Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-14 / 213. szám

A szolgáltatás osztályzata: elégtelen f HA ELROMLIK AZ AJTÓ­1 ZÁR, ha betört az ablak, aligha marad más megoldás, emeljük le az ajtót, vagy az ablakkeretet, kössük a há­tunkra és házaljunk, amíg valahol megjavítják. A tv, a hűtőszekrény, vagy a porszí­vó javíttatása már nem eny- nyine körülményes — a vá­rosokban. De a községekben? Vajon akad-e család, ahol hetenként, vagy havonként nem bosszankodnak, mert a megbeszélt időre nem jött a szerelő, vagy a szervizbe kétszer-hároomszor kell el­menni, amíg jó borsos áron elkészül a megrendelt javí­tás. A humoristáknak évek óta kimeríthetetlen témájuk, hogy mivel kínáljuk meg a szerelőt és mennyi borravalót adjunk a mesternek, hogy máskor is „kifáradjon” la­kásunkra. Ha az utóbbi évek hivata­los adatait nézzük, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a javítás-szolgáltatás forintban elszámolt értéke emelkedett. De ezek nagyon csalóka ada­tok, legfeljebb arra alkalma­sak, hogy az áldatlan hely­zetért felelősek lelkiisimeretét valamelyest elaltassák, A felszabadulás után jó pór évig ugyan kit zavart, hogy nem volt autószerviz, sem a vállalatok, sem a szövetke­zetek nem végeztek háztartá­si kisgépjavítást. Az idősebbek jól emlékeznek arra az időre, amikor nem volt magángép­kocsi, sem hűtőszekrény, sem táskarádió, de a Patyolat sem hiányzott, mert az asszo­nyok este kimosták, amit másnap felvettünk és örül­tünk, amikor a mosáshoz már szappant lehetett vásá­rolni. i Ne a korábbi évekhez, ha­nem a tényleges igényékhez hasonlítsuk a javítás-szolgál­tatást, mert csak így kapunk hű képet a valóságról. Ho­gyan lehetne összefoglalni a jelenlegi szolgáltatás-igényt? A tartós fogyasztási cikkek elterjedése, az életszínvonal emelkedése, a lakosság anya­gi. szociális és kulturális el­látottságának emelkedése megköveteli, hogy a lakosság ipari, kereskedelmi és áru­szállítási igényeit, az eddigi­nél sokkal jobban kielégít­sék. AZ ADATOK ÉS A TÉ­NYEK akkor is figyelmeztet­nek, ha az utóbbi évek fej­lesztési ütemét vizsgáljuk. Ugyanis megyénk szolgáltató ipara 1960—66 között évente átlagosain nyolc százalékkal fejlődött:, de 1967-ben már csak 3.4 százalékkal, és 1968- ban 2,4 százalékkal. De az adatok arra is figyelmeztet­nek, hogy az utóbbi két év szerény fejlesztése a magán­kisiparnak tudható be, mert a vállalatok annyi szolgálta­tást sem nyújtottak, mint az előző években és a kisipari szövetkezetek, amelyeknek ez lenne alapvető tevékenysé­gük, csökkentették a javítá­sok és a szolgáltatások érté­két. A gazdaságirányítási re­form különféle kedvezmé­nyekkel igyekezett elősegíte­ni a szolgáltatások javítását. De az új mechanizmusban a kötelező tervek megszűn­tek, többségében a szabad áras rendszer, a gazdaságos működés elve érvényesül. A vállalatok és a kisipari szö­vetkezetek hamar rájöttek, hogy érdemesebb árut ter­melni, mint a szolgáltatások­kal bajlódni. A javító- és szolgáltató iparban dolgozók bére alacsonyabb, mint az árutermeléssel foglalkozó dolgozóké. A javító-szolgál­tató iparban kevesebb a ke­reset, kisebb a nyereség, ke­vesebb a részesedési alap, ezért a rendelkezésre álló fejlesztési összegeket az áru­termelés fejlesztésére fordít­ják, a szolgáltatás javítására csak a panasz és a szóbeli biztatás marad. Mégis, a következő évek­ben mire számíthatunk? A kormány 1969. áprilisában jó­váhagyta a lakossági ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatásokra vonatkozó irányelveket. Ezt részletesen megvitatta Heves megye ta­nácsának végrehajtó bizott­sága, az illetékes felsőbb szervekhez javaslatokat tett és saját hatáskörében megfele­lő határozatokat hozott. En­nek megfelelően fokozni kell a lakosság javítási, szolgálta­tó ellátását Azonban nem elegendő, ha az üzemeket szép szavakkal biztatják. A cél érdekében növelni kell a szolgáltatások végzésének jö­vedelmezőségét, szélesíteni kell a szolgáltatások formáit, és módszereit, bővíteni kell a tanácsok felelősségét és jogkörét, hogy a lakosság szolgáltatási igényeit az ed­diginél jobban kielégítsék. EGERBEN, HA LASSAN IS, de már építik az új autó­szervizt, Hatvanban 1975-re lesz új és a gyöngyösi szer­vizt is bővítik. Az egri új mosoda a negyedik ötéves terv során készül el és bőví­tik a vegytisztító részleget. Egy-egy autószerviz tízmillió, a mosoda 18 millió forintba kerül. Megyénk fejlesztési terve szerint Selypen, Kiskö­rén és Recsken, majd Gyön­gyösön és Egerben újabb szervizeket létesítenek, hogy a lakosság helyben, vagy kö­zelben javíttathassa televízi­óját, rádióját, háztartási kis­gépeit. Megyénkben megközelítően sem kielégítő a gépkocsijaví­tás, a szakemberek becslése és felmérése szerint jelenleg az igények 37 százalékát tud­ják kielégíteni. Közel 100 ezer rádió és mintegy 36 ezer tv van megyénkben, de ehhez képest megközelítőleg sem nőtt a szervizkapacitás, ezért sokat várunk és sokat bosszankodunk, A háztartási gépjavítás nem annyira gaz­daságos, mint az elektroa­kusztikai és a motorjavitás, ennek következtében a szol­gáltatás rosszabb. A mosatás és vegytiszitítás évek óta megoldatlan, a lakáskarban­tartás és a kereskedelmi szol­gáltatás kezdetleges, elmara­dott. Megyénk nem tartozik a szegény és iparilag, tech­nikailag elmaradott vidékek közé. Mégis Heves megyében az egy főre jutó javítás-szol­gáltatás értéke eddig nem érte el az országos vidéki átlagot. Ezért mondjuk, hogy a szolgáltatás osztályzata: elégtelen. A JELENLEGI KEDVE­ZŐTLEN helyzetet lehet vi­tatni, lehet különféle okokkal magyarázni. De az nem vi­tás, hogy a gyorsabb fejlő­dést csak központi intézkedé­sekkel és a helyi erők össze­fogásával lehet jól szolgálni. A javító- és szolgáltató ipar hatékonyabb anyagi érde­keltségéhez felsőbb ezervek intézkedése szükséges. A Pa­tyolat, a szervizek létesítésé­hez központi támogatás is kell. az építkezésekhez, kor­szerűsítésekhez részben térí­tésmentes állapii támogatás, részben preferált hitel szük­séges. A gyorsabb fejlődést szolgálnák az adókulcsok és különböző terhek mérséklé­se, vagy ideiglenes eltörlése. Megyénk vezetői kezdemé­nyezzék és ösztönözzék az anyagi erő összefogását, a ja­vítást, a szolgáltatást előmoz­dító társulásokat, törekedje­nek a megyei fejlesztési alap képzésének bővítésére és a lakosság ellátása érdekében érvényesítsék politikai, ál­lamhatalmi tekintélyüket. Dr. Fazekas László Milyen kenyér van a papírban? Az AJBC-áruház kcnycrcspult- ja előtt húsz—huszonötén ál­lunk sorban. Két nagy kosarat tesznek a pult elé, egyikben ki­lós, a másikban félkilós kenye­rek sorakoznak, szépen, gon­dosan papírba csomagolva. El­röppen a biztató felszólítás: „Tessék, tessék, akinek kilós, félkilós kenyér kell, az ne áll­jon sorba. .. !” Sokan a kosa­rakhoz tódulnak, s dicsérik az áruház figyelmességét, gondos­ságát. En maradok, s csodál­kozik is a hajlakk-illatfelhőben álló leányzó a pult mögött, hogy nekem mennyire nem sürgős a vásárlás, reggeli csúcs- forgalom idején. Félkiló kenye­ret kérek. A kosárra mutat, vegyek onnét. Én a polcra mu­tatok: ha lehet, inkább onnét adjon, abból a pirosas, bar­na héjúból. Kérem, engedtessék meg nei kém. hogy a pénzemért vá­laszthassak. Előtteia vágja fel a kenyeret az ek-T-6, s aztán csomagoljon. Ugyanis én szere­tem látni, hogy milyen kenyér kerül a papírba. Szép, szép, di­cséretes, hogy előre becsoma­golják, így kívánva rövidíteni a sorbaállással eltöltött időt. De az előre becsomagolt kenyér egy kicsit zsákbamacska. En­gem, kérem, már többször be­csaptak így. Kenyér kellett, szépen kivettem az odakészített kosárból, fizettem a péztárnál és távoztam. Odahaza kibon­tom, és mit látnak szemeim: sületlen ragacsot sóztak rám. Tévedés ne essék, nem va­gyok a csomagolás ellen. Tes­sék csak becsomagolni azt a kenyeret! De — előttem cso­magolják ! (pataky) A vásáron láttuk0 A VOLÁN-taxi újabb szol- kgáltatással jelentkezett. Mint megtudtuk, rövidesen 50 Zasztava 750-es típusú gépkocsit vásárolnak. A csinos kis mini-takxikat gépkocsivezető-nök üzemeltetik. A kocsik menet közben, az utakon is leállít­hatók. Persze, ha nincs utasuk. Csak világszínvonalon Mit hozott Nyugatról? Kiállítás a Budapesti Nem­zetközi Vásáron ... Termék- bemutató a Technika Házá­ban ... Nemzetközi konferen­cia... És ha az utóbbi másfél év „terméséhez” még azt is hoz­závesszük, hogy a gyár ve­zetői, műszaki, gazdasági, kereskedelmi szakemberei felváltva és már hosszú hó­napok óta megszakítás nélkül járják a világot, Európa szo­cialista, kapitalista piacait, akkor, ha nem is maradék­talanul, de főbb vonalaiban már kirajzolódnak, érzékel­hetőek azok az erőkifejtések, próbálkozások, amelyeket a Mátravidéki Fémművek tesz az újabb külföldi piacokért. PÁKH LÁSZLÓ, a gyár főmérnöke, a közelmúltban (Rózsa László igazgató pedig néhány napja) érkezett haza egy hosszabb, nyugati kőr­útról. „Élménybeszámolóra” ezúttal a főmérnököt kértük meg... — Az már közismert tény, hogy a Mátravidéki Fémmű­vek KÖkép-Európa egyik leg­jelentősebb, Magyarországon rssss;s/sss/s/ssssss/s/s/sss/sssssssss/ssysss/ssssssssssssss/yssssssjsssssssss//sfss/sssssssssssss/sssssss/s/ssss/ssss/sss/sssss/ssy/ss/syssssfs/ss/ss//ssrssssssss/ss//sssss/s/s. v.-y.-■?? .:•« . ~’?rrW^ Fehér ing nyakkendővel A frissen kaszált zöld lu­cerna illatát felszívja a reg­geli napfény. Lassan balla­gunk a levágott rendek kö­zött a domoszlói határban. Előttem meg-megvillan a fe­hér nyloning. Miért — kérdezem magam­tól — miért furcsa ez? Ha a gyárban a főmérnök, vagy akár a művezető fehér ing­ben és nyakkendőben jelenik meg, semmi különös nincs az egészben. Miért más akkor, >ia az agronómus így öltözik fel, így megy munkába? — Ne haragudjon, hogy megkérdezem... — De az öltözködés, ugye — mondja csendesen Sze- remley Béla. — Igen. Nem valami kon­vencionális. ;. Régen dolgo­zik a termelőszövetkezetben? — Nem, nem olyan régen. Tavaly szereztem meg a dip­lomám. — Miért választotta Do­moszlót? — Ha arra kíváncsi, hogy pesti vagyok-e, azt mondom igen. Gyöngyösön töltöttem az egyetemi gyakorlati időt, ott ismerkedtem meg a fele­ségemmel, aztán ide kerül­tem. Örülök, hogy ide jöt­tem. Hallgató koromban mindig attól féltem a legjob­ban, hogy sablonos, begya­korolt feladatokat kell nap mint nap végrehajtani. A kollégáim mind 24 év körü­’ Jjfe. Van fantázia* lehetékAj gozni. öt évet töltöttem az egyetemen, ezalatt sok min­dent megszerettem a szak­mán kívül is. Elhatároztam, hogy nem fogok megválni a zenétől, az irodalomtól, a néprajztól. Tudja, hogy a mi szakmánkban milyen köny- nyen mondják rá valakire, hogy szakbarbár? — Tudom. — Az egyik oldalról úgy néznek rám az otthon ma­radt diplomások, hogy íme, a falusi agronómus. Itt meg ta­lán úgy, hogy na, az aszfalt­ról idekerült könyvmoly. Ugye, elég érdekes? — Talán úgy érezte, hogy ilyen értelemben fogadták? — Vegyesen fogadtak. Az­tán kölcsönösen megismertük egymást mindenkivel. — Voltak kellemetlenségei a megismerkedés ideje alatt? —- Voltak. Aztán elmarad­tak. — A. vezetőkkel voltak, a kollégákkal? — Nem. Egy-két dolgozó­val volt. De nem hiszem, hogy tudna olyan helyet mondani, ahol ilyesmi nem fordul elő. — Hogy érzi, szeretik a dolgozók? — Hát ezt talán nem tud­nám megmondani. Megmon­dom őszintén, nekem a leg­nagyobb problémát nem a szakmai dolgok jelentették, hanem az emberek és ma­pontot, ahol állnom kell. Tu­dom, hogy ezt természetes emberi érzéssel kell meg­érezni, csakhogy ez nehgz. Nekem legalábbis nehéz. Né­ha tényleg úgy érzem, hogy a természetesség a legnehe­zebb póz a világon. — Vannak barátai, ahová el szokott járni? — Igen, vannak. — A főváros után milyen itt a Mátra alján élni? Hallgat egy darabig. — Tudja, kevesen vannak, akik el tudják képzelni, hogy nem azért megy az ember vidékre valamelyik tsz-be, hogy megszedje magát, s az­tán kocsival, pénzzel kényel­mesen visszamenjen Pestre. Pedig tényleg nem azért jöt­tem. A feleségem Gyöngyö­sön dolgozik, Mátrafüreden lakunk, nem panaszkodha­tok, jól keresünk. Azt hi­szem, valami ilyet képzeltem el mindig. Ahogy állunk, megint meg­akad a szemem a horgolt nyakkendőn. > Elmosolyodik. — És ez is elég nehéz. Hogy a fehér ing ne váljon merev spanyolgallérrá. Álta­lában mindennap borotvál­kozom. Ne mondja azt ránk senki, hogy kilométerekről megismerni a mezőgazdászo­kat. A fehér mandzsettákat né­zi. — Sznobizmusnak tartja? becsületes munka adja meg mindenkinek az ér­tékét és nem ez. De talán ez; is fontos. Hogy minden esté­re bepiszkolódik? Hát igen. Minden este ki kell mosni, hogy másrtap reggelre .újra fehér legyen .. (szifiethy) pedig egyetlen fémcsomagoló­eszközöket gyártó bázisválla­lata. így gyárunknak itthon nincs is „ellenlábasa”, a kon­kurenciát csak a külföld je­lenti. Csak a külföld konkurrencia — A gyár teljes termelésé­nek mintegy 82 százalékát a tubusok, a különböző dobo­zok, palackok, koronadugók teszik ki. Az össztermelésnek hány százaléka kerül külföl­di piacokra? — A doboz, a palack, a fó­lia, a búrák, a koronadugók 40, a tubusoknak pedig közel 70 százalékát exportáljuk. — A hazai és a szocialista piacok megtartása, illetve bő­vítése mellett az utóbbi idő­ben egyre nagyobb, erőtelje­sebb a gyár kapitalista piac­kutatása ... — Ez így van. És azt hi­szem, hogy az új gazdaság- irányítási rendszerben ezt különösképpen nem kell in­dokolni, magyarázni... Dollárezreket jelentő „értékpapírok" — Milyen eredményeket hozott az egyhónapos nyu­gati körút? Avagy turista­nyelven fogalmazva: mit ho­zott Nyugatról? — Dollárezreket jelentő „értékpapírokat” rögzítenek a megkötött üzleti szerződé­sek. Különösen Svédország­ban és Dániában találtunk jó piacokra. Annak ellené­re, hogy Svédországban igen csak nagy az olasz, a francia konkurrencia is. — Milyen szerződéseket kötött’ — Égy egész sor tárgyalás­ra és üzletkötésre sor került. Például a svéd VINBORG- cég 1400 dollár értékben százezer tubus leszállítására még ez évben igényt tart. És ha a tubusaink elnyerik tet­szésüket, a jövő évben nem kevesebb, mint 27 ezer dollá­ros szerződést kötünk. Kap­csolatokat építettünk ki az ugyancsak svéd FINDUS cég­gel is. Ha a kereslet és a kí­nálat közös nevezőre jut, ak­kor a jövő évben tízezer dol­láros szerződést kötünk. A BOSTIC-cég cipőpasztás do­bozaink iránt érdeklődik. A műszaki ellenőrzésekre náluk kerül sor, és az üzletet majd a kísérletek után kötjük meg! Hasonló kapcsolatot építet­tünk ki a SHONDINOVISKA céggel is. Ha a próbaszállít­mány megfelel a követelmé­nyeknek, — reméljük, Igen — akkor az 1970-es esztendőben 17 800 dollár értékű üzletet kötünk. Kedvezően értek vé­get a tárgyalások a stockhol­mi DENIHOSAl* céggel is. 19$9_ «September 14.» vasárnap Több ezer dollár értékű tubus eladására van lehetőség, és több millió koronadugót sze­retne a cég tőlünk megvásá­rolni. — És Hollandiában? — A holland állam rend­kívül magas, 15—17 százalé­kos állami vámmal sújtja az import árukat, így nagyon meg kell gondolnunk, hogy érdemes-e Hollandiában ke­reskednünk. Ennek ellenére is azonban több cégtől, így a CETABEVER, a ZANLAMD- SE—OHE, a VETIRÁ-tói ko­moly ajánlatokat kaptunk. Svédországon és Hollandián kívül Dánia is érdeklőtök ter­mékeink iránt. Dániában Is több céggel tárgyaltam, és minden valószínűség szerint a közeljövőben üzletkötések­re is sor kerül. Helytállnak a világpiacon — Es mi „járatban” volt Nyugat-Németországban? — A HERLAN cégnél jár­tam, a már lekötött gépek, berendezések szállításának meggyorsítását kértem. A ké­rés nemcsak meghallgatásra, hanem teljesítésre is talált. A fent említett üzleti szerző­déseken kívül több üzemben, vállalatnál is jártam, ahol tanulmányoztam a konkur­rencia műszaki színvonalát, a gyártás technológiáját is, és nagyon sok szakemberrel megismerkedtem. — Az értékes szerződése­ken kívül milyen tapasztala­tokkal gazdagodott a négyhe­tes körúton? — Minden szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy gyárunk termékei a világ­piacokon is helytállnak. Is­merik, keresik. Van tehát keresnivalónk a fejlett, kapi­talista piacokon is. Egy do­logról azonban ismét meg­győződtem: a világpiacon csak világszínvonalon álló termékekkel lehet nevet, és márkát szerezni. Ebből tehát logikusan következik, hogy gyárunknak is szinkronban kell állnia a világpiac köve­telményeivel, és csak olyan termékeket kell gyártanunk, amelyek állják a versenyt a konkurrenciával. Végezetül pedig azért is hasznos egy ilyen út, mert nagyon sok szakmabeli kollegával talál­kozik, ismerkedik meg az ember, és sok új, érdekes műszaki-technológiai ismere­tekkel tér haza. És ez, azt hi­szem, végső soron ez az egész gyár javát szolgálja... Koós József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom