Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-22 / 193. szám
Gazdag* programmal ünnepelte Hevesi megye alkotmányunk 20. születésnapját Egerfarmos az első (Folytatás az 1: oldalról) Ä lőrinci új íék az olvasók.1 A könyv „rendhagyó' Lőrinciben klubkönyvtárat mindjárt birtokukba vet(Foto: Pilisy) Az ifjúsági ház udvarán hatalmas sátort emeltek az egeríarmosiak, de a hely így is szűkösnek bizonyult az ünnepség több, mint félezer lelkes résztvevőjének, akik eljöttek meghallgatni dr. Bocsi Józsefnek, a füzesabonyi járási tanács vb-elnökének ünnepi beszédét. Az alkotmány napján Eger- farmoson a helyi Aranykalász Termelőszövetkezetet is ünnepelték. A „plusz” ünneplésre Balázs Lászlónak, a Dél- Heves megyei tsz-társulás titkárhelyettesének bejelentése adott okot. Ugyanis ekkor jelentették be a tsz-ek között hirdetett verseny eredményeit, s a társulás negyvenkilenc közös gazdasaga közül az egerfarmosi Aranykalász Tsz bizonyult a legjobbnak eddigi munkája során. Szép eredményét az utóbbi három esztendőben elért gazdasági sikerei alapján érte el. Országosan is az első 10—15 tsz között vanj A szövetkezet a versenyben elért eredményéért megkapta a megyei tanács díszoklevelét, és 25 ezer forintos pénzjutalmat hozzá. A tagok közül kiváló munkájáért Kovács Al- bertné, Simon János és Szentpéteri Sándor a termelőszövetkezet kiváló dolgozója kitüntetést kapta, s harminc tsz-tagnak nyújtottak át elismerő oklevelet, és pénzjutalmat. Az ünnepség „hivatalos része” után került sor az óvodások, az általános iskolások és a KISZ-fiatalok színes, szép kultúrműsorára. A közös ebéd szinte lakodalom-számba ment. Megjegyzendő. hogy a termelő- szövetkezet az ünnepségre minden tagja számára nyomtatott meghívót és ebédjegyet küldött. Az ízletes ételek, italok mellett vidám hangulatban ért véget az egerfanmo- siak ünnepe. Húszéves a horti Kossuth Termelőszövetkezet ünnepe Az alkotmánynapi ünnepi ség a könyv egy „utólagos” ünnepével is összefonódott Lőrinciben. Az új általános iskola elkészültével a régi iskola épülete felszabadult, s itt — a községi tanács és' a megyei könyvtár közös beruházásával — ízléses, modern klubkönyvtárat ,rfmÍé.Sr.. tek be, mintegy 300 ezer forintos költséggel. Az ünnepet az új létesítmény udvarán rendezték meg, melyen részt vett Berecz István, a megyei tanács vb-elnökhelyettese. Ti- liczky József országgyűlési képviselő, valamint a járás párt és tanácsi szerveinek képviselői is. Köszöntötték a vendégek között a Magyar- országon ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok képviselőit is. Ünnepi beszédet Iglódi Ferenc, a hatvani járási pártbizottság első titkára mondott. Ekkor adták át rendeltetésének az új klubkönyvtárat, melynek védnöke a Magvető Könyvkiadó Vállalat. Ez a harmadik ilyen „házi” könyvtára a kiadónak Vác és Nagy- káta után, ahová „első kézből” szállítják a Magvető gondozásában megjelent legújabb müveket, s ahol a kiadó szervezi a találkozókat a későbbiek során az írók és olvasók között. Az ünnepség műsorában Nagy Attila Já- szai-díjas színművész adta elő a könyv ihlette legszebb verseket. Ott v°lt Fábián Zoltán, József Attila díjas író is, a hatvani járás régi, jó ismerőse is. aki az ünnepségen ezt mondta: — Éljenek az új könyvtárral olyan szeretettel, ahogy létrehozták, s ahogy megnyitását ünnepelték. Kettős ünnepségen vettek részt a községi kultúrotthon ban Hort termelő- szövetkezetének dolgozói. Ezen a napon •ünnepelték termelőszövetkezetük megalakulásának, , évfordulóját is. Az ünnepségen részt vett . Iglódi Ferenc, a hatvani járási pártbizottság első titkára és Kéri István, a megyei tanács vb-el- nökhelyettese is. Az ünnepi gyűlésen Balázs Pál, a hatvani járási tanács vb-elnö- ke mondott beszédet. Mint mondotta, az első zárszámadáskor a szövetkezeti közös vagyon értéke mindössze 400 ezer forint volt, 1968-ra ez az összeg megszázszorozódott, több mint 41 millió forintot mondhatnak magukénak a közös gazdaság tagjai. Az ünnepi beszéd után az alapító és a tízéves termelőszövetkezeti tagoltat kitüntetésekben részesítették. Tóth Mihály, a területi szövetség elnöke a szocialista versenymozgalomban elért kiváló eredményért Kozsda András tsz-elnöknek átadta a díszoklevelet. Az ünnepi gyűlésen jelentették be a község lakóinak azt is. hogy elkészült a három éve épülő községi vízműhálózat közel 14 millió forintos értékben. Az ünnepség végén a kultúrotthon „Nótacsokor” című műsorával köszöntötte a gyűlés részvevőit A húszéves horti tsz alapítóinak egy csoport»» (Foto: Kiss Béla) Köszönet érte! „Fejlődésünk mai fokán, amikor a termelőszövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás életerős, népgazdasági tényező lett, már nem indokolt a termelőszövetkezetek segíté.- sére irányuló, 1959-től. azaz kerek egy évtizeden át folytatott szervezett patronázs- munka. A Politikai Bizottság végrehajtottnak tekinti és hatályon kívül helyezi a titkárság 1959. április 10-i határozatát” — mondotta a termelőszövetkezeteket patronáló munkások augusztus 19-én Budapesten tartott nagygyűlésen Fehér Lajos, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, kormányunk elnökhelyettese. Egy korszak tehát ismét lezárult. Az évtized egy nemzet életének forradalmi átalakulásával ért véget: ,.A termelőszövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás életerős, népgazdasági tényező lett”, s vele több mint egymillió paraszt család találta meg helyét, s nyerte el tisztes értékét szocialista társadalmunkban. A korszak, az évtized kezdete és vége is történelem. Írott és élő történelem. Va- ' lamennyien ismerjük, s tanúi 'vagyunk.. | Az 1956-os ellenforradalom • a termelőszövetkezeti mozgalomban is földrengést hozott. Mindent elölről kellett kezdeni, és ehhez kérte pártunk, az örök szövetséges, a munkásság, az üzemi dolgozók segítségét. A hívó szóra becsülettel, hittel, meggyőződéssel, százak-ezrek vállalták a küldetést, a megbízatást, s indultak útra, hogy mint patronálok részt vállaljanak szocialista mezőgazdaságunk megszervezéséből, parasztságunk, a falu fizikai, szellemi, erkölcsi talpraállításából. Egyetlen tsz., mezőgazdasági üzem sincs megyénkben sem, ahol a liszkóiak, a ber- vaiak, a dohánygyáriak, az izzósok, vagy más patronálok ne jártak, ne segítettek volna, ahol nem ajánlották fel Bemutatjuk Népköztársaságunk intézményeit Az alkotmány A tlorisuiutllak űj feiiHíirliázukbsin iiiaiBefieltek Dormánd községben is kettős ünnepet ültek: az alkotmány születésnapján adták át rendeltetésének a felújított kultúrházat, benne olyan mozihelyiséggel, melynek bárki csodájára járhat. A korszerű, ízléses, új mozihelyiségben rendezték meg alkotmánynapi ünnepségüket a község dolgozói, ahol Szalag István, a megyei tanács vb-elnökhelyettese mondott beszédet, s adta át a község lakóinak az új létesítményt. — Az új mozi a közös r^mtefoffást is jelképezi, hiszen a Moziüzemi Vállalattól a földművesszövetkezetig, a járási tanácstól a község lakóiig mindenki szívügyének tekintette létesítését. Használják ki jól. Dormánd ezentúl nemcsak szép kultúrházról, hanem élénk, jó kulturális életről is hires legyen. Az úttörők és a KISZ-isták kultúrműsora után a községben kézilabda-villámtornát rendeztek, melyen a járás legjobb csapatai vettek részt. Délután az új moziban levetítették a Párizsi Notre Da- 'ine című francia filmet. S zocialista államszervezetünk intézményeinek bemutatását az alkotmány rövid ’smertetésével kezdjük. Ez azért is indokolt, mert a továbbiakban sűrűn utalunk majd Népköztársaságunk alkotmányára, mint szocialista államunk alapvető törvényére. Az alkotmány jelentőségét hangsúlyozva, ki kell emelnünk, hogy alaptörvényünk tartalmúban és formájában egyaránt szocialista alkotmány. Átfogja társadalmi, politikai, állami és gazdasági életünk minden fontos kérdését, következetesen és szabatosan foglalva állást ezekben. Formailag az alaptörvény jelleget az húzza alá, hogy az alkotmány megváltoztatásához nem elegendő az országgyűlés egyszerű többsége, ehhez a képviselők kétharmadának szavazata szükséges, és az Elnöki Tanácsnak a hatásköre az alkotmány módosítására nem terjed ki. Az alkotmány első fejezete a Magyar Népköztársaság politikai alapját rögzíti; mindenki számára érthetően, világosan fogalmazza meg a magyar államhatalom osz- ’tálytartalmát, azt a tényt, hogy hazánkban a munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó parasztság kezében van az államhatalom. A II. fejezet társadalmunk gazdasági alapjának, valamint államunk gazdaságpolitikájának a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet egész időszakára jellemző, legáltalánosabb vonásait határozza meg, kifejezve a termelőeszközök tulajdoni formáit és a tulajdoni viszonyokat; a termelés szervezésének és irányításának alapvető elvét, s végül az elosztás viszonyait. A III. fejezet ismerteti az államhatalom legfelsőbb szerveit: az országgyűlés és az Elnöki Tanács jellegét, tevékenységét, a tevékenységükkel kapcsolatos alapvető rendelkezésüket. A IV. fejezet az államigazgatás legfelsőbb szerve. — a Minisztertanács — működését, feladat- és hatáskörét szabálypzza, az V. pedig az államhatalom helyi szervei, a tanácsok tevékenységét, egymáshoz s a felsőbb államhatalmi, illetve államigazgatási szervekhez való viszonyát. A VI. fejezet a bírói szervezet, a VII. az ügyészség feladatkörét, szervezetét, működését ismerteti, a tevékenységükre vonatkozó legfontosabb alapelvek vázlatos .felsorolásával. Alkotmányunk VIII. fejezete az állampolgárok jogait és kötelességeit foglalja össze. Vázolja az állampolgárok gazdasági, ■ szociális, kulturális jogait, az állampolgári egyenjogúság intézményét, a házasság, a család és az ifjúság védelmét, a személyi, a politikai szabadságjogokat, végül pedig az állampolgári kötelességeket. A IX. fejezet az országgyűlési képviselő- választások alapeiveit rögzíti; a X. ismerteti a Magyar Népköztársaság címerét, zászlaját, s végűi a XI. fejezetben szereplő záró rendelkezések egyrészt intézkednek arról, hogy az alkotmány végrehajtásáról a Minisztertanácsnak kell gondoskodnia, a végrehajtáshoz szükséges törvényeket neki kell az ország- gyűlés elé terjesztenie, másrészt pedig ünnepélyesen deklarálja, hogy az alkotmány a Magyar Népköztársaság alaptörvénye, s az alkotmány, valamint az alkotmányos jogszabályok az államhatalom valamennyi szervére. minden állampolgárra egyaránt kötelezők. M int ismeretes, az idén augusztusban ünnepeljük Népköztársaságunk alkotmánya létrehozásának, ünnepélyes kihirdetésének 20. évfordulóját. Ez alatt a húsz év alatt a szocialista építésben jelentősen előrehaladtunk, s ezért az utóbbi időben ismételten szóba került, hogy — mivel ma már. két évtized tapasztalatai alapján, többet tudunk rendszerünkről, a szocialista államról — tovább kelt fejleszteni alkotmányunkat is. A - ezzel kapcsolatos előkészítő munkálatok folynak. Újlaki László dr. a munkásság, a szövetséges anyagi, erkölcsi segítségéi. Ahol kaszásra, kapásra volt szükség, ott kaszát, kapát fogtak, gépeket, traktort, teherautót. arató-, cséplőgépet készítettek s vittek a falunak. Az ünnepeken, a vasárnapokon, az estéken pedig az új igazságot, a tudást, a iiitet hintették, vetették szét közöttük. A tíz évvel ezelőtt vállalt küldetésük lejárt, véget ért. Nincs leltár, nincs írott számadás munkájukról. Nincs is rá szükség, hiszen egy ország a tanú rá: elévülhetetlen részesei a sikernek, felbecsülhetetlen értéket adtak a győzelemhez, hogy kialakult. felnőtt az új szocialista parasztság, hogy a termelőszövetkezeteink nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag. szellemileg, erkölcsileg is megérettek, megedződtek, megerősödtek. A kézfogás örömteli: a két osztály szövetsége tovább erősödött, a patronázs-moz- galom kiállta a próbát, betöltötte hivatását, eleget tett küldetésének. Termelőszövetkezeteink megerősödve, meggazdagodva, parasztságunk pedig örömmel, megelégedéssel adhat- számot az eltelt tíz esztendőiül. A patronálöktól kapott se- . gítséget egymillió paraszt család, sok ezer gazdagodó termelőszövetkezet, s az egész ország köszöni, s köszönti; —koós— Az államalapító mellszobra I. István király rendelkezése nyomán kezdték annak idején építeni a pécsváradi bencés apátságot Az államalapító király születésének 1009. évfordulója tiszteletére, a Baranya megyei községben leleplezték I. István király mellszobrát. (MTI Foto: — Kovács M. Sándor felvétele.) 1969. augusztus 22., péntek
