Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-09 / 208. szám

BAT. 1969. Találkozások megyénk „követeivel" A Budapesti őszi Vásár nagy sikerű barkácspavilon- gában, ahol az érdeklődő annyi más mellett például a perforált fémelemekből csa­varokkal, egyetlen kulccsal Marklin-rendszerűen össze­állítható különféle épít­ményt, berendezést csodál­hatná izgalommal, lelkese­déssel — meglepően a szom­szédságában szerénykedő kis müszerészesztergához kény­telen pártolni, mivel ott még többen szoronganak, bámész­A nemzetközi tapasztalatcsere hasznosításáért Tizenegy ország küldöttei elutaztak Egerből, szombaton véget ért a 111. fémcsomago- lóeszköz-konferencia. Német, szovjet és magyar szakembe­rek, az iparág nemzetközileg elismert képviselői tartottak előadást, a vita során felszó­laltak, javaslatokat és észre­vételeket tettek, baráti esz­mecserét folytattak a fém­csomagolóeszközök világmé­retű előretöréséről, az alu­míniumfeldolgozás, a tubus- és dobozgyártás problémái­ról, a nyersanyagpiac és az értékesítés várható helyzeté­ről. Az előadásokat és a fon­tosabb javaslatokat magne­tofonszalagra vették, tehát a szó nem röppent el, a Mátra- vidéki Fémművek szakembe­rei és más érdeklődők szá­mára rendelkezésre áll. Sze­retnénk hinni, hogy a kor­szerű technológia alkalmazá­sáról, egy-egy műszaki fej­lesztés megvalósításáról szó­ló magnetófonszalagokról ti­tokban nem feledkeznek meg, a tekercsek nem fognak a fiók mélyén porosodni. Aligha akad olyan ember, aki a több napos konferencia minden hasznos megállapítá­sát és javaslatát egyszeri hal­lásra meg tudná jegyezni. Talán csak a legfontosabb, vagy a leghasznosabbnak tű­nő kezdeményezések élnek az emlékezetben. De a magnó­szalag nem felejt, rendelke­zésre áll, csak elő kell venni. Jól tudjuk, hogy a napi termelés éppen elég gondot okoz, mégis a következő na­pokban, hetekben aligha akad fontosabb feladat, mint a nemzetközi tapasztalatcsere tanulmányozása. Mit, hogyan lehet alkalmazni Sírokban? A Mátravidéki Fémművekben a jelenlegi félautomatákat most akarják teljes automa­ta sorokká átalakítani. Még mindig sok a selejt, sokba kerül ez a vállalatnak és sok , f orintot elvisz a dolgozók ré­szesedéséből is. Üj rendsze­rű belsőlakkozó és beégető technológiát akarnak megva­lósítani és sorolhatnánk to­vább a soron következő mű­szaki fejlesztési célkitűzése­ket. Természetesen agyárprob­lémáit a sirokiaknak kell megoldani. De ötleteket, he­lyes módszereket, korszerű és új eljárásokat vehetnek át, ha a három napos nemzetkö­zi konferencia anyagát elmé- lyülten tanulmányozzák, egy­más között megvitatják, majd közösen keresik a he­lyi alkalmazás lehetőségét. Mindez nemcsak a főmérnök és a főtechnológus feladata, a műszaki fejlesztés feladatai­ból a vállalat teljes műszaki kollektívája vegye ki részét és kérjék a legjobb szak­munkások segítségét is. A műszaki vezetők hatá­rozzák meg, hogy mit lehet azonnal hasznosítani, milyen témákat kell részletesen ta­nulmányozni, milyen, szak­könyvekre van szükség és a személyes kapcsolatokat ho­gyan lehet felhasználni egy- egy feladat minél sikeresebb megoldására. Nem tagadjuk, sőt hangsú­lyozni szeretnénk a külföldi tanulmányutak fontosságát. De a nemzetközi konferen­ciákon helyünkbe hozzák, szinte tálcán kínálják a tech­nika korszerűsítését. Ragad­ják meg az alkalmat, hasz­nosítsák a nemzetközi ta­pasztalatcsere lehetőségeit. £ h. kodnak sokat sejtetően. S meglepetése még inkább foko­zódik, amikor értesül arról, hogy a gépecskét Gyöngyö­sön, a Heves megyei Vas- és Fémipari Vállalatnál készí­tették. így jártunk magunk is, s éppen ez fokozta tovább az érdeklődésünket úgy, hogy valóságos „nyomozásba” kezdtünk. Vajon még hol ta­lálkozhatunk „szűkebb ha­zánk” követeivel... ? Az élelmiszeripari pavilon­ra gondoltunk leghamarabb, és sejtésünk valóban nem csalt. Ott ugyanis, ahol a fi­nomságok garmadája állt, természetesen nem hiányoz­hattak a kitűnő egri borok, márkás cigaretták, az újdon­ságnak számító Pilvax sziva­rok, s a ' Selypi Cukorgyár ugyancsak új termékei sem. Rangos helyet biztosítottak az Első Bútoripari Egyesülés kiállítóinak, eladóinak, no meg aztán egri elnöke, Kor­mos Pál is segített a meg­keresésében, s ‘így ide is gyorsan eljutottunk. S mi­közben a szebbnél szebb da­rabokban, garnitúrákban gyönyörködtünk, megtudtuk még, hogy a hét vidéki, ta­nácsi vállalat nagyon komoly szándékkal lépett szövetségre egymással: csupán az idén, mintegy 250 millió forintos forgalmi terv megvalósításá­Az üvegipar kiállításán nem volt könnyű dolgunk amíg a szinte szünet nélkül áramló, hullámzó tömegen magunk is „áteveztünk”, megpillanthattuk a parádiak vitrinjeit, s főképpen közvet­len közelségébe nyomakod- hattunk. Jólesett hallani, s felje­gyezni az elismerő szavakat, amelyekkel az ólomkristály- fantáziákat illették, s dicsér­ték a kitűnő .sasvári gárdá­hoz tartozó Kékesiné Sípos Judit, Hamza Erzsébet, s Burkus János tervezéseit. örültünk a kellemes talál­kozásoknak, s őszintén meg­váltjuk, hogy nem kevés büszkeséggel nyugtáztuk me­gyei iparunk remeklését, újabb sikereit. Ennél értéke­sebb „vásárfiát” — aligha hozhattunk volna magunk­kal a Városligetből. ütszáz galamb viszi szerteszét az országban a szigeti hősök dicséretét 1566. szeptember 7-én — hosszú, hősi harc után — el­esett Sziget vára, s Zrínyi Miklós és paaroknyi serege életét áldozta a hazai föld védelméért. A történelmi év­forduló alkalmából; vasárnap Szigetvár népe kegyeletes ün­nepséggel emlékezett meg a várvédelem dicső napjaira és a szigeti hősökre. Az ünnepség megkapó pil­lanata volt, amikor a várud­varról — arról a helyről, ahol Zrínyi az utolsó roham előtt összegyűjtötte a még életben levő katonáit és bú­csút vettek egymástól — öt­száz galambot bocsátottak fel, a szárnyuk alá rejtett le­vélkékkel; A költő Zrínyi Miklós nagy eposzának, a „Szigeti veszedelem”-nek egyik megrendítő jelenetét elevenítették fel ily módon az emlékünnepség rendezői. A várostrom útolsó napjai­ban Zrínyi Miklós egy ka­nizsai fészekben nevelt ga­lambbal jelentést küldött a királynak Szigetvár remény­telen helyzetéről. Halálra szánt vitézei — ötszáz férfiú — szintén postagalambokra bízták utolsó üzenetüket. A postagalambokat az ország különböző részéből küldték a tenyésztők erre az alkalom­ra Szigetvárra, s azok hosszú út után térnek majd vissza a fészkükbe. Ily módon az emlékezésbe, az ünneplésbe bekapcsolódnak a távoli ma­gyar városok és falvak lakói is, akik nem lehettek jelen a szigetvári eseményen. (MTI) Bulgária ünnepén A háború alatt a lakosság 28 százaléka analfabéta volt Bulgáriában. Ezt már 15 év­vel ezelőtt felszámolták. Jelenleg a népgazdaságban foglalkoztatott 4 és fél millió főből 140 ezernek felsőfokú, 280 ezernek középfokú szakmai és 290 ezernek általános középfokú képesítése van. A kultúrának új nagyszerű intézményeit avatták fel, köztük a képen lát­ható modern csarnokot, ahol bolgár testvérpártunk nemrég kongresszusát tartotta. Áldozatos harcokban kivívott évfordulót ünnepel a szocialista Bulgária népe. 1944. szeptember 9-én három évig tartó partizánhá­ború győzelmeire tették fel — a felszabadító .szovjet hadsereg segítségével — a koronát. A fasizmus felett aratott győzelemért, az évszá­zadokon át elnyomott ország felszabadulásá­ért 30 ezer hazafi, 30 ezer hős partizán áldoz­ta életét. Dimitrov népe ma az emberi haladás zász­lóvivői között menetel. Bolgár barátaink joggal lehetnek büszkék 25 éves szocialista történelmük lapjaira. Büsz­kék lehetnek arra, hogy viharos tempóban számolták fel az egykori elmaradottságot, s a nemrég még feudális viszonyok között tengő­dő ország ipara ma egy hét alatt többet ter­mel, mint a háborút megelőző utolsó békeév tizenkét hónapja alatt termelt. Megteremtet­ték a saját nehézipart, a fémkohászatot, a gépipart, s míg a háború előtt csaknem vala­mennyi iparcikkből behozatalra szorultak, most már az exportőrök között is rangos he­lyet vívlak ki maguknak a világban, szorgal­mas munkájukkal. Bulgária ma a mezőgaz­dasági termelés páratlan felvirágzását éli. Kulturális eredményeik érzékeltetésére legyen elegendő itt csupán egyetlen adat: az egyete­met és főiskolát végzett szakemberek számát tekintve Bulgária világviszonylatban, is az él- vonaliba emelkedett. A bolgár és a magyar népet közös történel­mi múlt, régi keletű, őszinte barátság kap­csolja össze, a bolgár nép sikereit és győzel­meit éppen ezért magunkénak érezzük mi is. Pártjaink és kormányaink azonos nézeteket vallanak korunk valamennyi fontos kérdésé­ben. Nagy ünnepükön forró szeretettel kö­szöntjük bolgár barátainkat, és új. nagy sike­reket kívánunk nekik a békéért, a szocializ­musért, hazájuk felvirágoztatásáért vívott harcukban. Felemelt vetőmagadagot javasolnak az őszi vetésekhez A Körös-völgy állami gaz­daságai és termelőszövetke­zetei mintegy 200 ezer hol­don vetnek kenyérgabonát az elkövetkező hetekben. A munkát megelőzően a vető­magfelügyelőség az Országos Vetőmagtermeítető és Ellátó Vállalat szakemberei alapos vizsgálat alá vették a neme­sített magvakat, de megvizs­gáltak a szokvány vetőmag­tételeket is. A csirázási pró­bák azt mutatják: a szeszé­lyes, csapadékos nyár miatt az új búzában több az élet­telen szem, mint az elmúlt évben, s ezért felemelt vető­magadagot javasolnak. Bemutatjuk népköztársaságunk intézményeit A községi tanács A kormány a tanácsok gazdasági ha­" táskörének meghatározásánál ato-ból indult ki, hogy hazánkban a község a tele­pülés-rendszer egyik alapegysége, s ezért a községi tanácsokat a lakosság közösségi igé­nyeinek kielégítésére alkalmassá kell tenni. Ezért az eddiginél lényegesen nagyobb ön­állóságot biztosítanak folyamatosan a köz­ségi tanácsszerveknek. Lényegében rájuk bízzák a község lakosságának alapellátásával összefüggő szervező munkát, s az ehhez szükséges szervezet kialakítását azokban az alapszolgáltatásokban, amelyeknek feltéte­lei egy-egy községben adva vannak. A nagy lélekszámú községekben lehető­vé teszik, hogy a községi tanácsszervek a községfejlesztési feladataikat saját üzemeik (brigádok, építő részlegek) szervezésével vé­gezzék el, továbbá egyes alapvető közösségi szükségletek kielégítésére (állami épület- fenntartás, köztisztasági tevékenység, föld­terület-gazdálkodás, járda-, fürdőfenntartás, vízműtársulatok szervezésében való részvé­tel, stb.) sa.iát közüzemet vagy költségvetési szervezetet hozhassanak létre. A községekben lehetővé teszik, hogy szolgáltató szervezeteket a községi tanács­szervek -a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tekkel; fogyasztási és értékesítő szövetkeze­tekkel, kisipari termelőszövetkezetekkel kö­zösen, társulásként is alapíthassanak. Több kisközség esetében ilyeneket egy-egy tele­püléscsoportra vagy járásszékhelyre is lehet szervezni. A községi kulturális intézmények (álta­lános iskolák, óvodák, napközi otthonok, művelődési otthonok és könyvtárak, sport- létesítmények stb.) és egészségügyi intéz­mények vagy önálló intézményként, vágj' a költségvetésen belül működnek, s fejleszté­sükről és fenntartásukról a tanácsszervek gondoskodnak. A községi tanácsszervek a megfelelő jog­szabályok alapján jogosultak a község terü­letén az alapvető ellátásban közreműködő községi üzemek, szövetkezetek, magánkis­iparosok munkájáról tájékozódni és tevé-í kenységüket — közvetlen beavatkozás nél­kül, javaslattétel alapján — koordinálni. Az egyes községi intézmények, szervek veze­tőinek (általános iskolák, óvodák, bölcső­dék vezetői, községi orvosok) kinevezése és felmentése ezentúl a községi tanácsszervek véleményének előzetes meghallgatásával történik. A .községi tanácsszervek hatósági felada­tait és jogkörét folyamatosan bővítik, széle­sítik. Ennek kapcsán azokat a hatósági jogo­sítványokat, amelyek a lakosságot alapve­tően' és közvetlenül érintik s eldöntésük kü­lönleges szakértelmet nem igényel, a közsé­gi tanácsszervekhez decentralizálják: a na­gyobb községekben például az egyszerűbb épületek építési engedélyezését, egyes ipar- jogosítványok, működési engedélyek kiadá­sát, stb is a községi tanácsszervek hatáskö­rébe adják át. Az építésügyi hatósági jogkörök további decentralizálását szolgálja a kormánynak az az intézkedése is, hogy a nagy lélekszámú községekben megfelelő felkészültségű első­fokú építésügyi szakigazgatási szerveket kell kialakítani. Ez a rendelkezés országo­san mintegy 200—250 nagyközséget érint. A községi tanács — a járási tanács " által megadott költségvetési szabá­lyozók és kötelező előirányzatok figyelem- bevételével — költségvetését maga állapítja meg; a tanácsi fejlesztési alapból megvaló­suló létesítmények fenntartásáról, üzemelte­téséről a tanács saját költségvetéséből maga gondoskodik. Dr. Újlaki László "»I» V wea ünnepe A koreai nép nemzeti ünnepén emlékezik meg a 21 éve bekövetkezett törté­nelmi eseményről, a népi demokratikus köztársaság kikiáltásáról, A köztársaság kikiáltása jelentős fordulat volt Korea életében. A bosszú időn át tartó gyarmati sorsból 1945-ben a szovjet hadsereg segítségével szabadult az ország a japán iga alól. A jaltai egyezmény alapján, a. japánok kiűzése után, Ko­rea északi részét a szovjet, a déli felét az amerikai csapatok szállták meg — mint a döntés hangsúlyozta — ideiglenesen, az egysé­ges demokratikus kormány megalakulásáig. Az amerikaiak azonban egy választási komédiával „önálló” dél-koreai kor­mányt hoztak létre. Ilyen körülmények között az or­szág- északi részén megtar­tót nemzetgyűlési válasz­tások nyomán megalakítot­ták az új hatalmi szerve­ket, és 1948. szeptember 9-én kikiáltották a Koreai • Népi Demokratikus Köz­társaságot. Ez követően a szovjet csapatok elhagyták az ország északi részét, az amerikaiak viszont folytat­ták tartós berendezkedésü­ket Dél-Koreában, majd 1950-ben kirobbantották ag­resszív háborújukat Észak- Korea ellen. A hősiesen el­lenálló nép súlyos áldoza­tok árán megvédte hazája függetlenségét és a szocia­lista országok hatékony in­ternacionalista segítségével újjáépítette, szebbé, gazda­gabbá tette hazáját. A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság nagysze­rű sikereket ért el a rom­ba döntött ország felépíté­sében, a virágzó gazdasági élet megteremtésében. Az amerikai agresszió pusztí­tása ellenére az ország ipari termelése a köztársaság ki­kiáltása óta 22-szcresére emelkedett. Ez messze túl­szárnyalja valamennyi füg­getlenné vált ázsiai ország fejlődését. A népi Korea gazdasági fejlődése és sike­re egyben a szocializmus eszmeinek nagy politikai si­kere is a Távol-Keleten. Az ország amerikai meg­szállás alatt maradt déli része északkal ellentétes irányban fejlődött. Az ame­rikai csapatok támaszpont­ként használják Dél-Ko- reát, nyomort, szolgaságot kényszerítve a népre a szöuli bábkormány segítsé­gével. A Dél-Koreában és Japánban állomásozó ame­rikai támaszpontokról in­dulnak ki azok a sorozatos provokációk is, amelyek az utóbbi időben a népi Ko­reát érték. A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság nemzeti ünnepén a magyar nép sze­retettel köszönti koreai testvéreit, további sikere­ket kíván a szocializmus építésében, s szolidáris Ko­rea hős népével az ország egységéért vívott küzdel­mében. (—s —n) 18S8. szeptember 9., koM

Next

/
Oldalképek
Tartalom