Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-28 / 225. szám
Sok az íróasztal! Á Szakszervezetek Országos Tanácsának és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának felhívása Hazánk dolgozói a Tanácsköztársaság fél évszázados évfordulója tiszteletére kezdeményezett szocialista munkaversenyben tanúbizonyságot tettek tehetségükről és szorgalmukról, eredményesen valósítják meg az Idei vállalati célkitűzéseket, népgazdasági tervünket. A dolgozók, a vállalati kollektívák önálló elgondolásai, a feladatokhoz igazodó bátor kezdeményezései a gazdasági reform sikeres kibontakozásának is nélkülözhetetlen forrásai. Hasznosan szolgálják gazdasági és társadalmi életünk egyenletes fejlődését, segítik szocialista hazánk erősödését. A SZOT és a KISZ-kb tiszteletét és elismerését fejezi ki az idei feladatok megvalósításán tudatosan és lelkiismeretesen munkálkodó millióknak. Egyben kéri a vállalatok, gazdaságok, intézmények kollektíváit, hogy a jubileumi versenyt töretlenül és következetesen folytassák az 1969. évi feladatok teljes megvalósításáért. Magyar dolgozók! Közeledik hazánk történelmének kiemelkedő eseménye, felszabadulásunk 25. évfordulója. Hálateli szívvel emlékezünk hazánk felszabadítójára, a hős szovjet népre. Minden becsületes embert őszinte megelégedettség és büszkeség tölt el, látva azokat az eredményeket, amelyeket dolgozó népünk a negyedszázad alatt elért a szocializmus építésében. Napjainkban a dolgozók körében egyre erőteljesebben érlelődik az a szándék, hogy a történelmi évfordulóról az alkotás űjabb sikereivel emlékezzenek meg. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ központi bizottsága egyetért pártunk Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ünnepi felhívásával. Teljes szívből üdvözli a dolgozók kezdeményezéseit, és kívánatosnak tartja, hogy a felszabadulási munkaverseny az egész országban, minden munkahelyen tömegesen kibontakozzék. A SZOT és a KISZ-kb célszerűnek tartja, hogy a felszabadulási munkaverseny az 1910. évi népgazdasági és vállalati tervcélkitűzésekkel összhangban, azok teljesítéséért follyék egész éven át. A felszabadulási verseny jelentőségét emeli, hogy az 1970-es esztendő harmadik ötéves tervünk utolsó éve, melynek sikeres befejezése egyben kedvező feltételeket teremt negyedik ötéves tervünk megalapozásához. A felszabadulási munltaverseny a népgazdaság minden ágában segítse elő fő gazdaság- politikai célkitűzéseink megvalósítását. Ennek érdekében minden munkahelyen tekintsék fontos feladatnak a munka, a gazdálkodás hatékonyságának növelését, mert ez teremt szilárd alapokat a dolgozók személyes jövedelmének. szociális és kulturális helyzetének fejlesztéséhez. A munkahelyek kollektívái és vezetői tegyenek együttes erőfeszítéseket a termelékenység növelésére, a munkaeszközök, a munkaidő és a személyi képességek jobb felhasználására. a termékek és a szolgáltatások minőségének. korszerűségének javítására. Mindezek együttesen eredményezzék a lakosság zavartalan, jó áruellátását, a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítését. A SZOT és a KISZ-kb felhívja a szocialista brigádok több mint egymillió tagját, a kiváló dolgozókat, a szakma ifjú mestereit, valamennyi dolgozót —, akinek drága a szocializmus Ugye, hazánk és népünk boldogulása —, hogy képességei legjavát adva segítse e célok valóra váltását. A SZOT és a KISZ-kb felhívja a vállalatok gazdasági vezetőit, szakszervezeti és KISZ-tisztségviselőit, hogy rendszeresen Ismertessék a dolgozókkal a gazdálkodás hatékonyságát növelő munkahelyi lehetőségeket. Tegyék jobban érdekeltté ezek hasznosításában az egyéneket és a kollektívákat. Ünnepeljük méltó módon, jó munkával, további sikerekkel hazánk nagy történelmi eseményét, felszabadulásunk 25. évfordulóját. Budapest, 1969. szeptember 26. Szakszervezetek Országos Tanácsa. Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága ’ Egy üzem, vállalat lét- ; számgazdálkodását sokféle tényezővel lehet mérni. Töb- ; bek között a termeléssel, a termelékenységgel, a nyereséggel, és bármennyire is furesq a közgazdaságtantól idegenül hangzik; az íróasztalokkal is. Azokkal a deszkából, furnérlemezekből készült többajtós, többfiókos íróasztalokkal, amelyek mögött jól' fésült, gondosan ápolt hölgyek, s férfiak ülnek, s nap nap után megfeszített munkával járulnak hozzá üzemük, vállalatuk termeléséhez. Jól emlékszünk még rá: két évvel ezelőtt kissé rájárt a rúd az íróasztalokra. A különböző közgazdasági vizsgálatokat végző bizottságok soknak találták az adminisztratív dolgozók számát, majd ezt követően megszületett egy országos érvényű rendelkezés: négy százalékkal csökkenteni kell az adminisztratív dolgozók számát. A rendelkezés megvalósítása, kivitelezése több mint nevetségesen ért véget: A négy százalékos csökkentés helyett a vizsgált létszám a következő évben még plusz egy százalékkal megnőtt. Megyénk egyik legnagyobb gyárában például a több száz adminisztratív munkakörből mindössze hármat szüntettek meg, de egy fél év múlva, mondván, hogy szükség van a megszüntetett munkakörökre, visszahívták a három dolgozót. És a négyszázalékos emelkedés helyetti egy százalékos növekedés azt bizonyítja, hogy az adminiszt- ratív dolgozók létszámának csökkentése az egész országban úgy történt, mint Heves megyében ... Az üzemek, a vállalatok tehát makacsul ellenálltak, és maradéktalanul sikerült megbuktatni a csökkentésre vonatkozó rendeletet. Ezután nem sokára életbe lépett az új gazdaságirányítási , rendszer, és gazdasági életünk vezetői is abban bíztak: majd az új mechanizmusban az üzemek, a vállalatok vezetői is sokkal okosabban gazdálkodnak a létszámmal, hiszen a státuszokra kifizetett pénz végeredményben a kollektíva összes eredményét, illetve a munkások, a vezetők pénztárcáját is érinti majd. A gyakorlat azonban Ismét rácáfolt az elméletre: a létszámgazdálkodásra, az önállóságra kapott jogok ismét a mennyiségben csapódtak le, és az okos. ésszerű gazdálkodás helyett, a kapott jogokkal, lehetőségekkel élve az üzemek, a vállalatok vezetői még a korábbi éveknél is magasabbra emelték, duzzasztották az adminisztratív, az improduktív dolgozók számát. Hogy ez mennyire így van, azt a saját tapasztalataikon kívül ékesen bizonyítja Tímár Mátyásnak, kormányunk elnökhelyettesének, a nehézipari vállalatok vezetői előtt a közelmúltban elmondott beszéde is, amikor szóvá tette, hogy a vállalat- vezetők indokolatlanul magasra emelték az adminisztratív dolgozók számát, és idézet a beszédből: „nagyon sok vállalatnál nem kellenének különösebben bonyolult intézkedések ahhoz, hogy a létszámot akár 10 százalékkal is csökkentsék, a termelés veszélyeztetése nélkül”. Szomorú eredményeket mutat tehát a grafikon: négyszázalékos csökkentés helyett egyszázalékos létszámnövekedés, napjainkban pedig 10 százalékos létszám- csökkentés sem veszélyeztetné a jelenlegi termelés mennyiségét, minőségét. A számok önmagukért, illetve az üzemek, vállalatok helyett is beszélnek. Az üzemekben persze találnak érveket a magyarázkodáshoz. Azt viszont nem veszik észre, vagy nem akarják észrevenni, hogy a huszadik század közgazdaságtanában érveik már elavultak, és hamisan hangzanak. Mert igaz, hogy az egyetemes — az elsők között a magyar is — adminisztrálás irodalma s tudománya messze lemaradt mondjuk a rakótakutatástól, de korunkban, amikor már a talponállókban is gépek adják össze az elfogyasztott A Kekkonen elnök kíséretében levő Arvo Hautala, a Finn. Szakszervezeti Központ, a SAK alelnöke szombat délelőtt látogatást tett a SZOT széfcházábam, ahol Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára fogadta. A szívélyes hangú megbeszélés során tárgyalásokat folytattak a két ország szakszervezeti kapcsolatainak fröccsök árát, amikor korszerű számító- és adatfeldol- Tűzkőné )éböh-tk,bíz6él,t- gozó gépeket gyárt a magyar ipar, már fölöttébb gazdaságtalannak tartjuk, s kétségbe is vonjuk a sok íróasztal szükségességét, a fizikai és az adminisztratív dolgozók jelenlegi arányszámának jogosságát. Ezt bizonyítja a kormányunk elnökhelyettesének beszéde, és ezt bizonyítják az üzemek ez évi gazdasági eredményei is. A termelékenység nem kellő fejlődése, amelynek egyik oka éppen az ésszerűtlen létszámgazdálkodás, a munkaerő fölösleges felduzzasztása. Megyénk üzemeiben, vállalatainál gyakori látogatók vagyunk, s bőven van alkalmunk meggyőződni az íróasztalok elszaporodásáról. Abban az irodában, amelyben egy évvel ezelőtt még csak két íróasztal volt, ma már négy van, de a harmadik. negyedik, tizedik szobában is új arcokat látunk a régiek mellett. A mai irodáknál már csak a nyári strandok, a balatoni kempingek, zsúfoltabbak. Van már külön szorzó, osztó, ösz- szeadó, kivonó főtitkárnő, al- titkámő, jegykiadó, jegybevevő, eligazító, tájékoztató, és ki tudja még, hogy mi minden. Nincs már keret a státuszokra, a gyárak pedig „bírják’ a jótékonykodást. A termelés, a termelékenység viszont egészen mást mutat. És a kiadásokat nemcsak a gyár kollektívája, nemcsak a vezetők, a fizikai munkások érzik meg, hanem végső soron népgazdaságunk közös „kasszája” is. Vajon meddig még? fejlesztéséről és a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről. A megbeszélésen jelen volt Kiss Károly, a SZOT alelnöke, dr. Beckl Sándor, a SZOT titkára és Mónus Gábor, a SZOT nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője. (MTI) Műszaki, külkereskedelmi körökben országszerte szenzációként hatott a hír, hogy két évvel ezelőtt a Finomsze- relvénygyár kooperációs együttműködési szerződést kötött a svéd MECMAN-cég- gel pneumatikus automatikai elemek gyártására és értékesítésére. A svéd—magyar szerződés újabb sikeréről, az t üzleti kapcsolatok gyors fejlődéséről számolhatunk be. A Finomszerelvénygyár Budapesten, az Október 6. utcában műszaki, kereskedelmi irodát nyitott. A pneumatikus automati- ka-elemek segítségével különböző kézi műveleteket lehet automatizálni, a nehéz és piszkos fizikai munkát az ember helyett a gép végzi, az elavult gépeket viszonylag olcsón modernizálják, hidraulika és elektronika kombinációjával gépsorokat, gyári berendezéseket automatizálnak és mindennek eredményeként a termelékenységet jelentős mértékben növelni lehet. A kooperációs megállapodás szerint a Finomszerei- vénygyár Egerben gyártja a MECM AN-rendszer egy munkahenger-sorozatát és ennek ellenértékeként a svéd cégtől kapják a rendszer összes elemeit, egyéb munkahengereit, szelepeket és szerelvényeket. Mivel az automatika- elemek az egyenes vonalú mozgás széles körű automatizálására szolgálnak, a műszaki fejlesztési munka és a termelékenység növelésének nagy segítői, a MESMAN- elemek iránt több iparág, hazai és külföldi vállalatok élénk érdeklődést tanúsita- nak. ' — Szükséges, hogy a felhasználó vállalatok megismerjék a rendszer alapvető szabályait, kapcsolási vázlatot kapjanak, s ötleteket merítsenek olyan gyakorlati tapasztalatokból. ahol az elemek felhasználása megtörtént és MECMAN-rendszerű automatikákkal termelnek. A budapesti iroda feladata a műszaki tanácsadás, kapcsolási vázlatok elkészítése, az automatika-elemek. célgépek és berendezések üzemszerű bemutatása. tanfolyamok szervezése és szervizszolgálat — mondta az új iroda ünnepélyes megnyitóján Kó- cza Imre, a Finomszerelvény- gyár vezérigazgatója. Gunnar Bergstrand, a MECMAN-cég vezérigazgatója nagy elismeréssel szólt a Finomszerelvénygyár termékeinek minőségéről, a termelés gyors fokozásáról és a korszerűen berendezett budapesti irodáról. A földszinti bemutató termek a műszaki propagandát szolgálják. az emeleti irodák a tervező és kivitelező mérnököknek, valamint kereskedelmi tárgyalásokkal megbízott szakembereknek adnak korszerű munkahelyet. 1969. szeptember 28., vasárra# ell a városi tanácshoz for- ulniuk. A Hatvan városhoz tartozó özségek lakói ésszerűnek, elyesnek tartják ezt a íegoldást, amely kísérletek számít, hiszen ehhez asonló csak Kapuvárott ta- ilható még az országban, látván történelmében elő- urdult már, hogy a szom- sédos lakott helyek hozzá- irtoztak — még a szomszéd legyéből is, mint Kis- és lagytelek, Dohánymajor; ándormajor —, de ez a lostani csatlakozás új gya- orlatot teremt majd a köz- iazgatási munkában. — Re- lélhetőleg mindkét fél telis megelégedésére. [érdőjelek íz úi térképen Az eddig felsorolt válto- ások tehát nem okoznak jnyeges gondot a megszűnt Írás lakóinak. A csányiak, ortiak, ecsédiek. rózsa- zentmártoníak nem panaszodnak amiatt, hogy ügyeik idézésére ezután nem Hat- anba, hanem Gyöngyösre ell járniuk. Ezek a közsé- ek ugyanis már évek óta gyöngyös vonzókörébe taráznak, oda járnak vásárol- ii, dolgozni. S az eddigi utóbuszközlekedés is^ meg- elel az új követelmenyek- lek — némi menetrend-vál- oztatással. Azonkívül, — óiként a Hatvan városhoz artozó községek lakói, — ők s megkapják a szükséges t.á- ékoztatast, hogy az új járási székhelyen hol találják meg a hivatalokat, szerveket, intézményeket. Az új térkép kérdőjelei csak három község neve mellé kerültek: Lőrinci, Zagyvaszántó és Apc több mint 15 ezer lakosának jelentkeznek elsősorban gondjai, aggályai a járás megszűnésével. Innen ugyanis nagy kerülővel, Hatvanon keresztül, vagy selypi átszállással lehet pillanatnyilag Gyöngyösre eljutni. Amint e három falu lakói, vezetői elmondták; most is szívesebben vennék, ha ügyeik intézésére a könnyebben elérhető Hatvani Városi Tanácshoz mehetnének. Hivatkoznak arra a tanulmánytervre, amely a Zagyva menti községek fejlesztésére készült, s amelyben Hatvant jelölték meg központjuknak. Másik elképzelésük és reményük, hogy élhessenek a tízezernél nagyobb lélekszámú Lőrinci nagyközségi rangjával, esetleg Apc és Zagyvaszántó egyesülésével, másik nagyközséget is hozhatnának létre. Ezzel az állampolgárok ügyeinek intézését zömében otthon megoldhatnák, nem kellene mindenért a nehezen megközelíthető Gyöngyösre utazni. Mikor ezeket az elképzeléseket, terveket, javaslatokat hallja az ember, felmerül benne a kérdés: hogy mindez miért most kerül napirendre, amikor a döntés már megszületett? Ez év májusa *1 UJ JARÁil HATÁR HATVÁN VAROS SS MUCII A RtLSI HATVANI JA*AS HATÁRA HATVANI JÁRÁS HAT 4*60 ELŐTT <ME6VÉ-NATAte 4950 ELŐTT óta ismerik pedig a járás megszűnésével kapcsolatos elgondolásokat és e községek lakosainak módjában állt volna más megoldást is választani. Sajnos — mint mondották ez azért történhetett így, mert egymásnak ellentmondó tájékoztatást és javaslatokat kaptak a járástól, s jó néhány félreértés is közrejátszott abban, hogy csak „most ébredeznek” és keresik a pillanatnyi helyzetnél jobb megoldást. Az Elnöki Tanács határozata néhány nap múlva életbe lép. Remélhető, hogy gyakorlati megvalósításának tapasztalatai megkönnyítik majd a mostani kérdőjelek letörlését a Zagyva mente térképéről. * Kovács Endre Koós József Magyar—finn szakszervezeti megbeszélések E Finomszerelvénygyár műszaki, kereskedelmi irodát nyitott Budapesten
