Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-30 / 226. szám

I #z <tf#Vo<f frflszOfn Hég van „fehér folt" — Szabadegyetem a beatról — Újdonság : a titkárnők továbbképzése A TIT terveiből Juhász Tamás, a TIT me­gyei titkára az elmúlt isme­retterjesztési évad eredmé­nyeit értékelve elmondta, hogy elsősorban a közgazda- sági és a műszaki témák vonzottak sok érdeklődőt. A Mátraalji Szénbányák, a Hatvani Cukorgyár és Kon­zervgyár, valamint az egri TIT-klub közgazdasági sza­badegyetem számolhatott be szép eredményekről. — A fehér foltnak számí­tó termelőszövetkezetek is megtalálták helyüket a me­gye ismeretterjesztési térké­pem Az elmúlt évadban 16 tsz-szel sikerült mintegy száz — az illető tsz-eket érdeklő — előadásra szerző­dést kötni. A hármas évfor­duló jegyében lezajlott ren­dezvények is sikeresek vol­tak. — E rövid összefoglaló után szeretnénk a követ­kező ismeretterjesztési évad terveiről hallani. Mit tartanak legfontosabb fel­adatnak az elkövetkezen­dőkben? — Előtérben szerepet — mondta Juhász Tamás — a termelést közvetlenül segítő ísmeretterjesztési munka, a helyes közgazdasági szemle­let alakítása. A jövő évad­ban a legfontosabb termiva- ióink közé tartozik a 25. év­fordulóval kapcsolatos isme­retterjesztés is. Általában: az ismeretterjesztő munka színvonalának növelésére fordítjuk a figyelmet, ha kell. az előadások mennyisé­gének rovására” is. — Milyen új feladatokat tűzött célul a TIT az új évadban? — Sok még <a fehér folt. Az új telepítésű üzemek, mint se. Gagarin Hőerőmű, vagy a Tisza H. építkezés dolgozói sem nélkülözhetne az ismeretterjesztés segítsé­gét. A TCP azonban egyedül képtelen ezt a feladatot meg­oldani, ha a központ nem törődik az ittlevő egységei­vel, ha nem teremti meg a szükséges feltételeket. Igény bizonyára van, de eddig ezt nem jelezték. A mezőgazda­ság területén: szeretnénk még íöbib, tsz-szel szerződést kötni különösen a füzesabo­nyi. a hevesi és a gyöngyösi járásban. Az 'illető tsz dol­gozóit érdeklő témákhoz tud­juk biztosítani az előadókat. Az értelmiségiekkel kapcso­latban: a különböző szakosz­tályok „tömörítik” őket, ér­deklődési körüknek megfele-* lően. Közös rendezvény nem járna sikerrel — ezt csupán Hatvanban sikerült megol­dani, ahol példamutató az összetartás, az együttműkö­dés, az orvosok, pedagógu­sok, a mezőgazdasági és a műszaki értelmiségi dolgo­zók között. — Milyen szabadegyete­meket szervez a TIT? — Az új évadban .szintén megszervezzük az irodalmi, a földrajzi, a nemzetközi és a közgazdasági szabadegyete­met. Ezeken kívül az ifjúság számára is összeállítottunk egy érdekes előadás-soroza­tot. A beat témaköréből — központi előadókkal — elő­adást tartunk például a hip- py-mozgalom világnézeti ■ kérdéseiről és a beat erede­téről» Az irodalmi „sorozat- . ban” a 25 esztendő magyar ': irodalmáról hangzanak el f előadások; Ezenkívül — a földrajzi ismeretek bővítése érdekében — meghívunk neves magyar utazókat egy- egy előadásra. Az egyre na­gyobb népszerűségnek ör­vendő kis matematikusok, baráti köre tovább folytatja munkáját. E körnek ma már4 több mint 600 tagja van a megyében. így körülbelül 30 csoportot tudunk szervezni. Meghirdetjük az egyetemi felvételi vizsgákat előkészí­tő tanfolyamot matematiká­ból és fizikából; valamint a középiskolai tanulmányokra? felkészítő tanfolyamot orosz­ból, matematikából; és fizi­kából. Szervezünk egy spe­ciális kollégiumot a titkár­nők továbbképzézésére! A TIT munkájában ez még új terület. A témák: gazdasági kérdések, ügyvitel; jog, nyelvhelyesség, stílus; leve­lezés és pszichológia. A megszervezett orosz; német, angol és francia nyelvtanfo­lyamokon kezdő; haladó ést társalgó fokon képezzük a hallgatókat. Ha igény van rá. vállaljuk a nyelvvizsgák­ra történő felkészítést is. Ér­dekességképpen még elmon­dom, hogy ebben az évad­ban előkészítjük az 1971-től minden évben megrendezés­re kerülő nyári szabadegye­temet is. — A feltételek?... — A TIT-előadók száma ma már ezren felül van. Mellettük sok esetben köz­ponti előadókat is meghí­vunk. Javult a megyei szer­vezet személyi összetétele is: az egri járásnak ma már függetlenített titkára van, s a tervek szerint még az idén a gyöngyösi járásban is si­kerül függetlenített titkárt kinevezni. Az új évad tervét a TIT Heves megyei elnöksége leg­utóbbi ülésén már elfogad­ta. Reméljük, hogy más szer­vekkel (megyei tanács, SZMT, Megyei Művelődési Központ, Megyei Könyvtár, IBUSZ, Állami Biztosító stb.) együttműködve sikerül maradéktalanul megvalósí­tani ezt . a-szép tervet, Kátai Gábor AZ EGRI MEGYEI Szín­pad legifjabb gárdája, a ti­zenéves kamaszok tizenkét főnyi csoportja lépett fel szombaton és vasárnap este saját korosztályának közön­sége előtt; a Megyei Műve­lődési Házban. Akadnak bizonyára iroda­lom- és szinpadbarátok, szü­lők, és ennél alacsonyabb beosztású felnőttek is, akik felhúzzák szemöldöküket: miért kell ezeknek a kamasz fiataloknak fellépniük a pó­diumra, miért kell nekik mindent már ebben a kor­ban megadni, kell-e nekik vagy nekünk, idősebbeknek, hogy ez a korosztály, a tee- nagerek az eddiginél is ma­gasabbra törő és látó öntu­dattal foglaljanak el időt és helyet? Pulóveresen és mas- nisan? Megnyugtatás helyett és anélkül, hogy a kétórás műsor magas művészi érté­két és rangját sebesen meg­állapítanánk, el kell monda­nunk, hogy ezek a kamasz­amatőrök komolyan vették azt a műsort és a műsorból rájuk háruló feladatot: ka­maszoknak, kamaszokról, tehát maguknak, magukról mondtak prózát, verset, ked­vesen, a pódiumon szereplés természetes igényével. Nem lehetett nem érezni, hogy ez a tehetséges hat fiú és ugyanannyi lány nemcsak egészségés szereplési vágyat, de minden friss energiáját is Páratlanul gazdag flóra az abaligei eseppkoves barlangban Az abaTigeti cseppkövei barlangban a természeti adott- r sápok szerencsés találkozása és a villanyfény hatására a bar­langok világában páratlan flóragazdagság alakult ki. A két- száz éve ismert, csaknem fél kilométer hosszú barlang a Me­csek egyik vonzó idegenforgalmi érdekessége. Szépségének ß bemutatására vezették be a villanyt Hz évvel ezelőtt, s jelen­et leg hetven izzótest miágit ja belsejét. Dr. Vörös László Zsigmond docens, a Pécsi Tanárképző t Főiskola tanára, aki egy évtizede vizsgálja hazai és külföldi barlangokban a villanyfényben élő zöld növények életfelté­teleit, érdekes megállapításokat tett. Míg a mesterséges vilá­gítás előtt az abaligeti barlang mélyében sem mohák, sem ha­ir asztok nem éltek, most tizenöt fajt lehet megkülönböztetni, s ezekből 11 csak itt található. Azt is vizsgálta, hogyan ke­rülnek a spórák útján szaporodó mohák és harasztok az abaligeti barlang mélyére. A természeti adottságok' ritka ta­lálkozása segített: a fő szélirány és a barlang irányának egyezése, a spóraérés idején a szél és barlangszél irányának egybeesése, valamint a klíma. Így lesz a több száz kilomé­ter távolságból érkező spórák „otthona” az abaligeti barlang. (MTI) mm Msz&f’ t&X&AuJLfireJ,. flrWjZ, Sxáxötvenbillió Azzat kezdődött, hogy este hét óra­kor megjelent a lakásomon Göbicze Tibor, régi adósom s leszámolt elém tizenöt darab ropogós tízbillióst. A váratlan pénz természetesen kétség- beejtett. Éppen akkor tudtam meg, hogy az adópengő 300 százalékkal emelkedett. A százötvenbillió tehát hajnalhasadás után már csak ötven- billió lesz — erre gondoltam mély szomorúsággal. Átkoztam ezt a gaz­ember Göbiczet, hiszen bíztam, a tisztességtelenségében. És íme, eljön és fizet. Szerencsére a „Meleg ott­hon” étkezde nyitva volt még. Most folytatom ott, hogy félóra múlva verejtékezve és kétségbeesve ültem az asztalnál. Két előétel, há­rom adag főzelék és nyolc tojásból rántotta volt előttem, holott már ak­kor sem voltam éhes, amikor neki- kezdtem. A gyomrom majd szétpat­tant, idönkint levegő után kapkod­tam, a térdeim reszkettek. És még mindig csak százbilliónál tartottam. Beszélni már nem. tudtam, mert tele volt a szám tojással. Beírtam egy darab papírra, hogy kértek még há­rom adag túrós csuszát, s odaadtam a pincérnek. Másfél adag csuszát még el tudtam helyezni a nyelőcsövem­ben. a másik másfél adagot beletöm- ködtem a gallérom mögé. Bágyadtan intettem a fizetőnek. 142 billiót kért. A hátralévő nyolcbillióért -—. hogy másnapra el ne értéktelenedjék — vettem két sárgabarackot es elhe­lyeztem u fülemben. A vendéglős fcl­segített a székről és a falhoz támasz­kodván kivánszorogtam. Kint azonnal összeestem és hason csúszva halad­tam tovább. Amint így megyek-men- degélek a kellemes esti levegőn, hát ki jön velem szemben hason csúsz­va? Nyavalyek Guszti az első. eme­letről. — Mi az, Guszti? — nyöszörögtem — mi az, hogy így hason csúszva vánszorog a Visegrádi utcában? —■ Tudja, — felelte elhaló hangon — az a piszok Göbicze tartozott ne­kem százötvenbillióval és tegnapelőtt este megadta. A nyomorult! — Nekem mondja? — nyöszörög­tem, — persze maga is agyonzabálta magát... ^ Könnyek csordultak ki a szeméből: — Gúnyolódik? Félóra múlva éhen halok. Harmadnapja nem ettem. — De Guszti, az Istenért... Hát miért nem evett harmadnapja, ha ennyi pénzt kapott? Alig hallhatóan lehelte: — Adópengőjegybet, fizetett a nyo­morult! Amikor a pénzt megadta, éhes voltam, de gondoltam, csak másnap eszem, mert az adópengő na­gyot ugrott. Másnap aztán arra gon­doltam, hogy egy napot böjtölhet az ember, hadd legyen a százötvenbil­lióból ötszáz. Mert aznap már két­százötven volt. És szamár fejjel még egy napot akartam várni... De most este összeestem az éhségtől. Le akar­tam jönni ide a Meleg Otthonba, de félúton összeestem és azóta így csú- szom hason. Mondja, messze van még? %ígi «Ä1 Nem tudtam felelni neki, mert fo­rogni kezdett velem a világ. Az a szörnyűséges mennyiségű eledel, amit magamba tömtem, egyre job­ban döngette a gyomorfalamat. — Éhen halok! — jajdult fel mel­lettem Nyavalyek Guszti és tovább próbált csúszni, de nem volt ereje. — Agyonettem magam — nyöszö­rögtem és forró homlokomat odaszo­rítottam a hideg aszfalthoz. — Bár elköltöttem volna a pénzt — nyögte Nyavalyek és mohón nyal­ta az aszfaltot ott, ahol egy kis port talált. Ezt is abbahagyta. Eszméletét vesztette. Segítségért akartam csúsz­ni, de hirtelen vér tódult az agyam­ra és sötét lett előttem minden. Nem tudom, ■mennyi ideig heverhettünk ott a fal mellett. Csak arra emlék­szem, hogy valaki egyszer csak leha­jolt hozzánk és megrázta Guszti vál­lát. Mély férfihang szólalt meg: — Mi van magával, hé?! — Éhen fogok halni — nyitotta ki egy pillanatra a szemét Guszti. Aztán hozzám fordult a pasas: — És magával? — Annyit ettem, hogy belehalok. A pasas erre odafordult a kísére­tében levő másik alakhoz: — Látod, Jóska — mondta vidá­man, — csak aranyban szabad spe­kulálni... WVWWWWWvVWV J ■„Kamaszok"” az egri irodalmi színpadon megmutatta hálás közönsé­gének. Szemléletünk kettős irányban . halad és nem is mindig biztos. Vizsgálják sa­ját világukat, a találó gúny­nevekkel becézett társaikon észreveszik a kamaszság sok-sok félszeg esetlenségét, a kiáradni kész nagy szere­lem első gesztusait, a mon­datokat, vagy csak kinyö­gött szavakat, amelyek egy életre szóló élményt testesí­tenek meg. De készek és bátrak már maguk megvál­tására, nem fintorok nélkül, néha talán túlkomolykodva saját egyéniségükét, de min­denképpen őszintén. A FELNŐTTEK MÉG fél­reértett hatalmasságok eb­ben a kamaszvilágban, nem is mindig tiszteletre méltó­ak, s ebben nemcsak a ka­maszok optikája a hibás: a felnőttek is olykor félszegek, igaztalanok és őszintétlenek e korosztállyal szemben. A szülők sem mindig a lélek­nek azok a mérnökei, akik pontosan tudnák, merre, hol és miként kell elvezetni a kamaszok vadvízáradá­sait. És ezért is kell minder­ről .irodalmat írni és pódiu­mon elmondani. Az Egri Megyei Színpad kamasz szövegmondói egy­éves előkészítés, után sikeres estével lepték meg a fiatal közönséget. A kezdők né­hány érthető előadásbeli szeplőjén túl Szívós József rendezői és pedagógiai erő­feszítéseit eredményeinek mondhatjuk. Elgondolása és munkája kettős célt ért el: megnyert fogékony és tehet­séges fiatalokat a pódium számára olyan korban, ami­kor azok ráérzése, fejlődni és tudni akarása az iskolai fegyelem és keretek határa­in belül is kamatoztathatok. Másrészt az irodalom eszkö­zeivel segíti a teenagereket az önismeret elérésére. Ezt a műsort, amelyben Karinthy Frigyes, Gádor Bé­la, Fenákel Judit és mások írásait Somogyi Tóth Sán­dor Gabi című kamaszregé­nyének kiemelt részei fog­tak át, a felnőtteknek és a szülőknek külön műsorra vinném, mert ez az értékes irodalmi összeállítás tisztáb­ban és közvetlenebbül hat néhány szülői értekezletnél. A TIZENKÉT „IRODAL­MI kamasz” nevét felsorol­juk: éalázs László, Bárdos Margit, Bóta Margit, Bóta Zsuzsa, Csank Béla, Dállos István, Fülöp János, Király Györgyi, Saárossy Kinga, Varga Márta, Vass Tibor és Vass Joachim ma még egy kipirult arcú és lámpalázas együttes, de a biztatandó te­hetség jegyéivel. (farkas) VI* Szereplők: Básti Lajos. Igaz, a többes szám megkö­veteli, hogy legalább két ne­vet soroljak fel, s ez nyilván nem is okozhatna gondot, hiszen Básti Lajoson kívül még nyolc szereplője volt Karinthy Ferenc tv-drámá- jának, a Víznek. Mégis a „szereplők”, valóban csak Básti volt, e monodráma groteszk, egy kicsit periféri­kus hőse, a sokoldalú úszó­mester, masszőr és pedikű­rös, az egykori válogatott vízilabdás, s a jelenlegi ma­gára maradt, megfakult ál- mú kisember. A tv-dráma többi szerep­lői felidézett víziók, emlék­képek, apró kis motivációk, egy élet halkuló zenekará­nak még felcsendülő ak­kordjai. Különben a tv-drá­ma nekem nem tetszett, hiába voltak „szereplői fel­villanások”, hiába próbált rendező, operatőr képszerű­re váltani töprengő gondo­latokat, megbontani az időt és a teret —■ nem sikerült. Nem sikerülhetett, munká­juk közvetlen eredményé lé­nyegében egy írói monológ képes illusztrációjává vált volna, csak ha ... Ha mindazt, amit sem az operatőr, sem a rendező nem tudott hitelesen, atmoszféri­kusán megalkotni a kép nyelvén, meg nem alkotta volna Básti Lajos a játék és a szavak nagyszerű palettá­ján kikavart és saját maga alkotta képeivel. Amikor a kamera szituációt mutatott, tudtuk, hogy ez csak il­lusztráció, emlékkép, nem valóság; amikor Básti be­szélt, láttuk a londoni olimpia sorsdöntő pillana­tát, a kapust és őt, éreztük a döbbenetes feszültséget és megszenvedtük magunk is az elbukás pillanatát. Egy nagy színészegyéniség valóságtartalommal töltött meg egy kicsit irreális, bár kétségtelenül létezhető figu­rát, sőt általánosította sor­sát, kudarcait, fecsegő víz­széli filozófiáját, mégis bízó és reménykedő optimizmu­sát igaz emberi mérce szint­jére emelte. Nem hiszem, hogy Karin­thy Ferencnek éppen ez a kis monodrámája fémjelez­hette volna e műfajon belül önmagát, s a budapesti mű­vészeti heteket; hiszem azonban, hogy Básti játéka már sokkal inkább. (gyurkó) A BVM Budapesti Epületelemgyára felvételre keres 18 évet betöltött férfi és női segédmunkásokat vasbeton épületszerkezeti elemek laa^üzemi gyártásához A jelentkezőknek állandó budapesti munkahe­lyet, rövid betanulási idő után magas kereseti le­hetőséget, kedvező munkafeltételeket és szociális ellátást, vidékiek részére korszerű munkásszál­lást biztosítunk a gyár területén. Időszakos munkavállalókat is felveszünk. A gyár csökkentett munkaidővel dolgozik kéthe­tenként-szabad szombattal. Jelentkezni lehet szombat kivételével minden munkanapon a gyár munkaügyi csoportjánál: Budapest, XI., Budafoki u. 209—215.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom