág professzora EGRI BRÓDY; (Telefon: 14-07) Az előadás kezdete: y26 és V2$ órakor. Szégyen GYÖNGYÖSI PUSKIN: Velem nem,, asszonyom GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Anna Karenina HATVANI KOSSUTH: Vtzkereszt FÜZESABONY: Rejtély a stadionban HEVES: Beifagor a pokolból lOEEEHl ÜGYELET Egerben 19 órától szerda reg gél 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Budapesti kiemelt munkára. kiemelt teljesítménybérre! keresünk kőműveseket, se­gédmunkásokat 15 éves kör­től is, kubikosokat, ácsokat, komplett brigádokat is fel­veszünk. Minden héten sza bad szombat, állandó buda pesti munka, szállást, étke­zést. különélést, vasúti je­gyet, munkaruhát biztosí­tunk. Jelentkezés: Április 4. Ktsz, Budapest, VIH„ Auró- { m u. "3. Munkaügy, (x) Tsz-eink életéből 9 gyöngyssíarjáni borvidéken fejlesztik az állattenyésztést is Gyöngyöstarján terme­lőszövetkezetében elvetet­ték már az őszi árpát, most vetik a búzát, s törik a ku- i orkát, de - f. régi borvi­dék hagyományaihoz híven ina is a szőlő a „sláger’-, Ilyenkor októberben a szüret jelenti a „témát ', adja a munka nagy részét. Mint értesültünk: egyelőre még csak csemegézne!?, de a jövő héten már minden va­lószínűség szerint hozzákez­denek a borszőlő szedéséhez is. — Sajnos, jóval kedvezőt­lenebbek a kilátásaink, .mint­sem szerettük volna — mondták a gazdaság köz­pontjában. — lív közben ugyanis sok minden össze­jött: mindenekelőtt a téli lágy, aztán a „gyengébb vi­rágzás’’, később a jégkár, 'aztán meg a zöld rothadás. A csemegeszőlőből így jó, ha a tervezett felényí összejön, s borszőlőből is a 109 helyett legfeljebb 90 vagonnal lesz... Talán majd jövőre, s azután jobban sikerül! A jövő emlegetésekor már az új telepítésekre is gondol­nak, arra az újabb 200 hold­ra, amely az 1962. óta „sza­porodott” 362-t követi meg­közelítőleg egyenletesen, 40 —50 holdas szakaszokban. S amikor a telepítésekről beszélnek, szólnak . az új gyümölcsösről is, az idei 52 holdnyi cseresznyéről, meggyről, a folytató tizen­kettőről és a húsz holdnyi dióról, amelyre ugyancsak rövidesen sor kerül. Ám, ahogyan' kitűnik — a szőlő, a bor, a gyümölcs „ha­zájában” tervszerűen gon­dolnak másra is, jó érzékkel fejlesztik az állatállományt. A közös gazdaságnak máris ezerháromszázas a juhállo­mánya — amelyből exportra is adnak — s az épülő új, ki­lencvenhat férőhelyes mar­haistálló is rövidesen bené­pesül állatokkal. Mellette, természetesen Gyöngyöstarjánban is fog­lalkoznak melléküzemággal: kőbányájuk mind többet ter­mel, mind ismertebbé válik a községen túl is, szállítana!': belőle a 3. számú útra, sőt még a Jászságba is. Jelenlegi beruházásaik kö­zül jelentősebb a tsz „új” irodaházának kialakítása, amelynek során egy régebbi raktárépületet iá felhasznai­nak a helyiségek növelésére. A mostani irodaépületben pedig — a költözés után — klubot, legényszállást rendez­nek be. Egyidejűleg Körülfa­lazzák a gyümölcs-csomago- ló színeket, hogy azok esetle­ges raktári célokra, vagy éppenséggel “bltványkészítés- re is megfeleljenek. Aztán jövőre, egy újabb kút fúrása után végre hozzá­kezdenek a vízvezeték-háló­zat kiépítéséhez. S tervezik az idegenbeli elárusítóhe­lyek gyarapítását is; szii vei kei et kocsisa Nap mint nap fáradha­tatlanul ve­zeti lovait Montvai Séta, az egerszóláti Béke Tsz ko­csisa. Kilenc­éves kora óta nagy szakér­telemmel ápol­ja, gondozza lovait. A ter­melőszövetke­zet megalaku­lásától a foga­tot vezeti, s a közös gazda­ságban eddig nyolc pár ipi- cait nevelt fel. A jövő ta­vasszal újabb, kettőt tanít meg a fogato­lásra. 'SSSSSSSSS/SSSSSSSS/SSS/SSSSSSSS/SSSSSS, (Foto:) Kiss Béla) Hz ammmes autóbusz — íme, a 200-asok családjának aranyérmes „gyermeke”. Egy születendő nagy csa­lád aranyéremmel, s diplo­mával kitüntetett „gyerme­ke” hazaérkezett Lipcséből. Az út porát aranysárga-bor­dó ruhájáról már lemosták, külföldi érdeklődők, vevők karéjában áll már szülőhe­lyén, Fehérvárott az IKA­RUS-gyár itteni gyáregysé­gében. Az aranyérmes ugyanis a legújabb IKARUS —242-es autóbusz. „Születendő nagy család” — mutatom be a kitüntetet­tet, ugyanis autóbuszgyártá­sunk — az IKARUS —, a jövőben teljesen a 200- as típuscsaládra tér át: a legkisebbektől, a 210-esektől a 280-asig, csak ezeket az építőszekrény-elvre épült, ugyanazon elemekből össze­állítható kocsikat készít majd. Milyen is ez az egyik első „újszülött”? (Az egyik első, mert például a 250-es Luxus turistaautóbusz Nizzában, a nagy nemzetközi autókiállí­táson szintén aranyérmet nyert.) Először is: városi, előváro­si autóbusz. Vagyis a városi közlekedés segítője lesz, csalinem 120 személyt ké­nyelmesen szállít a nagyvá­rosi forgalomban. 192 LE-s, Rába—Man licenc motor hajtja. Szokatlanul nagymé­retű szélvédői és ablakai az utas kényelmét szolgálják. De hogy tudta a nagy nem­zetközi kiállításon — ahol nem kevesen versenyeztek a mákká nevét öregbítő cí­mért — a legmagasabb' kitün­tetést megkapni? ' Erdélyi Györggyel, az IKARUS mű­szaki tájékoztató osztályá­nak Vezetőjével beszélgetünk erről. — Az aranyérmes nem váratlanul hozta el Lipcsé­ből a nagy díjat. Hosszú pró­bákon, kísérleteken bizonyí- ’ tóttá be kiválóságát. Tulaj­donképpen az igazán első 2-12-es nem Is jelent meg Lipcse porondján, az első — pontosabban az elsők — a kísérletlk már „menni sem tudnak”, ugyaniá mielőtt egy-egy típussal porondra, piacra lépnénk, előbb igen nehéz próbáknak tesszük ki. Az első — a legrosszabb uta­kon — tehát jóval rosszabb utakon, mint a városi utak, \ ahová pedig hivatása szólít- ja majd »—, több mint száz­ezer kilométert futott. Még­pedig vastömbökkel, homok­zsákokkal megrakva, hogy a teherpróba még a pesti csúcsidők zsúfoltságán is túl tegyen. Ütja során pedig műszerek regisztrálták, me­lyik része hogyan viselkedik. Naplókba rögzítették min­den jellemzőjét, ezt a terve­zőkhöz, a szerkesztőkhöz jut- tatták el, akik a tapasztala­tokat felhasználták, a tanul­ságokat a sorozatgyártásnál figyelembe vették. A gyöt- reimes futópróbával párhu­zamosan egy másik kísérleti példányt ugyancsak több hó­napos „műszerkísérleti” pró­bának teszünk ki. Teljes, de még meztelen vázát kísérleti műhelyünkben vizsgálják: itt mesterségesen olyan igénybevételt állítanak elő a készülékek, amelyek a való­ságban sosem történhetnek meg. Ferdüléseket, csavaro­dásokat, torzulásokat, ho­gyan visel el a váz? Körül­. SSSS///SSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SS/SSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/FSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSrSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/fSSSSSS**SSSS. A tízezer du ka fos ló Abban az időben a Honfoglalás és Vidéke című lapnál Hporteres- kedtem, s 999 szeptem­berét mutatta a nap­tár. Éppen befejeztem a négy évvel koráb­ban, a 995-ben Augs- byrgnál elszenvedett vereségünkről szóló elemző riport írását, s már csak a fényképe­ket válogatttam az anyaghoz, hogy nyom­dába adhassam a kéz­iratot, amikor hívatott á főszerkesztőm: — Közeledik az ezredfor­duló, írj a holnapi lap első oldalára egy információt a központi ünnepségekről. Kezem már mozdulni akart a telefonkagyló után, hogy felhívjam István fejedelem udvarából az illetékest, amikor hirtelen eszembe ju­tott. hogy hiszen Gra­ham Bell csak 1876- ban- készítette el az el­ső távbeszélő-készülé­ket, addig viszont nem várhatok. Elindultam hát a fe­jedelem udvarába, hogy személyesen kér­dezzem meg a ceremó­nia-mestert, ám mint kiderült, 6 éppen érte­kezleten volt, így hát azt a tanácsot adták, keressem meg az író­deákját, az is mindent tud. Az íródeákhoz jó­kor érkeztem. Épp akkor ugrott le leg­újabb kiadású CX rendszámú angol teli- vérjéről, s barátságo­san a sátrába tessékelt. Amikor befejeztem az interjút, nem áll­hattam meg, hogy ne érdeklődjem: — Ügy tudom, egy íródeák­nak nem éppen nagy a fizetése. Hogyan tu­dott ebből összespórol­ni eg:f ilyen csodálatos lóra valót? — Hahaha — neve­tett az íródeák, miköz­ben eredeti skót er­jesztett lótejjel kínált — énnekem ez a cso­dálatos, tízezer dukátot érő. ló tulajdonképpen egy fillérembe sem ke­rült. — Árulja el a titkot — kértem krákogva, mert az erjesztett ital­ból egy lószőr akadt a torkomon. — Mi sem egysze­rűbb —- mondta kész­ségesen a deák. — Az egész azzal kezdődött, hogy az OTP-től fel­vettem ötszáz dukál személyi kölcsönt, s azt befizettem egy póni igénylésre. Amikor megkaptam a kiutalást, azt azon nyomban el­adtam ezer dukátért. Az ezer dukátból ismét beadtam két igénylést, egyet a magam, egyet az apósom nevére. Mondanom sem kell, hogy az újabb kiutalá­sokat is eladtam, így már kétezer dukálom lett, amiből már négy valósággal megtáltoso­dott. — Amikor ötvenezer kilométert lenyomtam a kis pánival, s már a második sebességgel is csak köhögve kocogott fel a dombokra, sike­rült eladnom négyezer­ötszáz dukátért. Mint tudja, éppen annyiba kerül egy új muraközi. Nos, mert már elszok­tam a gyaloglástól, s jobb szerettem, lóval járni, ilyent igényel­pánit igényeltem, majd a kitalások ismételt el­adásából lett négyezer dukátom, amiből meg­vettem készpénzért a pánit. Jó kis ló volt, igénytelen, huszonöt kiló normálzabot fo­gyasztott száz kilomé- ■ 1 erre, ha. pedig egy kis szuBersabot is, kapott, tem. Ezt az állatot is szerettem. Megbízható volt, három évig hasz­náltam, s mindössze kétszer kellett rajta patkót cserélnem, de tudja — lassú volt. A negyedik sebességben is döcögött. Azért har ' mincezer kilométert] lenyomtam vele, aztán meghirdettem az el­adását éppen az önök lapjában, a Honfogla­lás és Vidékében. Már a harmadik napon el­adtam ötezer dukátért. De mit szaporítsam a szót, volt azóta fekete, fehér, pej, sárga, fakó, tűzött, deres és .szürke lovam, akadt közöttük arab telivér, Nónius, lipicai. De mindegyi­ket úgy vettem, hogy — hála a lóhiánynak, az akadozó importnak — az eladáskor mind­egyiken nyertem négy­ötszáz dukátot. Azóta sátram is van a Bala­ton mellett a jól sike­rült üzletekből, sőt, a napokban megvettem tízezerért ezt az angol telivért. Az elbeszélés hatá­sára szédelegve támo­lyogtam ki az íródeák sátrából, s még akkor is kóválygott a fejem, amikor felébredtem. Reggelizés közben nevetve meséltem el feleségemnek az álmo­mat, aki két korty tea között egy megköny- nyebbült sóhaj köze­pette jegyezte meg: — Milyen szerencse — mondta, — hogy ma már nem lovon járnak az emberek és senki sem üzérkedhet lókiu- lalások eladásával. Hát ez valóban sze­rencse ... Balogky Zoltán belül 80—90 műszerhez ve­zettek a regisztrálók, akár csak egy alapos klinikai vizsgálatnál, amikor az em­beri szervezet minden reak­cióját mérik. Ebben, a kísér­leti 'műhelyben „rosszabbít- juk” a busz helyzetét. Mert minden körülmények közt helyt kell állnia. Ezután a vizsga után le­mezelve kell ugyanezeket a tűréseket elviselnie; Ez a le- mezeléses próba igen fontos, hiszen szeptember 1-től az IKARUS-ban — Európá­ban először csak itt. mi dol­gozunk így — újfajta leme- zelési módszert vezettünk be.. A lemezszalag egyik vé­gét, elektromos úton oda- hegesztik a vázhoz. Aztán elektromagnetikus úton1 fel­hevítik a szalagot, ettől — tudjuk, a melegben a fém kitágul —, a lemez, vagyis a busz borítója 10—15 millimé­tert megnyúlik, kiterjed. Eb­ben a kiterjedt állapotban hegesztik a másik végéhez is a lemezt. Ekkor hagyjuk, hogy kihűljön. Elképzelhet­jük: hogyan húzódik össze a lemez, valósággal rá feszül a vázra. Mint a befőttesüvegen a celofán. Ezzel a módszer­rel nemcsak rugalmasabb karosszériát kapunk, de mig az eddig alkalmazott leme­zeléshez 5 óra idő kellett, ezzel a módszerrel már csak körülbelül 15 percre van szükség. A harmadik próbát már ablakokkal, ajtókkal vé­gezzük. Ezeket a próbákat a kitüntetett busztípus kitűnő­en megállta. — Különben elmondhatom — mondja az osztályvezető —, hogy nyomon követjük visszamenőleg is minden bu­szunkat, amelyikkel nagyobb szerencsétlenség történt. Ta­lán még emlékeznek arra az esetre, amikor Lillafürednél, télen az egyik busz megcsú­szott és a mélybe zuhant Egyetlen halálos áldozata volt, aki a nyitott ajtón ke­resztül kiesett a kocsiból. A kocsiban levőket megvédte az erős. ‘ elasztikusabb szer­kezetű karosszéria. Jövőre már rátérünk a mesterséges ütköztetési karambolvizsgá­latokra is. Igen drága vizsgá­latok ezek, de így egyértel­mű választ kapunk azokra a kérdésekre, amelyeket az élet ritkán, tragikus percei­ben produkál. (Betonfalat ■építünk és távirányítással az autóbuszt nyolcvan kilomé­teres sebességgel nekihajtat­juk. — S mikor láthatjuk a ha­zai utakon is már ezeket az új kétszázasokat? — Éppen most tartottunk a gyárunkban nagy vevőink­kel — a MOGURT-tel, a KPM-mel, az ATUKI-val és a töboi céggel — egy anké- tot. Ismertettük terveinket. Jövőre folyamatosan meg­kezdjük az új típusnak gyár­tását. 1973-tól már egyetlen olyan típust sem gyártunk, ami ma közlekedik. Az új tí­pussorozat tizenegy tagból áll majd, tehát választék bő­ven lesz Kőbányai György 1969. Oktober 7,, kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom