Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-05 / 231. szám
Beszélgetés tsz-vezetőkkel Az új gazdasági reformnak a mezőgazdaságra gyakorolt pozitív hatását ma már alig szükséges különösebben . bizonyítani, hiszen nemcsak a termelőszövetkezeti vezetők, gazdák ismerik a reform adta lehetőségeket, az ezekből fakadó előnyöket, hanem mindenki, aki csak egy kicsit is érdeklődik a mezőgazdaság, iránt A szabadabb, kötetlenebb gazdálkodás, a szövetkezetek sokszínű tevékenysége, a széles körű kapcsolatok mind azt bizonyítják, hogy a gazdasági reform friss vért pumpált a mezőgazdaság vérkeringésébe. Mindemellett a szövetkezeti vezetőkkel való beszélgetés során sokszor elhangzanak bizonyos aggályok, feltárulnak bizonyos tényezők. amelyek gátolják a gyorsabb ütemű fejlődést, | Hitelpolitika Aligha túlzunk, ha azt mondjuk, hogy a termelő- szövetkezetekben egyik leggyakoribb vitatéma a bankhitel. A fejlődés természetes következménye, hogy a legtöbb termelőszövetkezet továbbra is erősíteni szeretné gazdaságát. építkezni akar. új gépeket szeretne vásárolni, több műtrágyára lenne szüksége a terméshozamok növeléséhez. Az is nyilvánvaló, hogy mindezeket az elképzeléseket úgy szeretnék valóra váltani, hogy ne csökkenjen, hanem inkább emelkedjék a tagság jövedelme. Az építkezéshez, gépvásárláshoz, a több műtrágya beszerzéséhez viszont nem kévés pénzre van szükség. Saját erőből ez nem mindig sikerül, ezért a szövetkezetek szívesen . vennének fel bankhitelt. Ez pedig nem egyszerű dolog, mert a hitel felvételéért folytatott versenytárgyalások során csak a legerősebb szövetkezetek esélyesek. A közepes vagy különösen a gyenge termelőszövetkezetek általában esélytelenek, de ha kapnak is hitelt, akkor is meggondolják, hogy felvegyék-e. A hitelek törlesztése ugyanis olyan gyors ütemű, hogy általában nem képesek / a visszafizetésre anélkül, hogy ez meg ne ingatná gazdálkodásukat Mindez természetesen lassítja a közepesen vagy gyengén ' gazdálkodó szövetkezetek fejlődését és még inkább differenciálja a közös gazdaságokat A szövetkezeti vezetők emellett azt is sérelmesnek tartják, hogy amíg a közös gazdaság a hitelre kamatot fizet, addig a bank nem ad kamatot a ter- mplőszövetkezetek bent levő pénzére. 1 Drágák a gépek Az is természetes, hogy a mezőgazdaság fejlődésével egyenes arányban egyre több ipari eredetű anyagra, eszközre lesz szükségük a közös gazdaságoknak. Korszerű gépek, műtrágyák nélkül „Hajrá" a cukorrépa földeken« All vidéki cukorgyár körzetében október első napjaiban, eddiginél lényegesen nagyobb ütember.' haladt a cukorrépa betakarítása. A fontos növényt az idén 170 000 holdon vetették él, lényegesen kisebb területen, mint aZ elmúlt években. A hozzávetőleg 40 000 holdas terület- csökkenés a termés mennyiségénél azonban nem érezteti hatását. A cukorrépa ugyanis- az idén annyira meghálálta az üzemek "dolgozóinak gondoskodását. hogy a „visszafogott” területről is többet adott, mint az elmúlt években. A termés betakarítását az idén legelőször Szolnok, Békés és Hajdú-Bihar megyében kezdték meg. A MÉM legújabb összesítése szerint a termőterület negyedrészéről szállították már el a cukor- fg&ri alapanyagot, f ma már aligha lehet eredményesen gazdálkodni. Jó néhány szövetkezeti vezető szerint viszont gondot okoz. hogy túlzottan drágák a gépek, az építőanyagok, a műtrágyák. Nem egy esetben hiába növekszenek a termésátlagok, mégsem eredményesebb a gazdálkodás, mert az átlagok növekedéséből eredő többletbevétel kisebb, mint a termelés emelésére fordított összeg. Különösen nehéz a szövetkezeti elnökök dolga, amikor például meg kell magyaráznia tagokpak, hogy miképpen lehetséges az, hogy amikor egy holdon csak nyolcvan mázsa paradicsom termett, akkor több pénzhez jutottak,, mint most, amikor pontosan a duplája terem. Siók termelőszövetkezetben komoly gondot okoz az is, hogy a géppark elöregedett. Különösen nehéz a probléma azért is, mert amellett, hogy a gépek drágák, még az állami támogatás sem segíti elő a gépvásárlást. A szövetkezetek — élve a lehetőségekkel — inkább építkeznek, mint gépeket vásárolnak, hiszen jelenleg sokkal előnyösebb«.egy sertés- vagy szarvasmarha-telepet létrehozni. Sok szövetkezeti vezető panaszkodik arra is, hogy a gépgyártó vállalatok nem gyártják a kisebb, forintos alkatrészeket, mert számukra gazdaságosabb, ha drágább termékeket állítanak elő. Partneri kapcsolatok A kereskedelmi, feldolgozó vállalatok és a termelő- szövetkezetek közötti kapcsolat nagyon sokat javult az új gazdasági mechanizmusban. Különösen akkor, ha egy felvásárló vállalat mellett konkurrens cég is megjelent. Ebben az esetben nyilván mindkét vállalat arra törekszik, hogy megnyerje magának a szövetkezeteket. s ezért bizonyos előnyöket biztosítson. ' Nagyon sok szövetkezeti vezető szerint azonban a kapcsolatok még mindig nem kielégítőek. A szövetkezetek ugyanis a biztonságos értékesítés kedvéért kénytelenek leszerződni termékeiket, s általában kényeiének elfogadni a vállalatok feltételeit Probléma az is. hogy a vállalatok időnként módosítják a szerződéseket — menet közben —, s a szövetkezet mi mást tehet, kénytelen belenyugodni a szerződés módosításába. Még akkor is. ha ez számára hátrányos. A megye termelőszövetkezeti területi szövetségei rendkívül sokat tettek azért, hogy a szövetkezetek valóban partnerei legyenek a vállalatoknak, de még további erőfeszítések szükségesek. | Belső fékek Említettük, hogy a közepesen, de különösen a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezeteknek elég nehéz hitelhez jutni. Éppen ezért nyilván előnyös lenne, ha a közös gazdaságok jobban kihasználnák a szövetkezeti társulásokban, közös vállalkozásokban rejlő lehetőségeket. Az anyagi erők így jobban összpontosulnának, hatékonyabban megtérülnének a beruházások. Másrészt pedig közösen könnyebb lenne megszerezni és visszafizetni a hiteleketj Jó néhány szövetkezetben azonban továbbra is az a felfogás uralkodik, hogy érdekesebb mindent egyedül csinálni. Elvileg ugyan elismerik. hogy a társulás előnyös lenne, de a gyakorlatban mégsem történnek meg a kezdeményező lépésele Sőt nemegyszer előfordul, hogy az egyik szövetkezet javaslattal áll elő, de a szomszédos gazdaságok „nem látnak fantáziát” az ötletben. Így aztán sokszor az történik, hogy három egymás mellett levő gazdság egyszerre épít három sertéstelepet. Persze egyik sem túl nagyot vagy korszerűt, mert arra nincs egymagában elegendő pénze. Summázva az eredményeket és a gondokat, azt lehet elmondani, hogy az új gazdasági reform rendkívül pozitívan hat a mezőgazdaság fejlődésére. De mivel a reform nem egy lezárt folyamat napjainkban, az is természetes, hogy időnként olyan problémák is felmerülnek, amelyek fékezik a fejlődés lendületét Kaposl Levente Az út, amelyet a teherautók kerekei építettek és nem az útépítők, az út, amely az egykori és a mai tevekaravánok nyomvonalát követi, meredeken szökken, mindenféle szerpentinezés nélkül, a több száz méter magasba. Néma csend van, a köves pusztaságban a ritkás zöld füvek között a késő nyár tobzódó színű vörös, lila, aranysárga virágai nyújtózkodnak a valószínűtlenül kék ég felé. Az út aranysárga, az ég mélykék, a tájék opálosan zöld, csak a természet merészelhet bátran dacolni és győzni is a giccs felett. A zöld, krémszínű öttonnás Zli. teherautó úgy kapaszkodik fel az európai fogalmak szerint járhatatlanul meredek, az életveszélyen is túl tevő lejtőn, mintha nem is kerekei, de tapadókorongjai lennének. És ráadásul a teherautó nem üres, magasan pakolva szálfarönkökkel, a közelből, a nem messzi új építkezéshez tart mongol soA hajnal elé nem is ismerik ezt a fogalmat A sofőr kikönyököl az ablakon, foga között ott füstölög a nélkülözhetetlen cigaretta, egykedvű nyugalomszálfarőnkök szanaszét a meredélyen: nem, teherautóval még síkságon sem, hát még itt a szédítő meredek hegyoldalakban nem lehet farkast üldözni és elütni. A Az Ulánbátort operaház, a mongol ragyogó szimbóluma. kulturális fejlődéi Déli séta «S a holnap elé? (Két gyerek.) főrjével. A „közel”: vagy száz kilométer; a „nem messze” is legalább ugyanennyi, ha nem több. Mongóliában mások a fogalmak a távolságot illetően. Mongóliában jóformán Építkezés cement és-csempe nélkül? Bélapátfalvától és Selyptől tervtúlteljesítést várnak NEM A VISONTAI, a kiskörei nagy beruházásokról, nem is az állami lakásépítésekről lesz szó, hanem a kis emberek gondjairól, panaszairól. Falun és városon egyre többen építkeznek, vagy bővíteni, tatarozni szeretnék a lakásukat. De nincs, csak nehezen, sok utánjárással lehet cementet, csempét és egyéb építőanyagot kapni. Államunk nemcsak elvben, hanem anyagi erejéhez képest. jelentős hitelekkel is támogatja a társas- és csa- ládiház-építkezést. Egyre több vállalat és intézmény részesedési alapjából segíti a lakásépítkezést. Üj lakások' építése, a régebbi épületek tatarozása nemcsak egyéni, hanem társadalmi érdek is. De miért nincs elegendő építőanyag? Sok az építkezés és még több lenne az igény, a gyárak nem tudnak elegendő építőanyagot szállítani. A váci cementművek nem győzi, műszaki gondok miatt lemaradtak a tervteljesítéssel. A vasúti kocsi és egyéb szállítóeszköz is kevés, most van az őszi csúcsforgalom. Cukorrépát, gyümölcsöt és különféle terményt szállítanak, kavicsnak, kohósalaknak és hejőcsabai cementnek nem mindig jut vasúti kocsi. Az utóbbi időben mintha kevesebbet hallanánk a Bélapátfalvi Cementgyárról. Pedig a nagy építkezésekhez speciális gépkocsikkal szállítják Bélapátfalváról a cementet, meszet is gyártanak* iparkodnak a Bélkő alatti gyárban, de a megye TÜZ- ÉP-telepein eladott cementnek alig stíz százaléka kerül ki Bélapátfalváról. Visonta község lakói nyolcé tíz éve nem építkezhettek, mert a nyár derekáig úgy volt hogy a bánya miatt lebontják a falul A keleti oldalon annyi szenet találtak* hogy az elegendő a Gagarin Hőerőműnek, tehát megmarad a falu. Már készül a község rendezési terve és a jövő tavaszon, nyáron sokan akarnak építkezni, hiszen Visontán évtizedes lemaradást kell behozni. A BELAPÄTFALVI Cementgyár sok meszet és cementet szállít a visontai és egyéb nagy beruházásokhoz. Ebből nem lehet elvenni, hogy több jusson a lakosságnak. De jó lenne, ha a bélapátfal- viak hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára terven felül gyártanának cementet és meszet és ezt a többletét felajánlanák megyénk lakás- építkezéseihez, főleg a visontai családi házakhoz, bővítésekhez és tatarozásokhoz. Ritkán és nehezen lehet kapni eternit palát, különböző lefolyókat és eternit termékeket. A Selypi Cementgyárat most bővítik, hogy eternit csöveket gyárthassanak. Megyénk lakossága örömmel hallaná, ha a sely- piek a beruházás gyorsítását és a csőgyártás minél előbbi elkezdését vállalnák a fel- szabadulási versenyben. Az eternit áru jelentős részét ma még külföldről szerezzük be. A jugoszlávok a közelmúltban cementet kértek tőlünk, hogy a Magyar- ország számára megrendelt eternit csöveket minél hamarább gyárthassák, öntöző- és lefolyócsövekre feltétlenül szükség van, ezért cementet kellett adni és közben Vácott is kevesebbet gyártanak, Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az utóbbi időben nem mindig lehet cementet vásárolni. Mikor lesz több építőanyag? Kérdésünkre az Eger -—Salgótarjáni TÜZÉP Vállalat áruforgalmi főosztályvezetője, azt válaszolta, hogy novemberre több csempe, mozaik- és metlachi-lap lesz. Azt ajánlották, hogy aki teheti, ősszel és télen vásárolja meg síz építőanyagot. EGY-KÉT ÉVVEL ezelőtt nem lehetett ajtót 'és ablakot vásárolni, hiánycikk volt a fűrészelt fenyő. Ma már többnyire román, jugoszláv és német áru között lehet válogatni. Remélhetően hamarosan enyhülnek a cement- és a mozaiklap beszerzésének gondjai és kevesebb akadály állja útját a lakásépítőknek; Ezt az ügyet sikerrel szolgálhatná a cementgyárak munkaversenye. A lakásépítkezések segítése méltó a felszabadulási versenyhez. F. L. mai hallgatja a motor dohogó nyögéséh biztos a dolgában. Pontosabban: biztos önmagába^ hiszen a kisujjában van a motor minden titka és éppen ezért, e titok birtokában biztos a ZUi erejében, és végső soron abban is, hogy eljut a sorjázó hegygerinceken keresztül az építkezéshez. Néhány éve csak, hogy nomád őseihez hasonlóan a lovat tekintette az egyetlen és nélkülözhetetlen közlekedési eszköznek. De ez sem pontos kifejezés. Mongóliában ma sem, így hát ennek előtte még kevésbé volt közlekedési eszköz a ló. A ló: ló volt. A mongol nomád lába, testének része, életének legszervesebb tartozéka. Láb nélkül el lehet az ember, de ló nélkül... Nem, erről még a régi vallás szörnyistenei sem beszéltek. Dohog a motor, kapaszkodik a szédületes meredélyen fel a modern kor örök csodája, az autó, nyergében a modern kor tipikus alakja — a sofőr. És abban a pillanatban, amikor a kocsi felér a gerincre, a mongol sofőr arcán vad, szinte félelmetes változás fut végig. Oda az sarkán guggoló és ismét egy* kedvű arccal cigarettát sod-j ró sofőr már újra tudja éá érti és azt is tudja* hogy az egy-két óra múlva ideérő rendőrök nem lesznek élné* zőek vele szemben. De hál mit tehetett volna mást? Farkas volt! Farkas! A farkast teherautóval ttt* dözö mongol gépkocsivezető) a farkas és a teherautó, az ősi, nomád, vadász és a modem kor volánt forgató, á holnapot szó szerint is építő ember sajátos ötvözete: az á mai mongol valóság is egy-; ben. A végtelen pusztaság, alak; ta a még felderítetlen kin-- esek ki tudja milyen törne-- ge: megszámlálhatatlan ló-: nyájak, tevecsordák, jak- és tehéngulyák, jurták és bennük telepes világvevő rádiók, erőteljes urbanizáció és iparosodás, krónikus munkaerőgondok és dinamikus fejlődés, szomjhalált hozó pusztaság, téli mínusz 50 fokkal, hó nélkül és nyáron ugyanennyi pluszban, árnyék nélkül; és hatalmas sós ta-' vak és hatalmas édesvizű tavak; és vadaktól terhes vadászparadicsom, erdők, vízesések, tigrisek, medvék, antilopok, égbe nyúló hegyóriások és a Góbi-sivatag. Mindez Mongólia. Ez is,1 meg több is, más is. Egy más világban, egy volt világban kiteljesedő mi világunk. Erről szeretnék írni nem a tudós felfedező, a hozzáértő etnográfus, a részletezően elemző szociológus tollával és kutatásaihoz jutott lénye-, gesen több idő lehetőségé^ nek erejével: inkább az újságíró mindeme eszközökből csipegető, de inkább jelen' A végtelen távlatok előtt a kútfúró állvány, mongol kút-, fúrómesterrel. A vízkutató tornyok a megújhodő Mongólia’ szimbólumai is lehetnének. egykedvűség, a végtelenbe tekintő nyugodt tekintet mélybarna fénye: farkas ugrik meg hirtelen, éppen a teherautó előtt. Farkas, az ősi ellenség; amely pusztítja a nyájat, tizedeli a juhokat, farkas, amely ellen ma is fegyverrel kell gyakran védekeznie az ordító tél hidegében a jurták lakóinak^ s nem is mindig az ember és fegyvere, hanem néha az állat és az agyarai lesznek a győztesek, Fellobban a vad gyűlölet a mongol gépkocsi- vezetőben és fellobban az ősi vadászösztön ... ... az öttonnás teherautó, hátára fordulva, az óriási esetben csak a felvillantani tudó és képes eszközeivel. Kevés lesz mindez, tudom, nagyon kevés. De talán any- nyira nem, hogy jobban megismerjük a távolság és egy kicsit a mítoszok, mondák és pletykás „szakértők” torz ködébe vesző mai Mongóliát. Indul a Tü—104-es, kérem az utasokat, kapcsolják be öveiket: Budapest— Moszkva—Irkutszk—Ulánbátor ... 9000 kilométerre keletre, mindig, és órákon át a nan felé, a hajnal elé. (Folytatjuk.) i Mi ffekezi «■ towgibbi fejlődési?
