Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-02 / 202. szám
/ MŰSOROK1 föaäfr KOSSUTH 8.20 Harsan a kürtszó! 8.55 Fratiäk: d-moll szimfónia 9.35 Népi zene 1U.U5 Az én könyvtáram! 10.35 Fúvósindulók 10.47 Bizet: Dzsamile. Egyefel- vonásos opera 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiákoktól • 13.4# Törvénykönyv 14.00 Mai témák, mai dalok 14.09 A Zsoldos-együttes játszik 14.ti Rádiójáték gyermekeknek 15.10 Vallomások a népdalról 15.29 Gazdasági magazin 15.44 Operettdalok 16.05 Magyar zeneszerzők 16.31 Mesterek, mesterművek 16.52 A Fáklyavivők dalaiból 17.05 A VDK nemzeti ünnepén 17.30 Britten-dalok 17.42 A Budapesti Őszi Vásárról 17.53 Könnyűzenei híradó 18.23 Mozart-szimfóniák 19.23 A Szabó esalád 19.55 Lemezmúzeum 20.15 Népdalcsokor 21.00 Dupla, vagy semmi 22.20 Operettrészletek 22.58 A vaduzi ügynök. Rádiódráma o.io Operaáriák PETŐFI 8.05 Operarészletek 9.00 Operettrészletek 9.33 Régi naplók nyomában 11.45 A bilincsbe vert növényvilág 12.00 Cigánydalok 12.25 Brahms: h-moll klarinétötös 13.05 Kamarazene 14.00 Randevú kettőtől — hatig . . . Zenés délután 38.10 Fiatalok hullámhosszán 20.25 Debuss^-művek 20.57 Szabó Pál: Harangoznak. Rádióváltozat 22.10 Kamarazene 23.10 Nóták 23.46 Kórusok MAGYAR . 8.05 iskola-tv 17.58 Hírek 18.05 Készítsünk együtt filmet! , 10.05 Esti mese / 19.15 Esti muzsika 19.35 Duna-kanyar 20.00 Tv-híradó ^ 20.20 Hanoi egy napja. Ünnepi műsor a VDK megalakuló sónak évfordulóján 20.40 Viet-rock. Beat-musical 21.45 Tv-híradó POZSONYI 19.00 Tv-híradó 20.40 Sorozat a sorozatról. (NSZK-film) 21.03 Autósok, motorosok 21.35 Tv-híradó g EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telelőn: 22-33.) \ Az előadások kezdete: ‘/a 6 és 8 órakor. A szarajevói merénylet ECRl BRODY: (Telefon: 14-07.) Az előadások kezdete: !/a 6 és V? 8 órakor. , Hívd a férjem találkára EGRI' KERT MOZI: Az előadás kezdete: 7 órakor. A hallgatag ember GYÖNGYÖSI PUSKIN: A halál 50 órája Az előadások Kezdete: V26 és V?9 órakor. (Dupla hely árak1.) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Bilincs és mosoly GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Ismeri a szundi mandit? HATVANI KOSSUTH: Ne ingereljétek a mamát HEVES: Berlinből jelentkezem (Másfélszeres hely árak1) Pajzs és kard III—IV. rész FÜZESABONY: A nagymenő @H > ÜGYELET Egerben: 19 órától szerda reggel ? óráig, a Bajcsy-Zsilinszky Utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) •tendelés gyermekek részére is. A tv-antennákról Hiába vesszük meg a legdrágább tv-készüléket, rosz- szul méretezett, vagy hibásan elhelyezett antennával nem érhetünk el jó vételt. Sokan azt hiszik, hogy a televízió üzembe helyezésénél is 'ppolyan egyszerű a helyzet, mint a rádió esetében, amely „magától”, antenna nélkül is megszólaltatja az egyes állomásokat (ha nem is mindig a legjobb szelektivitással). A televíziós műsorszóráshoz világszerte ultrarövid-' hullámokat használnak, melyeknek terjedése hasonlít a fénysugarakéhoz, vagyis közelítően egyenes vonalú. Az útjukba eső akadályokon nem képesek átjutni, visszaverődnek róluk, illetve megtörnek rajtuk. A legkedvezőbb vételre tehát akkor számíthatunk, ha a vevőantenna közvetlenül „rálát” az adótoronyra. A vétel általában annál jobb, minél nagyobb az antenna révén nyert, ún. jelfeszültség. Az adóállomás által létesített elektromágneses erőtér az adóantennától' távolodva csökken. A Föld görbületét figyelembe véve, megbízható vételre sík terepen 80—120 (km távolságig számíthatunk. Igaz ugyan, hogy — az adóteljesítményétől függően — még több száz kilométeres távolságban is kimutatható a szórt elektromágneses erőtér, azonban a térerősség már olyan kicsi, hogy aligha „ájl össze” élvezhető kép a vevő- készülék ernyőjén. Városokban azonban az erőtér változása nemcsak a távolság függvénye. Sűrűn- lakott helyeken, nagy épületek, háztömbök „árnyékában” a térerősség az adóállomáshoz közel is nagy különbségeket mutathat. Ez ab- .. ból adódik, hogy a közvetle- nül vett és az épületekről visszavert hullámok „lerontják”, illetve „feljavítják” egymást. Ilyenkor gyakori a szellemkép, mely a főképtől jobbra eltolva jelentkezik. Az egyes országok televízió-adótornyai többnyire vízszintes síkú hullámokat sugároznak ki. Erre való tekintettel a maximális jelerősséget akkor kapjuk, ha a vevőantenna síkja is vízszintes. Elvileg az lenne a szabály, hogy az antennát az adóállomás irányába mutató képzeletbeli egyenesre merőlegesen kell elhelyezni, de ez r.ejn mindig eredményez kifogástalan vételt, mivel az ultrarövidhullámok terjedé-' sét számos tényező — domborzat, talaj minősége, levegő hőmérséklete és páratartalma stb. — befolyásolja. Szobaantenna használata esetében előfordulhat, hogy a legjobb vételt éppen elfordított, a szabályostól, eltérően elhelyezett antennával kapjuk. Ilyen esetben a szoba faláról sokszorosan visz- szaverődő hang. és képhordozó hullámok befolyásolják a vételi feltételeket. A szó-, baantenna helyét és irányát •tehát gondosan ki kell kísérletezni, s ha ennek ellenére sem kapunk jó képet és hangot, csak megfelelő* tetőantenna segíthet a bajon. Legegyszerűbb t^-antenna az ún. botantenna (ezit alkalmazzák a hordozható vevő- készülékeken), amelynek hossza a venni kívánt hullámhossz negyede kell hogy legyen. Egyszerű és olcsó a szalagkábel antenna / is, mely úgy fogható fel, mintha két botantenna lenne, ennek megfelelően a hosszának a venni kívánt hullámhossz felével . kell egyenlőnek lennie. Sokkal megbízhatóbbak a különböző típusú, ipari gyártmáhyú, talpazatba szerelt szobaantennák — szarv alakú, teleszkópos stb. kivitelben —, amelyek a vevőkészülékre helyezve könnyen elfordítha- tók, irányíthatók. Az a jó, ha a szárhossz és a szárak közötti nyílásszög változtatható, így mód nyílik a legjobb beállítás kikísérletezésére. A tetőre legmegfelelőbb a többnyire egyszerű vagy hajlított dipólaníenna. Az utóbbi egy önmagával párhuzamosan visszahajlított alumínium. cső, amelynek hossza szintén a vett hullámhossz felével egyenlő. A dipólantennát úgy lehet nagyobb teljesítményre „serkenteni”, ha mögötte párhuzamosan — megfelelő távolságra — egy további elemet helyezünk el (az ún. reflektort) és előtte egy hasonló kiképzésű elemet, az ún. direktort. A reflektor hossza valamivel nagyobb, a direktoré pedig valamivel kisebb, ^mint a dipólé. Azokat f) sokelemes — sokszor 8—9 direktort és reflektort is tartalihazó — antennákat, amelyeket a vételi minőségre nagyon kények tv- tulajdonosok szerelnek fel a háztetőre. Yagi-antenttáknak is nevezik. Kétségtelen, hógy sokkal jobb képet és hangot biztosítanak, mint az egyszerű antennák, tolöhö- sen az adóállomástól távola eső terülteken szembetűnő a minőségi különbség. Néha előfordul, hogy tegy- egy igen távoli ország televíziójának a monoszkópja jelenik meg a készülék képernyőjén valamelyik csatorna kapcsolásakor. Ennek a sokak által megcsodált jelenségnek a magyarázata az, hogy az ultrarövidhullámok általában áthatolnak a Földét körülvevő ionoszférán, és kijutnak a világűrbe. Az ionoszféra ionkoncentrációja azonban néha annyira megnövekedhet — főleg nyáron és fokozott napfolttevékenység idején —, hogy a beesési szöggel azonos szögben visz- szaveri a Föld irányába, egy távolabbi földrész felé a pul- lámokat. A visszaverő to- noszféra-réteg magasságától és a hullámok beesési szögétől függően, az ultrarövid- hullámok az adótól 1000— 2500 km távolságra juthatnak vissza a Földre. Az ilyeh nagytávolságú vételi lehetőség csak esetleges, gyakorlati jelentősége nincs, ink&bb csak érdekességnek számít. IVssizs. JJfc fantáziadús francia divattervező alkalmi rpliakreációi. le** Képii Iogépről s*áí mIűÍjaU áz erdők la kőit Szibéria vadászgazdaságai, hatalmas erdőségei felett rendszeresen átrepülnek a különrepülőgépek, amelyekben vadászolt. vadászati szakírók és kerületi felügyelők ülnek. Repülésjak célja: az erdei 'lakók életének tanulmányozása. a jávorszarvasok, az szibériai őzek, s más állatok, illetve madarak pontos nyilvántartása. Különösen nagy gonddal tanulmányozzák az úgynevezett „nyugalmi övezeteket”, ahol szénával ellátott etetők éannak. Ezek a helyek természetes takamjánybázissá váltak.'és gondosan óvják. A vadászok megelégedéssel állapítják meg, . hogy rendszeresen gyarapszik a 'jávorszarvas-állomány, és meghonosodik a szomszédos erdőségekben is. Emelkedett a nyírfajdkakasok, a süket- fajdpk és más erdei és. mocsári madarak száma. A ragadozók,' különösen a farkasok , számát a területi Vadászati szakemberek nagyon pontosan ismerik. A cseljabinszki területen pl. olyan kevés a farkas, hogy egyáltalán nem okoznak károkat. Ai vadászoknak azt ajánlották, hogy egyelőre ne bántsák őket. E vadáíszrepülésnek még egy célja van: szemléltető oktatássá válik a fiatal vadászok és vadászati szakírók számára, akiknek átadják tapasztalatukat idősebb társaik. Zajosan élünk A zaj az újságok panaszrovataiból és a humoros karcolatok hasábjairól kezd átkívánkozni a társadalmi, • publicisztikai Írások újságrovataiba; kezd tudományos elemzésejt és kutatások témája' lenni, mert valóban túllépi az elfogadható határt. Jíogy különösen a főváros, de már a vidéki városok is kezdenek elviselhetetlenül és feleslegesen zajossá válni, — ez közhely, mindenki által ismert tény. Nem kell sorolni a zajkeltés részleteit, a jelenség apró és dühítő megnyilvánulási formáit. A bőgő kipufogójú motorkerékpárok ismétlődő szerenádját, a vékony falú lakótelepi házakban versenyt bőgetett rádiók és televíziós készülékek zaját, a hajnali órákban környékreszólóan döngő tejeskannáktól és kukatartályoktól az éppen a pihenésre szánt paritokban és ligetekben berregő, géppuska» hangú fűnyíró gépekig. Pokoli — mondja az $ ember és okokat keres. Nem mindig szerencsésen. Mert a sokasodó „decibelek” számából... el lehet jutni technikaellenes következtetésekre.-is: sokat zajon- ganak a gépe!.-, tehát -ördög vigye őket, „ők az okai” a sok idegességnek, úgvis, általában „a sok géo oka” ennek is, annak is, az a sok repülés^ űrhajózás „nem vez»t jóra”. i Talán -kissé éltül zom a „sebességváltást” és túl gyorsan kapcsolok át egyik SSSSSSSSS/S/V////SSS/SSSS/SSS/SSSSSSS/SSSS//SSSffS/SSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSS/SSSSS/fSSS/SS/SrSSJ/SSSSS/S//S/SSSSSSSSSSS///SSSSSSSS/SJ/JSSSSSS/S//S/SSSSS/SSfSSSSSSSSSfSSSSS/SSS/SSJl Anyunak annyira fájt a feje, hogy majd szétpattant. Ilyenkor mindi/J vizes ruhát tesz a fejére, és azt mondja apunak, hogy migrénje van. Most is ezt moridta apunak, és azt is mondta, hogy azért van migrénje, ment nem jár hozzánk ' bejárónő, hogy kitakarítson, anyu egyedül csinál mindent, és halálra dolgozza magát. Juci néniék ketten vannak, mondta anyu, mégis jár hozzájuk bejárónő, háromszor egy héten. Kifigyeltem, hogy amikor anyunak migrénje van, mindig jobban murizik apuval, mint máskor, és olya- * nokat mond, ' amivel aput felmérgesíti. Most is ezzel a bejáró nénivel mérgesítette fel, de apu r&t mondta, hogy kétszobás lakáshoz nem kell bejárónő egy olyan erős asszonynak, mint amilyen anyu, aki sehová se jár dolgozni, hanem csak otthon Földes György; A bejárónő dolgozik a háztartásban: De ha anyunak még ez is sok, mondta apu, akkor vegyen bejárónőt, -akár kettőt is, ő abba nem szól bele. Aliból fizesse a bejárónőt, kérdezte anyu, amikor apu anyukája, vagyis a nagyi kapja minden hónapban azt a háromszáz forintot, amiből hetenként egyszer bőven futná a bejárónőre, és ezért kell neki, azaz anyunak, egyedül gürcölnie. Apu erre azt felelte, nagyon szégyellt' magát, hogy anyu sajnálj- ja a nagyitól a pénzt, amire a nagyinak nagyobb szüksége van, mint nekünk, mert azt hozzáteszi a nyugdíjához, és még -így ' sincs annyi pénze, hogy. nagyon ficánkolhatna. Én rettenetesen szurkoltam, hogy ne legyen bejárónőnk, és nagyi mindig kapjon aputól háromszáz forintbt, mert amikor a nagyi hozzánk jön, mindig hoz egy tábla mogyorós tejcsokit, mert ő nagyon jó nagymama, és szeret engem. De nem mertem ezt megmondani, mert amikor én közbeszólok, mindig ki szoknak küldeni a *szobából. Ekkor anyu azt mondta, hogy\ nagyon is jól tudja, hogy a nagyit nem veti fel a pénz, de miért nem ad a Marci bácsi is legalább háromszáz, forintot ä nagyinak, amikor náluk még gyerek sincs, és havi kétezerrel többet keresnek, mint apu, mert náluk a feleség, azaz Juci néni Xs dolgozó nő. De a Juci néni csak azt engedd, hogy a Marci bácsi ötven forintot adjon havonta a nagyinak, pedig a Maréi bácsi is éppen olyan, fia neki, mint apu, csak még fiatalabb, de úgy látszik, sokba kerül neki a kocsitartás meg a víkendház, amit a Dunán építettek. Apu ebben igazat adott anyunak, de azt mondta, hogy ö a saját lelkiismeretére hallgat, és nem a Marci bácsi lelkiismeretire. Marci bácsi jnagyon fukar lett, amióta Juci néni a felesége, és nem akar veszekedést a nagyi miatt. Ha Marci bácsi több pénzt adna a nagyinak, a Juci néni kikaparná a két szemét, mert a Juci néni egy gonosz bestia, és anyu egy jólelkű nő, akihez Juci néni nem is hasonlítható. Anyu nagyon örült; i hogy apunak ilyen rossz félcmcnye van Juci néniről, és azt mondta, hogy azért a Marci bácsi, ha akárná, adhatna a nagyinak akár négyszáz forintot is, titokban, mert olyan ‘sok a mellékke- •fesete, hogy abból bőven futná. És ez mégiscsak felháborító, hogy Jugi aéniék kivonják magukat a, nagyi támogatásából. Apu most még jobban elkezdte ócsárolni Juci nénit, mindenfélének elmondta, amit én nem is nagyon értettem, mire anyu mo-. solyogvg nézett apura, és azt mondta, hogy teljesen elmúlt a migrénje, nem kell a bejárónő, adjuk csak a pénzt továbbra is a nagyinak', mert ő a világért sem akar olyan utolsó bestia lenni, mint amilyen a Juci néni. t (A szerző Ne tessék mérgelődni! című kötetéből.) f típusú következtetésről a másikra, de nem véletlenül. Hallottam már ilyen össze* foglalását életünk bajainak- gondjainak idős és középkorú embertől, kevésbé művelttől és látszatra nevelttől, sokat olvasó embertől egyaránt. Ez a kissé közvéleményszélességben terjedő nézet balkezes és áltudományos jóslatokból is táplálkozik, es nem árt vele foglalkozni, mert olyanok is hangoztatják, akik (miközben életünk nyugalmát, poézisét, szépségét stb. féltik a gépektől), a televízió előtt ülnek, porszívóval takarítanak és az ételt természetesen hűtőszekrényben tartják. Ez ennel^ a furcsa, kései technikaellénességnek legkülönösebb vonása: hogy hangoztató! is csak — hangoztatják. És való igaz, legfeljebb a következetesség szigorú megkövetelői igényelhetik tőlük, hogy ezek után ne nézzék meg a tévében kedvenc csapatukat — ne figyeljenek oda a fiatal gitáregyüttesre, ha véletlenül nekik tetsző dalba kezd, vagy söpörjön, az öreg ciroksep- rűvel a porszívó helyett minden „elgépiesedéstől” félő kortársunk. De hát igazán van-e „el- technizálódási” veszély? Valóban a gépek rabjai leszünk? Beszéljünk mo6t ne a tudományos utópiák nyelvén, hanem a mi magunk életének reális tapasztalatai alapján. Hogy egymillió év múlva vagy akár ezer év múlva az akkori ember mire jut a '"komputerek és aí addig kitalálandó ezernyi más okos gép révén, azzal nekünk még korai foglalkoznunk, de bizonyos: akkor is és mindig a gép lesz az eszköz és az ember az alkótó, az ihlető, a mozgató. . Most? Most éppen eljutottunk arra a pontra, hogy például a magyar falu népének legnehezebb munkáit kezdi elvégezni a -kombájn és a kémia. Az aratásra és a kapálásra gbndolunk — amelyek főleg a legutóbbi azonban még egyáltalán nincsenek mindenütt és tökéletesen gépesítve. Akik sokallják' a gépet, kissé figyeljenek jobban oda az iparra, amelynek anyagmozgató munkáit ugyan nagy részben daruk és targoncák intézik — de csak, ami a legnagyobb terheket illeti. A lcisgépesítés, a belső anyagmozgatás azonban még nagyon-nagyon sok helyen „hórukk’! dolga. 1969. szeptember 2., kedd /
