Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-23 / 194. szám
Hogyan készül a tankönyv? Négyszemközt a szerzővel vasnak bele matematika könyveikbe. Megoldják a példákat, s ezzel „végeztek” a számtannal. Könyvemben arra törekedtem, hogy a gyerekekhez szóljak, hogy úgy írjam meg, olyán módszeres „tálalásban", ami felkelti az „étvágyat”, az érdeklődést. Illusztrálásul mindjárt bizonyít is. Elmond egy feladatot. Szuggesztív előadása nyomán könnyű elképzelni a megvalósítást... Az osztály a függvénytan alapelemeivel ismerkedik. Elhangzik a tanári kérdés: — Ki ül az 1. 5. helyen? Erre a gyerekek megnevezik az illetőt. A kérdés- játék így- folytatódik, s közben a tanulók megismerkednek a rácsrendszerrel, megismerik a koordináták lényegét. Továbblapozok. Kisiskolás számára túl nehéznek tűnő anyaegység-címek lepnek meg: Halmazelmélet, kombinatorika, Ismerkedés a számrendszerekkel. Ezek még gimnazista számára is ismeretlenül csengenek. Minek tanulja akkor ezt egy hetedik általánosba járó nebuló? — A gyakorlati élet, a rohamos technikai fejlődés sürgeti az alapozottabb matematikai ismeretek elsajátítását. ,A „fundámentumol” viszont minél korábban kell lerakni, s csak jó alapozás eredményeképpen szökik lombba á matematikai érzék, a matematikai logika. ’ Ahogy beleolvasok egy fejezetbe, ahogy átfutom a példák, feladatok sorát, azonnal meggyőződöm arról, hogy mennyire tehermentesíti a tanulót a szerző. — A korszerű matematika- tanítás elméleti alapelveinek gyakorlati realizálására törekedtem. Állandó munkái akarok adni a tanulóknak, aki a játékos feladatokat sorra megoldva maga absztrahál, maga következtet, maga állapít meg szabályokat. Az ilyen egyéni munkával szerzett ismeret sokkal tartósabb mint tankönyvből magolt, de a gyakorlattal meg nem erősített ismeretanyag. Balogh Viktória tankönyvét szeptembertől már az ország minden matematika sza- kosítású hetedik osztályában használják majd. A szerző azonban türelmetlen volt, ő előbb rendezett amolyan minősítő „főpróbát”. — Megoldattam gyermekeimmel a legtöbb feladatot. Akkor nyugodtam csak meg, amikor láttam, hogy kedvvel és könnyedén megbirkóztak velük. Balogh Viktória első tankönyvét írta. Ügy hírlik nem ez lesz az utolsó. — Jövőre nyolcadikosok számára írok tankönyvet. Szeretném. ha mind több gyerek számára könnyebb, rokonszenvesebb lenne a tanulás, a matematika ... (pécsi) Egri Nyár III. országos katonáéin fesztivál Az Egri nyár programjának hagyományos rendezvénye a katonazenekarok találkozója. A IV. országos fesztivál ma délután 5 órakor kezdődik a Dobó téren. A fesztiválra érkező zenekarok este fél hétkor a város több pontján — o Gárdonyi Géza téren, a Dobó téren, a Hadnagy utcai lakótelepen és a Finomszerélvénygyár lakótelepén — térzenét adnak. Húsz éve szerzett diplomát fiz Egri Pedagógiai Főiskolán, tizenhét éve vezető szakfelügyelő a megyei művelődés- ügyi osztályon. Tanári szak- dolgozatát a tanítási óra korszerűsítéséről írta. Két évtized alatt számos szakcikket is írt ebből a témakörből. Ilyen elméleti és gyakorlati „tréning” után érthető, hogy tankönyvírásra kapott megbízást. Kezdetben mégis aggályai voltak Balogh Viktóriának: — A szakosított tantervi osztályok számára kellett kiegészítő tankönyvet írnom. A követelmény igen magas volt: lapjaiban is új szemléletű munkát vártak tőlem: a korszerű matematika-oktatás alapelemeit kellett becsempésznem a hetedikesek tudatába. Először kételkedtem a sikerben. Folyvást faggattam magam: — Át tudom-e transzponálna az alsó tagozatos eredményeket felsős szintre? Megtalálom-e a legfrappánsabb példákat? Tudok-e a gyerekekhez szólni úgy, hogy valóban lekössem őket? Idővel mégis megbirkóztam kételyeimmel, mert felelevenedett,: előttem két évtized sok- sok matematika órája, be-, vált, alaposan kikísérletezett.í módszerek jutottak eszembe,/, felidéztem a megértés örömé- ? tői sugárzó gyermekarcokat,-j s lassan-lassan eloszlottak azs aggályok. Fénymásolással sokszorosított anyagot mutat; a tan-v könyv először elkészült egységét. A közelmúltban fejez- - te be a záró részt is. Belelapozok mindkettőbe, meglep a közvetlen hangvétel, az érdekes és újszerű anyag, a feladatok játékos sokrétűsége. A szerző készséggel kommentálja meglátásaimat: — Az a tapasztalat, hogy a gyerekek egyáltalán nem olHarminchárom névtelen levél (Kedd, 20.25). Vígjáték három felvonásban, az egri és a miskolci színház előadása, felvételről. Méhes György, a Kolozsvárott élő, ismert romániai magyar írónak ezt a művét magyarországi ősbemutatóként Egerben mutatták be. A Harminchárom névtelen levél az iskola világába viszi el a nézőt, szatirikus hangvétellel mutat, be típusokat, azt példázva, hogy egy közösség életét milyen mértékben képes megrontani a rosszindulat és az intrika. A néhány éve született művet Romániában már eddig hat színház tűzte műsorára. 3ebal Deeks bosszúja (Szerda, 20.20). Magyarul beszélő nyugatnémet filmszatíra. Az 1967- ben készült tv-film. amelyet Dietrich Haugk rendezett, egy közel három évtizede becsülettel szolgáló bankpénztárost mutat be, aki nagyon komolyan vette munkáját. s másra alig figyelve dolgozott. Talán éppen ezért sosem jutott előre, sem a ranglistán, sem a fizetési osztályokban. 27 év után sorsának kilátástalansága még saját maga előtt is világossá válik: elhatározza, hogy bosszút áll a bankon. Először sikkasztani akar, de azütán rájön, hogy a bank kárát a biztosító megtérítené, s őt lecsuknák. Ördögibb bosszút eszel ki... MűvészporJré Unqár Imréről riporter beszélget, s a műsor kerete természetesen zene: a 60 éves zongoraművész Bach f-moll zongoraversenyét, Beethoven Pathetique szonátájának második tételét. Chopin H-dúr Nocturne-jét és Bartók Béla Gyermekeknek című sorozatának néhány darabját játssza el. Természetesen emlékezetből, „fejből” .. .4 a mondat a zeneszeretők számára mond sokat — Ungár Imre csecsemőkora óta világtalan! A portréműsor — ezért is ígérkezik különleges élménynek, mert megismerhetjük a kitűnő művész töretlen optimizmustól áthatott egyéniségét. Ö maga beszél az útról, ami a zenéhez, a művészetoez vezetett. S ő.magn mondja el mosolyogva: 6 éves koromig sokat unatkoztam a szemem miatt, s ekkor kezdtem a zongorával, mint egyetlen játékszerrel foglalkozni; s azóta sem unatkozom... Ungár Imre kilűnő művész, kemény egyéniség, derűs kedélyű ember. Játéka élmény — meg kell hallgatni. A vadászat Tanulási lehetőség* — felnőtteknek A Dolgozók Egri Általános és Középiskolája ebben az évben is felvételt hirdet az 1970—71-es tanévre. Azok számára, akik még nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát — az igényeknek megfelelően —, heti három tanítási napos esti tagozat, vagy heti egy tanítási napos levelező tagozat indul, összevont V—VI., valamint \II—VIII. osztállyal. A jelentkezők a két tanévet egy tanév alatt végezhetik el. A középiskolára jelentkezők számára három lehetőséget is biztosítanak. A Dolgozók Gimnáziumára felvételt f nyerhetnek mindazok, akik elvégezték a nyolc általános iskolát és betöltötték a 15. . életévüket és minden olyan , 14 évet betöltött tanuló is, \ aki legalább négyórás munkaviszonnyal rendelkezik. A fiatalkorúak esti tagozatú osztályának megindításával az iskola lehetőséget nyújt azoknak a most végzett általános iskolai tanulóknak, akik valamilyen ok miatt nem kerülhettek be a középiskolák nappali tagozataira. Ugyanakkor a gimnázium levelező tagozatára azok a 17 évet betöltött fiatalok jelentkezhetnek, akik munkakörülményük miatt az esti előadásokon nem tudnak részt venni. A középiskolában való továbbtanulás másik formája a Közgazdasági Szakközépiskola, ahol szintén esti és levelező tagozaton tanulhatnak azok a dolgozók, akik a 17. életévüket betöltötték, s munkakörük ellátásához szükséges a megfelelő képesítés megszerzése. A harmadik lehetőség: közgazdasági technikumi különbözeti képesítőre előkészítő tagozatot indítanak azok számára, akik érettségivel rendelkeznek, s jelenlegi munkakörük ellátásához szükséges a közgazdasági technikumi végzettség. Az iskola igazgatósága szeptember 1-ig fogadja el a továbbtanulni szándékozó, dolgozók jelentkezési kérelmét. Jelentkezési lapot az iskolában (Eger, Csiky Sándor u. 1. szám), lehet kapni. „Táblás ház” Dormándon, a megye legújabb és legkisebb mozijában. (Foto: Pilisy) Félórás munka — két hét alatt Eltört a napszemüvegem. Éppen az egri Széchenyi utcában voltam, nem messzire tőlem az OFOTÉRT-üzlet. Milyen véletlen szerencse, gondoltam. Átsiellem a másik oldalra, abban a balga hitben, hogy egy órán belül ismét az orromon lesz a szemüvegem. — Két hét múlva tessék bejönni érte — közölte velem az ifjú hölgy, miután kiválasztottam a nekem tetsző üveget. — Olyap sokára? — hüle- deztem. — Igen, mert nem itt vágjuk bele az üveget, hanem {elküldjük Pestre. Eszembe jutott, hogy egy héttel hamarább, amikor szintén eltörtem a napszemüvegem, Gyöngyösön öt nap alatt cserélték ki az üvegjét. — Kérem, adják el az üveget, majd én beletetetem. Azt nem lehet, közölték, miután a főnököt is megkérdezték, mert az nem árucikk, azt csak javításhoz használják. így hát nem sikerült a tervem, hogy elviszem az üveget Gyöngyösre, ott a félórás munkát csak öt nap alatt csinálják meg és nem kell két hétig várni rá. Végül: nem értem, ha Gyöngyösön helyben meg lehet az ilyen üvegcserét csinálni, miért nem lehet ugyanezt Egerben. Talán itt ritkábban kémek ilyet? ( Vagy — más oka lenne? Csak nem szakember- hiány? (—ár) (Szerda, 21.25). A Kossuth-díjás, kiváló művésszel Czigány György (Péntek, 20.50). Amerikai film. Az 1967-ben készült tv-produkció főszerepét Mickey Rooney alakítja. A történet egy joviális seriffről szól, akiről azonban kiderül, hogy körzetében nem szigorúan igazságos, emberséges ténykedése következtében van rend és nyugalom. hanem gonoszul megszervezett gyilkosságok hatására. A letartóztatottakat éjszaka futni engedi, majd vérebeket uszít nyomukba. Egy, a településbe tévedt idegen fiatalember véletlenül tanúja a seriff egyik gyilkosságának. A seriff tudomást szerez erről, a fiút koholt ürügy alapján letartóztatja, majd számára is felajánlja a szökés lehetőségét... .„Sssssssssssssssssssssssssssssss/ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/sjvssssfsssssssssssssssssssssssss/sssssssssssss/ssssssssssjssssssssssssssssssssssssssysyyssssssssssss* TIXC7iB GYÖRGY: ÜT A POKOLBÓL $ 10. Még negyedóra volt mun- t kakezdésig. Bement a tali’ ponállóba és fél deci konyakot kért. Ügy gondolta, ez segít a határozásban. Segít dönteni: milyen megoldást válasszon. Amíg ivott — mert az első féldecit másik is követte — kifigyelt az ajtón.Most fordult be a telephez Bakó és jönnek a többiek is. é Valamennyien ismerősök, i munkatársak. S 3 figyel in- • nen az italboltból. Hideg szaladt végig a hátán, s úgy érezte magát, mintha egy nagy pondró lenne, amely el- búvik más élőlény elől. Még egy féldecit kért és döntött: bemegy. Bakó tárgyalt. A titkárnő azt mondta, hamarosan végez^ várja meg és hellyel kínálta. Korompai leült, de gyakran fel is állt. Tele volt nyugtalansággal. Ügy mozgott, mint ifjú apa jelölt a szülőszoba előtt. Arcán gyorsan változtak' a színek. Végre kinyílt az igazgató, ajtaja. Egy idegen jelent meg Bakó kíséretében. Az idegen elbúcsúzott. — Tessék — hívta az igazgató Korompait, aki szó nélkül belépett főnöke szobájába és megállt a szőnyeg szélén. — Üdvözlöm — nyújtotta kezét Bakó. — Foglaljon helyet. .. — várta, hogy Korompai előadja, mit akar. Ő azonban néma maradt. Tegnap kerestem! otthon — törte meg a csendet Bakó. Sajnálom, ami történt. szólalt meg nem is annyira Korompai, mint a három fél deci konyak, amely most kezdett hatni. — No, persze, emberek vagyunk — válaszolta az igazgató — de az ember fogalmának: vannak kritériumai. Ezt maga is tudja. Nem egyszer el is mondta. Éppen ez lepett meg. Olyan embergát. Nézze, én is ember vagyok. Azt javaslom, a tegnapi napra és mára vegyen ki szabadságot, aztán holnap jöijön dolgozni. Van elég tennivaló. Most voltak itt a központból, kifogásolták a minőséget... Van más mondanivalója? — Nincs — felelte Korompai. 1969. au&i&2áu&i.&S.,..szoMhat ASHkr :A_' —-Emberek vagyunk.^ rel fordult elő ez, aki mindig a helyes magatartást szokta magyarázni. Ugye érti, mit akarok mondani? — Nézze, ne kerteljünk. Megmondom nyíltan: aki piál. az menjen a fal mellett. Többet nem akarok erről beszélni. Hangsúlyozom: aki piál az menjen a fal mellett. Felesleges nagy mellel magyarázni emberi normákról, amikor önmagát nem bírja ezek szerint fegyelmezni. Most- is érzem a, pálinka sza— Akkor holnap reggel találkozunk. Még ki sem lépett az igazgató szobájából Korompai, amikor keserűen felötlött benne: „tudtam, hogy ezzel fog revolverezni. Hiába, feladtam a labdát és ő leütötte”. Másik pillanatban meg hálát érzett Bakó iránt, hogy nem csinált az esetből ügyet. Megtehette volna. Fegyelmit indít és jogosan. Annak különösen örült, hogy a csalások ezzel elsikkadtak és megmenekül a beláthatatlan sorstóL.. Ki tudja mitől? Ezt latolgatta, ugyanakkor mindjobban tolakodott benne valami belső kényszerből sugallt félelem. Noha megúszta a dolgot, mégis végtelenül becstelennek érezte magát, ugyanolyannak, mint aki rabolt, lopott. Félelme terebélyesedett, ha arra gondolt, hogy mától kezdve magában kell hordania hallgatagon a bűncselekményeket, akkor úgy érezte, menten megőrül; Céltalanul sétált az utcán. Néha ismerősök mentek el mellette. Ilyenkor szórakozottan köszönt. Nem tudta mit csináljon. Haza akart menni; Ügy döntött, egyedül marad gondolataival. Számolni kezdett fejben: ezer, két* ezer, aztán ötszáz; ezerhét- száz, aztán háromezer-kétszáz, ezerötszáz, ötezer. Nem tudta fejben összeadnij Ä parkban leült egy padra, papírt, ceruzát vett elő és úgy számolt. Sorra vette mindazokat, akik kisebb-nagyobb összeggel megvesztegették. A végeredmény huszonnégy- ezer-háromszáz forint volt. Megriadt. Szinte hihetetlennek tűnt, hogy néhány hónap alatt ennyit elvert; Rettenetesen szédült. Szemei előtt összefolytak és, homályos vízióként mozogtak az utcai alakok. Menekülni szeretett volna. De, hová és ki elől? Hiszen senki sem üldözi. Mégis kínozza a félelem. Legalább a félelmet megosztani volna jó. De kivel? Nincs barát és nincs testvér, akinek ezt elmondhatná. Aztán igyekezett a bűncselekményt kicsinyít érd '- megmagyarázni önn.- ... i hogy helyzete nem is olyan küá«: tástalam (Folytatjuk)
