Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-03 / 203. szám

t

Nit mutat a PFT-teszt?

Beszélgetés a Pályaválasztási Tanácsadó pszichológusával

Közel két hónapja- létesült Egerben a pályaválasztási tanácsadó. Vezetőjét, Beren- tei László pszichológust kerestük meg, s. érdeklődtünk az új intézmény működésének legfontosabb területeiről.

Társadalmi érdek is...

— Mi tette szükségessé a tanácsadó létrehozását?

—- Szülők és gyermekeik szamára évente ismétlődő gond a pályaválasztás. A fiatalokban általában körvo- nalazatlan elképzelések élnek a merre tovább-ról. Szüleik legtöbb esetben saját vágyaikat „diktálják” a tanácstalan pályaválasztóknak. Ebből az egészségtelen szituációból nem egy esetben egyéni konfliktus származik, hiszen nem kevés azoknak a fiatal szakembereknek a száma, akik nem gyakorolják évek során szerzett szakmájukat. Az iskola általában igyekszik a pályaválasztás gondjait könnyíteni, az általa nyújtott pedagógiai! se- ' gítség azonban nem képes ellensúlyozni a tanácstalanságot. Ezért javasolta a megyei pályaválasztási tanács, {fogy pályaválasztási tanácsadó létesüljön. A jó szakma- választás ugyanis nemcsak egyéni, hanem társadalmi gond is, mert aki jól választott, aki rátermettségének, hajlamánaik\ megfelelő pályán tevékenykedik, az sok- kalta többet produkál a közösség száméra, mint a munkakörét kedvetlenül, csalódottan ellátó i. szakember. A. konfliktus, az'unottság elke- . rülhetö, ha idejében képességeinek. adottságainak, érdeklődésének megfelelő pályára irányítják a bizonytalankodó fiatalt. Ezt segíteni a mi feladatunk. Mi ismerjük a népgazdaság igényeit, megállapítjuk a rátermettségi mutatókat, s ezek összevetése után tudunk konkrét javaslatokat tenni.

Műszerek és fesztek

— Gyakorlatilag mit jelent a tanácsadás?

— Hozzánk általában a tanácstalan fiatalok kerülnek majd iskolájuk közvetítésével. Mi először elbeszélgetünk a gyerekkel, majd elkészítjük a vizsgálati tervet. Ennek alapján először egészségügyi vizsgálatot végzünk, amely tájékoztat bennünket az alkalmasság fizikai vonatkozásairól.

Ezután következik az értelmi képességek ellenőrzése. Ebben segítenek a különböző tesz-felmérések. .Következő fokozatként a motorikus készségeket „térképezzük” fel. Végül megvizsgáljuk az érdeklődő legfontosabb személyiségjegyeit. Ezután összegezzük a részvizsgálatok eredményeit, s ennek alapján tudunk a fiatalnak javaslatokat tenni.

— Feltétlen objektív eredményt produkálnak ezek a módszerek?

— Bizonyításul hadd hozzak néhány konkrét példát. A lakatosszakma kézbiztonságot és figyelmi koncentrációt követelő pálya. A kézbiztonság Vizsgálatára objektív eredményt szolgáltató műszereink lesznek. Ezek jó része egri üzemek segítségével készül. A figyelem felmérése teszt-vizsgálatokkal történik. Itt van például a Pieron-teszt, Ezen a papíron kockákból összerakott sorok vannak. Fenn a négy alaptípus. Mindegyikben másként elhelyezett, fekete pont. Az alsó sorokban szabálytalan elrendezésű kjockák is vannak. A gyereknek soronként kell megkeresnie az alaptípusokat. Aki túl sok hibát vét, kevéssé alkalmas tartós figyelmet igénylő munkakörbe. Az eredmény értékelése persze tájékoztató jellegű, de a különböző vizsgálatok adataival összevetve feltétlenül tárgyilagos tájékoztatást ad. így már teljes biztonsággal tudunk javasolni.

— A szakmák legtöbbje sajátos személyiségjegyeket igényel. Hogyan történik ezek számbavétele?

— Itt is a teszt-vizsgálatok segítenek. Egyik legmegbízhatóbb az ún. PFT-teszt. Huszonnégy ábrában sajátos koníliktushelyzetek vannak vázolva. Nézzük az elsőt. Itt egy járókelőt , fröcsköl le egy személygépkocsi. A vezető elnézést kér. A gyereknek írásban kell leírnia, hogy mit válaszolna. Válaszaiból kiderül, hogy agresszív, alkalmazkodó. vagy agilis típus-e. Ez a felmérés fontos 'pályaalkalmassági összetevőket tisztáz.

Felnőttek is jöhetnek

— önök problematikus esetekben adnak szaktanácsot. Ehhez rendszeres kontaktust kell teremteni az iskolákkal. Hogyan sikerült* ezt kialakítani?

— Az új tanévtől a legtöbb iskolában pályaválasztási megbízott tevékenykedik. Az ő feladatuk lesz a kapcsolat- tartás. Nekik kell irányítani az iskolai tanácsadást is. Már ebben'az évben gondoskodunk továbbképzésükről.

— Általában az iskolák küldik majd tanácsadásra a problematikus gyerekeket. Emellett jöhetnek „maszek’’ érdeklődők is?

— Gyakorlatilag november 30-tól kezdjük a tanácsadást. Addig be kell szereznünk a

motorikus készségvizsgálathoz szükséges műszereket. Addig sokszorosítjuk a tesztvizsgálathoz szükséges dokumentációs anyagot is. November 30-tól szívesen állunk „maszek” érdeklődők rendelkezésére is. A tájékoz- tatáp, a tanácsadás díjtalan.

— Vannak csalódott felnőttek, akik rosszul választottak pályát, s unalmasnak, szürkének tartják mindennapi munkájukat. Az ő gondjaikon is tudnak segíteni?

— Ha felkeresnek bennünket, készséggel segítitek. Ilyen esetben nem a kor számít elsősorban, hanem az aktív tennivágyás, a valódi, alkotómunka örömének igénye. Egyébként társadalmi érdek'is. hogy mindenki képességeinek, hajlamának megfelelő munkakörben dolgozzon. Így többet produkál, sokszorozódik tevékenységének társadalmi hasznossága. Ilyen esetekben a pszichológus legtöbbször jól „diagnosztái”, eredményesen informál:

— Kaphatnánk ízelítőt a távolabbi tervekből?

— Pillanatnyilag ideiglenes helyen tartózkodunk, a gyermekvárosban. Azt szeretnénk, ha egy épületbe költözhetnénk a nevelési tanácsadóval. s a létesítendő gyér-' ,mek-ideggondozó intézménynyel. így, együtt, eredményesen tudnánk kooperálni.

(pécsi)

A Szarajevót merémfieí

.lugószláv film

Ferenc Ferdinánd meggyilkolásának, az első 'Világháború közvetlen okának, indító lövésének már komoly méretű irodalma van, hiszen a történelem alakulásának egyik forróvá vált pillanata lett az a bizonyos merénylet, amikor Gavrilo Princip elsütötte fegyverét. Érdemes-e hát' megfilmesíteni egy ilyen túlontúl, ismerős történelmi eseményt?

Az nyilvánvaló, hogy sok újat nem mond a film annak, aki a legújabb kor történelmét valamenriyire is ismeri. Legalábbis, ami a tárgyi ismereteket illeti. Az is természetes, hogy ilyen vakmerő tett után a vízsgálóbíRéti Ervin :

A bonni Németország*

Izgalmasan időszerű Réti Ervin A bonni Németország című, a Kossuth Könyvkiadó * gondozásában megjelent könyve. A szerző arra keres feleletet, hogy harminc évvel a második világháború kitörése után Németország

nagyobbik, nyugati felében levonták-e a tanulságokat a náci birodalom dicstelen bukásából. S a felelet egyáltalán mem megnyugtató.

A szerző végigvezet a háborút követő első évek történetén, a nyugati hatalmak szószegésein, amely végül is húsz esztendővel ezelőtt Németország kettéosztására és a nyugati német állam létre-;

hozására vezetett. A Német Szövetségi Köztársaság megalakulása szükségképpen hozta létre az ország keleti területein az NDK-t, az első német munkás—parasztállamot. Adenauér, az NSZK tizennégy éven át volt mir niszterelnöke , azohnal bejelentette az „Alleinvertreter Anspruch”-ot, az egyedüli képviseletre támasztott, teljesen jogtalan igényt. Ezzel az NSZK szinte megszületésének első percében „hadat üzent” nemcsak az NDK-nak, Jianem a status quónak, a második világháborút követően kialakult helyzetnek és

ezzel állandóan veszélyezteti Európa békéjét.

Réti Ervin , tényekkel, adatokkal bizonyítja, hogy külföldi, — elsősorban az Egyesült' Államok mono- polóiumainak támogatásával — miként restaurálódott fokozatosan a nyugatnémet nagytőke, hogyan törtek előre a militarista, revansista tendenciák a bonni államban.

Hazánk és Európa jövendő sorsa szempontjából rendkívül fontos az, ami Németországban történik. Éppen ezért izgalmas és jelentős az erről szóló legújabb írásmű.

G. L

ró a maga sima modorával, a monarchia rendőrségi szervei pedig kíméletlen brutalitással igyekeznek a dolgok végére járni. Ami azonban ebben a filmben is elgondolkoztató: néhány szabadságra, nemzeti függetlenségre vágyó, a tetthez is erőt érző fiatalember képes volt egy adott pillanatban megingatni a monarchiát. Talán nem is az a kérdés, hogy Ferenc Ferdinándot meg lehetett ölni, mert hiszen a filmben is elhangzik, a monarchiában legalább negyven főherceg volt a hatalom megmutatására, hanem az, hogy egy ilyen merénylet azokat a következményeket vonta, vonhatta maga után négy esztendőn át, amelyet röviden első világháborúnak neveznek.

A film képsora cifra ruhákat, teljes lojalitást, színes fogadásokat mutat, a leigá- zott kicsiny nép piros fezes urai vakon engedelmeskednek a kékzubbonyos monarchiáiig tiszteknek, a felséges házaspárnak minden gerinchajlító mozdulattal hódolnak, mert a személyes érdek, az érvényesülni vágyás ezt dik- • tálja nekik. De e vásári so- kadalom mögött ott lobognak az idealisták, akik meggyőződésükért, hitükért bátran odadobják az életüket.

A merénylet lefolyása azt mutatja, hogy ezek a „for- rófejűek” csak a revolver el- dörrenéséig kombinálták meg tennivalóikat, mert. az már nem is érdekelte őket, hogy ,azután” mi jön. Személyes

sorsuknál ' előbbrévalónak látták a ivép sorsát, azt a szabadságot, amit a nép számára akartak megszerezni. Sok-sok gondolatsor vezette őket a tettig, s azok, akik a merénylet után életben maradtak, már „másképp” látták az egészet, de meg nem tenni nem tudták, amit meggyőződésük parancsolt nekik. Ügy érezzük, ezt a forradalmi lélektant jól ragadta meg a film írója és rendezője, Fadil Hadzic. S hogy még nagyobb hangsúlyt adjon a népben mindig elevenen élő szabadságvágynak a rendező, a kereteseményt a második világháború végére teszi, arra az utóVédharcra, amikör a szervezett német megszálló hadsereget az életüket feláldozó partizánok űzték ki hazájukból.

A film azzal is r.yomat'é- kot adott mondanivalójának, hogy a színen állandóan együtt láttatja a gondolkodásra, magasabb ' államférfiúi funkcióra kevésbé alkalmas Ferdinándot és a rossz sejtésekkel.küzdő Zsófiát. Az is kitűnő jellemzés, ahogyan 21sótfia visszakérdezi Ferdi- r.ándtól... fiainak nemzetiségét. A válasz is találó a trónörökös szájából. A tragikus párt Lucyna Winnicka és Bert Soilár keltette életre. Játékukban jól kiegészítették egymást.

A történelmi tabló képeit Frano Vodopivec • operatőr színesen és mozgalmasan, jó szögből nézve örökítette meg.

(farkas)

MOLNÁR KÁROIV3'

9. szeptember J» szerda

Ilyen csatát még senki sem látott

„Lehet, hogy én csali* a rossz időben a legrosszab- bakat tanultam megismerni, de ez sem az én hi- I bám”.

(Napóleon)

Murad bej, a mamelukok vezére néhány elterelő hadmozdulattal megpróbálta megzavarni a fránciákat, és arra késztetni őket, hogy a szabályos négyszögbe felállított alakulataik fegyelmezett zártságát lazítsák fel. Ez nem sikerült. Ekkor vezényelte- tett rohamot Murád lovasainak, akik dübörögve, óriási porfelhőbe burkolva, kiáltozva, lövöldözve száguldottak előre. Egy-egy pillanatra meginogtak a francia sorok. De, .mint annyiszor, most is a tüzérség döntött. Napóleon ágyúi borzalmas pusztítást végeztek, közvetlen közelről* valósággal lekaszabol tűk a mamelukokat. Több ezer halott íeküdt a földön, a Nílus partjának sárga homokját vörösre festette a vér.

Összeomlott Múrad hadserege, a franciák feltartóztathatatlanul nyomultak előre. Napóleon 17011. július huszon- harmadikán birtokba veszi Kairót, ahol a mamelukok és a törökök orvul több katonáját megölték. Nem maradt el a megtorlás sete.

— Csak a legnagyobb szigorral lehet uralkodni a lakosságon — jelentette a francia erők főparancsnoka Párizsba. — Én naponta 5—6 fejet vágatok le Kairó utfá- P-Atf, __1

■ Győzelmei ellenére is csaknem kudarcba fulladt az egyiptomi hadjárata. Katonái a gyenge ellátás, a vízhiány és az elviselhetetlen afrikai hőség miatt föllázadtak ellene. Amikor Napóleon parancsot adott, hogy hadosztályai induljanak el Kairóból,' teljesén fölbomlott a fegyelem. A kilences félbrígád nem akarta teljesíteni az utasítást. A főparancsnok ekkor ridegen rájuk kiáltott:

— Kilencesek, többé nincs rátok szükségem ...

Ez (hatott. A többi alakulat engedelmeskedett. Ezt látva a fellázadt brigád katonái, ők is fölajánlották, hogy hajlandók eleget tenni a parancsnak. Napóleon eleinte úgy tett, mintha hallani sem

kilences félbrígád katonái nagyon kérlelték, hajlandó volt beleegyezni, hogy a föllázadt egység a menet végére áll- hasson.

Napóleon újabb győzelmet aratott,- Salhieh közelében szétverte Ibrahim bej seregét is. Elégedetten tért visz- sza Kairóba, ahol kellemetlen hír várt rá. Nelson admirális, miután összevissza manő- . verezett a Földközi-tenger keleti medencéjében és makacsul kereste a francia flottát és sehol sem találta, újra megjelent az egyiptomi partok közelében. Brueys vesztét az okozta, hogy nem teljesítette Bonaparte parancsát, aki azt az utasítást közölte vele: vitorlázzon el Korfuba, Máltába vagy esetleg ToulqnSkarna-erről. Majd amikqr-a.. ba, ott- biztonságban- lesz.. A

francia tengernagy azonban ehelyett Abukirnál manőverezett. Nelson meglepte, megtámadta és elsüllyesztet- te hajóit. Brueys is elesett... Bonaparte számára csáknem tragikus fordulat következett. A francia flotta megsemmisült és így az Egyiptomban tartózkodó hadserege elvesztette azt a lehetőségét, hogy visszatérjen az anyaországba. Ez a súlyos veszteség új helyzetet teremtett... Elkedvetlenítette a francia katonákat és fellelkesítette a velük szemben álló arab erőket, valamint nagy szerepet játszott abban, hogy szeptember elsején Törökország hadat üzent a párizsi kormánynak. Bonaparte szelet vetett és vihart aratott. Az új ellenség Szírián át nyomult előre. Napóleon nem várta meg, amíg a törökök megérkeznek, hanem parancsot ad az előnyomulásra. 1799. február 24. nevezetes nap. Ekkor jut el Aírika és Ázsia határához.

Aore megállásra kényszerítette a franciákat. Bonaparte a Vár ostrománál 3000 embert vesztett, mégsem érte el célját. Ügy határozott, hogy megfordul és csapatait Egyiptomba vezeti vissza. A katonák fizikumának teherbíróképessége ezekben a' napokban csaknem a véghez érkezett Pokoli hőségben, étlen- szomjan meneteltek a sivatagban. Ráadásul kitört » pestisjárvány. Aki betegen kidőlt a sorból, azt társai otthagyták, nehogy megfertőzze a többieket.

Napóleon seregét megtizedelte az erőltetett sivatagi menet. 1799. június tizenegyedikén visszaérkezett Kairóba. Éppen a legjobb pillanatban,' jmert nagy, létszámútörök erő szállt partra, nem messze a Nílus deltájától. Napóleon nem kímélhette és pihentethette a Szíriái hadjárattól kimerült egységeit. Ahogy értesült a törökök közeledéséről, azonnal megindította hadait. Mielőtt a küzdelem megkezdődött, kiadta kérlelhetetlenségét bizonyító parancsát: \

— Foglyokat .nem szabad ejteni!

Még talán sohasem hajtottak’végre katonák úgy utasítást, mint akkor. Minden törököt megöltek. Napóleon csaknem megrészegedett a győzelem mámorától, még élete végén is emlegette, hogy olyan. csatát, mint Abukirnál, soha sem látott, aho^az ellenségnek egyetlen embere sem maradt életben.

Ekkor megérlelődött benne az elhatározás, hogy nem elégszik meg a katonai sikerekkel, hanem Franciaor-. szágban megszerzi a politikai hatalmat is. Hónapok ót» semmi megbízható hírt nem kapott Európából és váratlanul két vállalkozó szellemű francia kereskedőtől hallotta meg . a legújabb fejleményeket, hogy amíg ő az egyiptomi expedíciót vezette, addig Ausztria, Oroszország és Nápoly hadat üzent á párizsi kormánynak. Itália elveszett és a frontokon a franciák általános visszavonulást kezdtek. A direktórium hatalma, népszerűsége vészesen csők- . kent.

Bonaparte gyorsan döntött. Annak ellenére, hogy a Földközi-tengeren az angol flotta volt az úr, négy hajóval és ötszáz emberrel 1799. augusztus tizenharmadikán elhagyja .Egyiptomot. Titokban akan Franciaországba jutni.

(Folytatjuk)