Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-17 / 215. szám
„Kék lángok" a sivatagban TÜS£a térképéről 50 évvel ezelőtt még hiányoztak a természeti kincsekeit feltűntető jelzések. A geológusok szorgos munkálja nyomán azóta a hélyzet gyökeresen megváltozott. Sokféle nyersanyag föld alatti „rejtekhelyére” derítettek fényt, úgyhogy a jelek ma már alig férnek el a térképen. Kiderült, hogy a türkmén föld különösen gazdag földgázban, kivált a lakott helyektől távoli Kara-Kum sivatag * homoktengere alatti terület/ Az 1964-ben 250 milliárd köbméterre becsült földgázkincsről kiderült, hogy a 600 milliárd köbmétert is meghaladja. De a Kara-Kum sivatagban még tovább folytatódik az új lelőhelyek felkutatása. A — képen is látható — nehéz körülményék ellenére a geológusok eredményesen végzik a munkájukat a fellobbanó „kék láng” reményében. A türkmén gáz elsősorban Krasznovodszk lendületesen fejlődő iparának, valamint a városoknak és falvaknak az energiaigényét elégíti ki, de csőtávvezetéken eljut a Szovjetunió európai részének hatalmas ipari centrumaiba is. Statisztikai könyvesbolt nyílik Zsebkönyvek — Mikrocenzus — Vállalati névjegyzék A Statisztikai Kiadó Vállat a közeljövőben megnyitja első üzlethelyiségét Budapesten a II. kérületi Keleti Károly utca 10. szám alatt. Itt a könyv- és nyotntat- ványszaküzletben a Statisztikai Hivatal által összeállított és a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelentetett kiadványokat lehet megvásárolni. A szakemberek, illetve az érdeklődők jobb, közvetlenebb informálására alakuló könyvesboltban a magyar és idegennyelvű évkönyvek, zsebkönyvek mellett a Statisztikai Időszaki Közlemények sorozat kötetei közül rövidesen az üzletbe kerül az ipari, a mezőgazdasági és ezt követően a belkereskedelmi adatok 1969. II. negyedévi kiadványa. Nagy érdeklődésre tarthat számot a tizenkilenc kötetből álló 1968. évi megyei évkönyv sorozat is. Kapható lesz a népszerű ismertető kiadványok egész sora — a többi között a ía- nácsköztársaság 50. évfordulójára ' készített különösen nívós jubileumi könyv, s az érdeklődők megvásárolhatják a különféle statisztikai és számítástechnikai szakfolyóiratokat is. Az 1970. évi népszámlálás 1968-ban lebonyolított próbaszámlálásairól készült két kiadvány: a Mik- roconzus ugyancsak kapható az új könyvesboltban. Érdekes, sokak által keresett gyűjtemény készül — elektronikus adatfeldolgozással — az ország valamennyi vállalatának név- és címjegyzékéről. Ugyancsak nagy érdeklődésre tarthat számot a már megjelent helységnév- tár is, amely az ország területi rendezése során bekövetkezett változásokról ad részletes tájékoztatást. A Statisztikai könyvesboltban különös gondot fordítanak majd — a mind nagyobb népszerűségnek örvendő — információ feldolgozás, illetve a számítástechnikai témakörében megjelenő folyóiratok, jegyzetek és nmkkönj vek árusítására. Az üzletben részletes tájékoztatást adnak a megjelenő új könyvekről, folyóiratokról és egyéb kiadványokról. A vidéki ügyfeleket kíván- , Ságra prospektussal tájékoztatják, illetve a megrendelt kiadványokat postán juttat- I jak el az igénylőkhöz. „Mi Vincze Jánosnak sokszor mondták tréfálkozva a barátai, hogy még a szőlőre is , *: puskával vigyáz, Dedig hát attól igazán nem kell tartani, nem bántott az még senkit. — Tavasz óta vagyok mezőőr a demjéni Haladás Tsz- nél, s ha nekem még nem is volt semmi különös esetem, nem árt, ha puska van az emberrel. Mikor a szőlő érni kezd, mozgalmassá válik az útmenti, csemegefürtökkel telt szőlős. Nem tudja elképzelni, hogy az emberek mit meg nem próbálnak egyetlen édes fürtért. Pedig lehet kapni a boltban is, egy fürt ára igazán nem elérhetetlen és mégis hányszor kell megállítani a körülnéző lopakodókat. Az elmúlt hetekben történt meg. hogy egyik éjszaka a kollégám felszólítására sem állt meg egy teli ergépkafcsi vezetője, hanem fenyegetően jött egyre közelebb, kénytelen volt riasztólövést leadni. — Használta-e már a fegyverét? — Még ki sem lőttem a puskám. Ha valakit meglátok, megkérdezem, hogy mi járatban. Aztán vagy kiböki, vagy nem, hogy ő bizony szőlőért jött. Még mindig sikerült megbeszélni békésen a dolgokat. Az emberek legtöbbjét csak valami kalandos elképzelés viszi rá, hogy megdézsmálja a szőlőt. Még olyannal is találkoztam, aki nem is szerette, csak amint mondta, olyan szépek voltak ;,A fejletlenebb iparral rendelkező Magyarország ipari termékeinek a száma jelentősen túlhaladja az angol ipar termékeinek számát” — írja az ENSZ egyik gazdasági folyóirata. Az idézett mondat nemcsak érdekesség, hanem elgondolkoztató is. Mégpedig komolyan elgondolkoztató, mert, hogy iparunk termékeinek csak kisebb hányada éri el a világszínvonalat, állja meg helyét a világpiacon, annak egyik oka éppen -az, hogy teljesen szétforgácsoljuk anyagi, s szellemi kapacitásunkat, s a rendkívül nagyszámú termékgyártás szinte minden üzemben, vállalatnál, a minőség stagnálásában, egy-egy termék „kiugratása”, világszínvonalra emelése helyett a közepes minőségű mennyiségben csapódik le. Jól példázza, s bizonyítja ezt megyénk ipara is. Néhány termék kivételével — a siroki tubus, a bervai kompresszorok, az egri stílbútorok, a gyöngyösi diódák, tranzisztorok — nem sok keresnivalónk van a világpiacon. Igaz, hogy a fejlődés jelentős: ma már nem készül ugyanabban a gyárban lóvakaró, bó'röndzár, injekcióstű, kerékpárszelep és Dongómotor, de ha összeállítanánk a megye termékeinek listáját, még ma is rendkívül tarka lenne a tartalomjegyzék. Még ma is van olyan gyárunk, amely egyszerre gyártja a többszínű fényújságot és a trópusi vízi erőmű irányító berendezését. „Természetesen” alig közepes színvonalon ... A Mátravidéki Fémművek főmérnöke a közelmúltban érkezett haza egy hosszabb nyugati üzletszerző útról. A summás értékű üzletkötésekről készült szerződéseken kívül egy megszívlelendő tanulságot is magával hozott: ma már elsősorban nem az újabbnál újabb, hanem a jobbnál jobb minőségű árukkal lehet versenyben maradni, versenyképesnek lenni. Természetesen szükség van a kísérletezgetésre, az új termékekre is, de a gyártás, a fejlesztés megkezdése előtt szét kell tekinteni a világban: nem gyártják-e már jó minőségben, magas színvonalon ugyanezt a terméket, s egyáltalán érdemes-e ráfordítani a hazai szellemi, anyagi erőket? azok az érett fürtök, hogy muszáj voit venni belőle. Ez a szüreti időszak a legmozgalmasabb, aztán, amikor beköszönt a rossz idő és a szőlőtőkéken már csak elvétve találni egy-egy fürtöt, Nem számolunk kellőképpen egy másik realitással sem. Időt, pénzt nem sajnálva kísérletezünk, próbálkozunk olyan termékek gyártásával is, amelyeket a külföldi ipar már évek óta világ- színvonalon gyárt, és a licence importja sakkal kevesebbe kerülne, sokkal gazdaságosabb lenne, mint a hazai, közepes minőségű gyártás. Itt van például a Gagarin Hőerőmű. A Szovjetunióban már nagy hagyományai vannak a turbina-, kazángyártásnak, a különböző erőművekhez szükséges gépeket, berendezéseket világszínvonalon gyártják. A Gagarin Erőmű első blokkjába mégis magyar gyártmányú turbinát szereltek fel. Az eredmény közismert: rendkívül sok probléma van a turbinával. Pedig még csak nem is dollárral kellett volna fizetni egy jó minőségű szovjet turbináért ... Nincs szükség tehát arra, hogy mindent gyártsunk, mindent feljesszünk. mindent elölről kezdjünk. A magyar ipar nagyon sok termékét az egész világon ismerik, szere- tijj, keresik, tegyük tehát mi is ugyanezt azokkal a termékekkel, árukkal, amelyekre szükségünk van, s amelyeket tőlünk magasabb műszaki színvonalon, lényegesen jobb Ä közelmúltban jelent meg a kormány rendelete az új telekellátási rendszerről. Mint ismeretes, e rendelet megalkotásakor a Miniszter- tanácsot az a szándék vezérelte, hogy a telkek a lakosság érdekében kerüljenek felhasználásra és gátat szabjanak az egyre erősödő telekspekulációknak. Ezért a kormányhatározat szabályozza a személyi telektulajdon mértékét, előírja a telekadó-fizetési kötelezettséget, továbbá bevezeti az út- és közműfejlesztési hozzájárulást. A kormány e határozatában úgy intézkedett, hogy egy személynek, illetve családnak egy építési és ezenkívül legfeljebb még egy pihenési, üdülési célt szolgáló telke lehet. a mezőőrnek is nyugodtab- bak lesznek az éjszakái és akkor már nemigen kell többször feltennie a kérdést, hogy: No, mi járatban errefelé ... (sz. a.) minőségben gyártanak. Mindent egyetlen ország sem tud jól, olcsón, gazdaságosan, versenyképesen előállítani. S mindez akkor is igaz, ha nem a világpiac mércéjét választjuk mértékegységnek. Száz-, ezerfajta árut, terméket kér, igényel a hazai kereskedelem is. És egyre jobb árut. Ezért ne gyártsunk harmincfajta bútorgarnitúrát, csak húszat. De hatom év múlva ne essenek szét a fotelek. Ne gyártsunk ötven fazonban cipőt, de egy hónap múlva ne váljanak le a talpak. Ne készítsünk húszfajta szerszámgépet, csak tizet, de két év múlva ne kelljen selejtezni. A igények pontos - felmérése, s kielégítése, a hazai, és külföldi lehetőségek kihasználása mellett ne a termékek számát szaporítsuk, hanem a minőséget javítsuk. Kevesebb profilja legyen tehát egy-egy gyárnak, megtalálni a legjobbat, s azokat az árukat gyártani, amelyekhez biztosítani tudja az ipar a szükséges szellemi, s anyagi erőket. Amelyekkel „ki lehet ugrani”, itthon és a világpiacon is vásárlót találni rá. És okosan, ügyesen kereskedni. Mert nem a termékek száma méri egy ország iparának színvonalát, hanem termékeinek értéke. Kevesebb profilt tehát és jobb-minőséget. Koós József Az új intézkedés több vonatkozásban módosítja a lakóházépítési, valamint az üdülési telkek eddig szokásos kialakítási módjának és forgalmazásának rendjét is. Közismert, hogy a telek- gazdálkodásban és forgalmazásban jelentős szerep hárul az Országos Takarékpénztárra. Ezért fordultunk kérdésekkel Pécsi János elvtárshoz, az Országos Takarékpénztár igazgatójához. — A mostani kormány- határozat milyen értelemben módosítja az OTP te- lckgazdálkodási tevékenységét? — Az eddig érvényben lévő rendelet kimondta, hogy állami tulajdonban lévő telkeket csak az OTP-n keresztül lehet értékesíteni. A mostani kormányhatározattal a tanácsok szabad kezet kaptak. Nem kötelesek igénybe venni az OTP közreműködését, önállóan intézhetik területek kialakítását, á telkek értékesítését. Várható tehát, hogy ilyen vonatkozásban is erősödik a tanácsok önállósága, növekszik önálló gazdálkodási tevékenységük. Mi úgy ítéljük meg, hogy az esetek többségében eddig is jó együttműködő partnerei voltunk a tanácsoknak a telekgazdálkodásban. Példaként említem, hogy 1968-ban a tanácsok 13—14 ezer telket adtak át az OTP-nek és mi hozzávetőleg ugyanennyit értékesítettünk is, amelyek teljes vételára a tanácsokat illette. — Mi várható a jövőben a telekpiacon? — Teljesen pontosan ezt még nem lehet előre látni, de arra számítunk, hogy a kormányhatározat bizonyos korlátozó intézkedései nyomán növekedni fog a kínálat. Vagyis több lesz az eladó telek, mint eddig volt. Hiszen a jelenlegi tulajdonosokat egyaránt erre ösztönzi a telektulajdon nagyságának és számának szabályozása, valamint a telekadó bevezetése. Ezért az Országos Takarékpénztár hálózatában felkészülünk a telekforgalom növekedésére és olyan intézkedéseket hozunk, hogy a magunk eszközeivel segítsük a telekgazdálkodás javulását. — Milyen lehetősége van erre az OTP-nek? — Továbbra is vásárolni kívánunk lakóház-építésre, vagy üdülési céloknak megfelelő telkeket. Ilyen értelemben ezután is partnerei kívánunk lenni a tanácsoknak. Edéig is folytattunk olyan Korán jött az esőzés — rothadási veszély a s/őSőskeríekben A vidéki mezőgazdasági üzemekből érkező jelentések szerint kissé korán jöttek ez őszi esőzések. Különösebb baj egyelőre még nincs, hiszen kéthetes szárazság után jött a mostani esőzéssorozet, de most fontos feladat a sző- lőskertek állandó megfigyelése, mert az esetleges rothadási folyamatot pontosan ellenőrizni kell. Ha a csapadék tovább áztatja a szőlőt, a felvett nedvesség hatására megduzzadnak a szemek, kipattan a héj és nagy erővel in- diá meg a termés szempontjából hátrányos rothadási folyamat. Ilyenkor a szőlőt idő előtt kell leszüretelni, ami lerontja a cukorfokot és ráadásul a mennyiséget is kedvezőtlenül befolyásolja. Az egyéb növényi kultúráknak sincs .jelenleg szükr ségük csapadékra, sőt — a betakarítási munkák miatt káros is a felázott talaj. A burgonyát országszerte ezekben a napokban nagy erővel takarítják be. A nagyobb burgonyatermelő központokban,-Szabolcsban és Somogybán körülbelül a termés felét gyűjtötték össze, máshol — ahol kisebb a termőterület —, a fontos növény gumóinak 80 százalékát szedték fel. tevékenységet, hogy fejlesz- tésialap-megelőlegezési hitellel segítettük azokat' a tanácsokat, amelyeknek nem volt elég saját alapjuk -házhelyek kialakítására. Ezt az alapot — saját :pénzeszkö- .zeinfc felhasználásával a jövőben még növelni akarjuk. Az az álláspontunk, hogy a tanácsok gazdái a parcellázásnak, a házhely vagy üdülőterület kialakításának és a takarékpénztár a kölcsöne után kapja meg a kamatot. Az is elképzelhető, hogy a parcellázás és alapközművesítés után a megnövekedett telekár-haszonbol bizonyos arányban részeljen a tanács és az OTP. Egy másik lehetőség, amikor valamely tanács saját anyagi ereje híján, vagy más körülmények miatt nem kíván foglalkozni egy adott terület telekkialaküá- sával, akkor ezt megvételre felajánlja nekünk és az OTP e területet megvásárolva közvetlenül lebonyolítja a telisek kialakítását, közművesítését, értékesítését. Végeredményben' az a szándékunk, hogy a mi pénzügyi eszközeinket akár önállóan, akár a tanácsok telekgazdálkodását segítve, a lakossági telekigények jobb kielégítésére használjuk. Azt reméljük, hogy ily módon, ha nem is egyik hónapról a másikra, de bizonyos idő alatt az eddiginél több és olcsóbb telek kerül forgalomba akár családi és társasház-, akár üdülőépítés céljaira. — Elképzeléseink és kilátásaink illusztrálására csak egy-példát említünk a Balaton partjáról, ahol mint is- mteretes, a legutóbbK években a legmagasabbra szöktek a telekárak. Már előrehaladott és megvalósuló tárgyalásokat folytatunk arrcl, hogy a Balaton déli partján a közeljövőben több mint ezer, az északi parton pedig hozzávetőlegesen' 800 üdülőtelket tudunk parcellözottan és alapközművesítve eladásra kínálni, viszonylag nem is magas árakon. — Összegezve: jó partnerei kívánunk lenni a tanácsoknak. A hitel és más pénzeszközökön kívül egyéb segítségünket, jól szervezett hálózatunkat, e téren szakképzett dolgozóink közreműködését felajánljuk. Mind a tanácsoknak, mind az OTP- nek közös érdeke. H. L. 1969. szeptember 16.. szerda (Foto: Kiss Béla) ,,Jó partnerei kívánunk lenni a tanácsoknak .. Beszélgetés az OTP szerepéről az új telekgazdálkodáshan Kevesebbet, de jobbat1.
