Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-31 / 201. szám

Szomorú szűrőt Kőkötőn... wwiAww^\wtfww^ww.ww,<wjvvwt/jwy|tfWW< "5 I Mikor a hegygerince^ I ken kék párák lopa­kodnak, s a nyitott egek fél­gömbje olybá tűn, mint át­látszó, törékeny üveg; mikor megsárgulnak, rozsdásodnak és vérfoltosak lesznek a le­velek; mikor haldoklik a ha­tár, s repedt szőlőszemekből édes méz csorog — akkor elő a kádakkal, puttonyokkal, ba­bos kendős, szőlőszedő lá­nyokkal, mert lehet szüretel­ni, kezdődhet a káprázat, a nótás-vígságos ünnep. ... de milyen szüretet kezd­het Noszvaj?! — Sírni szeretne az em­ber, kérem... — A fekete ráncok megmerevednek a sá­mán arcon. Kokötö — ezt emlegetik az emberek bosszúsan, károm­kodva, sóhajtva, keserűen, nagy-nagy szomorúsággal. Mert Kökötő volt az „Üj Élet” lelke. Pár éve fordul­tak itt termőre az új telepí­tésű szőlők — a magas kor- donú, nagyüzemi művelésű táblákon. Jó termésre számí­tottak az idén is, aztán egy­szerre ... Kb. 15—16 holdon odalett minden. Megfeketed­tek az apró hajtások, levelek, a magasba kapaszkodó ka­csok, egész tőkék kiszáradtak, tűzre vethetők a vastag ter­mőkarok. A kar tetemes — egy hivatalos, s mondhatni szolid becslés szerint —: 1 millió 135 ezer forint. I Mi történt a Kőkötö­» I dűlőben? A főmező­gazdász : utasítást adott a brigádvezetőknek: permetez­zenek. Komplex permetezést rendelt a Zineb (0,3 százalé­kos) és a DL 40 (0,3 százalé­kos) szerek kombinált hasz­nálatával — peronoszpóra és szőlőmoly ellen. Csúf or Béla, szőlészeti brigádvezető, a mé­regraktárból személyesen vé­telezett anyagokat, s a szerek összekeverését, a permetlé el­készítését is maga végezte, irányította. Két tartály telt meg a permetlével, s azt fel is használták utolsó cseppig. Három nap múlva nem le­hetett- ráismerni a hatalmas táblára. A 16 holdnyi szőlő 26 százaléka teljesen kipusz­tult. Szakemberek szerint a szőlő 75 százaléka olyan ál­lapotú, hogy az még kinevel­hető, megmenthető — ám egyelőre ez is teljesen bizony­talan még. Nemcsak a pusz­tulás, de a fertőzés is igen nagyfokú. Tőkéig, alapra kell majd visszametszeni a szála­kat. De ... lehetséges, hogy a tőkefejekből új hajtások már nem fejlődnek; akkor kezdhetik újra az egész te­lepítést, várhatnak 3—4 évig, hogy a tőkék termőre fordul­janak. Óriási veszteség ! ! ! "5~| Az elpusztult, erősen 1 torzult, csavarodott hajtásokból mintát vettek, s mintákat küldtek a vegysze­rekből is, amelyeket az Or­szágos Mezőgazdasági Minő­ségvizsgáló Intézet Növény­védőszer és Műtrágyaminősí­tő Osztálya vett vallatóra. A szőlőhajtások vizsgálata erős Dikonirt-os szennyezettséget mutatott, a szerek vizsgála­ta azonban ezt nem támasz­totta alá. Másodszor is min­tát vettek, ám Dikonirt-nak nyomaira sem akadtak ben­nük. A harmadik minta — ezt Csufor Béla, brigádveze- I tő küldte be az intézetbe — ! viszont már Dikonirt jelenlé- !' jtét mutatta. ’ A vizsgálati eredmények, a laboratóriumi minősítések birtokában indított nyomo­zást a rendőrség. Az, ügy bo­nyolult, kuszáit, nehéz el­igazodni a vallomások, ösz- s .ebogozott szálak között. 400 000 fordulat percenként A Magyar Selyemipari Vál­lalat fonalterjedelmesítő ka­pacitásának mintegy 80 szá­zalékos növeléséhez új, 600 tonnás teljesítményű, szinte­tikus fonalat előkészítő üzem tervezését kezdték meg a Könnyűipari Tervező Irodá­ban. Világviszonylatban is a leg­korszerűbbek közé sorolható, nagy teljesítményű gépekkel rendezik be, amelyek rend­kívül magas, percenként 400 000 fordulatszámmal mű- Máaek. ...... 4 1 Az ügy „gyanúsítottja'’; __|b| Csufor Béla. őt gya­núsítják a különös gondatlan­sággal. Ellene szólnak a szakértői vélemények, s egyéb körülmények is, ám „bűnös­ségről” egyértelműen nem be­szélhetünk. Próbáljuk meg összerakni a felelősség lánc­szemeit ... S zakértői vélemény szerint a szőlők lombkárosodását, el­torzulását hormonhatású, herbicid szerek okozhatták. Tehát Dikonirt-os szennye­zettségről van szó. A perme­tezésre kijelölt anyagok (Zi­neb és DL 40) közül egyik sem idézhet elő a lombozat­ban károsodást. Más szerekkel perme­teztek talán ... ? Feltehető: Dikonirt jutott a permetlébe, gondatlanságból, vagy más módon, egyszerű gyártási hiba folytán. Ez a szer már apró nyomokban is óriási pusztítást okoz; akkor is veszélyt jelent, ha előzőleg e szerrel permeteztek, s utá­na kiöblítik, kimossák az edényt. Példákat minden fel­tételezésre állíthatunk. Tény, hogy az 1966-ban gyártott DL 40 szer szennyezett volt, s ahol e tételből még van, ott károsíthat. A noszvajiak DL 40-e 1965-ös gyártmány, ezt az évjáratot, nem tudni, vizs- gálta-e az Országos Mező- gazdasági Minőségvizsgáló Intézet. Az is tény, hogy elő­zőleg permeteztek a szövetke­zetben Dikonirt-tal; lúgos, szódás keverékkel mosták utána a tartályt. S végső so­ron alkalmat adhatott a té­ve d é s r e a szakszerűt­len raktározás. Idézzünk a minőségvizsgáló intézet meg­állapításaiból: „A raktározás nem szakszerű, ezért a szer­keveredés és gyomirtószer- szennyezés könnyen bekövet­kezhet, melyből a szőlőnél is tapasztalt károsodás a jövő­ben is bekövetkezhet... A méregraktár kezelőjének sem­miféle képzettsége nincs ... Valóban apró láncszemek­ből áll össze a felelősség. Szimpla tanulság — és több mint egymilliós kár! c | Szólnunk kell számos J~L.| furcsaságról. Nem vettek mindjárt a fel­használt szerekből mintát. Nem azt vizsgálgatták, ho­gyan, s miként történhetett a baj. Egyesek számára a „bű­nös” személye fontosabb volt, mint annak mérlegelése, mennyiben elhárítható, vagy mennyiben mérsékelhető a kár. S maga a mintavétel is furcsán történt. Az elsőnél a járási tanács képviselője csak a permetezésre kijelölt szer­vekből volt hajlandó mintát venni; s a „gyanúsított” bri­gádvezetőnek nem is szóltak, mondaná meg, mely zsákok­ból mérte ki a szereket. A második mintavételre már meghívták Csufor Bélát, de nem engedték a zsákok közelé­be („Csak mondja meg, hol voltak a zsákok, a raktáros majd ideadja...!”), s mert közben átrakodtak, ismét nem a kérdéses szerekből került minta. A harmadik mintavé­telt Csufor maga végezte, hat tanú jelenlétében, akik között ott voltak az ellenőrző bi­zottság tagjai is; ezt nem fo­gadták el hivatalosnak a mi­nőségvizsgálathoz. És most utólag még azt sem mutat­hatja meg senkinek, honnan szedte a mintát; mert közben a méregraktárt „átrendezték”, a felesleges kacatokat eléget­ték, s tűzre vetették a megőr­zésre félre tett, mintavételes zsákokat is. Bonyolult, kusza ügy. Még nyílt a kérdés: kit vagy kiket terhel felelősség, hol történt mulasztás, milyen mértékű a gondatlanság. A kár és a károsult felett azonban nem lehet vita, Pataky Dezső a Mémsmüu^: Olcsóbb lett a tűzifa Szeptember 1-től ismét csökkentik a tűzifa árát. Igen, nem tévedés, ismét csökken­tik a rtűzifa árát. Ugyanis január 15-én mázsánként 7,70 forinttal lett olcsóbb és most, szeptember 1-től 6,80 forin­tos árcsökkentésről számol­hatunk be. Ez azt jelenti, hogy hétfőtől kezdve a pálya­udvari Tüzép-telepeken 37,20, a belterületi telepeken pedig 41,50 forintos mázsánként! egységáron vásárolhatunk tű­zifát. Bemutatjuk Népköztársaságunk intézményeit A bíróságok s zociallsta bírósági rendszerünk első átfogó törvénye az alkotmány, amely VI. fejezetében lerakta a mai bírói szerve­zet alapjait. Az alkotmányra épül a bíró­sági szervezetről szóló alapvető törvé­nyünk, az 1954. évi II. törvény is. Hazánkban az igazságszolgáltatást a Ma­gyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, a megyei bíróságok és a járásbíróságok gya­korolják. Már az alkotmány utal arra, hogy a törvény az ügyek meghatározott csoport­jára külön bíróságok létesítését is elrendel­heti; ilyen külön bíróságok a katonai bíró­ságok. A bíróságok között vannak olyanok, ame­lyeknél a per megindul, amelyek tehát az első ítéletet hozzák; ezek az első fokon el­járó bíróságok. Vannak viszont olyanok, amelyekhez csak akkor kerül az ügy, hogy­ha az első fokú ítélettel szemben jogorvos­latot terjesztenek elő. Ezek a fellebbviteli bírósagok, amelyeknek. ítélkező tevékenysé­ge arra irányul, hogy felülvizsgáljak az első fokú bíróságok döntéseit. Bírói szervezetünk alapegysége a járás- bíróság. Egyes városokban.', illetve Budapest kerületeiben a járásbíróságokkal egyenlő jogállású, és hatáskörű városi, illetve városi kerületi bírósagok működnek. A járásbírósá­gok (városi, városi kerületi bíróságok) min­dig első fokon eljáró bíróságok. Általános ha­táskörű bíróságoknak is nevezik őket; ez azt jelenti, hogy mindazokban az ügyekben ítélkeznek, amelyeket valamelyik törvény kifejezetten nem utal más bírósági szerv ha­táskörébe. A megyei bíróság (Budapesten a vele egyenlő jogállású és hatáskörű fővárosi bí­róság) első fokon azokban az ügyekben jár el, amelyeket a törvény kifejezetten a ha­táskörébe utal, másodfokon pedig a járás- bíróságok (városi, városi kerületi bíróságok) ítéletei, határozatai ellen beadott fellebbe­zések, óvások tartoznak a hatáskörébe. A Legfelsőbb Bíróság a Magyar Nép- köztársaság legfőbb bírói szerve. Hatásköre négy irányú. Első fokon ítélkezik a törvény által hatáskörébe utalt, illetve a legfőbb ügyész által előtte kezdeményezett kiemel­kedő fontosságú ügyekben. Dönt a megyei (fővárosi) bíróság és a külön bíróságok ítéletei, határozatai ellen benyújtott felleb­bezések (fellebbezési óvások) ügyében. Dönt a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek a bíróságok jogerőre emelkedett ítéletei, határozatai ellen emelt törvényes­ségi óvása felett, s végül elvi döntéseket hoz, és ezekben a bíróságokra kötelező irányelveket állapíthat meg. A bíróságok tanácsokban ítélkeznek. Áz első fokon eljáró rendes bíróságok egy hiva­tásos bíróból és két népi ülnökből álló ta­nácsokban, a másodfokon- eljárók pedig há­rom hivatásos bíróból álló tanácsban hoz­zák ítéleteiket. Mint ismeretes, a közelmúltban zajlottak le országszerte a népiülnök-választások. A népi ülnökök (számuk országosan mintegy 18 000) megválasztásuk alapján nem kerül­nek munkaviszonyba, lényegében társadalmi tevékenység formájában látják el bírói meg­bízásukat. A bíróság elnöke által megállapí­tott sorrendben vesznek részt az ítélkező munkában, egy évben azonban — fontos és kivételes ok nélkül — legfeljebb egy hó­napra vehetők igénybe. Az illetékes igazság­ügyi szakembereket most az az elgondolás foglalkoztatja, hogy az egyszerű, kisebb je­lentőségű ügyekben a jövőben nem kellene igénybe venni a népi ülnököket, az ilyen­fajta ügyekben elegendő lenne egy hivatásos bírót foglalkoztatni. Természetesen ez az ügyek egyik viszonylag kisebb részét érintené, zömükben megma­radna az ülnökbíráskodás. Sőt, azt terve­zik, hogy a komolyabb pereket a jövőben úgynevezett „nagy tanácsban” két szakbíró és három népi ülnök közreműködésével lenne helyes tárgyalni. A jelenlegi büntető eljárásban az úgynevezett előkészítő szak­ban a bíróság döntő többségében jogi kér­déseket vizsgál. Ezért ésszerű az az elgon­dolás is, hogy a bírósági ügyeknek ebben a szakaszában felesleges a népi ülnököket igénybe venni; helyesebb, ha ők az érdemi dön.'téseknél vannak ott, magára a tárgya­lásra koncentrálják a figyelmüket. Alkotmányunknak és a Magyar Népköz-' társaság bírósági szervezetéről szóló 1954. évi II. törvénynek a hivatásos bírák és népi ülnökök választására vonatkozó rendelkezé­sei még nem léptek teljes egészükben ha­tályba. Ez idő szerint a népi ülnököket, to­vábbá a Legfelsőbb Bíróság elnökét választ­ják, a többi hivatásos bírói állásokat pedig kinevezés útján töltik be. (A Legfelsőbb Bí­róság tagjait az Elnöki Tanács, a többi hiva­tásos bírót az igazságügy-miniszter, a me­gyei és a járási bíróságok elnökeit a Minisz­tertanács nevezi ki.) Ha a bírósági tevékeny­ségről szólunk, említsük meg azt is, hogy hazánkban jelenleg több szerv végez igaz­ságszolgáltatási jellegű tevékenységet; kü­lönböző jogvitás ügyekben gyakran párhu­zamos hatáskörrel rendelkezik a bíróság, a szabálysértési hatóság, a társadalmi bíróság, a munkaügyi döntőbizottság, a gazdasági döntőbizottság stb. Tevékenységüket több szerv — lényegében egymástól függetlenül — irányítja. A z illetékes szervek most foglalkoznak M azzal, hogy a felesleges széttagoltsá­got, párhuzamé' /:-kát miként lehetne megszüntetni. 5?r. Üjiaki László RITMUS (Molnár Gyula felvétele: 2 pmff PORTRÉ (Fejér István felvétele: 4 pont) Olvasóink kérésére közöljük, hogy fotópályázatunkra eddig 47 szerzőtől 362 fénykép érkezett. A beküldött képek­ből eddig 15 fotót közöltünk. A pontverseny állása': Répássy István (Hatvan) Molnár Gyula (Eger) Fejér István (Eger) Czakó István (Petőfibánya) Gergely Árpád (Csány) Gömbös Dezső (Kisköre) Polgári József (Eger) Koczka István (Füzesabony) Varga Gyula (Kál) Várhegyi György (Mátraháza) 9 pont 9 pont 7 pont 3 pont 3 pont 2 pont 2 pont 2 pont 1 pont 1 pont Mint ahogyan pályázatunk meghirdetésekor közöltük, olvasóink is segíthetnek a pontozásban, tetszésük szerint ki­választhatják egy-egy hónap legjobb fotóját, s nyílt levelező­lapon közölhetik a szerkesztőséggel. A legtöbb szavazatot elért fénykép külön 10 pontot kap. A július 20. és augusztus 31. között leközölt fényképek szavazatait szeptember 5-ig kérjük beküldeni a szerkesztőség címére. Olvasóink kérésére ismét felsoroljuk a díjakat;” I. díj; 1 db 3800 Ft-os Praktica fényképezőgép* II. díj: 1 db 2500 Ft-os Sonar teleobjektív (135 tnm-es}. Hl. díj: 1 db 1270 Ft-os nagyítógép. Vigaszdíj: 1 db minivaku. Érdeklődéssel várjuk a további fényképeket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom