Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-02 / 202. szám

I Hozzászólnak az illetékesek Bank és a tsz-ek feldolgoz© tevékenysége Kéthavonként ötezer csibe Éjjel-nappal a csirkék között Csak hibriddel érdemes Őszi vásár i f A köhnyűipari vállalatok gazdasági, kereskedelem-po­litikai érdekeiket követve, a tavalyinál jóval aktívabban' és körültekintőbben készül tek fel a rövidesen megnyíló Budapesti őszi Vásárra. Részvételükről dr. Móré And­rás, . a könnyűipari vásárbi­zottság vezetője az•MTI mun­katársának a következő nyi­latkozatot adta: , — Az ipar és a kereskede­lem képviselőméit, valamint a vásárlóknak, felhasználók­nak e fontos találkozóján a könnyűipari vállalatok saját helyzetüket mérlegelve üz­leti érdekeiknek megfelelő formában vesznek részt. Min­den vállalat önálló kiállító­ként szerepel és csak olyan termékeket sorakoztat fel, amelyek gyártására már fel­készült és legkésőbb fél éven belül szállítani tud. Csupán kis rnenyisőgben találhatók majd a kiállításon olyan mintadarabok,, amelyek any- nyira frissek, hogy elkészülé­sük óta nem volt elég idő az árkalkulációra. Egyébként e kevés kivételtől eltekintve valamennyi terméken feltün­tetik a fogyasztói árakat. — Bár a vidéki nyári vá­sárokon — Pécsett, Szegeden, Kecskeméten — is megjelent egy sor könnyűipari vállalat, a fő kereskedelmi fórumnak a Budapesti Őszi Vásárt te­kintik és felkészültek az üz­letkötésekre is. A mintegy száz könnyűipari kiállító ösz- szesen 800() négyzetméternyi területet vesz igénybe. — A legtöbb vállalat a vá­sáron szakmai napot tart és erre meghívja vevőkörét. Szeptember 8-án kerül sor a textil-, ruházati-, a cipő- és a bőripar szakmai napjára, 10-én pedig a lakberendezé­si cikkeket, bútorokat elő­állító , gyárak képviselői ta­lálkoznak a kereskedelem­mel. (MTI) Liszkói brigádok Hat hónap alatt 4175 OOO Jutalom: 55 — Ha az „aranylábú fiúk” is úgy hajtanának, mint a brigádok, akkor jövőre a Si- roki Vasas nyerné a Közép- Európa Kupát... A szerszámüzemben hal­lott élcelődés telitalálat: a gyár futball-csapata bizony nagyon gyengécskén szere­pel a bajnokságban, a brigá­dok viszont nagyszerű formá­ban vannak, és szebbnél szebb, értékesebb vállalások teljesítésével iratkoznak fel a gyár szocialista munkaver­senyének „tabellájára”. Az értékelő bizottság a na- , pókban „ütötte rá pecsétjét” a verseny féléves mérlegére. A szám, a megtakarítás érté­ke, mindennél többet mond a gyár szocialista munkaver­senyéről. Hat'hónap alatt jx brigádok nem kevesebb, mint 4.175.000 forintot takarítot­tak meg. A sok, kitűnő eredmény csak oldalakon férne el, ezért a példatárból is csak a legjobbak nevét, s munkáját „szúrtuk” ki. Üzemfenntartás A Vasvári szocialista bri- gád 18 százalékkal teljesítet­te túl a félévre tervezett gépfelújítási programját. Húsz százalékkal csökkentet­te az alkatrészcsere átfutási idejét, s terven felül nyolc gép javítását végezte el. Pluszmunkájuk értéke: 14.655 forint. A Petőfi szocialista brigád a már elhasznált csővezeté­kek felújításával közel 16 ezer forintot „spórolt” meg. Nem történt baleset a bri­gádban, s egyetlen igazolat­lan hiányzás sem , volt. Nagyszerű formában van a Biáliiy és a Kandó ' szocia­lista brigád is: pedáns rend, legyelem, összetartás jellem­ei mindennapos munkájukat, A tevékenység bővítése mindig beruházások, álló- és forgóalapok, egyszóval pénz kérdése is. Ebből az elhanya­golhatatlan nézőpontból in­dultunk ki, amikor felkeres­tük dr. Páles Gyul£. elvtár­sat, a Magyar Nemzeti Bánk elnökhelyettesét. Megkérdez­tük tőle, hogyan szemléli és hogyan támogatja a bank a termelőszövetkezetek kiegé­szítő tevékenységét. — Az én véleményem és a bank vezetőinek’ véleménye szerint — válaszolta — már maga a kérdés ily módon való feltevése is korszerűt­len. — Valamilyen tevékenység legfeljebb üzemgazdasági, vagy üzemszervezési oldalról nézve lehet „fő”, vagy „mel­lék”, illetve „kiegészítő” jel­legű. Az élelmiszer-gazdaság­hoz nem tartozó ipari tevé­kenységtől az egyszerűség kedvéért ezúttal tekintsünk el. Mi a szövetkezeteket, mint vállalatokat az új mecha­nizmus által diktált szemlé­let szerint nézzük. ,Itt pedig már a tevékenység nincs 'felparcellázva, nincsenek ki­jelölt profilok. A vállalat fel­adata az, hogy kielégítse az igényeket és hatékonyan gaz­dálkodjék. Okosan jár el te­hát az a szövetkezet, amelyik a piac szükségleteinek meg­felelően olyan árut termel, illetve minden olyan szolgál­tatást nyújt, amire igény van és amit megfizetnek. — Egy korábbi szemlélet volt az,- amely a tevékeny­ségi köröket elhatárolta, mégpedig felső igényekből, központi döntésekből, nem megtakarítottak: forintot ezer forint amelyet egyetlen kifogás sem ért. Sőt, az 58 ezer fo­rintos értékű vállalásuknak is maradéktalanul eleget tet­tek. Féléves munkája alap­ján jeles osztályzatot kapott még a Béke, a Május 1, a Vosztok, a KISZ és a Kossuth brigád is. A fél­millió forintos összmegtaka- rításnak valamennyi brigád részese. A 3-as, a szerszám- és a áobozüzem A 3-as üzem Van fTroit brigádja maradéktalanul ele­get tett féléves vállalásainak, és a selejt csökkentésével 45 ezer forintot takarított meg. Jó a kollektív szellem a brigádban, segítik, tárno^ gatják egymást, és ember­ségből is jelesre vizsgázott a brigád, amikor az egyik bri­gádtag építkezésénél több­ször is segítettek. A szerszámüzemben 14 brigád között folyt nemes versengés, az év elején ,, tett ígéretek maradéktalan telje­sítéséért. Győzött az üzem és a gyár: a brigádok nem ke­vesebb, mint 1.627.000 forint­tal járultak hozzá a gyár kö­zös „kasszájához”. A szép eredményért külö­nösen a Bánki Donát, a Kossuth, a Petőfi, a József Attila, a Kun Béla és a Ság - vári brigád tett sokat. Állták szavukat a doboz­üzem brigádjai is. Jelentő­sen csökkentették a selejtet, bevezették az önmeózást, 3500 társadalmi munkaórát Végeztek, s összességében kö­zel százezer forintos megta­karítást értek el. A jó munka jutalma sem >"aradt el a gyárban: a leg­jobb brigádok között 55 ezer • forint jutalmat osztott szét a versenybizottság. —k — pedig a valóságos szükségsze­rűségekből kiindulva. Most „újra kell gombolnunk a mellényt”, tudomásul kell vennünk, hogy a kiegészítő tevékenység r.em más, mint a mezőgazdasági termelés meghosszabbított folyamata, amely társadalmilag rendkí­vül előnyös. Mi is elítéljük a kezdeti időszakokban — különösen Budapesten és kör­nyékén — kibontakozott vad­hajtásokat, leginkább a mun­kaerő-kereskedelmet. Vagy finomabb kifejezéssel a mun­kaerő-átengedést ... Hozzá­tesszük azonban, hogy ezért legalább azonos mértékben felelősek azok az ipari vál­lalatok is, amelyek a munka­erőt igénybe vették és azok a rendelkezések, amelyek ezt az iparvállalatoknak elő­nyössé tették. — Feladatunk az, hogy a fő irányba tereljük ezt a fo­lyamatot, ami aizt jelenti, hogy a kereskedelmi és a fel­dolgozó tevékenység felé kell az utat megnyitni. Az egész­séges kezdeményezéseket mi a magunk részéről is támo­gatjuk. Helyeseljük és anya­gilag is támogatjuk például, ha a téesz-ek egyedül, vagy ' közösen tejfeldolgozó üzeme­ket alapítanak, mert ez a fo­gyasztók érdeke is. Feltétle­nül okos dolog, ha például a szőlészettel foglalkozó téesz-ek teljes vertikumot igyekeznek kiépíteni, azaz a szőlőfeldolgozáson * át eljut­nak egészen a borpalacko­zásig, és így színesítik a bel­földi választékot, valamint az exportot. A hűtő-tárolók lé­tesítése már most, ebben a kezdeti szakaszában is érez­teti áldásos hatását az ellá­tásban, sőt a devizagazdál­kodásunkban is. — A bankot természetesen különböző előírások és kere­tek kötik. A kormányhatáro­zatok például csak az úgyne­vezett kiemelt beruházások — modem sertés- és szarvas­marha-kombinátok, stb. — létesítéséhez teszik lehetővé az úgynevezett preferált hi­telek nyújtását. A mezőgaz­dasági termelés meghosszab­bított folyamata nem ki­emelt oélkitűzés, de a bank gyakorlatában r.em is hát- térbé szorított tevékenység. Ha például valaki egy ser- /téskombinátra úgy kér hitelt, 'hogy á költségvetésbe bele­veszi egy kis vágóhíd és fel­dolgozó üzem hiteligényét is, akkor — feltételezve, hogy a szükséges hatósági engedélyt megkapták — mi a tervezetet nem bontjuk két részre), ha­nem együtt szemléljek, Sőt, ha a beruházás így hatéko­nyabb lesz, hamarabb meg­térül, akkor lehet, hogy ép­pen erre a célra adjuk a hi­telt. — Mi ugyanis igen alapo­san megvizsgáljuk, hogy ; a beruházás hatékonysága mi­lyennek ígérkezik és a kérel­mező mennyi saját erővel rendelkezik, milyen visszafi­zetési feltételeket vállal. Ez a döntő nálunk és nem az, hogy — korszerűtlen kifeje­zéssel élve — fő-, vagy ki­egészítő tevékenységről van-e szó. — Meg kell persze mon­danom, hogy korlátozott le­hetőségekkel rendelkezünk, ma hitelt nyújtani általában nem könnyű. A tapasztalat azon ban • azt mutatja, hogy a téesz-ek egyébként is ritkán fordulnak hozzánk az itt tár­gyalt témába vágó kérelmek­kel. Amit eddig kértek, an­nak teljesítése különösebb nehézségeket nem okozott. — Túl azonban « bank szorosan vett hatáskörén, még egy szempontra szeret­ném a figyelme felhívni. El kellene érnünk, hogy ha egy állami vállalat és egy terme­lőszövetkezet ugyanazt a te­vékenységet óhajtja folytat­ni, akkor ezt azonos szerű feltételek között tehesse. Egy ilyen helyzet kialakítása igen jó hatással lenne a szorosan vett mezőgazdasági termelési folyamat meghosszabbítására irányuló törekvésekre. Egykor lovak szálláshe­lyéül szolgált az az istálló, amelyben most. a csirkéket, tartják a gyöngyösi Mátra Kincse Tsz-ben. Ezr az is­tállót akkor építették, ami­kor még az volt 'a fontos, hogy minél gyorsabban és minél olcsóbban készüljön el. A tetőszerkezet ' faragatlan vékony fatörzsekből, vasta­gabb ágakból áll. Amikor kezd,süllyedni kint a hőmér­séklet, bizony itt is hideg van. Télen nem lehet itt ál­latokat tartani. Szó van róla, hogy talán téliesíiik az épületet, hiszen kiderüli, hogy üzletnek sem rossz'a hibrid húscsirkék ne- velése. Gyorsan gyarapod­nak, hathetes korukra már elérik az egy kilót, jó részük még ennél is súlyosabb. Az­tán még egy Írét és piacra viszik a csibéket. Gyöngyös baromfit. Látszólag nem sok gond van a csirkékkel. A tojáso­kat a gödöllői gazdaság adja, az egri keltető pedig a na­poscsibéket. Táppal etetik az állatokat, amit szintén ké­szen vásárolnak. Mi munka lehet hát ezek­kel a csirkékkel? Kodila Ferencné, az ötta­gú csoport vezetője csak annyit mond, hogy egy pilla­natra sem lehet ölbe tett kézzel ülni a csibék mellett. Itt megállás nélkül dolgozni kell. Etetni, itatni és takarí­tani folyton. Reggeltől estig és estétől reggelig. Ha az • egyiket befejezték, kezdhetik a másikat. Itt két asszony huszonnégy órán át dolgo­zik, kettő ugyanannyit pihen, aztán váltják egymást. Egye­dül a csoportvezetőnek nem kell ezt csinálnia. Ha jól meggondoljuk, a csibenevelőknek negyvenöt nyolcórás munkanapból áll egy hónap. És se ünnepnap­juk, sem szabad szombatjuk. Ugyancsak kényelmetlen be­osztás. ötezer csibét gondoznak. Ez a, mostani a , második csoport, ha télen nem foly­tatják a csibenevelést, akkor még egy csoportot tudnak felnevelni a hidegek beállta előtt. Persze, úgy lenne jó, ha folyamatos volna itt is a termelés. Nemcsak a lakos­ság, hanem a termelőszövet- *kezet érdeke is ezt kívánja meg. A Mátra Kincse Tsz — mint ez a mostani példa is jelzi — egyre határozottab­ban él azokkal a lehetősé­gekkel, amiket a négy, tsz egyesülése után a megválto­zott, kedvezőbb körülmények kínálnak. (gmf) 1869. szeptember Z„ kedd F. B. Bemutatjuk népköztársaság-unk intézményeit ——-------------------------------------------------------------7-----------------------------­-----------------­Az ügyészségek N épköztársaságunk ügyészi szervei: a Legfőbb Ügyészség, amelyet közvet­lenül a legfőbb ügyész vezet, első helyettese és helyettesei segítségével; a megyei fő­ügyészségek, illetve a Fővárosi Főügyészség, amelynek élén a megyei főügyészek, illetve a fővárosi főügyész áll; a járási, a városi, a fővárosi kerületi, az összevont városi-já­rási ügyészségek, élükön a járási, városi, ke­rületi vezető ügyészekkel. A Magyar Nép- köztársaság katonai ügyészségeinek legma­gasabb szerve a Katonai Főügyészség; ezt a katonai főügyész vezeti, aki működését ille­tően a legfőbb ügyésznek van alárendelve, és annak e^yik helyettese. Az ügyészi szervezet fő feladata a törvé­nyek megtartása feletti felügyelet. Ennek so­rán biztosítja a szocialista törvényességet; az állami és társadalmi rend, a társadalmi tulaj­don védelmét és az ország rendjét, bizton­ságát, függetlenségét sértő vagy veszélyeztető cselekmények következetes üldözését; $zdcia- lista rendszerünk büntető politikájának ér­vényre juttatását a büntető eljárásban; az állampolgárok x-észére az alkotmányban biz­tosított jogok védelmét. Ha az ügyész megállapítja, hogy valahol törvénysértés történt, ügyészi óvással élhet. Fontos funkciója a bűnügyi nyomozás tör­vényessége feletti felügyelet. Az. ügyész biz­tosítja a bűncselekmények gyors felderítését és a büntető eljárás megindítását, s mindent elkövet annak érdekében, hogy senldt tör­vényellenesen és alaptalanul ne vonjanak büntetőjogi felelősségre, ne fosszanak meg személyi szabadságától, ne zaklassanak, kor­látozzanak vagy fosszanak meg jogaitól. A nyomozás során az ügyészeket igen szé­les körű, az operatív beavatkozást is magá­ban foglaló jogok illetik meg. ífey az ügyész — egyebek közt — nyomozást, pótnyomozást rendelhet el. ezek lefolytatására bármely nyomozó szervet utasíthat, a bűnügyeket a nyomozó szervektől magához veheti, nyomo­zást vagy egyes nyomozati cselekményeket ma.°n is végéről- bármikor felülvizsgálhatja az őrizetbevétel, illetve az előzetes letartóz­tatás törvényességét; ugyancsak bármikor' felülvizsgálhatja a nyomozó szervek munká­jának, intézkedéseinek törvényességét, s el­bírálja a nyomozás során beadott panaszo­kat; a töi'vényben előírt feltételek esetén a nyomozást megtagadja vagy megszűnteti, il­letve az ügyet vádirattal az illetékes bíróság­hoz teszi át. A nyomozó szervek az ügyészi utasításokat kötelesek teljesíteni és — erről külön nyomatékkai, intézkedik a jogszabály — előzetes letartóztatást csak az ügyész jó­váhagyásával rendelhetitek el. Az ügyész képviseli büntetőügyekben a bíróság előtt a vádat, és a tárgyaláson indít­ványt tesz; polgári peres és nem peres eljé- rás bármely szakaszában felléphet (felszólal-l hat), indítványt terjeszthet elő; ártörvényben meghatározott per- és jogorvoslatokkal él„ ha a bíróság határozata törvénysértő vagy meg­alapozatlan, vizsgálhatja, hogy a polgári pe­res ügyben hozott bírósági határozatok vég­rehajtása kellő időben, a törvénynek megfe­lelően történik-e; polgári peres'(és peren kí­vüli) eljárást indíthat, s minden olyan ügy­ben eljár a bíi'óság előtt, amelyben azt az ál­lami, gazdasági vagy társadalmi szervezetek, illetve az állampolgárok védelme megkíván­ja. Az ügyészek Iá fi ált el a letartóztató inté­zetekben való fogvatartás törvényessége fe­letti felügyeletet is. Ebben a körben, különö­sen széles körű jogosítványaik vannak, ame- 1 Ivek alapján — a törvénysértések kiküszö­bölése érdekében — a felügyeleti tevékeny­ségen túlmenően; operatív jellegű intézkedé­seket tehetnek. így az ügyész köteles és jo­gosult nyomban szabadlábra helyezni azt, akit törvényes határozat nélkül tartanak le­tartóztató intézetben; ezeknek az intézetek­nek a vezetősége köteles az ügyésznek a tör­vények megtartására s a letax-tóztatottak fog- vatartásának körülményeire vonatkozó ren­delkezéseit végrehajtani, ami azt jelente hogy az ügyésznek ezen a területen döntési ** utasítási 'joga van a letartóztató intézetei; 'ősegeivel szemben. Äx Ma gyár Népköztársaság legfőbb ügyé­szét az országgyűlés választja mes? hatévi időtartamra. Helyetteseit a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa, az ügyészi szervele tagjait xpedig a.legfőbb ügyész nevezi ki. Dr. Újlaki László és Salgótarján háziasszonyai 1 ' ♦ . Mind az ötezer jól fejlett, nagy termetű, több mint egy kiló súlyú. A csibék gondozói közül Kodila Ferencné és Csé- pány Györgyné látható a képünkön. (Foto; Szendrővári Gy.) várják a nagy tfestű, jó húsú I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom