Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-03 / 203. szám

t Wz , ■ : : s A nyugdíjasok Most már szokássá lett, hogy a 4-es AKÖV gyöngyösi üzemigazgatósága évenként egyszer összehívja immár nyugdíjban levő volt dolgo­zóit, hogy felelevenítse a kapcsolatokat, emlé­keztessen az egykori erőfeszítésekre és tájé­koztatót is adjon a most folyó munkákról. Ahogy ilyenkor mö,r illik: a párt- és Szak- szervezet, valamint a gazdasági vezetőség egy- egy tagja is elmond néhány meleg hangulatú mondatot, köztük köszönő szavakat is. Még csak nem is formaságból, hanem őszintén. Ki­fejezve ezzel a megbecsülést és a hálát. A be­csületesen végzett hajdani munkákért. Van ennek a nyugdíjasok találkozójának nagyon sok hasznos és még inkább: emberi vonása. Főként abban, hogy nem maradnak magukra azok az öregek, akik addig naponta, vették fel a közérdekű tevékenység, a termelő munka felelősségét. Aztán az évek kérlelhetet­len múlása következtében egyszer csak elér­keztek oda. hogy most már búcsút kell ven­niük a megszokott környezettől, a munkatár­soktól, megszűnnek a sikerrel együtt járó örö­mök, a munkahelytől elválaszthatatlan apró zsörtölödések. Mindaz, ami addig az élet értel­mét adta — a közösség javát szolgáló munka. 'Szokták is emlegetni az idősebbek, hogy a nyugdíj mégiscsak azt jelzi: elszállt az .idő, most már egyre kevesebb van belőle hátra, át kell adni a helyet a fiataloknak. Vagyis — a legtöbb ember megriad ilyen­kor. Mintha valami biztonsági kötelék, ami eddig olyan nyugodttá tette a mozgásál, a cse­lekedeteit, egyszerre elszakadt volna. Aztán jön egy levél, rajta, az egykori mun­káltató pecsétje, benne u meghívás: szeretettel várjuk, jöjjön, hallgassa meg, hogyan élünk azóta, amióta nincs mindennap köztünk, mi­lyen sikereket sorolhatunk el, milyen gondok nehezítik a feladataink teljesítését. Jöjjön, várjuk, mert közénk tartozik, mert tudjuk abban, amit eddig elértünk, a szaktárt munkája is b.enne van. Majd az ünnepi találkozó. Fehér asztal, fel­díszített terem, meleg szavak, némelyik még valami ajándékot is kap. Mindez nagyon ked­ves. sőt — meghaló. Hiába, nagyon jó az, hogy érzi az ember: nem feledkeztek meg róla. Tartozik valakik­hez, még a nyugdíj éveiben is. Cg. molnár) Éjjel-nappali ügyelet fi gázosok felkészülten várják a fűtési szezont A berendezések ellenőrzése a fogyasztókon millik Valami négy éve már, hogy a győzelmesen megfékezett, nagy dunai árvíz frontján jártam. Nehéz hetek voltak, tagadhatatlanul. Szervező- készség és emberi segíteni akarás, kemény fizikai erő, és a technika ügyes- kezelése fo­nódott össze acélos zablává: megfékezni a folyamot. De nem csupa nyers erő győzött. Néha apró „emberi varázslatok” is. Volt például egy fiatal gépkocsivezető, aki a ki tud­ja hányadik át nem aludt éjszaka után, az egyfolytá­ban teljesített végtelen és parttalan műszakok között elveszítette a bizőnságérze- tét. Alatta kocsonyásán „gu­mizott” a gát: a buzgárok alámosta töltés szinte tán­colt a nehéz teherautó kere­kei alatt. De a követ, homo­kot, zsákokat el kellett jut­tatni — át a legveszélyesebb szakaszon is. Akkor Jenő bá­csi, a pécsi AKÖV-ösök egyik brigádvezetője (nem tudorp, megvan-e még. jó egészséget kívánok neki ez­úttal is, ha kezébe kerülnek ezek a sorok) azt mondta: — v„Most nézzen ide. Megyek az én kocsimmal és átmegyek itt. És ha maga gépkocsive­zetőnek .-érzi magát, átjön utánam”. És az a fiatalem­ber átvezette a kocsiját a gu­mizó töltésszakaszon. És ké­sőbb is, sokszor. Mert akadt egy vezető, aki­ben megvolt az a különös sa­játság, az emberi személyi­ség példája, irányító vonzá­sa —, amely | nélkül lehet ugyan valaki kifogástalan vezető, de ezzel a képessé­gével bizonyára sokkal job­ban és eredményesebben ra­gadhatja magával azokat, akiket rábíztak. OLYAN EMBER Sándor József technikus, a visontai Thörez Külfejtéses Bánya­üzem dolgozója, akire azt mondják, hogy nagytermésze­tű. Szereti a rendet, a fegyel­met, a pontosságot, mert ő is e normák szerint él. És aki vét az említett szempon­tok valamelyike ellen, biztosan számíthat a fejmo­sásra. Tudott a csákánnyal bánni annak idején, de tu­dott dolgoztatni is. mikor a rábízott 150—200 ember munkáját irányította főak­nászként. Most itt ülünk az üzémi ebédlő egyik asztala mellett, es kutatni próbáljuk a 35 éves bányászmúlt egyes je­lentősebb epizódjait. Ö be­szél halkan, kissé elfogódot- tan. néha. másodpercnyi szü­nettel. Nem könnyű össze­fogni a három és fél évtize­det. Az általa vázolt kép hűen tükrözi, a rózsaszent- mártoni bányászok életét az 1930-as években. A szoba-konyhás telepi barakklakást, ahol a szülei­vel és két testvérével együtt lakott. A fiúk közül ő a leg­öregebb. — Tudod, azok az évek valahogy összefolynak, — halkan beszél, csak az em­lékekre koncentrálva. — Csak voltunk...! Aztán amikor betöltöttem a 14, évet, 1935 május 10-én mun­kára jelentkeztem az üzem­nél. Az V-ös aknába kerül­tem. Keserves hónapok vol­tak, amíg végre megszoktam. Ezt nem ismerik a mai fia­talok, ha pedig mondjuk, bölcselkedésnek gondolják... — De hát kellett a pénz, mert rajtam kívül még hat testvér volt otthon és egy kereső, az apám. így teltek az évek. és én lassan felfelé kapaszkodtam a ranglétrán. Uraságiból csillés, aztán se­gédvájár, majd egészen fia­talon vájár. Hej, de nagy szó volt ez akkor, és a kereset is tűrhető, lett. hiszen a há­borús évek alatt megnőtt a szén fogyaszt ás. — Milyen aknákban dol­goztál? — Az V-ösben kezdtem. Aztán a VT-os, Vll-es, 'PlII-as, lX-es, Petöfi-altá­Azt mondhatná az olvasó, hogy ez a hasonlat kissé túl­zó. Hogyan kerül össze egyál­talában a nagy kifejezés, hogy „vonzó személyiség” és — az, hogy „AKÖV-brigád- vezető”? Személyiség, egyé­niség alatt a köztudat álta­lában legalábbis ezreket irá­nyító ipari, gazdasági, de fő­leg katonai, politikai vezeit ért, nem szólva a nagy hatá­sú művészi egyéniségek ka­tegóriájáról. De brigádveze­tőt?...­Pedig egyáltalán nem kö­zömbös dolog, van-e emberi vonzása, társakat irányító és formálni képes egyénisége akár a brigád vezetőnek, akar a gyárigazgatónak ... akár a városi tanács', elnökének. So­rolhatnék még szakmákat és beosztásokat, a lényegen nem változtatna: hogy a vezető munkája hatásfokát — az emberekre gyakorolt hatás is méri. Nem egyedül méri — de feltétlenül szükségünk van rá, ha nincs: hiányolnunk kell, de örülünk, ha olyanokra találunk, akik képesek jól. alkotóan, szeretetne méltó stílusban hatni munkatársa­ikra szűkebb, vagy széle­sebb körben. Személyiség alatt persze — hogy azonnal eloszlassunk egy félreértést 1— nem hor­dószónok-stílusban ágáló, nagy frázisokat öblögető va­lakit értek. Aminthogy a pécsi brigádvezető se tartott nagy előadást az árvíz meg­fékezésének jelentőségéről: csak éppen egyrészt ismerte az emberi lélektant, ha nem is tanult pszichológiát és tudta, mivel lehet hatni a kollégájára — másrészt azon­nal példát is mutatott. Mindenki, aki valaha volt katona, emlékezik elöljárók­ra. parancsnokokra, akik azt. — A felszabadulás melyik • aknánál ért? — A VXX-es aknában dol­goztam akkor. Ez volt a kör­nyék legjobb aknája. Az in­dulás nehéz volt. Sem gé­pek, sem élelem. Néha kap­tunk egy kis kukoricalisztet meg krumplit. No, és ruhát is sorsoltak ki néha ...! De dolgoztunk. mert éreztük, hogy valami új következik. 1945-BEN ELSŐK között kapja meg a Magyar Kom­munista Párt tagáági köny­vét. Különböző társadalmi funkciókban küzd. szervez, agitál, hogy az eszme utat találjon mindenkihez. De a párt által meghirde­tett széncsatában is az élvo­nalban küzd. Csapatát a leg­jobbak között emlegették, amiért sztahanovista okle­véllel tüntették ki. — 1949-ben megnősültem. Nem voltam már fiatal. Két fiam van. Az egyik gimna­zista, a másik általános is­kolás .. ; Közben ő is tanult. Egyr éves aknásziskolába küldték, majd felügyeletként haszno­sította a több évtizedes ta­pasztalatot. Munkájának jel­lemzésére elég említem az elnyert kitüntetések soroza­tát. A Munka Érdemrend arany fokozata, miniszterta­nácsi dicsérő oklevél, A bá­nyászat kiváló dolgozója, Szocialista Érdemérem és még sok más. Az ellenforradalom alatt őrizte, óvta a IX-es aknát, majd mint munkásőr, fegy­verrel védte a munkás—pa­raszt hatalmat. — Akkor szereltem le, ami­kor a IX-es akna felszámo­lása' után Visontára keRül- tem. így volt, csak úgy, dió­héjban ... — Ha még egyszer kezde­nél?... — Végigcsinálnám. Ügy érzem, nincs folt az életem­ben. Mindenkinek a szemébe nézhetek, és felemelt fejjel járhatok. .. — Ha kívánni lehetne va­lamit, mit kívánnál... ? — Nagyon jól tudod. Igen, tudom. Ha a Mátra alji bányászat ötven éves ju­bileumára megajándékoznak Gyöngyösön egy lakással, ameljzet cége» megígérték­tudták mondani az embere­iknek, ami az adott pillanat­ban, helyen, az adott körül­mények között a legtöbbet je­lentette nekik: megnyugtatást, vagy lelkesítést, a helyzet va­lós, őszinte értékelését. S em­lékeznek* (különösen a ré­gebbi nemzedékek) a csak csattogni-dörögni tudó, a ma­gas beosztás dühös egeiben villámok közt lakó „atyaúr­istenekre”, És mindenki tud­ja, kiket követett (és követ ezután is) az egyszerű emt^er a világ mindenféle seregé­ben. Igaz, a gazdasági vezető dolga nem könnyű ebben az értelemben sem. Hajója a régi klasszikus hasonlat sze­rint sokféle Scylla és Charybdis között • hányódik — nehogy „bratydzzon”, mond­ják az egyik oldalon, „ne­hogy túlkeményen dirigál­jon”. ütközik bele a másik véleménybe, „törődjön csak a nyereséggel, a többi meg jön magától” mondja egy harmadik. De hát végül is milyen legyen, ha nemcsak kitűnő szakembernek akar­juk látni — ha a haza, a szo­cialista rend iránti hűséget és tisztességet eleve feltéte­lezzük, ami természetes. Recept nincs rá. Megtanul­ni is elég nehéz. De észreven­ni és vezető posztra állítani azokat, • akiknek nemcsak rendszerező képességük és szerveznitudásuk van, de va­lami van a tekintetükben,' a szavukban, a magatartásuk­ban is. ami az embereket fe­léjük fordítja: több mint utó­pia. Az igazat megvallva: ter­mészetes igény. Észrevenni őket: ez pedig a felsőbb ve­zetés, a oolitikai irányítás dolga. Sőt: szent kötelessé­ge. b. r. Ez a gpsztus valóban híven tükrözné a .gyakorlatban is a törzsgárda megbecsülését; KÖSZÖNTJÜK Sándor Jó­zsef aknászt a hagyományos bányásznap alkalmával, és köszöntjük a Mátra alji szén­bányászat fél évszázados ju­bileumát, a sok ezer bányász­dolgozó nagyszerű ünnepét. Laczik János Újszerű kezdeményezés: Tsz kulturális „melléküzemág” Fatídon A Tolna megyei Faddon szeptember 1-től kezdve a helyi Lenin Tsz vette birto­kába a községi művelődési házat. A megkötött szerződés szerint a tsz a korszerű mű­velődési házat kulturális alapjából tartja fenn és fej­leszti. A művelődéspolitika irányítása változatlanul ta­nácsi hatáskörben marad: a tsz-tagok igényei és javasla­tai szerint, a községi tanács vb hagyja jóvá az évi prog­ramot. A tsz 400 000 forint saját beruházással rendbehozta az épületet. Ott fogadják ezu-1 tán a tsz-be látogató vendé­geket, s ott tartják a tsz- összejöveteleket, különböző tanfolyamokat. Politikuso­kat, művészeket, tudósokat, újságírókat és szakembereket hívnak meg rendszeresen a klubestekre, s három szín­házzal: a pécsivel, a kapos­várival és a Déryné Színház­zal lépnek egyezségre. A faddi tsz kezdeményezé­sére a Művelődésügyi Mi­nisztérium módosította azt a rendeletét, amely szerint a tsz-ek nem üzemeltethetnek művelődési házat. (MTI) Bár a vénasszonyok nyara még hátravan, s az idei nyár is nemegyszer cáfolt már rá a naptári időjárásra, de azít viszont nem nehéz fixre megjósolni, hogy „vészesen” közeledik a fűtési szezon. A TÜZÉP-eken már javában tart a csúcsforgalom, a Ti­szántúli Földgázszolgáltató és Szerelő Vállalat egri üzem­egysége pedig mar rajtra ké­szen várja az idei „sze­zont ...” Különösebb panasz az el­múlt évben sem érte a gá­zolok háza táját, de a több mint háromezer egri gázfo­gyasztót azonban fölöttébb érdekli: hogyan is szól a gá­zosok idei, őszi-téli „prognó­zisa”, amelynek összeállítá­sára Oláh Ferenc termelési osztályvezetőt kértük meg... — Rajtunk nem múlik, az egriek máris bekapcsolhat­ják a készülékeket. Elkészül­tünk a fogadó és a körzeti nyomásszabályozók főjavításá­val, a hálózatot többször el­lenőriztük, illetve rendszere­sen végezzük az ellenőrző vizsgálatokat. Megfelelő gép­kocsipai'kunk van, s bár még mindig szükségünk lenne jó szakemberekre, de a tavalyi­hoz viszonyítva a szakmun­kásgárda is tovább erősö­dött. — Az üzemegység munká­ját a közelmúltban az Egri Városi Tanács végrehajtó bi­zottsága is napirendre tűzte. A vb-ülés pozitívan értékelte a város gázellátását, ugyan­akkor jogos igényként jelölte meg az első ütemben felsze­relt gázberendezések szaksze­rű felülvizsgálatát... Az igény teljes mértékben jogos, hiszen az évekkel eze­lőtt felszerelt berendezések már eléggé elavultak. Sajnos azonban a kért- ellenőrzésre nem került sor. Ugyanis sem országos, sem ipari szinten r.em született döntés, hogy lej fizesse a költségeket. Mi. vagy a lakók, vagy közösen? Talán az új gáztörvény ezt is tisztázza majd. — Egy kétszobás lakás gázbei'endezéseinek a felül­vizsgálata mennyibe kerül? — Körülbelül 60—70 fo­rint. — A fogyasztók megren­delésére végeztek, vagy je­lenleg végeznek ilyen mun­kálatokat? — Nem. Ég azért is szeret­nénk élni az alkalommal, és egy nagyon fontos dologra felhívni a fogyasztók figxel- mét. A legtöbb készülék még kikapcsolva várja a fű­tés kezdetét, a lakók jelentős része így nem tudja, hogy üzembiztos-e a készüléke, vagy hibás. Ha viszont majd valamennyien bekapcsolják, az eddigi tapasztalatok js azt bizonyítják, hogy aímyi hi­ba, probléma jelentkezik, hogy mindenkinek és minde­nütt nem tudjuk majd egy­szerre, gyorsan a bejelentett hibákat kijavítani. Ezért ar­ra kérnénk fogyasztóinkat, hogy ellenőrizzék a készülé­keket. és a hibákat jelentsék üzemünknek. — A gyors, szakszerű javí­tásra tehát számíthatnak a fogyasztók? — Ezt. határozottan meg­ígérjük. Természetesen elő­fordulhatnak olyan esetek, problémák, üzemzavarok, amikor rövidebb, vagy hosz- szabb /időre szüneteltetni kell a gázszolgáltatást. De minden esetben azon leszünk, hogy a legrövidebb idő alatt kija­vítsuk a hibákat, és biztosít­suk a város zavartalan gázel­látását. Állandó éjjel-nappali ügyeletet tartunk, telefon, vagy személyes beielentésre szerelőink a lehető legrövi­debb idő alatt kiszállnak és elvégzik a javítást. Reméljük, a gvakorlat is ezt bizonyítja majd.- k. j. ­1969. szeptember 3., szerda Bemutatjuk népköztársaságunk intézményeit 1 gazdasági döntőbizottságok A gazdaságirányítás új rendszerének be­vezetésével jelentősen megnőtt a gaz­dasági döntőbizottságok feladata. Ez abban áll, hogy az állami, a szövetkezeti és a társa­dalmi szervezetek között a gazdasági tevé­kenységük során létrejött szerződésekből'ke­letkezett, valamint egyéb polgári jogi vonat­kozású vitákat, valamint a jogszabályok sze­rint döntőbizottsági eljárásra tartozó más ügyeket eldöntik. A gazdasági döntőbizottsági szervezet a Központi Gazdasági Döntőbizottságból és a fővárosban, valamint a megyék székhelyein szervezett gazdasági döntőbizottságokból áll; a felügyeletet valamennyi fölött az igazság­ügy-miniszter gyakorölja. Gazdasági döntő­bizottsági útra .tartoznak a szerződéskötési kötelezettség körében (továbbá ha a felek kö­zös megegyezéssel fordulnak döntésért a gaz­dasági döntőbizottsághoz, ezen 'a kötelezett­ségen kívül is) a szerződés megkötése, módo­sítása, felbontása, vagy megszüntetése kap­csán keletkezett vitás ügyek; az állam, az ál­lami gazdálkodó . szervezetek és az állami költségvetési szervek, a szövetkezetek, azok Szövetségei és központjai, a szövetkezeti vál­lalatok, vízgazdálkodási társulatok, továbbá társadalmi szervezetek között keletkezett szerződésszegési és egyéb polgári jogi vonat­kozású vitás vagyoni ügyek, végül a külön jogszabályban meghatározott egyéb ügyek. A Központi Gazdasági Döntőbizottság ha­táskörébe tartoznak azók a külkereskedelmi vonatkozású ügyek, amelyekben legalább az egyik fél külkereskedelmi tevékenységet folytat; azok az ügyek, amelyek az egyik fél a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisz­térium, vagy ezek felügyelete alá rendelt szervezet, az Igazságügy-minisztérium Bűn- tetésvégrehajtási Országos Parancsnoksága, vagy á munkásőrség, továbbá azok az ügyek, amelyek egyébként honvédelmi vonatkozá­sunk: végül azok, amelyekben az eljárás tár­gyának értéke .szerződési ügy esetében az eljárás tárgyának értéke »szerződési ügy ese­tében az egymillió forintot, egyéb ügyben a százezer forintot rheghaladja. A megyei gazdasági döntőbizottságok ha­táskörébe tartoznak azok a gazdasági döntő­bizottsági útra terelt ügyek, amelyek nem tartóznak a KGD hatáskörébe. A megyei döntőbizottságok közül ezekben az ügyekben az az illetékes, amelynek területén az alperes székhelye van. A Fővárosi Gazdasági Döntő­bizottság kizárólagos illetékességébe tartoz­nak a bankszerü műveletekből keletkezett olyan ügyek, amelyekben az egyik fél állami bank, továbbá a vasúti fuvarozási ügyek. Mi­nőségre vonatkozó vita esetében az eljárást annál a gazdasági döntőbizottságnál is meg le­het indítani, amelynek területén a kifogásolt termék van. A gazdasági döntőbizottság eljárását ke­resetlevél alapján vagy pedig hivatalból in­dítja meg. Hivatalból akkor kell az eljárást megindítani, ha valamelyik fél a jogszabály szerint kötelező keresetindítást indokolatla­nul elmulasztotta, vagy valamely szerződés ellentétben áll a népgazdasági érdekekkel. A tárgyalást általában a gazdasági döntőbizott­ság hivatali helyiségében tartják, de szükség esetén — különösen, ha helyszíni szemlére van szükség — azt másutt is meg lehet tar­tani. A tárgyalás egyébként nem nyilvános; azon a megidézetteken kívül csak a felek felügyeleti szerveinek képviselői, valamint azok lehetnek jelen, akiknek ezt a gazdasági döntőbizottság megengedi. A gazdasági dön­tőbizottsági eljárásban hozott, fellebbezéssel megtámadható elsőfokú határozat és végzés jogerőre emelkedik, s végrehajthatóvá vá­lik, ha a jogosultak fellebbezési jogukról le­mondanak. illetve a határozat ellen fellebbe­zést — az arra biztosított határidőn belül — a jogosultak nem terjesztettek elő. ^ gazdasági döntőbizottságok elvi irányí­tását az egységes joggyakorlat bizto­sítása érdekében a Központi Gazdasági Dön­tőbizottság látja el. Dr, Újlaki László . .. S zolgálata: 35 év!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom