Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-10 / 157. szám

i MŰSOROK' KOSSUTH 8.20 Népi zene. 8.44 Tudomány o« körkép. 9.09 A dz&cssz világa. 10.05 Zenekari muzsika. 11.19 Magyar Parnasszus. 11.49 Fúvósinctulók. 12.20 KJ nyer ma? 12.90 Melódiakoktéi. 13.40 vita a korszerű mezőgazda* Ságról. 14.00 Kóruspódium. 14.11 Kamarazene. 15.15 Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek. 17.05 Titkos háború. VI. 17.25 Népi zene. 17.55 Nyitott stúdió. 18.20 Tánczene. 19.25 Mongol irodalmi műsor. 19.45 Verdi: Traviata. 21.43 Népdalok. 22.20 Könnyűzene. 22.50 Meditáció. 23.00 Daljátékokból. 23.37 Századunk zenéjéből. 0.10 Virágénekek. PETŐFI 8.05—9.10 A hét operaműsoraibói. 9.25 Haydn: D-dúr trió. 9.44 Orsi napló. X. 11.50 Magányvélemény közügyekben. 12.03 Operettrészletek. 12.30 Chopin-művek. 13.05 Szolnoki stúdió. 13.20 Lajtha: Vas megyei kuruc* képek. 13.30 Borgulya: A hajnal hősei. Kettőtől — hatig . . . 18.IQ Táncdalok. 19.20 Az út elején. 19.00 Könnyűzene. 19.20 Nóták. 20.28 Tábortűz. Vidám ifjúsági műsor. 21.28 Könnyűzene. 21.48 Liszt: Faust-szimfónia. 23.10 Fúvós kamarazene. 23.37 Tánczene. MAGYAR 17.38 Hírek. 18.05 Ami a naplóból kimarad ... III. rész. 18.35 Tv-szőttes. 3 8.55 Ki tud rá megoldást? 19.00 Esti mese. 19.10 Aranyhalacska. 10.35 A magyar versenyló- tenyésztésről. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Mi történt a Bankgasséban? 21.10 Könnyűzenei összeállítás. 21.45 Tv-híradó. 2. kiadás. 22.05 Elnapolva. (Játékfilm.) POZSONYI 16.00 A szlovákiai úszóbajnokság közvetítése. 17.53 Zenés költői műsor fiatalok­nak. 19.00 és 22.10 Tv-hiradó. 20.20 A bratislaval lant dalai. \Fih+t \ EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33.) (Az előadások, kezdete: Va 6 és 8 órakor.) A kacsa Va 8-kor csenget EGRI BRODY: (Telefon: 14-07.) (Az előadások kezdete: Va 6 Va 8 órakor.) A sólyom nyomában EGRI KERTMOZI: (Az előadás kezdete: 8 órakor.) Egri csillagok I—II rész (Dupla heiyárral!) HATVANI VÖRÖS CSILLAG: A kis katona és a fehér ló (Ni/ári ifjúsági mozibérlet, kötöttszelvények beválthatók.) GYÖNGYÖSI PUSKIN: A tigris GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Életem legjobb nője GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Hét katona meg egy lány FÜZESABONY: Én szeretlek, te szeretsz Egerben: 19 órától péntek reg­gel 7 óráig a . Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) ftenüelés gyermekek részére is. A jogról népszerűén A terheltté nyilvánítás Ha a nyomozás során megállapítható, hogy meghatáro­zott személy alaposan gyanúsítható a bűncselekmény elkö­vetésével, a nyomozóhatóság öt terheltté nyilvánítja. Az alapos gyanú nem jelenti annak a megállapítását, hogy az a személy követte el a bűncselekményt, de ennek a bizonyítékok alapján nagy a valószínűsége. A terheltnek jogában áll tudomást szerezni arról: milyen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják. A terheltet rész­letesen ki kell hallgatni, és módot kell adni neki arra, hogy védekezését összefüggően előadhassa. A terhelt vallomást te­het és azt meg is tagadhatja, de az utóbbi esetben a nyomo­zóhatóság figyelmezteti őt arra, hogy magatartása az eljárás folytatását nem akadályozza meg, viszont hallgatásával meg­fosztja magát a védekezéstől. Erőszakkal, fenyegetéssel vagv más kényszerítő eszköz­zel a terheltet nem szabad vallomástételre bírni. Ha az ügyben több terhelt van (többen követték el a bűncselekményt), a terhelteket egyenként kell kihallgatni, és gondoskodni kell arról is, hogy egymással érintkezésbe ne léphessenek. Ha vallomásaik egymással ellentétben áll nak, szükség esetén megkísérlik szembesítéssel tisztázni az ellentmondást. — Az ártatlanság feltételezése — Itt kell szólni arról az eljárási alapelvről, amit az ártat­lanság védelmének (feltételezésének) neveznek. Ez azt jelen­ti, hogy amíg valakit jogerős bírói ítélet bűnösnek nem nyil­vánít, addig nem szabad bűnösként kezelni. Az ártatlanság védelme azt is jelenti, hogy nem a terhelt köteles saját ár­tatlanságát bizonyítani, hanem a nyomozóhatóságnak kell bizonyítania a terhelt bűnösségét. Az ártatlanság védelme természetesen nem zárja ki, hogy a nyomozóhatóság a terheltet gyanúsítsa a bűntett elköveté­sével. A gyanú azonban nem bizonyosság. — A terhelt jogai — A terhelt megszervezheti védekezését, ennek keretében különböző előterjesztéseket tehet, védőt választhat, vagy vé­dő kirendelését leérheti. A terhelt a védővel akkor is szemé­lyesen és ellenőrzés nélkül érintkezhet, ha előzetes letartóz­tatásban van. Érintkezésüket ebben az esetben is csak akkor lehet ellenőrizni, ha az ellenőrzés hiánya az eljárás sikerét veszélyeztetné. Ha a terhelt nem választ védőt, hanem védő kirendelé­sét kéri, az állam előlegezi a védelem költségeit. De ha ké­sőbb megállapítják a terhelt bűnösségét, — azaz elítélik — a bűnügyi költségekkel együtt meg kell térítenie a védelem költségeit is. Egyébként mind a terhelt, mind védője részt vehet egyes nyomozati cselekmények foganatosításánál, a szakértő meg­hallgatásánál az esetleges lefoglalásnál, házkutatásnál, szemlénél, feltéve, hogy részvételük a nyomozás sikerét nem veszélyezteti. A nyomozásnak az sem akadálya, ha a terhelt ismeretlen helyen tartózkodik. Ilyenkor lakhelyének felkutatására in­tézkednek, ha pedig olyan bűncselekmény miatt folyik az eljárás, amely egy évi szabadságvesztésnél súlyosabban is büntethető, elfogatóparancsot adhatnak ki ellene. Az elfo­gatóparancs kiadására, az ügyész, vagy az ügyész jóváha­gyásával a rendőrség jogosult. Halasztást nem tűrő sürgős szükség esetén (pl. őrizetből való szökés) a rendőrség az ügyész utólagos jóváhagyásával is kiadhatja az elfogatópa­rancsot. — A nyomozás befejezése — Ha a nyomozóhatóság a „tényállást”, a bűnügy összes körülményét felderítette, a terhelt bűnösségének megállapí­tásához szükséges adatokat beszerezte, a" nyomozás anyagát a terhelt elé állítják. Itt a védő szintén jelen lehet, és a ter­helttel együtt észrevételeket tehet, indítványozhatja a nyomo­zás kiegészítését. Ha ilyen indítványt nem tesznek, a nyomozás véget ért, és az iratokat megküldik az illetékes ügyésznek. Dr. Eötvös Pál ELSŐ DÍJ: PRAKTIKA FÉNYKÉPEZŐGÉP A fotoszakkörök és fotoamatőrök kívánsá­gának eleget téve, a Népújság szerkesztősége Fotózzon a Népújságnak! címmel fotópályá­zatot hirdet. A pályázaton a hivatásos fotó­riporterek és fényképészek kivételével min­denki részt vehet. A pályázat témája kötetlen. A fényképeket (méret: 13xl8-tói 30x40-ig) július 15-től december 15-ig lehet beküldeni a szerkesztőség címére. Egy-egy pályázó tet­szés szerinti mennyiségben küldheti be fel­vételeit. A beérkezeti felvételeket szakzsüri pon­tozza, 1-től 10-ig. A zsűri által elfogadott és pontozott képeket az elért pontszám-megjeiö- '.éssel rendszeresen közöljük a Népújságban. A pontozáshoz olvasóink segítségét is kér­jük. Olvasóink tetszésük szerint kiválaszthat­ják egy-egy hónap legjobb fotóját, s r.yilt levelezőlapon közölhetik a szerkesztőséggel. A legtöbb szavazatot elért fénykép külön 10 pontot kap. A fotópályázaton mindenki nyer. A le­közölt képekért a szerkesztőség honoráriumot fizet. A fődíjakat azok nyerik, akik december 15-ig a legtöbb pontszámot gyűjtik össze. Aki jobb képet küld, aki több képet küld, aki rendszeresebben küldi totóit a pályázatra, esé­lyesebb a nyereményekre. I. Díj 1 db 3800 forintos Praktica fényképezőgép II. DÍJ 1 db 2500 forintos Sonar teleobjektív (135 mm-es) III. DÍJ 1 db nagyítógép (1270 Ft-os) A pályázat végeredményét karácsonyi A beküldött fényképek hátára kérjük a ne­lapszárryUnkban közöljük. vet és a lakcímet felírni. A képek hátára A pályázat legjobb fotóiból Egerben, Gyön- ajánlatos feljegyezni a foto cfmét is. A be­gy ösön és Hatvanban kiállítást rendezünk. küldött fényképeket nem küldjük vissza. VlGASZDlJ: EGY MINI-VAKU A fődíjat nyert fényképeken kívül vala­mennyi foto részt vesz egy sorsolásban, ahol a szerencse dönti el, ki nyeri a vígaszdíjat a mini-vakut. Mir.-denki nyerhet! Július 15-től december 15-ig várjuk a pályázatra küldött fényképe­ket. A borítékra kérjük ráírni: A nők térhódítása a szellemi pályákon Növekszik a női bírák, gyógyszerészek száma hazánkban Érdekes áttekintést nyújt a hazai egyetemek és főiskolák nőhallgatóinak számszerű alakulásáról a Központi Sta­tisztikai Hivatal egyik tanul­mánya. t VLAGYIMIR POLJAKOV: Szavak — Szeretlek! — súgtam sejtelmesen a fülébe. — Ezt már hallot­tam! — vont vállat ajkblggyesztve. — Mondhatnád már va­lahogy másképp is!... — Másképp?! Ugyan melyik szó mondana ennél töb­bet? Ebben minden benne van... — Pipogya vagy! Aki nagyon szerel­mes, aki igazán sze­ret. az tudja, hogyan kell kifejezni az ér­zelmeit. Szépen, vá­lasztékosán, újsze­rűén... Ügy, ahogyan senki más nem mond­ta még előtte. A sze­relem új szavakat ad az ember szájába. — De hát mit te­gyek, ha az én szám­ba nem ad?... — Ez azt jelenti, hogy nem szeretsz igazán. Csak olyan leovmatagon... Elcsé­pelt, ócska szavakat suttogsz a fülembe, mintha egy százéves lexikonból kotorász­tad volna elő őket... Egy fel perc alatt el lehet sorolni az egész kollekciót: ,Drágám”, „Egyetlenem”, ..Sze­relmem” nem" „Minde- Szeretlek”, élni”, „Állandóan csak rád gondolok, te édes, te tündér, te...” És kész. Milllószor hangoztatott ósdi sza­vak... Illene már ezeknél újabbakat ki­találnod. — Én nem tudok. Azt mondom, amit érzek és amit gondo­lok. Más kifejezést nem ismerek. Ennek ellenére imádlak, sze­„Megőrölük érted”, „Nekem csak .te kel­lesz és senk más. a világon ’, „Te vagy a földön a legszebb", „Nem tudok nélküled retlek, s végtelenül ragaszkodom hozzád! — Én meg nem ra­gaszkodom tehozzád. Sőt!... Jobb is lesz, ha elmégy! Elmentem. Hát mit tehettem volna mást, amikor nem tudtam és nem is akartam újabb szerelmes sza­vakat .kitalálni...? Nekem nagyszerűen megfeleltek a hagyo­mányos szavak is. így hát szakítot­tunk és nem találkoz­tunk egy hónapig. Egy hónap múlva le­velet kaptam tőle. Ezeket írta: „Drágám! Egyetle­nem! Szerelmem! Mindenem! Hová tűntél? Megörülök érted. Nekem csak te kellesz és senki más nem kell rajtad kívül. Nem tudok nélküled élni, nem tudok léle­gezni. Te vagy a föl­dön a legszebb, a leg­jobb. Állandóan csak rád gondolok, te édes, te tündér, te minden­kinél okosabb. Csó­kollak, ölellek, szeret­lek, és csak a tiéd, csak a tied vagyok: Tánya”. Persze, hogy visz- szatértem hozzá... Krecsmáry László fordítása Az egyetemek kapui csak 1895-ben nyíltak, meg a nők előtt, s csakis a bölcsészeti és az orvosi karra, valamint a gyógyszerészeti tanfolyamra iratkozhattak be. Az első nő­hallgató 1895—96-os tanév második felében kérte felvé­telét a Budapesti Tudomány- egyetem Bölcsészeti Karára. Az 1906—1910-es években át­lag 244 nöhallgatója volt az egyetemnek. 1914-ben már 659-en iratkoztak be az egye­temre. A háború alatt a fér­fiak hadba vonulása miatt a nőhallgatók aránya tovább növekedett. A polgári forra­dalom megszüntette a korlá­tozó intézkedéseket, Az egyetemi élet — a sta­tisztikai adatok tanúsága sze­rint •— az 1921—22-es tanév­re valamelyest konszolidáló­dott, Szegeden és Pécsett bő­vültek az egyetemek, Buda­pesten is megnyílt a közgaz­daságtudományi kar, a mai Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem elődje. Ez időben az egyetemre be­iratkozott 17 030 férfi mellett 1579 diáklány tanult. A mű­egyetemen azonban miridösz- sze kettő. Az 1929—30-as tan­évben a tudományegyeteme­ken a nőhallgatók száma már elérte a 15,2 százalékot, ez azonban a gazdasági válság idején, 1933—34-ben 13,4 szá­zalékra, 1937—38-ban pedig 13,1 százalékra csökkent. A felszabadulás után gyö­keresen megváltozott a hely­zet a hazai felsőoktatási in­tézményekben. 1946-ban min­den korábbi korlátozás meg szűnt, és valamennyi egyetemi karon és főiskolán lehetővé vált a nők továbbtanulása. Az új rendszerű felsőoktatás­ban a hallgatók száma egy évtized alatt a háború előtti létszám négyszeresére, sót öt­szörösére emelkedett, az 1953 —54-es tanévben már 53 ezer hallgató tanult, s ebből a nők aránya 26,5 százalék volt. Több mint egy évtizeddel később, az 1965—66-os tan­évben 93 felsőoktatási intéz­ményünkben 93 957 diák ta­nult, s ebből 36 723 volt a no, arányuk tehát egy évtized alatt 39,1 százalékra emelkedett. A nőhallgatók többsége a tudo­mányegyetemet és a közgaz­daságtudományi egyetemet választotta. Igen magas a nő- hallgatók száma néhány főis­kolán is, így például a Gyógy­pedagógiai Tanárképző Főis­kolán 34.4 százalék, a tanár­képző főiskolákon 75,3. az Iparművészeti Főiskolán pe­dig 53 százalék. A nők térhódítása a szel­lemi pályákon világviszony­latban is figyelmet érdemel. Így például az orvosnők ará­nya hazánkban világviszony­latban is első helyen áll. A női orvosok száma már I960 körül 21.5 százalék volt. míg Ausztriában 18,1. Angliában 15,9. Franciaországban 14,4 és az Egyesült Államokban 6,7 százalék. Hasonló a helyzet a gyógyszerésznők vonatkozá­sában. Első helyen állunk női bírák tekintetében is 18.2 szá­zalékkal. 7W5 1969. július 10., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom