Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-17 / 190. szám
ff Senki és mindenki" Idegenforgalmi interjú helyett ! Idegenforgalmi interjút ! akartam csinálni. Egerben I is fő szezonját éli a turizmus, , kiil- és belföldi csoportok, egyéni turisták és protokol- . láris vendégek váltják egy- i mást, állandóan zsúfolt a város, számba venni csaknem lehetetlen, hány ezer ember él, strandol, eszik-iszik és vásárol Egerben naponta. A téma tehát aktuális, összeállítottam tucatnyi kérdést — valamennyit az életből ellesve. (Az igazsághoz tartozik: nem okozott túl nagy megerőltetést „ellesni” ezeket a kérdéseket, épp eleget panaszkodnak a vendégek, a turisták, akik látják a víz nélküli strandmedencét, a zsúfolt üzleteket és a még zsúfoltabb vendéglőket, tapasztalják a hiányos áruellátást, a nem mindig udvarias kiszolgálást, de sorolhatnám még tovább idegen* forgalmunk kisebb-nagyobb szeplőit.) Kollektív gond 1 A kérdések megválaszolásra várnak, de ki ad ezekre megnyugtató feleletet? Ha jól meggondolom, minden kér- ! dés más és más vállalathoz, vagy intézményhez tartozik. Körbejárjam a különböző cégeket, hivatalokat? Megtehetném, de tapasztalatból tudom, mindenki a maga módján — és hadd tegyem hozzá, saját vállalati érdeke szerint — magyarázná a „bizonyítványt”. Márpedig az országosan és nemzetközi szinten is rohamosan terebélyesedő turizmus és az ezzel párhuzamosan kialakuló, idegenforgalmi konkurrencia nem magyarázatokat, hanem versenyképes körülményeket, jó ellátást, színes, gazdag programot követel. Tudjuk-e mindezt úgy biztosítani, ahogyan egyre igényesebb vendégeink forintjaikért, vagy devizájukért joggal elvárják, mégpedig olyan szinten, amilyet a fejlődő Eger híre és idegenforgalmi rangja megkövetel. Nem mindig és nem maradéktalanul. A zsúfolt hétvégeken — valljuk be — rosszul. j Hogy hogyan érzik magukat I Eger vendégei, kül- és belföldiek egyaránt, az nem kü- lön-külön a strand, a vendéglátóipar és kiskereskedelmi vállalatok, szállodák és sütőüzemek, ajándékboltok és borkóstolók, idegenvezetők és múzeumok gondja. Kollektív gond ez, hiszen sok ezer ember véleményéről, közérzetéről van szó, így mondhatni mindez politikai kérdés is. Ilyen meggondolásból fordultam az Egri Városi Tanács vb vezetőihez, most már nem is a tucatnyi apró, bár nem elhanyagolható kérdéssel, inkább azért, hogy a jobbítás szándékával a város idegenforgalmáról beszélgessünk. Minden megyei | gyei a strand, a kiskereskedelem, a vendéglátóipar, a szolgáltatás, még a szikvíz- üzem is megyei. Mit tehet akkor a városi tanács Eger idegenforgalmáért? Vagy mit tehetne egyetlen előadó, jogkör és anyagi lehetőség nélkül? Ezeket a kérdéseket is a város vezetői fogalmazták meg. És nem indok nélkül, több éves tapasztalat birtokában. A kérdéseket megtoldották egy történettel is. Néhány évvel ezelőtt a megyei tanács vezetője javasolta, vegye át az egri strandot a városi tanács. — Jó ötlet, de adják-e hozzá a vizet? — ezt kérdezte a város vezetője. Nem. Csak a strandot a vizet majd a megyei vízmű vállalat adja, természetesen megfelelő tarifáért — szólt a válasz. — Hát így vagyunk mi valahogy az idegenforgalommal is — summázták véleményüket a városi tanács vezetői. Ez is reális álláspont, különösen, ha meggondoljuk, hogy a városba érkező túristák nemcsak egyszerűen a műemlékek iránt érdeklődő vendégek, hanem fogyasztók is egyben. És a városi tanács közvetlen irányítása alatt nem áll egyetlen kereskedelmi, vagy vendéglátóipari vállalat sem. A város híre, rangja is indokolja sa és az Egerbe érkező vendégek jobb kiszolgálása megköveteli: miért ne alakulhatna esetleg városi kereskedelmi és vendéglátó vállalat? Miért ne nyílhatna büfé, vendéglő, gyümölcsöt árusító üzlet, városi szövetkezeti alapon, esetleg tsz-társulás- sal? De mindezektől függetlenül még így a jelenlegi szervezeti keretek között is több lehetőséget kellene biztosítani a városi tanácsnak arra, hogy a lakosság és az idegenforgalom érdekében befolyásolja a megyei vállalatokat. Az anyagi ösztönzést is fel lehetne használni. Az igazgatók nyereségrészesedésének megállapításához hasznos lenne kikérni a városi tanács vezetőinek véleményét!“ milyen volt a város ellátása, hogyan szolgálták ezek a vállalatok az idegen- forgalmat? De akad még jócskán kiaknázatlan lehetőség, amelyekkel javítani lehet az idegenforgalmi ellátást. Az önállóság jegyében _______ E nnek ellenére mégsem szabad lemondani arról, hogy Eger önállóbban intézze, szervezze idegenforgalmát. Egyetlen előadó beállítása persze csak formális megoldás lenne. De azért, ha egy jó szakemberhez társulna jogkör, hatalom, pénz és nem utolsósorban a tanácsnak, mint helyi államhatalomnak a tekintélye, nos, akkor még egy ember is sokat jelentene. Ellenőrizhetné az ellátást, koordinálhatná az idegenforgalmat, összeegyeztethetné a különböző érdekeket, irányíthatná Eger propagandáját, tanulmányozhatná más városok jó tapasztalatait stb. És egy ember csak a kezdet. Meggondolandó ugyanis egy egri Idegenforgalmi Hivatal felállítása is. A város híre, rangja, több százezres idegenforgalmú ezt is indokolttá tenné. Ami pedig a kereskedelmet és a vendéglátást illeti, nos, ezen a területen is lehet változtatni a jelenlegi helyzeten. Ha a város lakóinak ellátáJól tudom, e cikk néhány megállapítása vitára adhat okot. De hogy Egerben sürgősen emelni kell idegenforgalmi ellátásunk színvonalát, hogy gazdagabb választékot kell, és kultúráltabban kínálni üzleteinkben, hogy ötletesebb programokat kell szervezni — gondolom — mindez nem képezheti vita tárgyát. Már csak azért sem, mert minden szakember tudja, hogy egyre jobban kialakul a turizmus versenye, nemzetközi méretekben, de hazai vonatkozásban is Egernek ma még jelentős a vonzása, ma még nem kell csalogatni a vendéget. De évről évre újabb és újabb városok lépnek be az idegen- forgalomba és sok ötlettel, ügyesen tárják látnivalójukat a vendégek élé. Nem maradhatunk le sem ma, Sem évek múltával! A tennivalók so kasága megoldásokat sürget. Ha nem is egyetlen, de egyik megoldás: az Egri Városi Tanács legyen Eger idegenforgalmának gazdája. Mindez persze nem zárja ki — sőt, feltételezi! — a megye és az országos szervek további aktív segítségét. Az utóbbi években szám tálán területen kaptak nagyobb önállóságot a helyi tanácsok. Ügy hiszem, ebbe a nagyon hasznos fejlődési tendenciába az idegenforgalom is belefér. .1 Márkusz László TJJ FELADAT 2500 íves rajzok Azerbajdzsánban, a Kis- Kaukázus hegygerincén 3500 méteres magasságban 50 sziklarajzot találtak, melynek keletkezési idejét az i.e. II. évezred második felére teszik. A rajzok embereket és állatokat ábrázolnak, csoportosan és egyénenként. Mesterük realista volt; művei alapján világosan elképzelhető az ott élő ősi törzsek életmódja. Véli Alijev 32 éves régész | és kollegái, akik rábukkantak ; rajzokra, most abban a kör- i zetben végeznek ásatásokat, 4. ahol a Szovjetunió és Irán közösen építi fel az Araksz nevű. víztárolót. Tokajli borok a gyöngyösi hordókban Az ország három szakszövetkezetének egyike a Gyöngyösi Kádár Ktsz, amely az í idén — a javítások mellett — összesen négyezer hektoliter űrtartalmú hordósereget ké- ? szít legkülönbözőbb üzletfe- • leinek. A gyöngyösi hordókból az idén kereken 1000 hektoliter nemes bor tárolására alkalmas mennyiséget a világhírű tokaji gazdaságba, Tarcalra szállítottak. TETŐ (Koczka István felvétele: 2 pont) Zuhanyozó-radiátor Gyors megoldást sürget az új-hatvani iskola ügye! Már a beszélgetés elején kiderült, hogy bár a vb vezetői szívügyüknek tekintik az idegenforgalmat, jól ismerik a v város eredményeit, korlátozott lehetőségeit, vannak elképzeléseik a jövőt illetően, mégis gazda nélkül áll a városnál ez a sok ezer embert és Eger hírét érintő terület. Eger városának több százezres idegenforgalma van, de nincs egyetlen előadója,, idegenforgalmi szakembere, akinek feladata lenne a szeri : Igazó turizmus koordinál ' ~a. Ki foglalkozik akkor a váró" idegenforgalmával? Senki és mindenki — a város vezetői fogalmazták meg ezt a találó választ. Valóban. Jól szervezett osztályok, főelőadók és előadók foglalkozzék épíLéssel, oktatással, népműveléssel, mezőgazda-j sá ...:al, egészségüggyel, mégj a k -.arc: .kr.ak és kiske-1 >- vTi.'k is van külön- ■ kü’-v. egy-e.gy előadója.* Csák' az idegenforgalomnak nincs! A m : yeszékhelyen csak az id?""" 'orgr'om egri. minden más megyei. Megy degeníorgalmi Hivata'. mújeum, a művelődési ház, mepéída a károk közül. (Kiss Béla felvétele) Űj-Hatvan meglehetősen új, alig kétesztendős középiskolájában egy idő óta nagy bizonytalanság mellett azt találgatják, hogy az épületben felszerelt radiátorokat korábban fűtőberendezésnek vagy éppenséggel zuhanyozónak szánták. Eddig ugyanis külön-külön mindkét rendeltetésű használati tárgy- gyal találkoztak, így együtt azonban sehol sem láttak hasonlót. Tanácstalanságukban eddig már többször is megpróbáltak segítséget kérni. A különös berendezésről először még a tavasszal szóltak, március 27-én. Aztán április kilencedikén egy közös tárgyaláson, a Heves megyei Beruházási Vállalat, illetve az ÉVM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat képviselőinek jelenlétében igyekeztek tisztázni a sajátos helyzetet, majd nem egészen két hét múlva, egy másik tanácskozáson a Nógrád megyei tanácsi építők véleményét is meghallgatták a nagyobb bizonyosság kedvéért. Végezetül pedig —, hogy alaposabbak legyenek — megkérdezték a MERT szakembereit is. Így aztán már csak kiderült, hogy sajnos valamikor igenis fűtőberendezésnek szánták a lengyel gyártmányú radiátorokat s bizonyos rejtett hibák miatt történhetett meglepő kilyukadásuk. Az azonban úgyszólván ma is rejtély, hogy áz intézet 20 helyiségében felszerelt radiátorokon tapasztalt 43 perforáció miatt voltaképpen kit terhel a felelősség. A gyártó, illetve értékesítő céget, a generálkivitelező ÉVM Heves megyei Állami Építőipari Vállalatot, az alvállalkozó Nógrád megyei tanácsi építőket, vagy esetleg a teljes munkára megbízást adó, s a műszaki ellenőrzést gyakorló Heves megyei Beruházási Vállalatot? Jóllehet, az üggyel már kétszer is foglalkozott a megyei gazdasági döntőbizottság... Tény, hogy a sorra kilyukadt. spriccelő, viszonylag új radiátorok jókora kart okoztak a középiskolában: átáztatták a padlóit, a menyeze- tet, helyenként leszakították a vakolatot, vízzel töltötték fel a más célra szánt villanyburákat, megrongáltak több padot, sok parkettát. A víz- ömlés miatt például még húsvétkor is éjjel-nappali ügyeletet kellett tartaniuk ‘a dolgozóknak, a takarító személyzetnek, a nevelőknek és az igazgatónak; egyaránt, hogy a nagyobb bajt megakadályozzák. Néhány napja, jobbérzésű meggondolásból vadonatúj radiátorokat küldtek az iskolába. S megígérték a teljes cserét is, október közepére ... Tekintve azonban, hogy már augusztus közepén is túl járunk — nehezen hihető az ígéret ilyenforma teljesítése. Minden bizonnyal zavarni fogják a szerelésekkel a rövidesen kezdődő tanítást s a fűtési szezon kezdetére aligha végeznek teljesen a szükséges munkákkal. j A hatszáznál is több tanuló, a sok nevelő és kisegítő dolgozó miatt teljesen jogos az aggodalom, hiszen valamennyien zavartalanul szeretnék idejüket tölteni az iskolában és a hűvösebb idő beálltával érthetően melegebb helyiségekre vágynak ők is.. Jó lenne mindezt tekinteni és a lehető leggyorsabban elvégezni a hiánypótló munkákat. Addig is, amíg a végső felelősséget megállapítja a gazdasági döntőbizottság, s a kárt megtérítik ... Gyóni Gyula 1969. augusztus 17., vasárra#
