Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-18 / 216. szám
aalrr tavr» RtíHívKOSSUTH 8,20 A „Fáklyavivők” dalaiból *.í1 Lovak és lovasok 8.37 Bástyasétány 77. Rádió- operett 10.33 Kosztolányi riportjaiból lx.oo Braluns; D-űúr szerenád 12.20 Ki nyer mai 12.30 Melódiákoktól 13.43 Riport 14.Ő3 Operarészletek 14.21 A fecskék fészket raknak 14.42 Kóruspödium 14.SÍ Atlétikai EB 15.10 Bach: Esz-dUr szólószvit 19.33 Két Suppé-nyltány 15.43 Atlétikai EB 16.05 Filmklub 16.25 Népi muzsika 17.is Beethoven: (4-dúr zongora, verseny 17.49 A 04, a 05 és a 07 jelenti ... 18.14 Szólistaparádé 19.25 Atlétikai EB 19.39 Verdi: Don Carlos, ötfel- vonásog opera 21.14 Verselt 2.1.42 Nóták PETŐFI 8.05 8.35 ti. 00 9.30 li.óO 12.4)7 15.00 1 i.05 13.20 11.00 18.10 13.40 19.19 13.44 20.28 21.20 $2.20 22.40 23.10 23.45 Régi melódiák Monteverdi: Madrigál Haydn: (i-dúr „Oxford” szimfónia Riport Magánvélemény — közügyekben Schubert: F-dúr oktett Filmzene Szolnoki stúdió Wagner-operákból Kettőtől — hatig .. . Zenés délután Kortársaink Kamarazene Népdalok Riport Közvetítés a Belgrádi Partizán—U. Dózsa EVK-mér- kőzés II. félidejéről Ifjúsági dokumentum- műsor Rio Muni krónikája Operettrészletek Tánczene Énekkari művek MAGYAR 0.00 iskola-tv 13.28 Közvetítés az atlétikai EB- ról : 7.40 Az ókori Egyiptom művészete ' 110 Hírek ' 3.15 Kuckó i.35 Közvetítés az atlétikai EB- ről ’ 3.25 Esti mese : j.3ó Szolnoktól a Dal-mezőig '.00 Tv-híradó 20.20 Egyedül volt. (Magyarul beszélő NDK tv-film.) I. rész 21.40 Film és valóság 22.40 Tv-híradó POZSONYI 9.55 Barométer (tv-játék, ism.> 1(5.30 Közvetítés az atlétikai Étiről 18.35 Közvetítés az atlétikai EB- ről 19.00 Tv-híradó 21.35 Tv-híradó 21.55 Közvetítés az atlétikai EB- ről. ififoto I EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadás kezdete: V26 és S órakor. Modern Monte Christó EGRI BRODY: (Telefon: 14-07.) Az előadás kezdete: és órakor. 4510 Fahrenheit EGRI KERTMOZI: Az előadás kezdete: este 7 órakor. Kalózkapltány GYÖNGYÖSI PUSKIN: Az alvilág professzora GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Kisfilmsorozatok, délelőtt és .délután (4 forintos hely árakkal.) GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Szerelem egy szezonra HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Megölni, vagy megmenteni FÜZESABONY: Á hekus és azok a hölgyek Van-e hazugságvizsgáló gép? SOMI liBYiLET Egerben: 19 órától péntek reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky (Beái rendelőben. (Telefon: 11-10). {frnrifliáy gyermekek részére is. „A gép úgy működik, hogy a megvizsgálandó személyt egy kényelmes székre ültetik; aztán elektromos érzékelőket helyeznek el a karján, a csuklóján. A gépet bekapcsolják, és a megvizsgálandó személynek gyors egymásutánban kérdéseket tesznek fel. A testre kapcsolt érzékelők állandóan jelzik a vérnyomást, a pulzus- és a légzésütem alakulását, a bőrfelület izzadságkiválasztását, stb. Folyamatosan rajzolják papírra az adatokat, a változásokat, amelyeket a műszerek érzékelnek a kérdések elhangzása közben. Két kérdéscsoport kétszer tíz kérdésre adja az ún. alapkérdéseket; ezek közömbös kérdések a vizsgált személy számára, a válaszok megadása így nem vált ki fokozott Izgalmat, nyugtalanságot, pszichikai reakciót. Az alapkérdések elhangzása és megválaszolása közben elkészültek az ún. alapgörbék, és az igazi kérdések sorra kerülésekor felvett diagramot hasonlítják össze végül az alapgörbékkel.” Ezeket a sorokat egy nemrég lezajlott periratban találjuk, ahol a CIA kedvelt „lélektani szerszáma" a hazugságvizsgáló gép vizsgálta a hálójába került kém- ügynökjelöltet. Mi ez a hazugságvizsgáló gép? Van-e tudományos értéke jogi és pszichológiai szempontból? Az életben számtalan külső jel utalhat arra, hogy valaki igazat mondott-e vagy hazudott. Egyeseknek arcuk mimikájából, másoknak különböző viselkedési formájából gyanítható, hogy az, akivel beszélgetünk, igazat mondott-e. A tapasztalt vezető vagy pedagógus sokszor észreveszi, esetleg leleplezi a szándékos „tévedéseket”, melyeket a munkatársak vagy tanítványok elkövetnek. De számos alkalommal tévedhetnek is, alaptalanul gyanúsíthatnak, ami a rossz emberi kapcsolatok forrása lehet. A pszichológusok az emberi érzelmek feltárásában látták azt a módot, melyet hasznosítani lehet az igazmondás felderítésére. A jó) megválasztott kérdések alapján a kellemes vagy kellemetlen tásoknak a bőr verejtékmirigyeire gyakorolt működését használják fél ilyen célra, tehát a pszichogalvanikus bőr- reflexet. Értéke azonban kétes: kimutatja az érzelmi ha tást, de a kérdés tartamára — pedig hazugsógvLsgálat- nál ez a döntő — nem ad Az érzékelők elhelyezése a bőrön. élmények felidézése Önkéntelenül is fiziológiai reakciókat eredményez (pulzusemelkedés, légzésgyorsulás), ami sok esetben utalhat a bűnténnyel kapcsolatos személyekre, vagy esetleg magára a bűnösre Az emberek érzelmei, hangulatai egyes vegetatív folyamatokra, pl. érverésre, légzésre hatást gyakorolnak. Ha valakit „rajtakapunk”, elpirul, másnak viszont az ijedtségtől a „torkában dobog a szíve” stb. Az elpirulás, amely a bőr hajszálereinek bővebb vérellátása — a fokozott szívműködés eredménye. A fokozott szívműködésen és légzéseken kívül az izgatott ember izzadságmirigyei is erősebben működnek. Az izzadás az ön- fenntartás fontos eszköze, ami már az ősembernél megnyilatkozott abban, hogy a nedves tenyér jobban tapadt a fa ágaihoz, mint a száraz. Az érzelmeknek ezeket a fiziológiai megnyilatkozásait laboratóriumban, műszerek segítségével mérni lehet. Ezek a kísérleti lélektanban elterjedt vizsgálóeszközök a poliográfok, melyekhez hasonlóan. működnek a hazugságvizsgáló gépek is. Legáltalánosabban az érzelmi haegyértelmű biztos választ. Az USA-ban, ahol legjobban elterjedt a hazugságvizsgálat, az elmúlt években komolyan szóba jött a módszer revíziója. Az amerikai kormány hivatalosan betiltotta a hazugságvizsgáló berendezések alkalmazását, ami nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a biztonsági szervek, ha úgy tetszik államérdekből, ne használják még ma is. A demokratikus büntető eljárás gyakorlatában az ilyen eljárás azért is elvetendő, mert a bizonyíték értékelésének a belső meggyőződés alapján tett vallomásra kell épülnie. A hazugság- vizsgáló ugyanakkor a vádlott szabad védekezési jogát is megszünteti, hiszen a bíróságot befolyásolják az ilyen készülékkel szerzett adatok. Az érzelmek feltárására irányult sokéves kutatások mégsem voltak hiábavalók. Ma már egyre szélesebb körben alkalmazzák a gyógyászatban, a pszichiátriában, a lelki defektusban szenvedők konfliktusainak a feltárásában. Hazugságvizsgálatra kevésbé alkalmas.. ä Szarvasbőgéskor.. A magyar erdők fejedelmi vadja a szarvas. Az őszi szarvaabőgés, ami bizony nemcsak a szarvasok egymás között — és nem is akármire — használt „nyelve”, egyben bel- és külföldi vadászok százait vonzza érdelükbe. E téren vadászati nagyhatalomnak számítunk, ami egyben kötelez is bennünket. Korszerű vadgazdálkodást kell folytatnunk, gondot kell fordítanunk a selejtezésre, a száporításra és a vadvédelemre (téli etetés stb.) is. Csak így őrizhetjük meg hírünket a Világban és így biztosítható a vadászat magas színvonala hazánkban. Ez biztosítja, hogy olyan „világrekordét” szarvasok kerüljenek ki érdelükből, mint amiről legutóbb is hírt adott az újság. A hazai szarvasállomány- nak különös értéket ad az, hogy fajtajellegében is eltér a nyugat-európaitól. A testében és agancsában egyaránt erőteljes keleti fajtához tartozik az állományunk nagy része. A múlt század végén visszaesőben volt állományunk, egyre terjedt a kisebb testű alpesi (nyugati) szarvasfajta, azonban a vadászati törvény bevezetése és néhány szakszerűen vezetett vadgazdaság megakadályozta teljes visszaszorulását és biztosította n létszámemelkedést. Ma már Ilyen veszély nincs, a meglevő állomány megfelelő „kezeléséről” kell gondoskodnunk. A szarvasbikák selejtezésénél a beteg vagy rendellenes egyedek, a villások, a hosszú nyársasok, a koronafejlesztésre alkalmatlan egyedek kilövésére törekszünk. Lehetnek még más szempontok is, amelyek a testalkattal vagy az agancscsal hozhatók kapcsolatba: az adott táj jellegétől elülő egyedeket is el kell távoli- tanunk. Ki kell selejteznünk a tehenek és borjak közül a későn üzekedőket, vagy a későn borjazókat, az ikerborjak közül a legfejletlenebbet, a gyenge borjakat és ünőket, a túlságosan koros vagy meddő teheneket. A szarvas megfigyelése éppen olyan fontos a vadász számára, mint fegyverének alapos ismerete. Tájékozottnak kell lennie a természetrajzi adottságokkal éppen úgy, mint. az erdőgazdaság szempontjaival. Csak így képzelhető az eredményes együttműködés és az eredményes Vadgazdálkodás. Brre is gondolnunk kell. amikor a szarvasbőgéskor érdekes vadászati hírek érkeznek az ország különböző részeiből. A szarvas „családi*' élete is érdekes ebből a szempontból. A nyár derekáig a szarvastehenek külön .családi” életet élnek borjaikkal, majd augusztusban csapattá formálódnak és végül szeptember elején csatlakoznak hozzájuk a bikák is. Ekkor kezdődik az üzeke- dés, a szarvasbőgés ideje. A tél beálltával újra bika nélkül marad a család, ekkor 60—70 darabos óriási csordába verődnek össze a tehenek és borjak, majd eljön a borjazás ideje, amikor félrevonulnak a tehenek és kezdődik minden elölről. Á legrégibb magyar kéményseprők A szerencsét hozó fekete emberek — kiknek alakjához annyi babona fűződik —, nem csak a szénfűtés kezdetén bukkannak fel hazai históriánkban. A középkorban — noha lehetőleg a kevés égésterméket hagyó faszénnel fűtöttek — mégiscsak ráakadunk a kéményseprők emlékezetére. A hoszú, nyurga gótikus kürtőket, paloták, klast- romok, kastélyok kéményeit rendszeresen tisztítani kellett. S ez nem is volt — s nem is maradt — veszélytelen mesterség! Sok leleményt igényelt. A legelső adatunk, amely magyarországi kéményseprőkről íjiegemléke- zik, 1508-ból való. Ktftatónk, Détshy Mihály bukkant rá Estei Hyppolit bíboros, egri Art Buchwald: Gyáva férj Elmentem megnézni a Hello Dollyt, a nagy sikerű musicalt, Channinggal a főszerepben, a washingtoni utolsó előadásán, mielőtt még a darab a Broadwayre került volna. A szereplőket, a zenét, a kosztümöket, a rendezést csak dicsérni tudom, minden remek volt, kivéve a nézőket. Különösen begyemben van az a hölgy, aki éppen mögöttem ült. Nemcsak mindent elkövetett, hogy tönkretegye az estémet, de majdnem felborította a házaságomat is. Ez a hölgy egyike volt azoknak az elállíthatatlan fe- csegőknek, akik — úgy látszik — mindig kinyomozzák, hová váltok jegyet, és azután úgy intézkednek, hogy mindig mögém kerülhessenek. A hölgynek borzasztóan tetszett az előadás. Valahányszor Miss Channing énekelt, odafordult a férjéhez: „Hát nem csodás?!”, „Jaj, de édes!” „Milyen szép ruhája van!”, „Helyes kis szám, ugye?”. És így tovább. Mielőtt vége lett volna az első felvonásnak, már falra akartam mászni, ami — valljuk be — kínos feltűnést keltett volna a színházban. — Megőrjít engem ez a nő — mondtam a feleségemnek. — Ne csinálj semmi Eza*. márságot — figyelmeztetett 6. — Meg tudnám ölni — mondtam — és ez nem is lenne szamárság. — Vigyázz, mit csinálsz — mondta feleségem fenyegető hangsúllyal. Amikor az első felvonás vé— Ha megmondom neki, hogy fogja be a száját? Kisebb leszel te attól, ha felszólítom., hogy maradjon egy kicsit csöndben? — Kellemetlen feltűnést keltenél. — Ez a szörnyű nő mindenkinek elrontja az estéjét, aki a környékén ül. Ha szólok neki, csak hálásak lesznek. En pedig valóságos hős, — Ha szólsz neki, elrontod az estémet. gén a függöny legördült és kimentünk az előcsarnokba, így szóltam a feleségemhez: — Jól megmondom ennek a nőnek. — Nem. — Miért? — Mert az nekem lenne kínos. — Ha pedig nem szólok, akkor a sajátomat. Miért fél minden feleség attól, hogy a férjük kínos helyzetbe hozza őket? Ha ezzel a nővel egy áruházban akadnál össze például egy kiárusításkor, akkor habozás nélkül eltaszítanád, hogy könnyebben érj a pulthoz. Akkor miért véded őt a színházban? — Mert nem tehet róla — mondta a feleségem dühösen. — Én sem. Az ember azt hinné, hogy a férje legalább el tudja hallgattam. _ Te is elhallgattatnál engem, ha beszélnék előadás alatt? — Hát persze. — Jellemző rád. _Mi köze ennek a szörnyű n őhöz? — Csöppet sem lennék meglepve, ha pofonvágna, mert rászóltál. Megszólalt a csengő és elfoglaltuk helyünket. Amint Miss Channing színre lépett, a nő megint rákezd- te. Hátrafordultam és így szóltam hozzá: — Lenne olyan kedves egy pár percig hallgatni, hogy értsünk valamit ebből a szövegből? A bestia elsápadt, a feleségem még jobban. — George, ez a férfi sérteget — mondta a bestia a férjének. — Kellett neked— súgta a feleségem. George, a férj, vagy 190 centi magas volt, és majdnem száz kiló. Előadás után a a széksorok között, utánam jött, Amikor az ajtóhoz értem. galléron ragadott és elkapta a kezemet. — Köszönöm, uram! — mondta. — Én nem mertem. Raáb György fordítása püspök számadáskönyveiben. Eszerint Hyppolit érsek, olasz származású egri tiszttartója 1508. szeptember 16-án kemény 5 forintot fizetett annak a két olasz kéményseprőnek, aki Budáról szekérrel Egerbe utazva, ott a püspöki várpalota kéményeit kitakarította. A szokatlanul magas kifizetést mentegetendő, az olasz tiszttartó hozzáfűzi magyarázatképpen, a vár biztonsága tette azt indokolttá. Azonkívül a két budai olasz kéményseprőt szállító szekér fuvardíja is magas volt. Kiemeli a két budai olasz kéményseprő szegénységét is, s végül hozzáteszi, kifizetése „Isten iránt való szeretet- ből” történt. Ennyi indokolás, úgy látszik, mégiscsak elég volt a „belég”-hez! Olaszok mestersége maradt a kéményeprés a törökvilág után is. Budán tisztes hírre, s komoly vagyonra tett szert Francesco Francin olasz eredetű kéményseprő mester az 1690-es években. Szövetkezeti tagnak azonnali felvételre KERESÜNK 16 éves kortól j Jó kereseti lehetőséggel 3 ' műszakra 40 órás 5 napos | munkahétre. | Jelentkezés: LŐRINCI (Mátravidéki Erőmű) GUMIIPARI KTSZ-nél. 1969. szeptember 18., csütörtök
