Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-27 / 224. szám

A nagyüzem helye és a kisüzem rangja A szakszervezetek világkongresszusa ÉRDEKES JELENSÉGRE figyelhetünk fel az utóbbi idpben. Néhány esztendő óta a kisüzemek, főleg a tanácsi vállalatok, a kisipari terme­lőszövetkezetek gyorsabban fejlődnek, mint a fi agy álla­mi vállalatok. Az idén is az a helyzet,1 hogy az utóbbiak számottevő részénél stagnálás tapasztalható, míg sok kis­üzemnél szinte töretlen a fej­lődés. Mindez azzal magya­rázható, hogy a kisebb mére­tű üzemek gyorsabban képe­sek reagálni a piaci igények változásaira, rövidebb náluk a gyártási átfutási idő, rugal­masabbak a fejlesztésben, az új termékek kibocsátásában. Jó néhány kisipari termelő- szövetkezetünk például a leg­igényesebb nemzetközi pia­con is állja a versenyt Éveken át hangsúlyoztuk a nagyüzem fölényét a kisüzem felett. Most erre az elvre cá­folna rá a gyakorlat? Szó sincs róla. Félreérthetetlen módon ugyancsak a kisüze­mek szolgáltatnak gyakori példát a csődbe jutott vállal­kozásokra, a szanálásra, a rendkívül korszerűtlen és gazdaságtalan munkára. Te­hát kisüzeme válogatja. Sok függ a profiltól, a termelés színvonalától és mindenek­előtt a vezetéstől. Vannak termékek, ame­lyek kisüzemekben csak rá­fizetéssel és korszerűtlen ki­vitelben gyárthatók. (Így pél­dául a műszakilag igényesen és gazdaságosan csak nagy sorozatban gyártható ház­tartási gépek, termelő beren­dezések stb.) De a hozzáértő vezetés nem kerülhet ilyen helyzetbe. Hiszen napjaink­ban, amikor mind a szolgál­tatási színvonalban, mind az iparcikk-ellátásban messze vagyunk még a piac telített­ségétől. Így minden kisüzem mondhatnánk, testreszabott Csak épület kell és szakkép­zett munkaerő — a termelő berendezések értéke többnyi­re jelentéktelen — a feladat szinte magától adódik. S akár egyik gyártási ágról a másik­ra is viszonylag könnyen, gyorsan átállhatnak. A NAGYÜZEM ÁTÁLLÁ­SI nehézkessége eleve adódik a nagy értékű és többnyire specializált termelő appará­tusából, célgépeinek, speciá­lis szalagjainak rendszeréből, a termelésszervezés, a mun­kaerő nagyobb arányú spéci - alízációjából. A „nagy test lomhasága” óhatatlanul szár­mazik a méretekből, a veze­tés, az infox’mációs és utasí­tási rendszer sokrétű, lépcső­zetes belső hierarchiájából. Amíg például a piaci hatás rendszerezett információ, va­lamint cselekvési variánsok formájában eljut a döntésre illetékes személyig és tőle a döntés eljut a fejlesztés, a gyártás végrehajtó szervéig, az bizony időt igényel. Lám vannak a nagyüzem­nek is bizonyos hátrányai. Erről sem ártott volna többet beszélni abban az időben, amikor egyoldalúan csak a nagyüzem fölényét hangsú­lyoztuk. És vannak a gazda­sági életnek olyan területei, ahol a kisüzem életképesebb, gazdaságosabb. Példád! a szolgáltató és szervizhálózat­ban, a lakosság és a közüle- tek egyedi és speciális igé­nyeit kielégítő ágazatokban. Nemcsak a kis sorozatban és gazdag választékban készített divatcikkekre gondolunk, ha­nem speciális alkatrészekre is. Hadd említsük meg pél­daként, hogy az amerikai egyesült államokbeli Ford Művek 30 ezer vállalat — köztük néhány főt foglalkoz­tató kis cég — kooperációs termékeit használja fel. (Az USA csomagolóeszköz- és do­boziparában működő vállala­tok átlagos létszáma 14 fő.) A vállalatok összevonásá­val i dónként eltúloztuk a nagyüzem fölényét és hall­gattunk hátrányairól. így előfordulhatott, hogy olyan­kor is nagyvállalatot létesí­tettünk. amikor annak hát­rányai nagyobbak, mint elő­nyei. Ma ezek a hátrányok — még a közgazdaságilag indo­kolt összevonások esetében is — hangsúlyozottan jelentkez­nek. A reform nyomán ugyanis nem elég csupán ru­galmasan követni a piaci igé­nyek változásait, a műszaki fejlesztés irányzatait, hanem a termelés összetételének lé­nyeges átalakítása is szüksé­ges hazai adottságainknak megfelelően. S a nagyüzemek csak lassan és esetleg na­gyobb áldozatok árán tudják meglévő gyártmányaikat me­rőben újakkal felváltani. Mindebből az is követke­zik, hogy néhány hónap, vagy akár két-három eszten­dő eredményei nem bizonyí­tó erejűek. Mammutváliala- tainknál néha esetleg 8—10 év szükséges, amíg például a viszonylag korszerű, de gaz­daságtalanul exportálható termékeiket mindén szem­pontból megfelelőre cserél­hetik. Ezért indokolt óvakod­ni a végletektől, az egyes vál­lalatok szervezeti perspektí­vájának megítélésénél. Kö­rültekintésre, elemző munká­ra és minden esetben türe­lemre van szükség. Ez persze nem jelenthet a ma nehéz linden igényt kielégít az HSXI a hevesi Szövetkezeti Áruház­ban Női, férfi és gyermek habszi­vacs kabátkülönlegességek. Női buklé-kosztümök. Import és hazai szintetikus- kötöttáruk. Táskák, kalapok, kesztyűk. Női, férfi- és gyermekcipők. Férfi- és fiúingek. Megérkeztek az angol, irancia, hazai műszőrme es U pcmcfix nős bundák t?_ milliós készlet! Óriási választék! Az áruház 28-án vasárnap is nyitva tart. helyzetben levő, átalakulásra váró nagyvállalatok számára védelmet és biztonságot. El­lenkezőleg, a gazdasági sza­bályozó eszközök nyomása alatt, a dotációk, a szubven­ciók, a kedvezmények szigo­rításával, nehézkességük, te­hetetlenségük erőteljes mér­sékelésére, rugalmasságra, az új iránti fogékonyságra kény­szerítik őket. VANNAK EREDMÉNYE­SEN dolgozó nagyvállalatok is és rosszul gazdálkodó kis­üzemek is. És a fordítottja is igaz. Valamikor a termelés nagysága, a foglalkoztatottak száma szerint rangsorolták az üzemeket, ma egyre inkább a munka színvonala, haté­konysága a mérce. Helyes, ha a nagyvállalatnak nincsenek előjogai, hanem újból és új­ból a gyakorlatban bizonyít­ja be fölényét. De a kisüzem sem kerülhet méreteinél fog­va hátrányos helyzetbe. így egyre több nagyvállalat és kisüzem megtalálhatja a ma­ga sajátos feladatkörét saját dolgozói javára és a népgaz­daság hasznára. (K. J.) A VII. SZAKSZERVEZE­TI Világkongresszust októ­ber 1T—31. között Budapest­re hívták össze. A magyar szakszervezetek látják él a házigazda megtisztelő fel­adatait. A 140 millió tagot számláló Szakszervezeti Vi­lágszövetség kongresszusá­ra 600 küldöttet várnak a vi­lág számos országából. A Szakszervezeti Világ- szövetség 1945.. tehát meg­alakulása óta mindig jó ügyet, a társadalmi haladás ügyét szolgálta, a munkás- osztály, a dolgozók érdekeit védte. Több mint két évti­zedes tevékenysége során minden kérdésében a nem­zetközi munkásosztály ál­láspontját képviselte. Az SiZVSZ nemzetközi munkás­fórumot biztosított — a szo­cialista építés eredményei, a szocialista társadalmi rend megismertetésére. Kiállt és védte a szocialista országo­kat a rágalmakkal szemben, szolidáris volt nehéz helyze­tekben is a szocialista orszá­gok szakszervezeteivel és dolgozóival. Az SZVSZ befolyása a vi­lág dolgozóira és szakszer­vezeteire messze felülmúlja a 140 milliós taglétszámot. Együttműködik azokkal a szakszervezetekkel, regioná­lis és kontinentális köz­pontokkal is, amelyek valamilyen okból nem kí­vánnak tagjai lenni a Szak- szervezeti Világszövetségnek, de a haladásért, demokráciá­Mcgalakult Egerben a szövetkezeti dolgozók magyar—szovjet barátság klubja Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából érdekes kezdeményezés szü­letett Egerben; a magyar és a szovjet nép örök barátsá­gának ápolására megalakítot­ták a szövetkezeti dolgozók magyar—szovjet barátság klubját. A négy szövetkezeti szerv egri testületéinek együttmű­ködésével pénteken délelőtt a Hazafias Népfront megyei székházában tartották az alakuló ülést. Részt vettek ezen az egri mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a kis­ipari, a háziipari szövetkeze­tek, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek vezetői, az érdekképviseletek küldöttei. Megvitatták és jó­váhagyták a jubileumi év során megrendezésre kerülő baráti találkozók és színes, változatos események prog­ramját-. Az egri szövetkezeti dolgo­zók magyar—szovjet barát­ság klubja elnökévé dr. Ta­kács Sándort, az Eger— Gyöngyös vidéki Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsé­gének titkárát választották. ért. a dolgozók érdekeinek védelméért harcolnak. Az el­múlt két és fél évtized alatt az együttműködés számtalan formája bontakozott ki a szakszervezeti és egyéb de­mokratikus tömeg- és állam­közi szervezetekkel. Együtt­működik az SZVSZ többek között az összafrikai Szak­szervezeti Szövetséggel, az Arab Szakszervezetek Nem­zetközi Szövetségével. a Latin-amerikai Állandó Kongresszussal. Részt vesz az ENSZ. az UNES­CO. a Nemzetközi Mun­kaügyi Hivatal munká­jában. Támogatja a nemzet­közi békemozgalmat, az if­júsági és nőmozgalmakat. AZ SZVSZ FENNÁLLÁ­SÁNAK története igazolja elveinek és céljainak helyes­ségét, s bizonyítja azt. hogy az SZVSZ ma is világszer­vezet. amely fáradhatatla­nul munkálkodik a világ dolgozóinak érdekeiért. A VII. Szakszervezeti Világ- kongresszus feladata, hogy alaposan értékelje a célok megvalósításában elért ered­ményeket és megszabja a to­vábbfejlesztés irányát. Befejező szakaszához ér­kezett az október 17-én ősz- szeülő világkongresszus elő­készületi munkája. Az SZVSZ végrehajtó bizottsá­ga elfogadta a kongresszus kilenc pontból álló napi­rendjét, amely lényegében felöleli a szakszervezeti vi­lágmozgalom többi tevé- kenységi körét. Nagy jelen­tőségű a kongresszus elé ke­rülő dokumentumok között a szakszervezetek irányvonalá­ról szóló okmány, melyet az SZVSZ tavaly decemberi berlini főtanács ülésen mun­káltak ki első ízben. A hatá­rozat alapján negyven or­szág szakszervezeti képvise­lőiből álló bizottság dolgoz­ta ki ezt a javaslatot, s eh­hez a dokumentumhoz ma­gyar részről is számos elő­terjesztés érkezett. VALÖSZlNÜLEG SOR ke­rül az alapszabály módosítá- tára, figyelembe véve a nemzetközi mozgalom jelen­legi fejlődésének követelmé­nyeit. a VI. Szakszervezeti Világkongresszus óta eltelt négy év alatt a politikai, gazdasági életben, a bérből és fizetésből élő dolgozók helyzetében beállott válto­zásoknak megfelelően a mai feltételekhez, a holnapi fel­adatokhoz kell igazítani «* az SZVSZ tevékenységét, po­litikáját Az utóbbi években az SZVSZ tagszervezeteiben S3 az SZVSZ-sze! együttműkö­dő szimpatizáló szervezetek között három irányzat ala­kult ki. Egy részük a poli­tikai aktivitás növelését tart­ja fontosnak, mások a dol­gozók közvetlen gazdasági követeléseinek teljesítését, a harmadik irányzat pedig a szocializmus mielőbbi telepí­tésének feladatait hangsú­lyozza A világkongresz- szus .feladata, hogy megtalálja a realitásoknak leginkább megfelelő arányo­kat. nem tévesztve szem elől korábbi stratégiai célkitűzé­seit és alapelveit, a tagszer­vezetek nemzeti sajátossága­it. VITÁK UTÁN. viták so­rán az utóbbi időben az a vélemény kristályosodott ki — s ez egyezik a mi szak- szervezeteink véleményével is —. hogy egyformán nagy jelentőségűek a politikai kér­désekkel és a dolgozók napi érdekvédelmi kérdéseivel, kapcsolatos problémák. De a világszervezet munkájában kívánatos jobban előtérbe helyezni a munka szakszer­vezeti vonásait. Az eddiginél többet kell foglalkozni a dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek alapos elemzé­sével, a munkalehetőségek, a foglalkoztatottság, a bérek, a megélhetés, a szociális biz­tonság kérdéseivel, a dol­gozók egyes rétegeinek, a fiataloknak és a nőknek a problémáival, a tőkés ki­zsákmányolás ellen folyta­tott harc új formáival. NÉHÁNY HÉT MÚLVA Budapestre érkeznek a ven­dégek. Ismét kiemelkedő je­lentőségű nemzetközi politi­kai fórumnak ad otthont Magyarország. Megtisztelő kötelességünk élni az alka­lommal, hogy minél telje­sebb képet nyújtsunk a ma­gyar dolgozók küzdelmeiről, szocializmust építő munkájá­ról, a nemzetközi munkás- osztály iránt kifejezett szo­lidaritásáról. D. K. Hideg van. A szeptember végi reggel fázósan botorkál a harmatos lucernaföldön. A sárgára festett repülő csende­sen gubbaszt a 21-es út be­tonja mellett. *A traktor oda­manőverezik a gép sárkányá­hoz és megkezdi a műtrágyá­val való feltöltést. A pilóta­ülés még üres. Újhelyi Sán­dor összehúzza ruháján a cipzárat. — Hányszor száll fel nap­jában? — Az időtől függ és attól, hogy milyen gyorsan szolgál­ják ki a földön a gépet. Kö­rülbelül ötvenszer. Van, ami­kor hetvenet is meg tudok csinálni, van úgy, hogy csak harmincat. — Hány éve mezőgazdasá­gi repülős? — Három. Hétezerszer szálltam fel. Hatszázötven órát töltöttem a levegőben ez alatt a három év alatt. Kü­lönben 49 óta repülök. Levegőben — Ez a lucernás milyen le­szállóhelynek? — Ez jó. Nem gödrös. De van, amikor kellemetlen meg­lepetés éri az embert egy-egy huppanóval. — És akkor? — Vagy szerencséje van valakinek, vagy nincs. Nekem még mindig az volt. — A műtrágyázás, vagy a permetezés veszélyesebb? — Feltétlenül a permete­zés. Amikor műtrágyát szó­runk, 10 méter magasan va­gyunk. Permetezéskor és po­rozáskor alig 80—90 centire repülünk a föld, vagy éppen a szőlőkarók teteje felett. Elég egy váratlan széllökés, ami megbillenti a gépet, vagy bármi. 80 centiről semmi esé­lyem nincs. Mit tudok csinál­ni a géppel? Nem mintha 10 méteren sokkal többéi, tud­nék. Aztán itt vannak a vil­lanyvezetékek. Ellenfényben nyitva kell tartania az em­bernek a szemét, És egy na­gyon fontos dolog: nem sza­bad tévedni. Ezt csak egyet­len egyszer engedhetjük meg magunknak. Sajnos, nincs rá módunk, hogy saját hibáink­ból tanuljunk. A múlt évben Ferencszálláson kötelékben repültem a barátommal. 30 méter magasan voltunk. Csak annyit láttam, hogy előttem a gép egyet imbolyog és már a földön volt összetörve. So­ha nem derült ki, hogy mit vétett el. A traktor befejezi a teltöl­tést, sietve távolodik a gép­ről. A pilóta a szárnyakat és a légcsavart nézi. A gép és az ember szemügyre veszi egy­mást, A fülke ajtaja nyitva. — Még soha néni félt? — Minden ember fél. Az egyik bevallja, a másik nem. Én igen. De odaíünt már nincs idő ilyesmire. Egyetlen dolog létezik, a gép, és az. hogy figyelni kell. — Mire gondol felszállás­kor? — A sebességre. Most tan­koltam tele benzinnel, meg vagyok pakolva műtrágyával. Nem gondolhatok másra, mint, a gyorsaságra. — Mennyit keres? / — Három-három és fél ez­ret. Beszíjazza magát az ülésbe, A motorok feldübörögnek, a légcsavar megdördül. Motor­próba. A gép bukdácsolva, széllel szembe fordul, aztán, belerohan a zöld lucernatáb­lába. Lőrinci felöl a gesztenye- fasor ijesztő gyorsasággal kö­zeledik. Szorongva figyelem a távolságot. Még 400 méter, vagy talán már annyi sincs, A megterhelt gép még min­dig a földön száguld, aztán szinte észrevétlenül kiszalad a föld a futómű alól. Alacso­nyan repül még mindig. A pilóta leszorítja a gépet, hogy minél nagyobb sebességre te­gyen szert. Nehézkesén emel­kedik a látóhatár pereme fö­lé, aztán eltűnik a Mátrai Erőmű füstoszlopa mögött Lábamból lassan enged a zsibbadás. Es ezt ma még megcsinálja negyvenkilenc­szer. Lehet, hogy hetvenszer,, lehet, hogy kevesebbszer... Szigethv András Start előtt feltöltik a. gépet -műtrágyával. (Foto: Mentusa-Xárolyi ' WR>. szeptember 27.* aaombaí

Next

/
Oldalképek
Tartalom