Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-02 / 202. szám
nyári hét volt EGRI NYÁR A Peer Gynt-estről Ez már nem könnyed zony nehéz itt igazságot ten- ni a tizenévesek és afc a fölöttiek között. Nem hagyhatjuk említés nélkül az egri színházban is látott é% most képmagnóról a' tévében is lejátszott Harminchárom névtelen levelet, a kolozsvári író, Méhes György vígjátékát. A történet-, a színészek ismerősek előttünk, inkább azt figyel- ■ tűk, hogy a tévészerűség , árt-e, vagy használ a darabnak. Ügy találjuk, hogy az egész színpadon folyó folyamatos játék életszerűbb benyomást hagyott bennünk az egri színpadon, mint ezek a premier pianos tévéTleközve- tí lések. A Jebal Deeks bosszúja című nyugatnémet tévéfilm remek parabola: a bosszú és a bosszú bukásának természetes és épp ezért elriasztó példázata. Mennyi kegyetlenség kell egy bizonyos emberi magatartáshoz, annak megbosszúlásához, hogy aztán önmagunk összeroppanjunk a magunk által is emelt építmény alatt? Az utóbbi évek egyik legr megrázóbb tévéfilmjét láttuk pénteken este. Mi — idősebbek — még ismertük Mickey Rooneyt, mint Pu- ckot a Szentivánéji álomban, Az ifjú Edison címszerepében, A fiúk városa főhősének, kitűnő kamasz-színésznek, aki mindig nevet, táncol, trükköket csinál — s most gnómszerű törpeségé- ben, szélesen vigyorgó arcával kegyetlen sheriffet alakít, aki vérebekkel, kiéheztetett kutyákkal tépeti szét, tudatosan, megfontoltan apró kis ismeretlen csibészeit, a nem az ő háza tájáról valókat, mert ő a törvény, ő tartja fenn és olyan eszközökkel, aminőket ő jónak tart. Csak a végletes megtorlást ismeri, mert úgy tudott környezete fölé nőni, hogy mindenki ellenállás nélkül engedelmeskedett neki. Lélektanilag is, külső megnyilvánulásaiban is hiteles ez az alkotás. Szombaton Szerb Antal regénye elevenedett meg kitűnő színészek játékában. Ebben a kedves, nagystílű és szellemes komédiázásban benne volt az az elegancia és stílus is, amely Szerb Antal minden írásában fellelhető. Mozgalmas játszma volt ez, fihol mindenki a helyen van, inint az arénában, ahol a számokat jó mesterek idomítják. Ilyenkor látni, milyen jól állunk karakterszínészekben. Darvas Iván, Bárdi György, Major Tamás, Márkus László és Moór Mariann jól komédiáztak. A Turgenyev színdarabjából tévére került Vidéki asz- szonyság Vas Évának és Benkő Gyulának biztosított kitűnő játéklehetőséget. Vas Éva volt a meggyőzőbb, aki az asszonyi hiúság és ravaszkodás minden fegyverét megcsillogtatta a kamerák fényében. A darab rendezője, Nyirenburg egy darab orosz életet keltett életre a XIX. századból.' ff. A.) Sikeresen véget ért a gyermekek nyári kedvezményes üdülése Szeptember eleje a gyermekek számára nemcsak a tanítás kezdetét hozta meg, hanem természetszerűleg a kedvezményes szakszervezeti üdülés nyári főidényének végét is. / A nyári szünet alatt a SZOT családos ' üdülőiben mintegy 16 ezer gyermek üdült, összesen 21 és félezer Legtöbben a balatoni 'üdülőkben töltötték el a két hetet, csaknem négyezer család pedig a magaslati helyekre kapott beutalót. Sok SZOT- beutaltat láttak vendégül a nyár közepén különböző kollégiumok és szállodák is. A kizárólag gyermekek számára berendezett és fenntartott .üdülőkben csaknem 29 ezer gyermek gyárait. Solvejá — Morvay Éva és Peer Cynt — Szívós József. A búcsúzó nyár egyik kellemes estéjét ajándékozta az egri közönségnek a Gárdonyi Színházban az egri szimfonikusok zenekara és a Megyei Irodalmi Színpad Peer Gynt- műsora. A három esztendővel ezelőtt először elhangzott szöveg- és zenerészletek most is telt házat vonzottak és sikerrel öregbítették a nem hivatalos együttesek jó hírét. Azt mondják az irodalom- történészek, hogy Ibsen a Nórában, de külünüsen a Peer »Gyntben érett férfikorának minden életszomját, élni akarását fejezte ki, a zárkózott óriás talán ezekben a művekben engedett zord északi fenségéből. Kétségtelen, hogy mindaz a líra, nemes pátosz, amely Peert a hazai tájakon feszíti álmai elérése felé, nem tud beleférni saját bürkába, kitör, bejárjja a déli világ tájait, Egyiptomot, a manók földje után is kalandot kalandra halmoz. Mindenütt nők várják, tánccal, Anitra Solvejg, hogy az anyáról, a derék anyóról, a fia minden álmát, balgaságát megbocsátó asszonyról sokat ne is szóljunk. És minden színen, minden környezetben ott a tánc, a lobogó élni akarás, a személyiség, az én császárságának keresése. Mintha a ‘túlfűtött szabadságvágyat nem is lehetne másként megtalálni és ünnepelni, mint verssel és tánccal, mert a mozgó test ritmusának, szi- lajsúgának sodrásában meg lehet éreztetni mindazt, ami az embert az én’ Császárságáig, annak teljes kiéléséig repítheti. Jfzt a robbanó, életigenlést érezhette meg elsősorban Grieg, amikor a nagyszerű versre megírta zenéjét.' Grieg finom harmóniái még csak hangsúlyozzák azt a hangulatot, amelyet a gyorsain szárnyaló verslábak és a mögöttük lejátszódd hős sorsa diktálnak. Ügy érezzük, hogy a röviden felvázolt' és érzékeltetett hatás kedvéért is érdemes volt felújítani azt a ^enés- irodalmi összeállítást. Az egri koncert-közönség maradéktalanul le is reagált* a halhatalan művek felhangzásakor a nyugtalanító emberi tartalmat. A Farkas István által dirigált egri szimfonikusok mindenekelőtt a lírát hangsúlyozták Grieg zenéjében, a mindig búcsúzásnak azt p fájdalmas és piamókban kifejezésre jutó érzését, amely a Peer Gynt minden jelenetében otthonos. A zenekar csiszolt és fegyelmezett együttes benyomását keltette. A Megyei Irodalmi Színpad a három év előtti gárdájával — Szívós József, Ripka Kálmán dr., Morvay Éva, Morvay Magdolna, K. (Foto: Pilisy) Ráduly Margit, Lovas Tünde és Kertész JöSSef — lépett pódiumra. A hangok és az előadásmód jellemezték Peert, Aasét, Solvejget, a Gomböntőt és a többieket. Talán egy megjegyzésünk lenne és az sem véletlen: a második részben a Peert megszólalható. Szívós József mintha túl érzelmesre, szinte melankolikusra fogta volna vissza a mi elképzelésünk szerint még a sir szájánál is hetykén élni vágyó világcsavargót. Pászty Júlia énekelte a Solveig-dalt. Hangja az eltelt három óv során színesedett, i Hasonló szerkezetű estékkel a két együttes a jövőben is hasonló sikert érhetne el s talán segítené is olyan stílus, vagy fórma kialakulását, amely az • Egri nyár képét véglegesre formálhatná. Nem akar ez a kis recenzió kárörvendő lenni és nem akarja diadalittasan megállapítani: no, most hogy végé a táncdalfesztiválnak, és mert egy jó adsgnyi szappanos vízben megmosták a magyar televízió fejét, a fesztivál színvonala meg a Kovács Jóskás félbotránv miatt, szóval. most mér kiiktatták a hosszú haiú beat-eseket. az esti adásokból. Ezen a héten Ungar Imrét . hallottuk zongorázni és nagyon emberi hangon nyilatkozni emberségről és zenéről, Alttla Valii mutatott be közkedvelt sorozatában egy- egy slágert a negyvenes évek legsikeresebb filmdalaiból, — egy-kettőt már az első taktusnál felismertünk, mi idősebbek! — szombaton Farkas Gabi gitárral a kezében húsz percig olyan műsort adott, amibe ugyancsak találhatott hangulatot és élvezetet a néző-hallgató. Az olasz kívánságfilm szombat estéről nem az, ami ellen az utóbbi időben annyit szóltak: itt a bel canto mo- 'dern Változata és csak néhány" igazán táncszám csendült fel a filmben. A vasárnapi zenei figyelő pedig betetőzte az egész héten átvonuló komoly zenei megnyilatkozásokat. Az agárdi zenés üzenetet — Szokolay Ottó és Dallos Lívia szereplését kivéve — gyengének tartjuk. A családi tévézésben így most az el(farkas) lenkező pólusra borult a mérleg a zenében. BiGYEREKSZÁJ Nézd, papa, gyerekei vannak! | (A Weltwoche karikatúrája.) 4 A nagy csel Egyiptomban úgy éreztem magam, mintha megszabadultam volna a civilizáció bilincseitől. Mindent megálmodtam, új vallást alapítottam,' láttam magam egy elefánt hátán útban Ázsia felé, turbán volt a fejemen' és egy új Koránt tartottam a kezemben, amelyet magam állítottam ösz- sze. (Napóleon) Bonaparte szerint Francia- országot a legnagyobb veszély Anglia részéről fenyegette. Ezért foglalkozott azzal a gondolattal, hogy hadseregével partra száll a szigetországban. A legnagyobb titokban megszemlélte a Normandiában állomásozó csapatokat és a rendelkezésre álló hajókat.. Később az angolok tudomására jutott a tábornok útja. -Ekkor ezt már Bonaparte nem1 bánta, sőt örült neki. Ezek a- híresztelések spanyolfalként takarták el igazi célját, a keleti expedícjó tervét. Elgondolását, hogy a Földközi-tengerre és Egyiptomba vezeti katonáit a francia polgárságnak azok a rétegei, amelyek fölismerték, hogy milyen előnyöket jelent gyarmatok szerzése (Afrikában és Ázsiában, örömmel fogadták, ezért színsen támogatták. A- nagyszabású hadjárat elsőrendű célja Egyiptom meghódítása volt, emellett Napóleon el ^MOLNÁR KAROLY*' akarta foglalni Málta és Kréta szigetét is, így a Földközitenger „francia tengerré” vált volna. A következő Jé- pések markánsan érzékeltetik Bonaparte jellemét, aki ebben az időben sokat tanulmányozta példaképei: Nagy Sándor és Caesar háborúit. Van is hasonlóság a nagy elődök és a nemcsak zseniális, hanem tanulékony utód között. Nagy Sándor világ- birodalmat akart létrehozni, amely a görög kultúra , szellemi pillérein nyugodott volna. Bonaparte képzelőereje hasonló jellegű, több kontinensre kiterjedő hatalom körvonalait rajzolta meg. Ö Nagy Károly, a frankok királyának birodalmát akarta föléleszteni, a francia kultúra szellemében. Világraszóló teuvei a direktórium tagjait Is meghök: kentettók, főleg amikor a bizalmas tanácskozásokon arról beszélt, hogyha elfoglalja Egyiptomot, akikor onnan, mint erre alkalmas bázisról, megtámadhatja Indiát, az angolok féltett gyarmatát. Elgondolásait a direktórium támogatta, márcsak azért is, mert tagjai örültek, hogy a népszerű tábornok elhagyja Párizst. Így távol lesz és — legalább egyelőre — nem lesz módja a politikai hatalom megszerzésére. 1798. március ötödikén kinevezik'a francia keleti hadsereg főparancsnokává. Dinamikusan szervezi meg az óriási méretű hadjárat technikai előfeltételeit. Töb'b kikötőben, így a többi között Toulonban gyülekeztek a hajók, hogy megnehezítsék az angol kémek dolgát. Londonban ekkor ugyanis még mindig azt hitték, hogy a szigetországot fenyegeti ■ közvet-. len veszedelem, mert a fraid C?ák szándékosan terjesztettek ilyen elterelő híresztelé- ' seket. Nelson admirális ezt í el is hitte és hadihajóival | Gibraltárnál várakozott Bo- I naparte flottájára. Pedig az ' angol hadvezetőség már a i parancsnóki hajó szimbóli- t kus nevéből is következtethe- ! tett volna. hogy milyen I irányba indulnak a franciák. ' Május tizenkilencedikén Napóleon az „ORIENT” fedélzetére lépett és a parancsnoki hajó, óriási karavánnal együtt kifutott a nyílt tengerre. A flotta keleti irányba haladt. Brueys tengernagy irányításával 21 nagy hadihajó, 78 kisebb tengeri jármű és 300 csapatszállító-hajó a fedélzetén 36 000 katonával, a kedvező szélben, viszonylag gyorsan eléri első titkos célját. Málta szigetét. Ezalatt Nelson megközelíti Toulont, majd Nápolyba vezeti flottáját. Csak itt értesül döbbenten arról, hogy Bonaparte túljárt az eszén és már elfoglalta Máltát, ahol hárommillió aranytallért, ezerkétszáz ágyút és negyvenezer puskát zsákmányolt. Ötszáz duzzadó vitorla jelzi a diadalmas francia flotta útját. Az irány most a mesés gazdagnak tartott Kelet. Napóleon Kréta közelében halad, amikor hírt kap arról, hogy az angolok üldözik. Történelmi jelentőségű verseny alakul ki. Ha a két ellenséges hajóhad a nyílt tengeren találkozik, akkor • Bonaparte nagyra törő hódítói tervei, azonnal meghiúsulták volna, mert Nelson „úszó várainak” tűzereje felülmúlta a franciákét. Itt újra csak egy váratlan, de annál vakmerőbb húzás segíthetett. Napóleon világosan látta, ha nem sikerül újra f becáápnia Nelsont, elveszett.’ Az angol admirális, anélkül, hogy erről tudomása lett volna, a nyílt tengeren elkerülte és megelőzte nagy ellenfelét. Elsőnek érkezett hajóval Alexandria vizeire. Nem sokkal később Bonaparte flottája is odaért a híres egyiptomi kikötő közelébe^ Értesülvén Nelson fenyegető jelenlétéről, parancsot adott, hogy flottája távolodjék el 25 órányira AlexandriátóL Az angol tengernagynak így sejtelme sem volt arról, hogy az üldözött ellenfél a közelében tartózkodik. Bonaparte csele tehát sikerült. Nelson feltételezte, hogy a franciák Szíria irányába vitorláznak. Vagyis megint tévedett. ugyanúgy, mint Gibraltárnál. Nelson parancsot ad hajóinak, hogy szedjék föl a horgonyt. Teljes sebességgel megindulnak Szíria felé. Nepóleon, alighogy az angolok eltávoztak, visszátért Alexandriába. Brueys tengernagy ellenezte a partraszállást, mert sejtette, hogy az angolok hama- rosán visszatérnek Napóleon azonban akkor ezt mondta: — Három napot ad nekem' most a szerencse, ha ezt nem használom ki, elvesztem. Katonái zavartalanul Egyiptom földjére tehetik lábukat és ezzel megkezdődik az egyiptomi sikersorozat. Július 2.: Alexandria elfoglalása, július 10.: a Nílus partjának elérése, július 12.: az első ütközet Ramaniehnél. Napóleon első számú ellenségének Angliát tekintette, de Egyiptom földjén mégis — ugyanúgy, mint korábbaft Itáliában, — szemtől szembe más államokkal kellett harcolnia. Ahol partra szállt, a terület formálisan török tartomány volv de lényegében a mamelukok tartották kezükben a hatalmat. Ök eredetileg a szultán testőrségében szolgáltak, vakmerő lovas katonák voltak és uralkodtak az arab lakosság szegény arab rétegein. Murad bej, a mameluk csapatok vezére Chebreisnél vonultatta fel a seregeit. Festő ecsetjére való kép. Lovaikon aranyozott és ezüstözött szerszámok, kezükben csillogó puskák és csodálatos kardok, a karabélyok agya és a pengék markolata, valóságos ötvösművészeti remekművek. Szemben velük a négyszögben felsorakozott francia katonaság. A lovasok előrelendülnek, hogy lehengereljék az ellenség hadierejét. Napóleon tapasztalt tisztjei higgadtan megvárták, amig a mamelukok az ágyúk lőtávolába érnek és akkor adtak tűzparancsot. Murad bej kénytelen volt visszavonulni és Bonaparte nagy álma megvalósulni látszott, a távolban megjelentek Kairó karcsú minaretjei és az égbe nyúló piramisok. A mamelukok mindenképpen meg akarják védeni a várost. Három részre tagolva állították fel a hadirendet. Ä Nílus bal partján 60 000 embert vontak össze, egy másik parton 20 000 katonát helyez- tek el, mig a legjobban 10 000 lovasukban bíztak, ákik a sereg centrumában várták a rohamra alkalmas pillanatot. Napóleon tudott a katonái nyelvén beszélni. Amikor észrevette az ellenséges hadak mozgolódását, csapatai élére vágtatott és rövid, de annál gyújtóbtí hatású beszédet tart:’ — Katonák! Itt a csata pil— lanata.'.ü. Gondoljátok meg, hogy ezeknek az emlékeknek a csúcsairól-négy ezredév tekint le rátok.._ És fénylő kardjával a piramisokra mutat. (Folytatjuk)
