Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-23 / 194. szám
Tervszerűbben, hatékonyabban Heves megye tanácsi vállalatai az elmúlt kilenc év alatt közel 400 millió lorin- tos beruházást valósítottak meg, mégis a gazdálkodás feltételei kedvezőtlenek. Több tanácsi vállalat nem versenyképes, a szociális, a munkavédelmi, az egészség- ügyi, és kulturális ellátottság nem kielégítő, több vállalatnál a rendeletekben előírt alapvető követelményeknek sem megfelelő. De hiszen 400 millió jelentős ősz- szeg! Olyan mélyről indultak a tanácsi vállalatok, hogy az eddigi beruházásokkal nem lehetett több eredményt elérni, vagy talán nem jól éltek a lehetőségekkel, nem hatékonyak a beruházások? Mit lehetne tenni a fejlesztés meggyorsítására? Másodlagos szerep A tanácsi vállalatok szerepe eddig másodlagos volt, a minisztériumi vállalatok mellett kiegészítő, kisegítő feladatokat láttak el. Ennek megfelelően a tanácsi vállalatok fejlesztésére a 'központi tervezés során nem fordítottak kellő súlyt. Az anyagi eszközöket többnyire csak meghatározott feladatokra és az évközi maradványokból bocsátották a tanácsi vállalatok rendelkezésére. Ez nem is volt elegendő és későn Is érkezett a segítség. A régi irányítási rendszer beruházási tevékenysége ke-' retgazdálkodáson alapult, az irányító tanácsok és a vállalatok is a tetszetős és viszonylag kevés eszközt, nem sok forintot igénylő beruházásokra törekedtek. A döntéseknél sokszor szubjektív vélemények és ötletek érvényesültek. Hiányzott a távlati elképzelés, a tanácsi középtávú terveket nem követte a vállalatok középtávú állóeszköz fejlesztési tervezése. Bár a tanácsi vállalatok közel 400 milliós beruházásainak több mint 58 százaléka központi forrásokból létesült, a vállalatok csak annyit kaptak, amennyi maradt, amennyit ki tudtak harcolni maguknak. A másodlagos szerepből, a kis vállalatok helyzetéből az következett volna, hogy a tanácsi vállalatok vezetői minden eszközt és lehetőséget ragadjanak meg, hogy a fejlesztésre rendelkezésre álló összegeket a lehető leghatékonyabban, a legfontosabb célokra és a leggazdaságosabban használják fel. Ám sok esetben nem így történt. Nyugtalanító tények Az elmúlt kilenc év tanácsi vállalati beruházásainak 47,9 százaléka építés jellegű és csak 34,3 százalék gép, technológiai berendezés. Ez azt jelenti, hogy az állóeszköz állomány összetétele kedvezőtlen irányba tolódott el. nem szolgálta a termelékenység növekedését. Hz első tsz-Sap a megyébe» Most, a munkás-paraszt szövetség ünnepének táján hadd köszöntsük megyénk első termelőszövetkezeti üzemi lapját, amelyet a gyöngyösi egyesült tsz-ek jelentetnek meg. Ennek az újságnak a címe ugyanaz, ami a szövetkezeté: Mátra Kincse. Az első példány beköszöntőjében Sipos Sándor, párttit- kár, a szerkesztő bizottság elnöke azt írta, hogy a lapnak elsőrendű feladata a tsz-tagság tájékoztatása. Ugyanakkor szívesen ad helyet azoknak a gondolatoknak. amelyeket a szövetkezet tagjai vetnek papírra munkájukról, életükről, - problémáikról. A Mátra Kincse havonta jelenik meg. közvetít a vezetőség és a tagság között. Kívánjuk: hogy feladatát jól hajtsa végre, nvnél eredményesebben szolgálja a tsz-tagság anyagi és kulturális felemelkedésének, íej- Sftdésénék ügyétAz ember azt gondolná, hogy a sok építkezés után a termelő részlegek elhelyezése jelentősen javult. De nem így történt. Bár az épületek átlagos életkora nem érte el a 20 évet, és még több mint 40 évig kellene szolgálniuk a termelést, az épületek egyötöde nem megfelelő helyen van, hamorosan le kell bontani, mert a fejlődés, a városrendezés útjában áll, vagy az egészséget veszélyezteti. Az ipari üzemek épületeinek 27 százalékát, az élelmiszer- ipari létesítményeknek pedig 38 százalékát olyan helyen és úgy építették, hogy le kell bontani. Az idézett adatokat nem mi állapítottuk meg, hanem a megyei tanács legutóbbi vb-ülése elé terjesztett jelentés. A Népújságban többször szóvá tettük, és most a megyei tanács végrehajtó bizottsága is azt állapította meg. hogy a beruházásokra kevés eszközünk, kevés pénzünk van, mégis pazaroljuk. Mi lehet ennek az oka? A pillanatnyi helyzet való túlzott ragaszkodás, a távlati tervek, a vállalati üzletpolitika hiánya. Több esetben a vállalati elgondolás túlzott mértékben érvényesült és kellően nem vették figyelembe a település távlati megyénkben éppen nem is távoli terveit. A hibák mellett jelentős eredmények vannak. A figyelmet most a hibákra, azok okaira szeretnénk irányítani, hogy ezután sokkal eredményesebb legyen a tanácsi vállalatok beruházása. Vállalati alapot létesítenek Mi szükséges ahhoz, hogy a tanácsi vállalatok gyorsabban fejlődjenek, jobban megfeleljenek a piac és a' lakosság igényeinek? Az elmondottakból következik, hogy elsősorban pénz. Az új gazdaságirányítási rendszer több lehetőséget ad a vállalati alapok képzésére. De nemcsak pénzre, hanem arra is szükség van, hogy az állóeszközök összetételét kedvezően javítsák, a gazdaságosságot, a hatékonyságot növeljék. nagyobb ■ figyelmet és több pénzt fordítsanak a munkavédelmi, a szociális és a kulturális berendezésekre. Alapvető követelmény, hogy a vállalatok gyorsabban-, hatékonyabban hasznosítsák a beruházásokat. E feladatok megvalósításához feltétlenül szükséges, hogy a vezetés körültekintőbb, alaposabb legyen, az új követelményeknek fokozottabban megfeleljen. A vállalatok önállóságát nem szabad csorbítani, sőt a megyei tanács azt növelni szeretné. De a vállalati kezdeményezés ösztönzésével egyidejűleg a közösségi érdeket az eddiginél jobban akarják érvényesíteni. Ezért a megyei tanács a várható többlet források terhére 1971 —75 évekre vállalati támogatási alapot létesít. Ebből segítik majd azokat a vállalatokat, amelyeknek átmenetileg nem lesz elegendő pénzük a nélkülözhetetlen fejlesztésekre. A vállalati alap létesítése feltétlenül szükséges és hasznos, de nem elégséges. Arra is elengedhetetlenül szükség van, hogy a vállalatok eredményes gazdálkodással megfelelő alapokat képezzenek, a termelő, a kereskedelmi és a szolgáltató vállalatok bátrabban vállalják a kockázatot. A vállalatok ne csak a központi támogatásra várjanak, hanem saját forintjaikat is fektessék be — gazdaságosan, hatékonyan. F. E. Gyár a Maros partján i 1944. augusztus 23 fel Románia. ■án, ma 25 éve szabadult 1962 decemberének egyik reggelén szokatlan lárma verte fel a Maros partját. Marosvásárhely mellett munkások és mérnökök lepték el a gabonától nemrég megtisztított földeket. Rövid ünnepséget tartottak, ezzel jelezték a hatalmas építkezés megkezdését. Néhány nappal később már özönlöttek az építők, a szerelők, emberek és gépek, hazaiak és külföldiek. Megindult a munka, s a földből szinte lsetek alatt törtek a magasba az új épületek, tornyok, csőhálózatok. Űj színt kapott a határ, új ipari egységet Marosvásárhely, munkalehetőséget lakosai és műtrágyát a szocialista mezőgazdaság. Az építők és a tervezők alkotó munkája nyomán 1969 júniusában kezdte meg a termelést a Marosvásárhelyi Vegyipari Kombinát, Románia hatéves nemzetgazdasági tervének fontos objektuma. Ammóniák és oxigén Még nem dolgoztak teljes kapacitással a bonyolult berendezések, a kombinát szomszédságában máris újabb munkába kezdtek. Ezzel, vagyis a második ammóniak- gyár üzembe helyezésével megháromszorozódott a gyár termelése, mintegy igazolva a román vegyipar fejlődésének nagy ütemét. Most évente 190 ezer tonna ammóniá- kot, 450 ezer tonna műtrágyát és több mint 6 millió köbméter ipari oxigént állít elő. Csak a Marosvásárhelyen gyártott műtrágya felhasználásával mintegy 1,5 millió tonna búza. vagy 2 millió tonna kukorica többtermelés érhető el. Marosvásárhelyen állítják elő Románia vegyiműanyag termelésének 15 százalékát és a nitrogénműtrágya több mint 20 százalékát. Mit hoz a jövő? Marosvásárhely közismerten szép város. Főterét nem felejti el, Bemulatjuk Népköztársaságunk intézményeit Az országgyűlés A z országgyűlés az államhatalom és a népképviselet legfelsőbb szerve, amely törvényalkotó tevékenységet folytat, és a kormányzati munka meghatározása mellett a Népköztársaságunk alkotmányában szabályozott politikai ellenőrző funkciót is gyakorolja. Az alkotmány általános elvi értelemben így foglalja össze ezt a feladatkört: „Az országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból folyó összes jogokat, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.” Ez tartalmilag azt jelenti, hogy az ország- gyűlés felelős az állami ügyek vezetéséért, megszabja a megvalósítandó bel- és külpolitika programját és legmagasabb szinten ellenőrzi annak végrehajtását. Ebből következik. hogy az országgyűlés feladatkörét tulajdoniképpen nem is lehet kimerítően felsorolni. Az alkotmány ezért rögzíti ennek csupán az elvi kereteit és — ezekhez kapcsolódva — csak példálódzó fesorolással szemlélteti azokat a legfontosabb teendőket, amelyek az országgyűlés folyamatos működését általábán jellemzik: vagyis, hogy törvényeket alkot; meghatározza az állami költségvetést; megállapítja a népgazdasági tervet: megválasztja a Népköztársaság Elnöki Tanácsát; megválasztja a Minisztertanácsot; minisztériumokat létesít és szüntet meg, illetve meghatározza — szükség szerint megváltoztatja — a minisztériumok feladatkörét; dönt a hadüzenet és a békekötés kérdésében; közkegyelmet gyakorol. Az országgyűlés hatáskörével kapcsolatban hangsúlyoznunk kell, hogy — az állami szervezetben elfoglalt helyének megfelelően — hatáskörét jogszabállyal sem lehet korlátozni. Ennek következtében hatáskörét sem lehet kimerítő felsorolással meghatározni. Döntései valamennyi állami szervre, minden állampolgárra, sőt az ország területén tartózkodó külföldiekre is kötelezőek. Az alkotmány rendelkezéseiből nyilvánvaló, hogy törvényeket csak az országgyűlés alkothat: ez az országgyűlés részére fenntartott hatáskör. E hatáskörben az országgyűlésnek van egy rendkívül fontos, évenkéni visszatérő feladata: a költségvetés meghatározása s a népgazdasági terv megállapítása, illetve törvénybefoglalása. A költségvetés megállapítása, az éves terv- meghatározása különleges helyet foglal el az állami éledben, E feladat megoldása alapvető jelentőségű hazánk szocialista fejlődése, a dolgozó néo Jólétének emelkedése szempontiából. s meghatározza az egész állami munka alapját, kereteit is. Ezt tükrözi az alkotmány, amikor e feladatokat az országgyűlési feladatok közé sorolja és ezek között is kiemeli. A költségvetést s a népgazdasági tervet az országgyűlés törvénybe iktatja. Kétségtelen, hogy az ellenforradalom előtti időszakban az országgyűlés nem tudta betölteni maradéktalanul az alkotmányban kijelölt szerepét, hatásköre nem bontakozhatott ki eléggé. Ezért az 1956. augusztusi országgyűlés a munka megjavítására határozatot fogadott el, s ebben megállapította: „Az eddiginél nagyobb mértékben kell felhasználnunk alkotmányunk demokratikus alap- elveit arra. hogy kibontakoztassuk a dolgozó nép államépítő tevékenységét... A dolgozó nép összességét érintő minden alapvető kérdést törvényben kell szabályozni. Ennek megfelelően feltétlenül szükséges a törvényhozó- tevékenység kiszélesítése olyan értelemben, hogy az állampolgárok alapjogait és lényeges kötelességeit érintő jogszabályok törvények formájában kerüljenek megalkotásra.” Megállapíthatjuk, hogy az elmúlt 10—12 évben országgyűlésünk ennek a határozatnak mind következetesebben tett eleget. Ezt tükrözi, ennek következménye a magyar országgyűlésnek a hazai és a nemzetközi közvélemény előtt egyaránt megnőtt szerepe, tekintélye. Az országgyűlésre, mint legfőbb államhatalmi szervünkre, további nagy feladatok várnak a törvényalkotó munka fejlesztésében, állami életünk demokratikus vonásainak, demokratizmusának erősítésében. Jelenleg is határozott törekvések tapasztalhatók arra, hogy a törvények és a törvény- erejű rendelelek előkészítésébe az eddiginél intenzívebben vonják be a különböző ország- gyűlési bizottságikat; ez figyelemreméltó pozitív törekvés, hiszen e bizottságokban egy- egy terület kitűnő szakemberei foglalnak helyet. Aktív közreműködésük a törvényalkotó munkában (már az előkészítés fázisában is) kétségtelenül hozzájárul, hogy. országgyűlésünk a lehetőségekhez képest minél hosz- szabb időszakra érvényes, időtálló törvényeket alkothasson. fgyancsak állami életünk demokratikus vonósait erősíti az országgyűlés ellenőrző funkciójának további javítása a kormányzati tevékenység felett. Ez az új vonás nemcsak az interpellációk szaporodó számán mérhető le, hanem azon is, hogy az országgyűlési ülésszakokon elhangzott fontosabb észrevételekkel, kritikai megjegyzésekkel feladatmegjelölésekkel a Minisztertanács újabban visszatérőleg és rendszeresen foglalkozik. Újlaki László dr. u aki egyszer ott járt. Régi épületeit becsben tartják, házai kifogástalanul tiszták, az új városrészben nagyarányú lakásépítkezés folyia A város külső képe kétségtelenül modernizálódott. Mindez azonban, végső soron mégsem tesz korszerűvé egy mai várost. Az ipar fejlettsége az, aminek alapján általában megítélik egy város fejlődésének perspektíváját. E tekintetben Marosvásárhely Románia legszebb és legjobban fejlődő városai közé tartozik. A Vegyikombinat közelében újabban gazdag me- tángáz-lelőhelyeket tártak fel, s 1972-ig új gyárakat helyeznek üzembe. Az új létesítmények lehetővé teszik, hogy jelentős mértékben emeljék a metángáz értékesítési fokát és hozzákezdenek más vegyi termékek gyártásához is. A már felépült vagy most épülő gyárak korszerűségére jellemző, hogy az egy főre eső évi termelés túlhaladja majd az 509 ezer lejt, a mostani 235 ezer lejjel szemben. 1975-ben Marosvásárhely a megye ipari termelésének közel 50 százalékát adja, s ennek döntő részét a vegyipari kombinátban állítják elő. A huszonévesek kombinátja A modern berendezések műszaki színvonalának megfelelően a kombinátban most közel 100 mester és technikus, több mint 100 mérnök és közgazdász dolgozik, irányítja a bonyolult berendezéseket, tervez és szerkeszt. Sok esetben kérik a marosvásárhelyi szakemberek segítséget az ország más tájain épülő gyárak is. A már elmondottakon túl olyan jellemzővel is rendelkezik a Marosvásárhelyi Vegyi Kombinát, amelyet a világon kevés gyár mondhat el magáról. A huszonévesek munkaközössége ez — a gyárban dolgozók átlagos életkora még a 27 évet sem éri el. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért, országos a híre a Vegyi Kombinátnak, de nem az átlagéletkor miatt, hanem a teljesítményekért. Erdély egyik legkiválóbb üzeme ez, amely általában elsők között alkalmazza az országban a termelés és a szervezés legújabb módszereit. Rövidesen új fizetési rendszert vezetnek be a gyárban, tudományos alapra helyezik a munkanormákat. Napirenden tartják az üzemszervezés és az információs rendszer javításának lehetőségét. A gyártási veszteségek csökkentésére kidolgozott tanulmány alkalmazásával évente 5 millió lej többlettermelést érnek el. Az eredmények ellenére mégis azt lehet mondani, hogy ez még csak a kezdet. Az új módszerek és a korszerű berendezések még nem tették lehetővé, hogy a gyár teljes adottságát igénybe vegyék, kapacitását teljes mértékben kihasználják. Ezt a mesterséget is, mint bármelyiket el kell sajátítani. Annál inkább, mert a külföldről vásárolt berendezések egy részén lényeges módosításokat hajtottak végre a gyár konstruktőrei. Méghozzá olyan sikerrel, hogy a berendezések külföldi gyártói a módosítás szabadalmát is megvásárolták a Maros partján épült Vegyi Kombináttól. (K—s) Tavaly a nyári aszály idején, nem egy termelőszövetkezeti elnökül hallottunk panaszkodni, hogy nem tudnak mivel öntözni. Igaz — mondták —, hogy itt folyik el mellettük a patak, de a feljebb levő közös gazdaságok is locsolják a növényeket, s nekik már szinte semmi víz nem marad. Nagy volt a vízhiány, s ha netalán víz akadt, akkor biztosan az öntözőberendezésekkel volt probléma. S mivel alig-alig jutott a legfontosabb növényekre is éltető csapadék, hihetetlenül nagy tekintélye lett a víznek. Ezért furcsa most, hogy a nyár derekán, s lassan a nyár végén, alig lehet a megye termelőszövetkezeteiben üzemelő öntözőberendezéseket látni. Az idén elég csapadék hullott a földekre — mondhatja bárki — minek emellett még öntözni is. Az eső jobb is és olcsóbb is. Valóban — olcsóbb az eső, mint mesterséges úton vizet juttatni a földekre. Csak az igazsághoz az is hozzátartozik, hagy bármennyi eső is hullott az idén a földekre, mégsem volt elegendő minden növényfajtára. A tudomány mai álláspontja szerint az öntözésre még a legcsapa- clékosabb évben is szükség van. S valahogy változtatni kellene azon a szemléleten is, hogy öntözésre elsősorban a zöldségféléknek van szükségük. Nyilvánvaló, hogy aszályos idő esetén a legcélszerűbb azokat a növényeket öntözni, amelyek a legjobban visszatérítik a víz árát, csapadékosabb idő esetén viszont más növényekre is érdemes vizet juttatni. Elgondolkoztató az, hogy az elmúlt időszakban megyénkben az öntözési kapacitásnak még a fele sem volt kihasználva, s a patakokban haszontalanul folyt le a víz nagy része. Pedig példák sorozatával lehetne bizonyítani, hogy nemcsak a paprika vagy a paradicsom hálálja meg bő terméssel az öntözést, hanem például a búza, a kukorica, a cukorrépa is. (kaposi) Majdnem 200 féle szerszámgépet ajánl a magyar vállalatoknak 1970-re a Szovjetunió A szovjet SZTANKOIM- PORT külkereskedelmi vállalat a. napokban tájékoztatta a TECHNOIMPEXET. hogy 1970-re majdnem 200 féle szerszámgép szállítását tudja felajánlani Magyarországnak. A szovjet gépek iránt növekszik a kereslet. Az igény már eddig jó 600 ezer rubellel magasabb, mint tavaly, ez azonban az év második felében várhatóan még tovább növekszik. A legtöbb szerszámáé ret — több mint harmincat — a Magyar Vagon- és Gépgyár vásárolja. A Csapol Artcgvái- mindenekelőtt köszörűgépeket, a -Oiunma Optikai Művek és az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat revolveresztergát, a mezőgazdasági gépjavító vállalóccn horizontál futó-maró műveket, síkköszörűket és bordás-ten- gelyköszörűket rendeltek erre az évre a Szovjetunióból. Az idén első ízben a SZTANKOIMPORT majdnem száz szerszámgépről külön részletes ajánlatot is küldött Magyarországra, ezeken feltüntetik az eladásra szánt gépek főbb műszaki adatait, árát. 1969. augusztus 23., szombat
