Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-05 / 205. szám

I

„ ... az elveszett, szép családok Tűzhelyeiről pernyét ver a szél”. (Ady) Hová vesztek a szép családok?... A statisztika is csak részben képes kimutatni: Földünkön évente 31 millió terhességet, szakítanak meg. Naponta 8500, percenként 59 az abqf- tuszok. száma.

Jó ez. rossz ez? Nem kellene tilalmat rendelni, törvényt megszigorítani?

És a következmények? A gyereknevelés lehetőségei?,

• Nem építünk tán gyors ütemben lakásokat? Nem fejlesztjük a közszolgáltatást?

Nagyon sivár bürokrata lélek tudja csak feltételezni, hogy a különböző rubrikákban található emberek boldogulásához elég a megfelelő lakás és közszolgáltatás. Lakás kell, építkezünk is mindenütt; igaz, az átadott lakásmennyiség, az igényekhez mérten nagyon kevés. Közszolgáltatás is kell, hálózata egyre fejlettebb. Az embernek azonban mindez nem elég. Az embernek otthonra van szüksége. Ezt az otthonigényt pedig nemcsak a lakás és a közszolgáltatás adja meg, még kevésbé az ut- c-., üzem, vagy iroda, falu, vagy város, de semmiféle klub, vagy szórakozóhely sem. Csakis a család. A gyerek. A gyerekek. S az élettársak helyett éldöntheti-e más: i kívánnak-e gyereket, vagy nem, s mekkora családot akarnak?

Nálunk a közvélemény nem becsüli, lenézi a nagy- családosokat. Senki meg nem dicséri azokat a szülőket, ahol sok a gyerek. Miért is becsülnék, vagy dicsérnék?, Talán azért, mert felelőtlenül és meggondolatlanul, minden anyagi felkészültség nélkül hozták világra az újabb és újabb gyerekeket?

Cs.-ban él egy család, tizenhárom gyerekkel. Pontosabban csak hat gyerek van odahaza, a másik hétről az állam gondoskodik. Az otthoni hat gyerek közül hárman a szellemi fogyatékosok osztályába járnak. Az apa hol dolgozik, hol nem| de ha kevés pénz áll a házhoz, már szalajtják a nagyobb fiút italért a kocsmába. Férj és

feleség együtt iszik. Alko- holmámorhan ölelkeznek. Így jöttek világra a beteg, a terhelt és a kallódó gyerekek egymás után. Az alkoholista asszonyon operációt hajtottak végre a tizenharmadik szülés után.

A példa szélsőséges, de általánosítható ama ténynek bizonyítására, * hogy sajnos éppen azokhoz jut el nehezen az egészségügyi felvilágosí- t tás és kultúra, akiknek erre a legnagyobb szükségük, lenne. És nemcsak az alkoholizmus gőzében botlik el a meggyőző, felvilágosító szó, de gyakran beleütközik ‘ az elmaradott, primitív szemléletekbe és a vallásos elszántsággal birkózva is alul marad.

Nem is olyan rég, — Hermann István (legutóbbi Élet és Irodalom) vitacikkének definícióját használva — nálunk „kényszer-gyermekter- melés” folyt. A szülési kedvet közvetett juttatások biztosításával igyekeztek serkenteni. Sorozatban épültek bölcsődék és óvodák, bevezették az ingyenes babake-;

lengye-utalványrendszert; ám igen alacsony összegekéi fizették esáládi pótlék címén. Azóta a helyzet sokát változott — emelték a családi pótlékokat, növelték a szülési szabadságot, bevezették a gyermekgondozási segélyt —. de gyakorlatból tüdjuk, sok helyen e változások sem hoztak lényeges javulást. A gyermekgondozási segélyt például kevesen veszik igénybej«Elegendő csupán arra gondolni, milyen fontos tényezője a család anyagi helyzetének a feleség keresete, milyen általános és erős törekvés az egyéni tés a családi életszínvonal emelése, milyen fontos szerepet ját- • szik egyéni és családi szempontból a nők szakmai aktivitása. No és az ingyenes ba- bakelengye-utalvány? Emlékszem. hat évvel ezelőtt, leányom születésékor, másik 400 Ft-tal is meg kellett- toldani az utalvány összegét, hogy a - szükséges holmikat rríégvegyük. És hal év óta mennyit drágultak a bébi- holmik? Hányszor volt áremelkedés? x

A családtervezés — menynyire száraz, szerencsétlen ez a kifejezés — gondolata már sokakat „megfog”. Egyre több azoknak a száma, akik felelősséggel és tudatosan vállalkoznak, gyermek- nevelésre, akik nemcsak a gyerekek mennyiségével, de' minőségével is számolnak. Arra törekszenek, hogy a gyerekek jókor érkezzenek; midőn a család olyan helyzetben van, hogy mindent meg. tud adni a felnevelésükhöz.

A rendezett körülmények között élő házaspárok általában annyi gyereket vállalnak, amennyit nagyobb, gondok nélkül felnevelhetnek. Gyakran azonban igen „szűkén”- terveznek, nehogy veszélybe kerüljön személyes kényelmük a kis jövevény miatt. Sok fiatalnál a tervezést a lakáshelyzet dirigálja. Az .első gyerek érkezésével addig várnak, míg saját otthont nem teremtenek. S a lakás- méretei a továbbiakban is megszabják, Hogy meddig nyújtózkodhatnak.

Szociológiai felmérések szerint a nők többnyire két, vagy három gyereket'tekintenek , optimálisnak, de leggyakrabban két gyermeket kívánnak. S itt nincs nagy különbség abból, hogy munkába jár-e az asszony, vagy sem. A különbségeket inkább a társadalmi , környezet, a műveltségi színvonal stb. adják. Ezek döntik el azt ’is, milyen eszközöket alkalmaznak a születések korlátozására, szabályozására.

Akárhány fiatal párral még eddig találkoztam, egytől sem hallottam soha, hogy nem kell a gyerek. Gondolnak a kis jövevényekre, várják ■ jöttüket. Mint fészküket a madarak szálanként, szalmánként, úgy teremtik meg lassan,’ apránként a megfelelő körülményeket születendő gyermekeik gondtalan életéhez.

„ ... az elveszett, szép családok Tűzhelyeiről pernyét ver a szél”. Hová vesztek a szép családok?

Ügy hisszük, csak késlekednek. S eztán születnek meg — igazán.

Pataky Dezső

Lámpás lesz a „Végeken”

Az első tanítási napon, az óra után beszélgettem vele. Fodor Mária ezen a megkésett nyári napon kezdte a tanári pályát a szűcsi általános iskolában.

A kezdés élményeiről, az "első napok impresszióiról faggattam, Gárdonyi Lámpását idéztem, a falusi élet gond- '. jairól érdeklődtem, őszinte tekintettél, kertelés nélkül válaszolt;-r- Most 'azt hiszi: ez is vonalas akar lenni. Vállalom a „gyanúsítást”, mert nem tudok másképpen válaszolni; én erre vágytam, ezért tanultam, s most hogy végre taníthatok: 1 elégedett vagyok. Nem mondom, néha eszembe , jut a Dobos presszó a baráti társaság, a kollégium, a szép- asszopy-völgyi séták. Azt hiszem, ez természetes. Egerben jól éreztem magam, itt otthonra akarok találni, mert ezt a hivatást szereterfi. Ugye sablonosán hangzik, pedig így van. Megyőződhet róla, jöhetnek a „keresztkérdések”.

Engedtem a felkérésnek...

• • •

— Falusi vagyok, Jászárok- szálláson éltem gimnazista koromig. Szüleim a tanulásra biztattak. A jászapáti gimnáziumban is kitűnő tanuló voltam. Nemcsak tanulni szerettem, hanem társaimnak segíteni is. Számomra végtelen jó érzés volt, ha sikerült megértetnem összefüggéseket, ha láttam társaim tekintetében a megértés örömét. Ügy éreztem, csak tanár tudnék lenni. Ez saját elhatározás volt, nem rábeszélés eredménye, hiszen nem vagyok pedagógus dinasztia leszármazottja. Elhatároztam, hogy, ha nem vesznek fel főiskolára, elmegyek képesítés nélküli nevelőnek, s közben újra megpróbálom. De sikerült. Biológia—mező- gazdasági szakos hallgató lettem. Mindig vonzottak a természet titkai, s a mező- gazdaság is közéig állt hozzám, hiszen falun nőttem fel. A négy évről nem tudok sokat mondani, hiszen tanultam, olvastam, színházba jártam, egyszóval éltem a városi diákéletet,

• •

— Elhélyezkedés, pályázat? Nem voltaic nagy igényeim.

Engem nem zavart, hogy évfolyamtársaim egy része városi munkahelyre vadászik. Aki csak négy évet töltőit városon, s azt is azért, hogy falura menjen vissza, annak nem jelent tragédiát ha a hivatás a „Végekre” szólítja. Sosem jártam Szűcsiben, csak az> otthoniaktól hallottam róla. Megpályáztam, sikerült. Először augusztusban jöttem a faluba. Igaz, vasútállomás nincs, de busszal is eljut az ember. Nagyon jólesett a fogadtatás, az igazgatónő és a kollégák figyelmessége. Amikor a hónap végén végleg idejöttem, először albérletet kellett keresni. A kollégák már előre érdeklődtek, mégis egész nap kellett szaladgálni, míg végre sikerült megfelelőt találnom. Fizetésemhez mért szolid összegért kaptam. Nem városi kényelem, de nem is városi árak, egyébként ' ajá falura jön, az vágyait az itteni lehetőségekhez méretezze. Egy évfolyamtársnőmmel együtt lakon, így néha-néha felidézzük a kollégiumi estéket.

— A fizetés nem túl magas. Havi 1280, plusz 100 forint területi pótlék. Nem jövök majd ki jobban mint főiskolás koromban. Akkor minden költséget leszámítva, maradt az ösztöndíjból 450 forintom. Most se jut majd több, jó ha ennyi marad. Nem vagyok türelmetlen, Régebben itt még óvoda sem volt, a pedagógusok étkezését nem lehetett sehogy'sem megoldani. Ma már ez nem gond. En azt hiszem, hogy lassan minden megoldódik. Idővel lesz túlórám is, most azonban a munka fontos, gyakorlatra kell szert tenni.

0 •

Az első órát sosem feledem. Osztályomban, az ötödikben tartottam. Ismerkedtünk a gyerekekkel. Meg kellett találnom a hangot, a legjobb megközelítési mód- ' szert. Nem akartam se túl szigorú se túl enyhe lenni. Amikor kicsengettek, éreztem; sikerült, jólesett látni a gyermekszemekből sugárzó elégedettséget. Ekkor éreztem igazán: érdemes volt

négy évet tanulni.

Annyi tervem van. Eddig itt nem volt mezőgazdasági ismeretek szakos tanár. Szeretném az elhanyagolt gyakorlókertet valódi bemutatókertté formálni. Ezen a 400 négyszögölön legyen egy kis szőlő, egy kis gyümölcs, s egy kis szántó is. Nagyrédén gyakoroltam, az ottani gyakorlókért a példaképem. ,Ma is tartom az iskolával a' kapcsolatot, Szeretném átvenni, a gyakorlatba átültetni tapasztalataikat. Vezetek biológia szakkört is. Énnek keretében nemcsak szakismereteket szeretnék nyújtani a gyerekeknek, hanem még akarom szerettetni velük a természetet. Túrákat tervezek a Mátrába. Már kerékpárral bejártam a környéket, hogy tudjam hová vinni a gyerekeket. Közben tovább képzem magam, olvasok szakkönyveket, s elsajátítom a legújabb pedagógiai módszereket. Éneikül sosem tud- mék eredményesen nevelni.

0 O

— Akinek ennyi rövid távra szóló terve van, az, a „Végeken” sem unatkozik. Higy- gye el, kellemesek a falusi- csendes esték. Ha marad időm, olvasok. Az öcsém szerettette meg velem a verseket. Most éppen Fodor József verseiben gyönyörködöm. Közben ha kinézek szobám ablakán, a Mátra ázelíd nyúlványait látom. Távolról a mélykék csúcsok sötétlenek. A dombokon fénybogarak villannak. Kell ennél meghittebb, megnyugtatóbb környezet? Azért á nagybetűvel írt kultúráról sem szakadok eh Barátnőimmel legalább egyszer egy hónapban felmegy ünk Pestre, ott megnézünk egy színházi előadást. Hol akkor , az elmaradottság? Most úgy érzem, ha minden így alakul ahogy kezdődött, e ahogy tervezem, akkor itt maradok Szűcsiben. Itt is férjhez lehet menni, itt is lehet otthont teremteni.

0 0

Beszélgetés közben jő két óra telt el. Üjra csengettek. Az új pedagógust osztálya várta. Ment is friss kedvvel, ambícióval. Ilyen pályakezdéshez' csak egyet lehet kívánni: sikert

Pécsi István

7

Egyetlen ködös nap elegendő

„A parancsnokié tábornok soha se aludjék, az mindig dolgozzék.’? (Napóleon)

A második itáliai hadjárat nem tartott olyan hosszú ideig mint az első. A franciák különösebb veszteség nélkül átjutottak a Bernát- hágön és Bonaparte több kisebb sikert ért el az osztrákokkal szemben. Alvezérei ellenben kudarcot vallottak, így Masséna, alá hetekig tartotta Genova várát, kitűzte a fehér zászlót. Katonái nem kaphattak utánpótlást, olyan éhínség tombolt a városban, hogy az emberek minden kutyát és macskát megettek. Lekaszálták a vár földhányásain nőtt füvet, megfőzték és odaadták ennivalókéit a betegeknek.

Genova ilyen körülmények között nem tarthatta magát. A vár eleste után jelentős osztrák ostromló erők szabadultak fel, ezzel növekedett a Napóleonnal szemben álló ellenség létszáma.

Június tizenharmadikán Marengo közelében hevés csata bontakozott ki. Kiderült, hogy nagy az osztrákok fölénye. Ekkor Bonaparte gyorsfutárt küldött egyik kedvenc tábornokához, De- saix-hoz, hogy az „isten szerelmére”, azonnal csatlakozzon seregéhez. Az erőviszonyok még most is a bécsi tábornokiknak kedveztek, akik 30 000 emberrel és 100 ágyúval rendelkeztek, FranMM. szeptember 5., péntek

ciaország első konzulja pedig, mindössze 20 000 katonára számíthatott. Tüzérsége is gyenge /volt, csak 15 ágyút tudott szembeállítani az. ellenséggel.

Kezdetben az osztrákok értek el 'sikereket, kora délután már Melas tábornok úgy ítélte meg a helyzetet, hogy övé a végső győzelem. A diadal hírével külön futárt indított Bécsbe, ahol örömmámorral fogadták a Marengóból érkező hírt.

Amikor , már a^piagas rap- gú francia tisztek, kivéve Napóleont, azt hitték, hogy minden elveszett, ókkor fordult meg a kocka. Megérkeztek Desaix csapatai ^s lecsaptak a győzelmet ünneplő osztrákokra. Minden alapvetően megváltozott, a franciák a meglepetésszerű, fergeteges támadással felülkerekedtek: Melas tábornok

emberei pánikszerűen menekültek. ' /

Az első konzul a második itáliai hadjáratában is győzött. Az osztrák főparancsnok újabb futárt küldött Bécsbe, most már azzal ■ a hírrel, hogy Marengónál tragikusan végződött a küzdelem. A Habsburg-birodalom fővárosa gyászolt, Párizs ünnepelt.

Ez az egyetlen ütközet Itáliát újra visszaszerezte Franciaországnak. A hadisiker megteremti a kedvező békekötés előfeltételeit és Napóleon a tárgyalásokon mindent megkapott Ausztriától, amit csak kívánhatott. A Habsburg-birodalom a többi között lemondott Belgiumról, átengedte a párizsi kormánynak Luxemburgot, Genovát és Lombardiát. Lune- ville, ahol a békét 1801 februárjában aláírták, Bécset hosszú időn keresztül emlékeztette a Marengónál elszenvedett vereségre.

Anglia politikáját is befő-’ lyá'solták Bonaparte sikeres

itáliai hadműveletei. A har- cias Pitt miniszterelnök utódja, Addington béktilékenysé- get mutatott. Hosszas puha- tolódzás után megkezdődtek a tárgyalások London és Párizs között. 1802 márciusában megállapodtak és Ami- ens-ben aláírták a békeszerződést, e szerint a franciák lemondanak Egyiptomról, kivonták csapataikat Rómából, Málta ismét a Ldvagrend fennhatósága alá került, Anglia pedig vállalta, hogy nem tartja megszállása alatt azokat a katonái szempontból fontos pontokat, amelyeket a háború alatt a Fölíl- közi-tenger szigetein vagy partján megszerzett. A megállapodás lényege: az európai kontinensen Franciaországé a vezető szerep, a fő víziközlekedési útvonalakon azonban Anglia az úr,.

A békét az első konzul arra használta fel, hogy .néhány belső kérdést megoldjon. Titkárainak éjjel-nappal dolgozniuk kell, ezt a tempót követeli ,meg tőlük. Hidakat, csatornákat, utakat építtet. Megalapítja a párizsi műegyetemet, új jogrendszert dolgoztat ki, támogatja á tudományt és a művészetet.

Szisztematikusan növeli hatalmát és megerősíti pozícióját, mint „Franciaország első embere”, népszavazást rendel el és ezzel „életfogytiglani”. konzullá választják, így lényegében « köztársaságot abszolút monarchiává változtatta.,

Európa Hamarosan rádöbbent, hogy az Amiens-ben kötött béke inkább csak fegyverszünet volt. 1803-ban ismét kitört a háború Anglia és Franciaország között. Bonaparte nagyszabású tervet dolgozott ki, úgy képzelte, hogy több ezer naszád néhány óra alatt 160 000 katonát szállít majd a La Manche-csatornán. Az- előkészületeket személyesén ellenőrizte, a franciák 1803 és

1805 között sok hajót építettek, bővítették a kikötőket és partraszállási gyakorlatokat végeztek.

— Ha három napig köd lesz a tengeren — , mondta Napóleon — akkor, enyém lesz London, a. parlament és az Angol Bank...

A szigetországban nem várták tétlenül a veszély növekedését. Semmiféle eszköztől nem riadtak visáza az angolok, csakhogy elhárítsák a francia fenyegetést. Titokban támogatták néhány emigráns összeesküvését, akik Napóleon elszánt ellenfelei voltak, és Londonban éltek. Cadoult és. több társa vállalta, hogy merényletet követ el az első konzul ellen. Mindent a legrészletesebben kiterveltek és szerintük a gyilkosság végrehajtására Bonaparte egyik reggeli sétalovaglása lett volna a legjobb alkalom. Egy angol hajó Normandiában észrevétlenül partra tette az összeesküvőket. Az első konzul rendőrsége nagyszerűen működött, tudomást szerzett arról, hogy a ■ királypártiak veszélyes akcióra készülnek. Több embert letartóztattak. A partra szállt emigránsok vállalkozása kudarccal végződött, elfogták őket, és a vérpadon fejezték be az életüket.

Bonaparte az összeesküvés leleplezésé -után egy újabb, döntő lépést tett nagyratörő terveinek megvalósításáért. Ügy érezte, itt az idő, hogy császár legyen és éppen úgy a pápa koronázza meg, mint ezer évvel korábban Nagy Károlyt. Világméretű hatalomra vágyott és ennek a látványos .kereteit mielőbb meg akarta teremteni. 1804 április tizennyolcadikén a szenátus rendeletet fogadott el, amely szerint az első konzul megkapja az örökös császári címet. A koronázási szertartást a Notre-Dame székesegyházban tartotta

meg, ahol VII. Pius pápát kellemetlen helyzetbe hozta. Feltehetően azért, hogy éreztesse vele és egész Európával, hogy saját erejével érte el, amire vágyott. Amikor a pápa a kezébe veszi a koronát, akkor Napóleon energikus mozdulattal szinte eltagadja tőle és önmaga helyezi saját fejére.

. Párizs nagy fénnyel és pompával ünnepelte császárát, az ágyuk díszsortüze, harangzúgás jelezte az új korszak kezdetét. Napóleon mindezt megkívánta, de közben már a várható, minden eddiginél nagyobb méretű háború kilátásait mérlegelte. Nem kételkedétt benne, hogy Anglia erős szövetséget hoz létre Franciaország ellen. A fő katonai erőt Ausztria és Oroszország képviselte, a pénztáros szerepét London vállalta.

A császár minden rendelkezésére álló erőt megmozgatott, hogy végre létrehozza az angliai partraszállás előfeltételeit. 1805 nyarán már ezt mondta:

— Egyetlen ködös nap is elegendő. Ha mi az átkelést 12 óra alatt hiztösítani tudjuk, akkor Anglia megszűnt létezni.

Villeneuve tengernagynak parancsot adott, hogy hajóit a Földközi-tengerről' irányítsa át a La Manche csatornába, előzőleg azonban egyesüljön a szövetséges spanyol flottával. Közösen szabadítsák ki a Brest kikötőjében horgonyzó és az angol vesztegzár miatt tétlenül veszteglő francia vitorlásokat, majd induljanak el együtt a szigetország felé. Ezalatt az egész francia szárazföldi hadsereg készültségben álit. és . Napóleon számításai szerint a katonákat két óra alatt be lehetett hajózni. Minden előkészület megtörtént, Angliát ilyen n'ágy veszély még so» hasem fenyegette.

(Folytatjuk)

Mini fészküket a madarak...