Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-17 / 215. szám
«4 ko Bwe&fere otthon A MŰVÉSZ HAZATÉRT. Negyven év után másodszor. Nem maga jött. Elhozta falujának alkotásai legjavát. Borics Pál mégis nyugtalan volt a kiállítás megnyitása előtt. Járt-kelt szobrai között. közben ismerős siroki arcokat kutatott a gyülekező közönség soraiban. Nehezen talált szavakat: — Nem az első gyűjteményes kiállt . om ez. Legutóbb a T i ' vnokban szerepeltem ezz a kollekcióval. Ez az izgalom azonban más, mint a szokásos „lámpaláz”. Itt, most falum elé állok, hazajöttem, hogy ásü- lőfalumnak mutatkozzam be ismét. Az ő ítéletük, a volt ismerősök véleménye különösen fontos számomra. Itt nőttem fel, itteni élményeim jó részét mintáztam kövekbe ... Rokonok keresik, oldódó feszültséggel közéjük vegyük Magamra maradok az alkotásokkal. Jó részük témája a múlt, a sosem feledhető emlékek: summásélet, kőfaragósors, a vissza már nem térő gyerekkor minden keserűséget legyőző dévajsága. Megkap a megformálás biztonsága, a kopipozíciós érzék eredetisége. Modernség és hagyomány sajátos ötvözete ad különös ízt az alkotásoknak. S mindez egy olyan művésztől, aki autodidaktaként kezdte, aki három elemivel indult meghódítani 3 világot. Most visszajött immár vaí lósággá gyúrt álmokkal, s faluja ítéletét várja. Ügy érzem, aki ilyen jól gazdálkodott a rábízott talentumokkal, annak nincs oka nyugtalanságra. A művész izgalma mégiscsak akkor szűnt meg, amikor az ünnepélyes megnyitó után öt köszöntötte a falu. Egy mondatuk különösen megkapott! — ■Olyanok ezek xt-szobrok, mintha élnének.ü ★ AMÍG A KÖZÖNSÉG „birtokba vette” az alkotásokat, folytathattuk a megszakadt beszélgetést. Borics Pál új-j bél az első percek izgalmát kommentálta: — Vártam a felismerést, hogyne vártam volna. Most itt ülünk a kultúrházban. Váróikor itt volt a Bikarét. Itt hancúroztunk gyerekkorban. Látta a Játszó gyerekeket. Ezeknek az óráknak emlékeit mintáztam kőbe. Az ihletről, a megformálás teremtő indulatáról beszélgetünk: — Már Kőfaragóinas korámban ujjaimban éreztem a figurákat. Zavart az iparosmunka egyhangúsága, valahogy úgy hittem: ujjaimban bizsereg egy kis világ. Igv indult, s képzetlenként is „nekiestem” a kőnek. Be akartam lesni a valóságot az élettelen anyagba. Így született anyám portréja. Az utóbbi kilenc év művészi fejlődését méltatom. Borics Pál így magyarázza: — Sosem terveztem előre, nem hirdettem hitvallást. Ügy éreztem, s szerencsére még érzem is, hogy formákat sejtenek ujjaim, hogy tudok még hatvanegy évesen is újat produkálni. Azt hiszemy késve forrottam ki, s messze még az alkonyidő. Erről vallanak jgobrai is __J A nézőket, a látogatókat keresem. Lakatos Pál riroki kisiparos az ő véleményüket' is tolmácsolja: — Személy szerint nem ismertem a művészt, ám alkotásaiban megéreztem a helyi, a népi ízeket. Tetszett témaválasztásának sokrétűsége. Szobrai a munkás- és parasztéletről egyaránt vallanak. Nekem személy szerint a Kucsmás -fej és a Szürße női fej tetszett legjobban. A művész édesanyjának portréja előtt idős ember áll. Nézi, nézi, mint aki sosem tud .betelni a látvánnyal. — Miért tetszik? — Olyan élethű, mintha szólni akarna hozzám. — Közben kiderül, hogy a nyugdíjas munkásember a művész egyik rokona, s szintén Borics Pál névre hallgat. Személyes emlékekre térül a szó: — Akaratos gyerek volt, azt hiszem, ez a konok kitartás adott neki erőt arra, hogy idáig jusson. Diákgyerek gyönyörködik egy fiűportréban. — Majdhogy szól hozzám — érvel a nyolcadikos Bata Miska. — Ilyenek a Játszó gyerekek is, no meg — céloz a kisplasztikára — az állatfigurák . . . A MEGNYITÓ UTÁN a község, a gyár képviselői köszöntötték a hazatért művészt. Borics Pál tekintete örömtől fényeződött: — Sirokba jöttem, s szülőfalumra találtam ... Pécsi István Színesebb repertoár — kedvezőbb lehetőségek Évadkezdés előtt az egri Gárdonyi Géza Színházban Hófehérre festett falak, patikai tisztaság jelzi, hogy két hét múlva évadkezdés lesz. A színpadon éppen nagytakarítás. — A nagy renoválás utolsó fázisa következik: festjük a színpadot. Ezentúl már nem lesz porfelhő a tánckar, a tánccsoportok fellépésekor, — informál Szatmári István színpadmester. Szemben velünk már készen állnak a díszletek. — Szaknyelven kifejezve beállítottunk három darabot: az Ön is lehet gyilkost, az Ügynök halálát és Az állam és vagyok-at. Más szóval, megtörténtek a világítási próbák. A Gáspár-darab bemutatója már meg is volt a múlt hét szombatján Mezőkövesden. Takács Márton műszaki felügyelő is a felkészülésről tájékoztat: — Ilyenkor, évadkezdés előtt nálunk is teljes rekonstrukció folyik, akár a cukorgyárakban. Mindent szétszedünk, minden szerkezet működését ellenőrizzük, csak így nézhetünk nyugodtan az új évad elé... ★ Benn a szervezőirodán bérletügyben érdeklődtem Est törtéut egy délelőtt Tegnap este bekopogtatott hozzám a házmegbízott s átnyújtott egy kis papírlapot, amelyről azonnal látható volt, hogy másodfokú végzés. Beutalták hozzám Pefler Gyulát. — Ki ez a Pefler Gyula? — kérdeztem eltűnődve. —1 Ez az a Pefler Gyula, akit beutaltak önhöz — felelte. — Dehiszen jómagam is nyomorult beutalt vagyok! — fakadtam ki. — Ilyen az élet — mondta erre ő. Hát ha ilyen, legyen ilyen. Jöjjön az a Pefler. Ha nem forgolódik, elférünk a díványon ketten is. Esetleg ő alszik lábnál, én fejnél. De én ugyan nem teszek ellene semmit. Végtére is lehet, hogy nagyon kellemes ember. Mondjuk kitűnő sakkozó. Vagy szépen énekel. Kitűnő csevegő is lehet. Magam is jól csevegek, majd eldiskurálunk. Jöjjön az a Pefler. — Rendben van — mondtam mé- labúsan a házmegbízottnák. — Fellebbezzen. Ne húzzon ujjat a lakáshivatallal. Ne durcáskodjék. Ha nem fellebbez, azt könnyen szabotázsnak minősíthetik. Maga fogja a rövidebbet húzni. — Azt húzok, amit akarok. Vállat vont és elment. Én leültem egy sámlira és azon tűnődtem, milyen lesz Pefler. öreg? Fiatal? Szakálla van? Monoklit hord? lmok? Légtomász? Bosszantana, ha dadogna. Inkább legyen féllábú. Később bejött hozzám a szomszéd- asszony, bizonyos Kvantáné. Ö is azt tanácsolta, hogy fellebbezzek. — Mindenesetre nyer egy-két hetét. Ezalatt meghalhat az a Pefler. Meghalhat maga is. Istenem, emberek vagyunk... — Irtózom az elöljáróságtól, Kvantáné. Inkább öt Pefler, mint egy délelőtt a lakáshivatalban. — Várjon. Lehet, hogy ez a Pefler csakugyan öt. A sógornőmhöz beutaltak egy bizonyos Spék Aurélt. Szegény sógornőm örült, hogy egy magányos férfit utaltak be hozzá. Erre kiderült, hogy Spék Aurélnak felesége és hét gyermeke van. A lakása most valóságos gyermekjátszótér. — Nem ijeszt meg, Kvantáné lelkem. Nekem már minden mindegy. Makacs elhatározásomnak nyilván híre mehetett, mert másnap délben egy lakáshivatali tisztviselő keresett fel. Nem kertelt. — Miért nem fellebbez? — kérdezte szigorúan. — Nem szokásom. — Ehhez a bánásmódhoz nem vagyunk hozzászokva — mondta neheztelőn. — Ha nem talál jogcímet a fellebbezésre, kérjen tanácsot valakitől. Nem nagyon demokratikus dolog,' hogy a mi fáradságos munkánkat ilyen tartózkodóan fogadja. Adjon be kérvényt, uram. Csak egy próbát tegyen velünk, s majd meglátja, hogy azután mindig nálunk fog fellebbezni. Megesett a szívem rajta. Megszer- kesztettom egy fellebbezést és bevittem a lakáshivatalba, számot kértem, sorbaálltam, bejutottam, előadtam, megmagyarázták, átmentem, kikeresték, lementem, iktatták, felmentem, utánanéztek, lepecsételték, bebizonyítottam, megmutattam, odatettem, megnézték, beadtam, iktatták, számot kaptam. Ezzel a számmal azután hazamentem és leültem a sámlira. Nem tudom, mennyi ideig ülhettem igy, egyszerre csak csengettek. Magas, sovány, köpcös ember állt az ajtóm előtt. Azonnal láttam rajta, hogy csak Pefler lehet. — Pefler Gyula vagyok— mondta és belépett. — Ááá, igazán örvendek. — Kérem, engem ide beutaltak. — Ne is folytassa. Megfellebbeztem.. — Igen? — Mit szól hozzá! Igen'. — En is. Tudniillik én Kőbányán kértem, lakást. Ez pedig nem Kőbánya. Ide én nem jövök. Megfellebbeztem. i — Rettenetes .— mondtam sápadtan — mindketten rnegfellebez- tük. Most már bizonyos, \hogy lakótársak leszünk. Pécs, Szeged és Debrecen mellett Győrben is elektronikus adatfeldolgozó A vidéki ipar fejlődése szükségessé tette, hogy az elektronikus adatfeldolgozás mind nagyobb teret nyerjen. A főváros, valamint Pécs, Szeged és Debrecen mellett most kezdte meg munkáját Győrben is a Számítástematikai és Ügyvitelszervező Vállalat adatfeldolgozó központja. A korszerű lyukkártyás és elektronikus adatfeldolgozó gépen gyors információkat szolgáltat, így nagymértékben növeli a vállalatvezetés hatékonyságát és elősegíti a tervszerű gazdasági termelést. (MTI foto — Bajkor József felv.) Kakuk Jenő szervezőtitkártól: — örvendetes jelenség, hogy a színház varázslata szépszámú új bérletest vonzott. Azt hiszem, hogy az érdeklődést a korábbi éveknél színesebb repertoár keltette. A színház szakmai vezetése ugyanis ebben az évben maximálisan figyelembe vette a közvélemény-kutatás tapasztalatait. Eddig már 570 bérlet talált gazdára. Reméljük ezután jelentkeznek majd a bérletesgárda törzstagjai is, hiszen még egy hétig nem késő kopogtatni nálunk. — Milyen a diákok és az üzemek érdeklődése? — A diákbérletek szervezése most van folyamatban. Az előjelek szerint a tavalyinál nagyobb az érdeklődés. Csak egy példát: az egri ipa- ritanuló-intézet közel százzal több bérletet igényelt mint tavaly. Üzemi szinten' legaktívabb partnerünk a Finomszerelvény gyár. Az üzem vezetősége 50 bérletet igényelt. Ezeket a szocialista brigád- tagok jutalmazására használják. Sajnos ezt a pozitív példát nem minden gyár vezetősége követi. — Erre az évadra kapnak-e valamilyen' új kedvezményt a bérletesek? — Két plusz szelvényt kap mindegyik. Ezt bármely előadás megtekintésére felhasználhatja húsz százalékos ár- kedvezménnyel. Ez az akció különösen kedvező azoknak a színházrajongóiknak, akik mindkét szereposztásban látni szeretnék a bemutatott darabot. — Van-e még válogatási lehetőség az új jelentkezők számára? ,— Pillanatnyilag még bárhová lehet bérletet váltani. Későbbiekben az jár jobban, aki hamarabb kopogtat. Évadnyitásig már csak két hét. Addig a színház várja új és régi szerelmeseit. (P—I) e/eétf// Szeptember 19-én Gyöngyösön, a szabadtéri színpadon délelőtt 11 órakor (a lottósorsolás és divatbemutató után) 50 db léggömböt bocsátunk fel, 200,—, 100,— és 50,— Ft-os vásárlási utalványokkal! A léggömb megtalálója az utalványon feltűntetett összeget levásárolhatja az Iparcikk Kisker. V., gyöngyösi, Fö téri Huliázati íriiSití/nban Kérjük, figyelje a léggömböt!
